Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-14 / 135. szám
1924 lantos 14 SZEGED MŰVÉSZEK SZEGEDEN GÓTH SÁNDOR. Régi, nagyon régi ismerőse Szegeden mindenkinek, aki művészettel nemcsak félvállról törődik. Aki szereti a színházat, a kulturát, a könyveket és a homéri kacajt. Aki szereti a színpadon az ujat, az eredetit, az ötletet, az esprit-t. Aki szereti a művész- komédiást. Es Góth Sándor is szivesen jön ide pesti ragyogásai és tapsai után. Szeret itt egy kicsit legénykedni, a szegényes Szeged vidéki színpadán. Szeret egy kicsit a régi barátok közé jönni. Es Szegeden mindenki szereti Góth Sándort és Góth Sándornak is csak barátjai vannak. Régi ismerős. Kedves barát. Aki szives tapsot érdemel szívből. Délben, próbaközben, a sötét színpadon találkoztunk össze. Amint próbált, játszott — és vezényelte az egész színpadot. A színészeket, a zenekart, a diszletezőt, az ügyelőt. Verejtékes igazi próba után — mint este előadáson — egy percre, a második és harmadik felvonás között, egy Laurens khedivét szívunk a kis kapu előtt és beszélgetünk. Igy kezdi: — Igazán nagyon szivesen jöttünk ide, igazán nagyon jól érezzük itt magunkat. Mint régen. A publikum: a régi, a meleg, a tapsos. Különben Szegedre külön élvezet vendégszerepelni jönni, itt soha nincs semmi baj a hotelekkel, itt nagyszerű hotelek vannak. Mint egyetlen vidéki városban sem, mint Pesten. Most a régi kedves estékre emlékezünk és Góth Sándor mosollyal mondja: — Itt volt régen egy eset. Egy drága kis színházi eset, amit nem lehet elfelejteni. Régen volt, ne mondjuk ki a direktor nevét, ne bántsuk szegényt. Alszik már régen. Feleségemmel voltam itt vendégszerepelni néhány napot. Flers és Caillavet „Papa" cimü vígjátékában szerepeltünk. Van egy idillikus jelenet, a felvonás egy fürdőhelyen történik. Alkonyat, este, sápadt holdfény, lombok, szóval minden, ami egy ilyen idillhez kell. És ki is hoztunk mindent, hogy minél szebben sikerüljön. — A próbán megmondtam az ügyelőnek, hogy szerezzenek estére okvetlen egy kakukkos órát. Elő volt irva a darabban, adott jelre hatot kellett kakukkolnia. Megmondtam pontosan az ügyelőnek a végszót és a lelkére kötöttem, hogy pontosan szólaljon meg a kakuk. Az ügyelő azt mondta: „Rendben lesz kérem művész ur, tessék csak rám bízni". Este az előadáson a végszó következett. Kimondtam. A gépezet, a kakuk, fölmondta a szolgálatot 1 Egy pillanat: aztán a kulisszák mögül egyszerre csak megszólal egy mély basszus hang és hatszor egymásután elmondja: kakuk, kakuk... Szegény kis buzgó ügyelő mellékesen basszust fujt a kórusban ... — Nem tudtam tovább játszani, hangosan elkacagtam magam és nekidültem a falnak. A közönség megértette: velem kacagott. Ezen az estén a derék ügyelőnek volt a legnagyobb sikere ... Most ismét a régi estékről beszélünk. — Tiz-tizenkét év előtt mennyi forró estéin volt Szegeden! Amikor Jöttek egymásután az uj Bernstein-darabok: a Tolvaj, a Baccarat. És Pierre Wolff és Verga darabjai, amikor még nőtlen voltam. Feleségemmel együtt a Baccarat-ban elért nagy sikere után jöttem le először Szegedre. A pesti siker után szinte mindjárt idejöttem vele. — Ide különben mindig szivesen jöttem, nemcsak a színházért, de hiszen itt ismerhettem meg Tömörkény Istvánt, akit régen csodáltam. És itt van Móra Ferenc és Juhász Gyula. — Nyáron először barátaimhoz megyek, pusztára, aztán — ha sikerül valahogy pénzt összegyűjteni — Londonba szeretnénk utazni, a világkiállításra. Őszkor ismét munka. A Vígszínházban — már most tudom — az Éjjeli menedékhely-ben fogok iátszani aztán francia darabok következnek. És a eeiobbán örülök, hogy Molnár Ferenc uj vígjátékában fogok játszani, az Uvegcipőben, Darvas Lilivel eevütt, régi tanítványommal. Elfogyott a cigaretta. Az ügyelő csengője is megszólalt. „ GÓTHNÉ KERTÉSZ ELLA. A harmadik felvonásban, két jelenés között két percig beszélhettem vele. Fél szemével az interjú közben a darabra kellett figyelnie, a rendezőre, a súgóra, Góth Sándorra. . .. . — Ugy jövök ide - kezdte -, mintha hazajönnék. Három évig különböző dolgok miatt nem jöhettünk Szegedre játszani Sándorral, — ugy érzem, ez a három esztendő elveszett nekünk. Valahogy ugy érzem, hogy az a szezon, amikor nem voltunk Szegeden, nem volt teljes, egész szezon. — Most csupa vidám, kedves dolgokban jöttünk, hogy ezekben a szomorú napokban kacagjunk egy kicsit. Szívből. A közönség is mi is. De azért ezekben a bohóságokban is igyekeztünk megtartani a művészi nívót... Tovább nem beszélhetett. Az ügyelő elhivta. A középről kellett neki bejönnie. És a másik szavával már a darabban volt. (v. gy.) Ünnepélyes fogadtatás, bankett as autétura résztvevőinek tiszteletére. Szeged, junius 13. (Saját tudósitónktól.) A szombaton kezdődő Alföld—Alpesek túraut utolsó előkészületei pénteken reggel kezdődtek meg Budán, a műegyetem udvarán. A délelőtti órákban már mintegy 15 kocsi esett át a vizsgálaton, ugy hogy biztosra vehető, hogy a benevezett 62 gépkocsi és öt oldalkosaras motorbicikli hiány nélkül jelenik meg szombaton hajnalban a starthelyen. Szombaton reggel négy órakor a kis kategóriába tartozó autók indulnak neki először a 2000 kilométeres útnak. Utánuk egyperces időközökben a motorkerékpárok következnek, hat órakor pedig a nagy kategóriákhoz tartozó gépeket indítják el. A verseny első napján futják le a turautba iktatott sikversenyt Kenderes és Szapárfalva között Horthy kormányzó jelenlétében. Körülbelül 9 óra tájban lesz a sikverseny, amely után a gépek folytatják Szegednek utjukat. Az első kocsik déli 1 óra tájban futnak be Szegedre, ahol ünnepélyesesen fogadják őket. Szegedről másnap, vasárnap reggel 8 órakor indulnak vissza a kocsik Budapestre, ahova az első kocsi féltizenegy óra körül érkezik. Onnan délután 3 órakor folytatják utjukat Székesfehérvár felé. A második nap célja Keszthely. Keszthelyről a Graz-Villach-Spittal-VillachSalzburg—Linz—S't. Pölten—Maria Zell—Eisenerz— Leoben—Semmering—Wr. Neustadt utonalon keresztül a nyolcadik napon Bécsben fejezik be a versenyt a kocsik. Szegeden a tizenöttagu rendezőbizottság napok óta permanenciában van és a péntek esti utolsó összejövetelen minden, még függőben lévő kérdést elintéztek, kiosztották egymás között a szerepeket. Még délelőtt föllobogózták a város azon utvonalait, ahol a kocsik elhaladnak, a korzón két szalag is van: Cordatic. Cél. A Széchenyi-térnek ennek a részére csak jegyei lehet' bemenni. Egy óra után fog érkezni % . ózsef főherceg, majd négy óráig szakadatlanul a versenyző autók és motorbiciklik. A beérkezés sorrendjében ezután gondosan elhelyezik az autókat, este 9 órakor pedig bankett lesz a résztvevők tiszteletére, azon József főherceg is megjelenik. A versenyzők vasárnap reggel — ugyancsak a Széchenyi-térről — folytatják utjukat. Balogh Károly halála. Szeged, junius 13. (Saját tudósitónktól.) Balogh Károly váratlan halála általános részvétet keltett az egész városban. Akik ismerték — és talán nem volt senki ebben a városban, aki ne ismerte volna —, megdöbbenve vették , tudomásul halálának hírét, amely még ma is, ! amikor kiterítve, csendesen, mozdulatlanul, j némán fekszik Tisza Lajos-körut 21-ik szám alatti lakásán, olyan hihetetlennek, olyan valószínűtlennek hangzik. Mert Balogh Károly neve, 1 markáns alakja, különös egyenisége annyira összeforrott a város életével, hogy ez nélsüle szinte el sem képzelhető. A városházán, amely fölött sötéten lobogtatta a szél az éjszaka fölvont gyászlobogót, pénteken délelőtt olyan volt a hjngulai, mint valami szomorú halottasházban. Az elcsendesült folyosókon suttogva beszélt mindenki és mindenki a halottról beszélt. Szépet, jót, elismerő!. Amig élt, nagyon sok ellenfele, sőt ellensége volt, kérlelhetetlenek és fanatikusak, most, bogy meghalt, már csak barátai és tisztelői vannak. Legfanatikusabb ellenfelei is a tiszteletteljes elismerés hangján nyilatkoznak működéséről, karakteréről. Mindenki tud valami kedveset róla, ami elárulja, hogy látszólagos nyersesége mögé rejtette el mindig a szivét, amely most olyan váratlanul megölte és amelyet csak ritkán láthatlak meg azok a kevesek, akik közel férkőzhettek hozzá. Most, hogy nincs, már mindenki látja. A polgármester, akire erősen hitott legreálisabb gondolkozású tanácsadójának váratlan halála, pénteken reggel kilenc órakor összehívta a tanács tagjait — rendkívüli tanácsülésre. Az ülésen a tanács minden tagja megjelent — csak Balogh Károly széke maradt üresen... A rendkívüli ülésen a tanács elhatározta, hogy a város közönsége nevében gyászjelentést ad ki Balogh Károly haláláról és hogy a temetésén a polgármester vezetésével és a város egész tisztikarával testületileg vesz részt. A koporsó fölött a polgármester mond gyászbeszédet és koszorút helyez a sirra. A koszorú szalagjára a következő felirit kerül: „Balogh Károly tanácsnoknak, a város közönsége*. Elrendelte a tanács, hogy a városháza tornyában délután három órakor, este fél tizkor — a halál órájában — és szombaton délelőtt tiz órakor meghúzzák a harangot és gyászjelentést adott ki Balogh szenátor haláláról. A tanács pénteken délben a polgármester vezetésével kondoleált Balogh Károly özvegyének. A Tisza Lajos körút 21. szám alatti gyászház péntek délelőtt óta valóságos bucsujáróhely. Úgyszólván a város egész társadalma felkereste részvétével az özvegyet. Balogh Károlyt szombaton délelőtt tiz órakor temetik a Tisza Lajos-körúti gyásaházból a Belvárosi temetőbe, tavaly elhunyt tragikus sorsú leánya, Lili mellé. A gyászszertartást Várhelyi József pápai prelátus vúgzi. A temetésen a város egész tisztviselőkara résztvesz. A legszomorúbb, a leggyászosabb képe Balogh Károly hivatalának, a katonaügyosztálynak van. íróasztalán még ott hevernek az elintézésre váró aklák, a Somogyi-telepi házépítők beadványai, a katonai elszállásolási ügyek, a iavadalmi hivatal aktái. Pénteken délelőtt bekopogott valaki az elárvult szobábi, amelynek ajtajáról már levették az elhunyt szenátor névjegyét is, és elvitte Balogh Károly vörösre azivott, hosszúszárú tajtékpipáját, de visszahozta azt az aktacsomót, amelyet Balogh Károly halála napján vitt haza hivatalából lakásába, hogy ne kelljen tétlenül eltöltenie azt az egy heti ágybamaradást, amit szigorúan rápirancsolt a doktor. Mert Bilogh Károly min. dent el tudott viselni, esik a tétlenséget nem. Az elárvult hívatalszobánál még szomorúbbak azok a tisztviselők, akik ügyosztályában dolgoztak. — Meghalt a gazdánk — mondják é» egyikmásik szemből a könny is kibuggyan. A katonai agyosztály alkalmazottai is koszorút helyeznek a koporsóra, sőt a mérnöki hivatal is, amelynek, mint építési ügyek előadója, főnöke volt. Itt emiitjük meg, hogy Balogh Károly a Szegedi Uri Dalárdának igen hosszú időn keresztül működő tagja és vezetőtisztviselője volt. Temetésén a dalárda elnökének és karnagyának vezetésével a Szegedi Dalárda is résztvesz, a vezetőség kéri a tagokat, hogy a temetésen minél nagyobb számban, lehetőség szerint valamennyien, okvetlenül vegyenek részt. IMMIMMMMMMM^ Végső erőfeszítés a német vasutassztrájk megakadályozására. Berlin, junius 13. Nincs kizárva, hogy Németországban vasutassztrájk következik be. Ma délelőtt az összes szakszervezetek, de különösen a keresztény szervezetek közbeléptek, hogy az utolsó pillanatban megakadályozzák a sztrájk kitörését. Attól félnek, hogy ha a sztrájk kitör, akkor ennek kellemetlen visszahatása lesz a Dawesféle szakértői jelentésre. A munkások is belátják ezt, éppen azért hajlandók követelésüket a harminc százalékos bérjavitásig leszállítani. Ezzel szemben azt kívánják, hogy a vasutak a kilenc órai munkaidőn tul teljesített munkáért túlórát fizessenek. a É csokoládé