Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-14 / 135. szám

Cffyrasi gasfttn évm 1500 jgaronm •***tBtm*g M toadoiimM Pmat-uKa l (P0f *i4M*wl tmmbtra.l Tele!.»«li-«.A.Iieged* negjelelik Héilö kitételével mJndn ÜC7M tiim in 1500 kaWM. XlMlsetéfi ánki Egy Helyben 35M0, JSgda. ««Cm *( vidéken 400H0 km. •iiraetésl »r»S i féihasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800, másiél hasábon 1200. Szöveg, közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 0OUO kor. Szövegközti közlemények toronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 14, SZOMBAT. 135-ik szám. Közigazgatási problémák. (II.) Valamikor sokat tárgyalták a vidéki színészet reformjának ügyét, méteres közlemények és mértföldes beszédek kimerítették a témát és a közönséget egyaránt, — már feledésbe ment az egész, csak az egyik rövid véleményre emlékszünk. — Ugy tanulják be a darabokat, bogy sugő nélkül is elö tudják adni. Csak azután tűzzék műsorra, de ne a müsorra-tüzés után tartsák meg az újdonságból az olvaiópróbáf. Ha ezt az elvet követik, a többi magától jön és sok fölösleges kapkodás szűnik meg. A közigazgatás legfőbb problémája is abban talál megoldást, hogy kiküszöbölnek belőle minden megakasztó fölösleget. Nem látjuk még tisztán azt a tervezetet, amely meg akarja szűntetni a tanácsüléseket, a polgármester döntése alá bocsátva a határozatokat az egyes referálások alapján. Sokszor ugyan most is az történik, amit az egész tanáccsal ellentétben a polgármester akar, azért szükség lesz mégis az ülésekre az utalványozások miatt. Aki azt a tervet kitalálta, az legföljebb a polgármesternek akar nagyobb hatáskört adni, de időt nem takarít meg. Mert eddig az történt, hogy helenkint kétszer ket órán át a plénumban végezték a referálást, megvolt a hozzászólás lehetőiége (a több szem többet lát elve alapján), ezentúl pedig a referensek egyenkint veszik igénybe a polgármester idejét. Hslyes elképzelés szerint az időtartam ugyanannyi marad, mint amennyi eddig volt, nincs benne megtakarítás. Nem is itt lehet spórolni, hanem másutt. Legelőször a papírban. Olyan ügyek számára, amiket két sorban intéznek el, fölösleges az előadói Ív. Rá lehet azt vezetni a kérvény hátára is. Ha pedig valaki megfog egy dolgot, vigye is következetesen végig. Mikor miniszteri körrendelet jelenik meg arról, bogy kíméljék az anypgot, nem muszáj ezt a rendeletet a legnagyobb fajtájú árkus-ivbe borítani, mert komikussá válik a helyes tendencia. Az expediáló tegédhivatalnoknak is szabad gondolkozni. De leírjuk egy ügy hosszas és fölösleges útját, ami magában foglalja az egyszerűsítés módját is. A régi jó gyakorlat szerint a referens előbb szakvéleményt kívánt valamelyik hivataltól, mondjuk javaslatot a könyvvivőségtől. Ezt tanácsülésen referálta el, ülés után az akta kiment a kiadóhivatalba, ott lemásolták s napok multán megkapta a könyvvivőség az utasítást tartalmazó végzést. Mikor elintézte a véleményt, beadta a tanácsi iktatóba, onnan uj számmal fölment a referenshez, akinek csak egész lényegtelen változtstásokat kellett rajta végeznie. Például ahelyett, hogy „utasítandó lesz a könyvvivői tisztség", ez jön: „utasítjuk a könyvvivői tisztséget". Néhány betükülönbség az egész, fölösleges hát lemásolni belőle mindent, ki lehet úgyis jelölni a határozatba kerülő részeket. De voltak itt hajdan betüszenvedélyben égő öreg írnokok, akik annyira benne éltek a terjengősségben a másolásban, hogy leírták volna a saját halálos ítéletüket is anélkül, hogy tudták volna, mit másolnak. Mennyi időrablás, anyagpocsékoiás I Csak egészen véletlenül történt meg, hogy a referens egyszerűen átküldte az aktát a szakhivatalhoz, irja rá a javaslatát. Ott vott sokszor a mellette levő szobában. Minek azért hatalmas kerülőket, parádés utakat végezni ? Épp olyan komikus doiog, hogy a hatodik tanácsi ügyosztály tanácsülésen keresztül értekezik az adóhivatallal sokszor ugyanaz a személy sürgeti' ^magátFIoridor és Celestin maszkjában s számonkérőszéki üléseken elintézettnek van Jtüntetve minden aktaszám, viszont van ügy, amelyben, valóban, elintéztetett a közigazgatási lovagiasság szabályai szerint vagy negyven numerus, de érdemi határozat iem történt syenne izeket a kerékkötőket igyekezett az u'abb gyakorlat kiküszCbölni, időnkint voltak nagy nekilendülések, elhatározások, de csakhanm visszazökkent minden a régi mederbe. Volt itt már akció, amire írnokapasztás cimén emlékeznek a régiek. Kimondták, hogy fölösleges az ügyosztályokban még egyszer iktatni a tanácsi aktákat, elég a számok följegyzése. Az elvont írnokok aztán lasstnkint visszaszállingóztak, sőt megszaporodtak, mert kellettek a bürokratikus munkához, ami hatalmasabb a föld erejénél is. Pedig nem igaz, hogy iipusztithatatlan, csak nem siabad megtűrni. Erélyes ügyviteli szabályzat állapította meg a formákat s azokhoz ragaszkodni mindenkinek kötelessége legyen." Semmi szükség terjengősségre, hiszen a közgyűlésnek is az az egyik fő baja, hogy valóságos iskolai kioktatások hangzanak el, apró és lényegtelen bogarászások olyan dolgokban, amiket mindenki jól tud. Aki 'zeret a hangjában gyönyörködni, álljon ki a Tiszapartra és kiáltsa bele fölösleges mondanivalóit a hullámokba. A torony alatt most nő fel egy uj generáció, van benne néhány kiváló talentum is, ezeknek feladata, hogy helyes irányba jussanak, mert nemcsak a jövőnek, do'goznak, de önmaguknak is megkönnyítik a fejlődést. Higyje el minden jó lélek, hogy csak sallangokat kell lemetszeni, erőszakos rövidlátással az útra görgetett sziklákat elhengergetni s akkor játszva megy a közigazgatás, nem akasztja meg egyik hivatal a másik munkáját és fölöslegessé vál k sok fölösleges sróf a gépezetben. MMMMMNMM^^ Az első elnökválasztáson Doumergue győzött Painlevéve! szemben. Pdrisbói jelenti az esti órákban az Havas-ügynökség: Versaillesben a kongresszus az első szavazáson Doumergue szenátusi elnököt választotta meg a köztársaság elnökévé. Későbbi jelentés szerint az elnökválasztáson Doumergue az első szavazás alkalmával 536 szavazatot kapott, Painlevé 310-ef. Már a ma reggeli párisi lapok egyértelműen azt Írták, hogy Doumerguenek van legnagyobb esélye a mai elnökválasztáson. Ha nem is kapja meg az abszolút többséget, a második vagy a harmadik szavazás alkalmával mégis meg fogják választani. Általában az a vélemény alakult ki mindenfelé, hogy az elnökválasztáson Doumergue megkapja a szükséges többséget, vagyis körülbelül ötszáz szavazatot. A baloldali sajtó javarészt szintén akként vélekedik, hogy Doumerguet választják meg ma a francia köztársaság elnökéül. A baloldali pártok végrehajtó bizottságai tegnap késő este ülést tartottak. Blum hevesen felszólalt Doumergue jelfilése ellen és azt javasolta, hony sem öt, sem Painlevét ne jelöljék,hanem harmadik személyiség mellett szálljanak aikra. Renauld ugyanígy vélekedett. Herriot ellenezte ezt a javaslatot és azt ajánlotta, hogy Painlevét válasszák meg elnökké. Blum erre kijelentette, Briand felszólalása után Painlevé megjelent az ülésen és kijelentette, hogy mindenképen aláveti magát a republikánusok határozatának. Azonban azon a nézeten van, hogy az előzetes konferencia szavazása alapján a köztársaság elnökjelöltjéül tekintheti magát. Erre a kijelentésre a gyűlés elhatározta, hogy bizottságot küld Doumergue-hez és megkéri, ismertesse álláspontját. Doumergue kijelentette, hogy a republikánusok határozata szerint fog eljárni, nem lép vissza, ha barátai öt elnökül jelölik. A gyűlés erre Painlevé további jelölése mellett döntött. A szocialista frakció Blum elnöklésével akként határozott, hogy a választáson Poinlevét támgatja. A késő éjszakai szűkszavú jelentések alapján még bajos tiszta képet alkotni az elnökválasztásról, de igen valószínű, hogy a balpárt huzahogy ha Painlevé és Doumergue vetélytársul lépnek • vonáját a szenátus döntötte el Doumergue felé — fel, akkor a jobboldali pártok Doumerguere fognak j jobbra. Ebben az esetben teljesen bizonytalan, szavazni, amit minden körülmények között el kell ke- f hogy Henriot elvállalja-e a kormányalakítást rülni. Briand szintén Painlevé mellett szolalt fel. , nnri^Tr—1 ****r*****i*iiiii'i*i^Yinmr>YiY>vimiM Enyhítések a büntetőnovella rendelkezésein. Vázsonyi Vilmos különbséget téve a rendkívüli és a rendes állapotok között, azt vitatta* hogy jelenleg csakugyan abnormis állapotok vannak, amelyekben a sajtójog terén is különleges rendelkezéseket kell életbeléptetni. A maga részéről azonban a Iegerélyesebben állást foglal a javaslat ama rendelkezése ellen, hogy a lap betiltása kérdésében a bizottság határozzon. Azt tartja helyesnek, hogy a betiltás a biróság kezében legyen. Hasonló szellemben szőlal fel Farkas Tibor is, aki i szakaszt általában megnyugvással fogadja, de ugyancsak a lapbetiltás tekintetében módositást kér. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában azt vitatja Vázsonyival szemben, hogy bár már folyamatban van a normális viszonyhoz való visszatérés és ha a belpolitikai viszonyokra nézve ezen normális állapot be is következik, még mindig indokolttá teszik a szakasz szigorú intézkedéseit a külpolitikai viszonyok, amelyek még abnormális helyzetet nem mutatnak. A sajtó visszaélései ellen a közvélemény nyomása alatt is erősen kell védekezni. Hajlandó azonban megfontolás tárgyává tenni egy olyan indítványt, amely a javaslatban kontemplált célokat más módon biztosítja. Különben a szakasz egyéb rendelkezéseit fenntartani kivánja. Végül Pesthy Pál igazságügyminiszter bejelenti a bizottságnak, hogy csak a vita bezárása után reflektál az elhangzott felszólalásokra és nyilatkozik az indítványokra vonatJ kozólag. I Az elnök a vitát ^szakítja és a Budapest, junius 13. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága Platthy György elnökletével ma délelőtt ülést tartott és ezen folytatta a büntetőnovella részletes tárgyalását. A napirend előtt Hajós Kálmán szólalt fel és arra kérte az igazságügyminisztert, hogy a súlyos közgazdasági helyzetre való tekintettel, vonja vissza az árverések megtartását megakadályozó rendeletet. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszában megnyugtató nyilatkozatod tett. Ugyancsak napirend rott szólalt fel Rassay Károly is és indítványt tesz arra, hogy a mai ülést halasszák el, minthogy a nemzetgyűlésen párhuzamos fontos tárgyalások folynak. Pesthy Pál igazságügyminiszter azonban ragaszkodik a tárgyalás folytatásához A bizottság ilyen értelemben határozott Az érdemleges tárgyalást Pesthy Pál igazságügyminiszter kezdte meg, bejelenti, hogy a sajtótörvény 33. szakasza 2. bekezdésének az utolsó mondatára vonatkozó és a bekezdés utolsó pontjában foglalt rendelkezéseket elejtik. Ez a rendelkezés a komulatlv felelősség elejtését jelenti. A bizottság a jelentést egyhangúan elfogadta. Az igazságügyminiszler bejelentette továbbá, hogy ugyancsak módosítja a 45. szakaszt is olyanformán, hogy a „vétség" szó elé felveszi a „súlyos" szót is. Tehát csak súlyos vétség esetén tilthatja be alapot a biróság. A bizottság ezután a novellának a sajtóra vonatkozó 19. pontja 42—45-ig terjedő szakaszainak a részletes tárgyalását kezdte meg.