Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-08 / 131. szám

SZEGED 1924 Iflnins 8. Szegediek a budapesti áru- és mintavásáron. Szeged, junius 7. Az idei tavaszi vásár, amely a mult héten a kormányzó jelenlétében ünnepé­lyes formaságok között nyilt meg, ha szebb és impozánsabb is az előzőeknél, inkább nevezhető budapesti vásárnak, mint országosnak. A vidék alig van a vásáron képviselve, ami igaz, főként a rossz gazdasági .viszonyokban és a kiállítással járó nagy költségekben leli elsősorban magyará­zatát, de szerintünk a vásár rendezői sem helyez­tek nagy súlyt a vidékre, — mint kiállítókra — és az erre irányuló propaganda sem mondható nagyon hatásosnak. Szegedről mindössze hat cég vállalta a tavasz vásáron való szereplés költséges terhét, de ha ez a szám nem is áll arányban Szeged iparával, a kiállítók méltóképen reprezentálták azt, mert a legnagyobb elismerést aratták és nemcsak meg­áliták helyüket a budapesti kiállítók mellett, de sok esetben tul is szárnyalták őket. Csak természetes, hogy — ha kissé megkésve is — örömmel soroljuk fel a tavaszi vásár sze­gedi résztvevőit és pedig betüsorrendben, mert Különben nagyon nehéz volna megállapítani, hogy melyiket illeti az elsőbbség. Aki például az Ariadné kötszövőgyár r.-t. sátra előtt elhalad, alig hiszi el, hogy ezek a remekbe illő, prémekkel díszített, elegáns színekben és kivitelben pompázó kötött kosztümök, kabátok, blúzok, sapkák és sálak olyan gyárban készültek, amely még három év előtt egy kis Iskola-utcai üzlethelyiségben húzódott meg. A hozzáértés és ambíció, amely az Iskola-utcai Babós-féle műhely­ből a mai Rigó-utcai hatalmas gyárat megterem- í tette, iskolapéldával szolgálhatna a magyar gyáripar fejlesztésének. A kiállított tárgyak nemcsak a közönség körében keltettek érdeklődést, hanem a hozzáértő szakkörökben és kereskedők között is, akiknek megrendelései egész esztendőre ellátják munkával a gyárat. Nemkülönben a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk a Delta faárugyárról, amelyről a legtöbb szegedi talán nem is tudja, hogy szegedi cég. Ez a fiatal vállalat átértve a tömeggyártásban rejlő nagy előnyöket, faháztartási cikkek, de főként tálcák gyártását forszírozza és abban már is oly tökélyre vitte, hogy áruinak tartóssága és tetszetőssége szempontjából vetekszik a külföld régi gyáraival. A tavalyi vásáron az a kitüntetés érte, hogy egy amerikai nagy áruház bevásárlója, aki a külföldi mintavásárokról jött a pestire, megrendelt a gyár minden gyártmányából egy-egy mintadarabot és az összehajtható redőnyös tálcákra pedig dollárajánlatot kért oiyan mennyi­ségre, hogy megrendelés esetén erősen ki kellene bővíteni a gyárat, amely már is oly jól van fog­lalkoztatva, hogy alig győzi a megrendeléseket leszállítani. A Gábor-féle keleti szőnyegszövőtelep, amely­nek szőnyegeiről már nem egy izben emlékeztünk meg a legnagyobb elismerés hangján, valósággal versenyen felül áll a kiállításon. A kiállításra érkezett idegenek egymást figyelmeztetik a szegedi szőnyegsátorra, amelynél különbet még Smyrnában sem igen lehet látni. Remek motivumu, eredeti perzsa, hindu, arab és kinai mintái és török ima­vpf Minták, érték nélkül. Mióta a szegedi szinház boldog emlékű drámapilyázatát kihirdették és csekélységemet is a birálók közé választották, nagyon megfor­dult nehéz életem sora. Ötvenkét darabot meg­nézni is elég fárasztó dolog, megolvasni is, hát még elolvasni. De ez még csak hagyján. Ha­nem, már az első napokban észrevettem, hogy körülöttem titkos és csöndes, ám annál kitar­tóbb és buzgóbb összeesküvés szálai szövőd­nek. Megyek az utcán, azaz hogy alig lépsk ki a kapun, ismeretlen ifjak és'vének szokatlanul nyájasan előre köszönnek, némelyik be is mu­tatkozik, a drága egészségem után érdek'ődik, finom cigarettával kinál meg, tüzet is ad hozzá. A kávéházban a sz»mszéd asztal mellől figyelő és aggódó tekintetek merednek felém, mint a régi jó ellenforradalmi időkben, de most csupa nyájasság és vonzalom melengető kereszttüzé­ben üldögélek. Egy ur fölkel, hozzám hajol és végtelenül behízelgő hangon, izzóan, forrón, lángolón, rábeszélőn és meggyőzőn a fülembe suttogja édes és boldog titkát: __ Turáni turulok, allegórikus, hét fölvonás. Jelige: Babért a magyarnak 1 Azzal nyomtalanul eltűnik, köd előtte, köd utána, illetőleg szivarfüst és pacsuliillat. Kezd­tem nem érteni a dolgot, de akkor már felém tartott egy másik nyájas ismeretlen és ő is hasonlóképen cselekedett, mint rejtelmes elődje: — Hollók a hullákon, irredenta, nyolc föl­vonás. Je'ige: Enyém a pályabéri Ez is eltűnt azonnal, mint a kámfor és én már kezdtem érteni a dolgot. Hazatértem tisza­menti kis lakomba s az ötvenkét pályamű kö­zölt csakhamar megtaláltam a turáni turulokat, valamint a ho'lókat a hullákon. Most már lassan kezdtem beletörődni, hogy vagy félszáz előttem ismeretlen, sőt titkos polgártárs állandóan figyel, követ, el'enőriz, kilesi álmaimat, nem árulom-e el, hogy nekem Az östündér bal­szerencséje tetszik a legjobban, vagy A művész­lélek menyasszonya, esetleg A cserebogár ro­mánca? Időnkint névtelen leveleket is kaptam, amelyekben hol gyöngéd vallomások, hol szi­gom fölhívások, szinte parancsok voltak, jeli­gével, fekete kéz vagy szerző anyósa aláírással. Mikor pedig a nevezetes pályázat eredményét kihirdettük, akkor egy még zordabb időszak kezdődött életemben. Az utcán panaszos és szemrehányó tekintetekkel találkoztam, többen beszüntették a köszönésüket, egy ur a másik oldalra ment át, ha íreglá'ott, voltak, akik az esti órákban igazol'attak. Akadt olyan lovagias férfiú is, aki a segédeit küldötte el hozzám (nem a borbélyom volt, mert az okosabb ember és csak egy segéddel dolgozik), mivel állítólag azt mondottam volna a darabjáról, hogy színpadokkal szemben kézirat. Szóval meg­nehezült az idők vihaios járása fölöttem, kide­rült, hogy a betlehemi gyerekgyilkosság tta kevés oyan kegyetlenség történt, mint az én Ítéletem, amely kiskorúak és aggastyánok egész szőnyegei még a kormányzó figyelmét is magára vonták, akit nagyon kellemesen lepett meg, amint kérdésére Gábor Endre azt felelte, hogy azok Szegeden készültek. Mig a többi szőnyeg iránt alig mutatkozott érdeklődés, a Gáborék sátrát állandóan nagy sokaság vette körül és pedig hogy nem pusztán kíváncsiságból, arra a legjobb bizo­nyíték, hogy már az első három nap harminc szőnyeget eladtak és azóta annyi megrendelést kaptak, hogy üzemük fejlesztése nélkül el sem készülhetnek egy év alatt. Azt hisszük, nem mon­dunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a Gábor-féle szőnyegek rövidesen világhírűek lesznek és keresni fogják "azokat a külföldi műértők is. A Magyar Kender- és Lenipar r.-t. azt hisz­szük inkább a kiállítás sikerét kívánta előmozdítani, mint gyártmányait propagálni, mert az ujszegedi gyárat sokkal jobban ismerik Budapesten, mint Szegeden. Egy meglepetéssel azonban mégis szol­gált a gyár és pedig izléses, kitűnő minőségű futó­szőnyegeivel, amelyeket nemrégóta gyárt, de ame­lyek már az ország minden táján ismertek. Nekünk szegedieknek jól esett tapasztalni, hogy az ország legtekintélyesebb közgazdasági tényezői mily meg­különböztetett tiszteletben és elismerésben részesitik ezt a szegedi gyárat, amelynek vízhatlan ponyvái, jutta-, len- és kenderzsákjai, tömlői, függöny­vásznai, lepedői, törülközői, bélésvásznai, cipő­bélései, zsámoly- és burettvásznai a textilkeres­kedelemnek országszerte, sőt a határokon tul is legkeresettebb cikkei. Hogy például a vasúti teher­kocsik fedőponyvái, a vasúti kocsik összekötő folyosóinak védővásznai, tömlői mind az ujszegedi gyárban készülnek, ezt szakkörökben jobban tudják és méltányolják, mint Szegeden. A Párisi Nagyáruház Részvénytársaság já­tékárugyára inkább a szegedieket lepte meg, mint a budapesti, vagy a vidéki kereskedőket, mert ezek már tudták, amit Szegeden csak ke­vesen, hogy itt készülnek az ezelőtt külföldről ho­zott számológépek, sakkfigurák és táblák, húzható és mozgójátékok, kuglikészletek, talicskák, gyermek­hajtányok, hintalovak és faháztartási cikkek. A Viktória Kaptafa- és Faárugyár ugyan­csak nem az anyagi sikert kereste a kiállításon. Az igazgató kijelentése szerint — boldogok len­nének, ha annyit tudnának szállítani, amennyi a megrendelésük, mert az anyagbeszerzés rettenetes nehézségekbe ütközik és a kormány, sajnos, vajmi keveset tesz, hogy a helyzet megjavuljon. A vá­sáron a cég csak 3—4 hónapi határidőre foga­dott el megrendeléseket, de még igy is valóság­§ al elárasztották. Hogy milyen hírneve van azon­an az országban ennek az alig néhány éves sze­gedi gyárnak, arra nézve a legbeszédesebb bizo­nyíték az alábbi levél, amelyet a gyár egy rende­lőjétől kapott junius elején: Tekintes Viktória Kaptafa- és Faipari Rt. Szeged. A jászapáti piacon ma már ugy be van ve­zetve a Viktória kaptafagyár terméke, hogy az iparosság azon része, amely nem jár hozzám, igyekszik a konkurrens bőrkereskedőket rábírni, hogy a Viktória kaptafát vezessék be. Mondanom sem kell ezek után, hogy mi a kívánságom. Arra kérem a tek. Vezetőséget, hogy árujukat a helyi piacon más kereskedőnek ne adják, mert én annyit adok itt el, hogy másik kettő sem adna többet. Schwartz Emil, Jászapáti. Korzó Mozi, Szeged Telefon 11—SS, Junius 10., 11., 12-én, kedden, szerdán és csütörtökön A mai lányok Nagyvárosi erkölcsrajz 6 felvonásban. A főszerepben: Bebe Daniels, WallaceReid Ezt megelőzi: Gyerekei akarok A legpazarabb amerikai burleszk 4 felv. „Őu-vel a főszerepben. Azonkívül: A legújabb divatrevue Előadások kerdete: 5, 7 és 9 órakor. Szombaton és vasárnap nagy mennyiségű élő tiszai fehér hal méltányos áron kerül eladásra a Rudolf-téri halcsarnokban. 238 POLOSKA SSSí legbiztosabb a FRANKL féle 872 POLOSKÜ-HncAC. A petéket is kipusztítja. Bútorokon nyomot nem hagy. Egy tiveg ára SOOO K< — Egy nagy üveg ára lS.eOO K. Kapható egyedül: rRANKL ANTAL gyógyszertárában Felsöváros, Szeged, Szt. György-tér. HINIZÉST, minden más kézimunkát és előrajzoláat a leg­modernebb minták alapján, elismert legszebb kivitel­ben és legjutányosabb áron készítek. MÜLLBR ERZSI kézimunka-üzlete Szeged, Takaréktár-u. 1. W - ->W Í Legegészségesebb üdítő, forrásvíz a világhírű fl KRISTÁLYVÍZ! I Kapható: • Hirachl Testvéreknél, Szeged, Dugonics-tér. 1 Telefon 4-11. Borhoz nélkülözhetetlen. seregét ütötte el a milliós jutalomtól, pedig hiszen mindegyik azért irta meg a maga darabját, hogy első dijat nyerjen. Megint csak ülök a kávéházban és megint csak odajön hoz­zám egy titokzatos idegen, bemutatkozik, mel­lém telepszik, a feketémet kavargatni kezdi, a szivaromra rágyújt, bodor füstkarikákat ereget, miközben bánatosan néz rám fénytelen, remény­telen, végtelenül üres szemével: — Emlékezik ön Lovaghváry Tihamér őrgróf utolsó óhajára? Szavai ugy kongottak, mint az eltávozók léptei egy ódon cinteremben. Kísértetiesen. — Bocsánatot kérek, de nem emlékszem. A boldogult őrgrófot nem is volt szerencsém ismerni, mert én csak a níp egyszerű, de munkás fiaival szok'am érintkezni. — De önnek emlékezni kell! Ez volt a husronnyolcadik számú pályamű, a jeligéje: Csak hódolat illet meg, nem bírálat! — Hah, vagy ugy? — kiáltottam föl ezek után igen stílszerűen, most m*r tudom. Ez volt az a dráma, amelynek elején százéves füles­bagoly huhog a temető árkában, a vörös hóhér háza mellett és egy fejet ei kisértet ezeréves átkot mond arra a kőszivü kritikusra, aki nem neki adja a pályabért. — Ugy van, uram, a szerző én vagyok! Hosszas és kimerítő béketárgyalások u'án végre is abban állapodtunk meg, hogy darab­ját a barcelonii nemzeti színházban elő fogom adatni a spanyol király jelenlétében és a medve

Next

/
Thumbnails
Contents