Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-07 / 130. szám

SZBQBD 1924 junius 4. Strakosch fogja ismertetni a kölcsön ügyében folyamatban lévő tárgyalásokat. A magyar kor­mány képviseletében a tanácsülésen megjelenő Teleszky János pedig remélbetöleg már a kül­földi kölcsön ügyében a különböző pénzpiaco­kon létesített megállapodásoktól adhat számot a Népszövetség előtt. Természetesen bizonyos idö fog eltelni addig, amig a kölcsön jegyzését a különböző pénzpiacokon felfekte hetjük, azon­ban számitunk arra, bogy a julius 1-vel kez­dődő költségvetési félévre eső 60 millió arany­korona o kormánynak kellő Időben rendelke­zésire fog állani. Három magyar ügy a genfi konfrenolán. Pár nap múlva, junius 10-én a Népszövetségi Tanács újból összejön és ped g ezúttal Genf­ben. Smith népszövetségi főbiztos személyesen fog megjelenni a genfi konferencián, hogy be* terjessze első jelentését eddig folytatott munká­járól. Meg fogja állapítani a főbiztos, hogy Magyarország eddig eleget tett a külföldi köl­csön felvételéhez megkívánt előfeltételeknek. A konferencia foglalkozik még Magyarország, Auszt­ria, Bulgária katonai ellenőrzésének kérdésével. Ennek napirendre tűzése azt jelenti, hogy a Népszövetség most állást foglal a kérdésben és meg fogja állapítani a katonai ellenőrzés mi­kéntjét. A harmadik Magyarországot érdeklő kérdés, amelyet éppen a magyar kormány ké­relmére tüz a Népszövetség napirendre, a kis­ántánt államokkal szebben létesítendő vagyes döntőbíróságok elnökének a kinevezése. A győri mandátum. Győrből jelentik: Ma érkezett meg a belügy­miniszter leirata az állandó választmányhoz, amely­ben közli, hogy Miákits Ferenc elhalálozásával megürült mandátum betöltésére a választási határ­napot junius 18. és 28. közötti időre kell kitűzni. Győr város II. kerületének mandátumáért hárman küzdenek: Bernolák Nándor volt népjóléti miniszter keresztény ellenzéki, Malasits Géza szociáldemokrata és Chalapka Károly kisiparos. Hantos Elemér — népszövetségi szakértő. A nemzetek szövetsége Genfben felszólította Hantos Eleméri, hogy vilialja a nemzetek szö­vetségének szakértői tisztségét Magyarországon. Ennek a fontos felszólításnak Hantos Elemér eleget tett és most egy pénzügyi szakvéleményt dolgozott ki, amelyben vázolja Magyarország pénzügyi helyzetét. Ezt a jelentést rövid időn belül meg is küldi a nemzetek szövetségének. Millerand baloldali kormány alakítására ad megbizást Páris, junius 6. A Matin jelentése szerint Millerand baloldali színezetű kormány alakítá­sára ad megbizást, amely olyan bemutatkozó nyilatkozatot tesz, bogy a többségi pártok ba­josan tudják megtámadni. Ezenfelül az elnök üzenete hangoztatni fogja azt ii, hogy milyen körülmények között lehet az elnököt elmozdí­tani. A kamarának ezután arról kell döntenie, vajon helyesli-e vagy sem az alkotmány ellen elhangzott támadásokat. A köztársaság elnöke bizakodó hangulatban van és erősen elszánta magát arra, hogy kötelességeit minden körül­mények között teljesíti. Páris, junius 6. Herriot tegnap este az új­ságíróknak kijelentette, hogy az elnökkel pro­gramról egyáltalában nem beszélt, sőt az elnök azzal fogadta, hogy ismeri programját. Ki­jelentette MUlerandnak, hogy a balpártok poli­tikájának alapján áll, melynek egyik pontja az elnök alkotmányos szerepére vonatkozik. Ilyen körülmények között a kormány vállalására vo­natkozóan megegyezés nem jöhetett létre. Páris, junius 6. Noha Herriot a kormány­alakítást visszautasította és Millerad másokkal tárgyal, politikai körökben mégis meg vannak győződve, hogy a kormányt végeredményben Herriot fogja megalakítani. Azt hiszik, hogy Millerand üzenettel lép majd a törvényhozás két háza elé, de ha ezek kedvezőtlen határo­zatot hoznak, mégis lemond az elnökségről. Pdris, junius 6. A kamarában a kommunis­ták indítványt nyújtottak be, hogy a kamara világosan foglaljon állást a köztársaság elnö­kének lemondása ügyében. Az elnök kijelen­tette, hogy az indítvány alkotmányellenes s azirt nem bocsátható szavazásra. Budapest, junius 6. A nemzetgyűlés pénteki ülését néhány perccel 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla házelnök. Bejelenti, hogy az osztrák nemzetgyűlés el­nöke táviratot intézett hozzá, amelyben a Seypel kancellár elleni merénylet alkalmából a magyar nemzetgyűlés részéről megnyilvánult együttér­zéséért az osztrák nemzetgyűlés köszönetét tol­mácsolja. Utána Korányi Frigyes pénzügyminiszter be­nyújtja az 1923—1924. gazdazági évről szóló költségvetést, majd az 1924-1925. iv első hat hónapjára vonatkozó felhatalmazásról szóló tör­vény javaslatot. Azután folytatják a vámtarifajavaslat vitáját. A tárgyalást a 30. csoportnál kezdik és folytat­ják a szavazást az ehhez a csoporthoz benyúj­tott határozati javaslatok felett. A Ház csupán az előadó módosítását fogadja el. A többi in­dítványt elveti. A 31. csoportnál Farkas Fibor a háztartási, valamint a mezőgazdasági eszkö­zök vámtételeinek 50 százalékkal való leszállí­tását kéri. Sándor Pál nem látja indokoltnak a különö­sebb mérvű leszállítást. Ezeket az eszközöket természetesen nem szabad súlyos vámokkal megterhelni. Ausztriának ezekre sokkal súlyo­sabb vámtételei vannak. Számos indilványt nyújt be ezután. Sándor Pál az öntöttvas, az épi kezési, valamint a gazdasági és háztartási cikkek vámtételeinek leszállítását javasolja. A tételeknél minden esetben magasabb vámok fog­laltainak az osztrák tarifánál, ő azonban lehe­tőséget akar teremteni az ipar kellő védelmére. Kabók Lajos kéri, hogy ne fogadják el Far­kas Tibor indítványát, hogy a vámokat 50 szá­zalékkal mérsékeljék. Nem taitja helyén való­nak a meggondolatlan leszállítást. Biró Pál válaszol Sándor Pál felszólalására. Hivatkozik arra, hogy a bizottság az ülésen már alaposan letárgyalta ezeket a vámtételeket. Tovább tart a vámtarifajavaslat részletes vitája. Ott alakult ki az a vélemény, hogy e csoportnál a vámtételek helyesen vannak felépítve; külön­ben is az emelés csak látszólagos és a nyers anyagok vámmentesek. A régi vámtarifára nem lehet hivatkozni, mert akkor egész más volt a helyzet, mint most. Kéti a csoport eredeti téte­leinek elfogadását. Vargha Gábor a kaszákra és a kapákra ki­vetett vámoknál megállapítja, hogy azok a vám­tételek nem magasak, söt attól fél, hogy az Ausztriával történendő kereskedelmi szerződések alkalmával még lejebb kell majd ezt szállítani. Szakács Andor a mezőgazdasági és hfc­taiíási cikkek lételeinek leszállítását kivánja. A kapák- és a kaszákra vonatkozó vámíélelek kivételével csatlakozik Farkas indítványához. Fráter Elek indítványozza, hogy a 31. cso­port kifogásolt tételei felett ne tételenként, hanem az összes tételek felett együtt döntsön a Ház. ^ Az elnik megkérdezi a Házat, hogy hozzá­járul-e ezen indítványhoz, mire a többség el­fogadja az indítványt. Saly Endre a konyhaedények vámtételeinek a leszállítását kívánja. Görgey István előadó kijelenti, bogy a kor­mányjavaslatban foglalt felhatalmazás alapján valóban szándékozik azon különböző cikkeket mérsékelt vám mellett beengedni, amelyeket az országban gyártanak. Kéri, hogy a szakaszt eredeti szövegében fogadják el. A 31. csoportot az előadó módosításával fogadják el. A 32. csoportnál, amely a gép- és villa­mossági termékek vámtételeit tartalmazza, az előadó stilláiis módosítást ajánl, majd Sándor Pál szólal fel és kifogásolja a szerinte magas vámtételeket. Sándor Pál és Kabók Lajos több módosító indítványt terjesztenek be a csoport vámtéte­leinek a mérséklésére. A Ház a csoportot az előadó módosításával fogadia el. A 33. csoportnál Farkas Tibor a tételek­nek 50 százalékkal való leszállítását indít­ványozza. Sándor Pál beszédjének a legközelebbi ülésre való elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzá­járul. Az elnök ezután a tanácskozást félbeszakitj*, mire Rubinek István, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. Ezután Szabó Géza a közigazgatási bizott­ság jelentését terjeszti be a fővárosi törvény­hatósági bizottság újjászervezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyában. Eörffy Imre a közigazgatási, közgazdasági és közjogi bizottrig jelentését terjeszti be a vámjogot- szabályozó törvényjavaslatról. Az elnök végül napirendi indítványt tesz: a legközelebbi ülés szerdán délelőtt 11 órakor a mai napirenddel. Az ülés két órakor ért véget. BfMMMMAMQMMMMAMMfMMIMIMMAa Seypel állapota nem rosszabbodott. Bécs, junius 6. A szövetségi kancellár álla­potáról reggel 8 órakor a következő jelentést adták ki: Hőmérséklet 39, érverés 96, lélegzés 28. A légzőszervek állapota és az anyagcsere változatlan. A beteg jól aludt és az összbenyo­más kedvező. Dr. Eisler magántanár által meg­ejtett röntgenvizsgálat eredménye egybevág a klinikai lelettel és az alsó jobboldali tüuöleb­benynek kb. tenyérnyi magasságban jelentkező elsötétülését mutatja. A felső határ világosan maradt és betokozás jelei mutatkoznak, csont­sérülés ninci. A jobb alsószárny hátsó részé­ben egy nem deformált revolvergolyó fekszik. Bécs, junius 6. Dr. Seypel szövetségi kancel­lár állapotában javulás állott be és orvosai nem aggódnak a mellhártyában fellépett rend­ellenességek miatt, amely természetes következ­ménye a sebnek, amikor a tüdő sérül meg. Kedvező jelnek veszik az orvosok a vérOmlés felszívódását. A római német követség betörői. Róma, junius 6. 1923 március 14-én éjszaka két ember tudvalevően behatolt a német nagy­követség épületébe. Az eset akkoriban rend­kívül nagy feltűnést keltett és indító okait még ma is homály fedi. A követség személyzete le­fogta és ártalmatlanná tette a két betörőt, akik ellen megindult az eljárás. A legutóbbi am­nesztia alkalmával mind a két ember kegyel­met kapott. Rómában azt mondják, hogy ezzel a ténnyel megszűnik olyan eljárás, amelynek nyilvános tárgyalása egyetlen európai hatalomra nézve sem volna kívánatos. A német gazdasági válság, Bécs, junius 6. Németországban a csődök szédületes arányú szaporodása mutatja a gazda­sági válság mindnagyobb kiszélesedését. A mult esztendő novemberében Németországban mindössze nyolc esetben nyitottak csődöt, decemberben a csődnyitások száma 17 volt, az idén januárban 31, februárban 41, március­ban, amikor a frank-kontremin bukása által okozott válság megkezdődött, egyszerre 68 ra emelkedett a csődök száma, áprilisban már 133 cég került csődbe, májusban pedig ez a szám 322- re szökött fel. A csődöknek ez a megdöbbentő szaporodása azonban még min­dig nem fejezi kí kellő mértékben a német gazdasági válságnak nagyságát, mert hiszen a fizetési zavarokba került cégek igen nagy része azáltal, hogy üzletét felügyelet alá helyezte, egyelőre még elkerülte, illetve elodázta a csőd megnyitását. A német válságnak jellemző tü­nete, hogy a Deutsche Bank most közzétett mérlegében egyáltalában nem mutát ki nyere­séget. Fennállása óta először történt meg, hogy ez a hatalmas német bank nem fizet osztalékot. Az igazgatóság jelentésében hang­súlyozza, hogy lényegében csak a törvényes előírás formaságának tesz eleget, amikor a mérleget közzéteszi, mert ennek a mérlegnek minden egyes számadata sokkal többet leplez, mint amennyit meg kellene világítani.

Next

/
Thumbnails
Contents