Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-28 / 146. szám

Emmm sátáni ára 1500 korona. {mihu^'I Ul MIM Mvételéwl mindM MlOMmatainoiv HM. naMtil trák i Egy rhetybea 35000,1 l ti vidéken 40000 I V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 28, SZOMBAT. Hirdetési árak i rélhaaábon I mm. 400, egy hasábon 800, máslél hasábon 1300. SzOveg. kOzt 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 0000 kor. SzOvegkOztl közieményék soronként 6000 korona, Caaládl értesítés 45000 kot. 146-ik szám. 1914 junius 28. Rekkenöen forró délután volt. Az éjét sárgulva érett a mezőkön. Hellyel-közzel már tömött keresztek jelezték a kaszások munkáját. A felmelegedett nyári levegő csillogva rezgett és szinte ránehezedett a vasárnap délután ünneplő hangulatára. Az emberek ébredeztek délutáni álmukból és készülődlek, hogy mi < ént töltsék el a pihenés napját. Voltak, akik terveket szövögettek, hogy nyaralni mennek, hegyek és fenyvesek közé, vagy sötézöld szinü, fehér babrongyokkal élő tengerek partjára. Uolsó vasárnapja volt az eseménytelen, unaímss, de boldog, gazdaságban és jóllétben uszó békének, melyet ez a mai nemzedék már nem fog viszontlátni soha. Lent Boszniában befejeződtek az úgynevezett hadgyakorlatok, amelyeken csillogó játék forrná* jában próbálgatták, tanulgatták a katonák, bogy milyen is lesz a háború, ha fegyverrel kezükben ereszük igazán egymásra a népek virágát, ifjuságuk legszebb reményét. Még ei a háborúsdi játék is távol állott a valószerüségnek a látszatától. A százezer ember között, aki fáradtan, porosan cipelte felszerelését a nagyúr tiszteletére rendbehozott országutak meszes porában, alig volt egy is, aki valaha érőszakos halált látott volna, még kevésbé voltak olyanok, akik gyakorlati tapasztalatból ismerték volna az érzést, amely akkor támad, ha valaki kioltja embertársának az életét. Ha beszéltek is néha a háborúról, ha a nagyhatalmak külügyi hivatalai fenyegető jegyzékeket is váltottak egymással, a haboru olyan vaJóaiinítliennek tetszett, mintha egy tigris jelennék meg valamelyik nagyváros körútján, vagy valamelyik elegáns fürdőhely árnyas fasorai alatt. A háború már csak l hatvanhatos nehéz év, vagy a boszniai okkupáció kevésszámú veteránjának megfakult emlékezetében élt, de idegen volt attól a világtól, amely a negyvenéves bíke idején beleringatta magát a tökéletes biztonságnak az érzésébe. Az álmos vasárnap délutánnak, a szinte intézményessé vált békének a hangulatába süvite t bele a hir, hogy a görbe begyek országának fővárosában Ausztria és Magyarország trónjának az örökösét meggyilkolták. A nagy hajó, a Viribus Unitis, amely a hátán egy nagy birodalom trónjának várományosával szántotta először az Adria kék vizét, halálhajó lett. A végzetébe, a halálba vitte leendő urát és parancsoltját, ahonnét többé nincs visszatérés. A Habsburgok legújabb országának fővárosában a közkórház egyszerű vaságyán teritették ki Ferenc Ferdinándot és feleségét. Félóra multával lázasan kezdtek kopogni a távírógépek és vitték a hírt világszerte, hogy gyilkosság történt, melynek áldozata lett a hadak jövendő ura, — olyan gyilkosság, amelybe belejátszott a nemzeti gyűlölet, a politika s melynek következései, nagyon súlyos következései lehetnek. A saját soraimat idézem egy akkori újságból, melyeket közvetlenül a hir batása alatt vetettem papírra: igen, ez a rettenetes tragédia csak előjele annak l történelmi szükségszerűséggel bekövetkező összeütközésnek, amely a leszámolás felé vis* bennünket, mely elől se Ausztria, se mi nem térhetünk ki." Valószínűleg ugyanez lehetett az érzése nagyon sok embernek, mikor a hirt meghallotta. Tudtuk, vagy legalább éreztük valamennyien, hogy ami Szarajevóben történt, az kiemelkedik az egyszerű királygyilkosságok krónikájából. Talán éreztük, hogy nem emberekről, hanem nemzetek népek sorsáról van szó és a világ jövendCje forog kockán. A végzet szele süvített végig * táviródrólokon és a végzet vi. ara pusztitott végig a nyomán egész Európán. Ahogy emlékezetűnkben rekonstruálni próbáljuk a tiz esztendő előtti végzetes vasárnapnak és az utána következő döobeneteien nehéz, nyomasztó napoknak az eseményeit, szinte ijedten tapasztaljuk, hogy ez a tiz esztendő előtti világ milyen rettenetes messzeségbe távolodott tőlünk. Vájjon hányan emlékeznek még annak a Cabrinovicsr ak a nevére, aki a bombát hajította és a Princip nevü gyilkosra, akit tüdővész pusziitolt el a vizsgálati fogságban? Ugyan ki tudja, hogy mi lett azzal a Tankosics Vrta nevű őrnaggyal, aki állitólig a kragujeváci arzenálból szállította a gyilkos szerszámokat, ki tudja, hogy hova tűntek a lefolytatott vizsgálat aktái és ki tudja, hogy általában iz egész szarajevói gyilkosságnrk mekkora köze van a világháború kitöréséhez ? Előttem fekszik egy könyv, Manuel des Origines de la Guerre, a háború kitörésének a krónikája. A szerzője a párisi egyetemnek neves nemzetközi jogászprofesszor?. Az okok tíb'ázatos összeállításában a szarajevói gyilkostág nem is fordul elö. Szerinte az, hogy „osztárk-magyar területen, egy osztrák-magyar alattvaló meggyilkolta az osztrák-magyar trón örökösét, nem lehetett ok a háborúra. A háborút, mi legyőzöttek akartuk és a legyőzötteknek sobarem lehet igazuk. A nemzetközi politikának ténykedéseit, a háborúk megfizenését az utólagos siker igazolja. Mig a legyőzöttek a szerencsétlenség elkeserítő hangulatában egymást vádolják a végzet felidézéseért, a szerencsések, a győztesek sietve tűntetik el levéltáraikból a nyomokat, melyek az ő bűnüket, v»gy legalább bünrészességüket bizonyítják. Ez a történelemnek isteni igazságszolgáltatása. Es mig folyik az igazságnak ez a farizeuskoűó keresése, a megmar!>dottak, győzők és legyőzöttek egyaránt, egyre jobban feledkeznek meg azokról, akik némán pori doznak az orosz mezők, balkáni hegyek es flandriai virágos halmok alatt... t. s. — —r ^nmnnaimiíuuLUjijuui^^^, „Franciaország a Népszövetség alapelveiből kiindulva keresi a maga igazságát." London, junius 27. (Wolff.) A New Leader beszélgetést közöl Herriot francia miniszterelnökkel. Herriot ennek kapcsán kijelentette, bogy Franciaország a maga biztonságát a Népszövetség ahpelveiből kiindulva fogja keresni. Azt fogják ajánlani, hogy a szövetségesek egy közös és kölcsönös támogatásra irányuló szövetséget alkossanak. Amennyiben még néhány fennálló nehézséget lekűzdiek, ugy Németországnak felajánlják, bogy ezen szerződésben minden előnyével és kötelezettségeivel belépjen. Németország — mondotta Herriot — ne csak ragja legyen a Népszövetségnek, hanem álljon szabadságában az i», hogy ezen kölcsönös garanciaszerződések részesévé válhassék, amenynyiben kötelezettségeit elvállalja. Berlin, junius 27. Mint a lapok kö*lik, a nagykövetek értekezletének a katonai ellenőrzésről szóló jegyzékére adandó német válaszjegyzék anyagi tartalmát megállapították. A jegyzék tartalmát egyelőre szigorú titokban tartják. London, junius 27. Mint a Reuter-iroda jelenti, a londoni konferencia juliusban való megnyitásának az elhalasztásáról nincsen szó, minthogy nem következett be semmi olyan esemény, amely az elhalasztást valószínűvé tenné. Brüsszel, junius 27. Hymans külügyminiszter tegnap fogadta az olasz és amerikai követet, akiket a ebrquersii és brüsszeli tanácskozásokról informált. Majd a német követet fogadta, akivel a Micum- szerződések meghosszabbításáról tanácskozott. London, junius 27. A sajtóban élénk visszhangot keltenek Herriot kijelentései, különösen az a körülmény, hogy Herriot Németországnak a kölcsönös garancia szerződésbe való bevonása mellett foglalt állást. Teleszky kSIcsöntárgyalásainak eredménye. Beavatott forrásból adják a következő értesü- j lést: Teleszky János Londonban vezeü a ma- j gyar kölcsöntárgyalásokat és angol közvetítés utján ajánlatot kapott egy a Morgantól távolálló amerikai csoporttól, amely szintén részt akar venni a magyar kölcsön jegyzésében. Nyomban közölte ezt a magyar kormánnyal, amely a maga részéről haladéktalanul megküldte Teleszkynek a szükséges instrukciókat, melyek alapján a tárgyalás részleteibe belebocsátkozhat. Ez arra fog vezetni, hogy Angliában és a többi országokban is a kölcsön feltételei kedvezőbbek lesznek. Eddig csak Svájccal állapították meg a részletes feltételeket és pedig az átvételi árfolyamot 92-ben, a kamatlábat pedig 7 százalékban. Ehhez hozzájárul az, hogy amennyiben Anglia föltételei javulnának, ugy a svájciak is hajlandók lemérsékelni igényeiket. Számolni lehet azzal, hogy a londoni feltéte'ek aligha lesznek teljesebbek a svájci feltételeknél. A Csehországgal való tárgyatátok is befejezés előtt állanak, egy félmillió fontról van szó, amelyet a kormány a Máv.-nak enged át cteh tartozásai rendezésére. Amerikai ajánlat arra fog vezetni, hogy a londoni tárgyalásokat még nem fejezik be és mig az amerikaiakkal a megállapodás létrejön, esetleg ujabb hét fog eltelni, azonban ez az összes jegyzési helyeken a feltételek javu'ását idézheti elö. A magyar korona mai Árfolyama marad stabil. Korányi Frigyes pénzügyminiszter egy hírlapíróval hosszabb beszélgetést folytatott A hírlapíró ; mindenekelőtt azt kérdezte meg, hogy rendelke- J zünk-e már a külföldi kölcsönből kifizetett összeg- I gel és ha igen, mekkora ennek a nas _ Négymillió livre font sterling áll rendelkezésünkre, válaszolta a pénzügyminiszter. Ezt az összeget az Angol Bank folyósította. Maga a pénz nem jött be az országba, az ott van az Angol Banknál. — A magyar korona zürichi jegyzésére vonatkozólag kijelentette a pénzügyminiszter, hogy a korona visszaesése azért történt, mert szándékosan visszaszorítottuk a pénzünknek néhány napon át tartott emelkedett tendenciáját, nem akarjuk ugyanis megengedni, hogy ugráljon az árfolyam. Azt hiszem, nogy a magyar koronának mai árfolyama marná végleges. — Vannak még kifizetetlen régi adósságok, elsősorban több közüzemnél és a Máv.-nál állanak fenn ilyen fizetési kötelezettségeink Ezeket ki fogjuk egyenlíteni és az ahhoz szükséges pénzt már felvettük. Ezen adósságok mindössze 3400 milliárdról szólnak: — A régi spekulációs üzleteknek már vége, de az uj nagy gaz'dasági élet még nem indult meg, egy intervallum van most és ez érezteti most átmenetileg hatását. Arra a kérdésre, hogy hogyan fog intézkedni a pénzügyi kormány az aranymérlegre vonatkozó kérdésben, a pénzügyminiszter kijelentette, hogy az érdekeltségekkel tárgyalunk ezen kérdésről, de persze bizonyos egymásutánban kell a dolgokat végeznünk. A tisztviselőkérdés, a budget és a devizarendelet után most majd rátérünk erre is. A pénzügyminiszter a legközelebbi felszólalásában tájékoztatást fog nyújtani a tőzsdei lanyha' " ' intézkedésekről, amellyel i - " sagról és azon intézkedéseitfői, amellyel a kormány uj életet akar önteni az értékpapírpiacba. Az öeszas hazai vasutak aranyártékben számolnak. Az összes hazai vasutak — mint illetékes helyről értesülünk — valamint a hazai hajózási társa-