Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-24 / 142. szám

S7R0KD 19*4 junius 24, A gyógyszerészek szegedi kongresszusa. Szeged, junius 23. (Saját tudósitónktól.) Va­sárnap delelőtt a városháza közgyűlési termében kongresszust tartott a Magyarországi Gyógysze­rész Egyesület. A közgyűlése.! dr. Gaál Endre nyugalmazott államtitkár elnökölt, aki megnyitó beszédében kifejtette a tömörülés fontosságának és szükségességének az elvét és kijelentette, hogy a gyógyszerészsegédeknek az egyesületbe való felvételét még nem tartja ma sem idősze­rűnek. Ezt a maga részérői ellenzi. A kon­gresszus résztvevői is tiltakoztak a segédek felvétele ellen. Dr. Kószó István belügyi államtitkár, dr. Aigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester üdvözölték ezután a megjelen­teket, majd Karlovszky Qeyza emlékbeszédet tartott Kazay Endre fölött, aki büszkesége ma­rad mindig a magyar gyógyszerészeknek. Koritsánszky Oltó azokról beszélt, akik ötven ive műkődnek a gyógyszerészi pályán. Felol­vasta a névsort, amelyben Bokor Adolf szeged1 gyógyszerész ne ve is szerepelt. Cziky Tibor egyetemi tanár tartott ezután nagy érdeklődéssel kisért előadást. A közgyűlés Franki Antalt beválasztotta az egyesület választ­mányába. A közgyűlés elhatározta, hogy akciót indít az egyetemi kiképzés hirom évre való meghosszabbítása érdekében, kéri a gyógysze­részkamara felállítását és Oyógyszerész Oithon létesítését határozta el. A debreceni gyógyszerészek indítványára el­határozta a közgyűlés, hogy felír a kirmányiioz és kéri, hogy azok a gyógyszerészhallgatók, akik a numerus clausus életbeléptetése előtt léptek a pályára, akadálytalanul beiratkozhassanak az egyetemre. A közgyűlés után díszebéden vettek részt a gyógyszerészek a Kassban, este pádig társas­vacsorát rendeztek Újszegeden. •MMMMMMMM^^ Szegedi közalkalmazottak sérelmei. Szeged, junius 23. (Saját tudósitónktól.) A leg­utolsó időben egyre-másra hangzanak el panaszok a vidéki közalkalmazottak köreiben, hogy nagyon sokszor csak hosszabb késedelmek után, jóformán a hónap közepén kapják meg fizetéseiket, másrészt pedig hónapok is eltelnek, mig egyéb járandó­ságaikat az illetékes állampénztártól felvehetik. Nem egy olyan eset is akadt, amikor egyes köz­alkalmazottak egyáltalán nem kapták meg járulé­kaikat bizonyos tévedésekből és csak többszöri kérelmezés és miniszteri engedélyezések után bírták felvenni illetményeiket. Ezek a jelenségek, amelyek feltétlenül a bonyodalmas bürokratizmus követ­kezményei, nem egyszer kerültek már szóba interpellációk formájában a nemzetgyűlés előtt is. Most azután Szegeden is felmerültek bizonyos panaszok konkrét formában, annak ellenére, hogy az interpellációk után orvoslást és vizsgálatot ígértek az illetékes miniszterek. A panaszos köztisztviselők belügyi tárca kötelékébe tartoznal igazgatási faktorok, nyugdíjasok, történt meg az, hogy ezek a tisztviselők jogos fa­és szénjárandóságukat, amelyet a miniszteri ren­delet értelmében készpénzváltságban vesznek fel, sem május, sem junius hónapokra a mai napig nem kaphatták meg. Az állampénztár a kiutaláso­kat, illetőleg kifizetéseket azért nem kezdhette meg, mert — értesülésünk szerint — a kimutatások még nem érkeztek le Szegedre. Ezzel szemben a többi tárcához — közoktatásügyi, pénzügyi stb. — tartozó köztisztviselők számára készített kimutatások már a hónap elején leérkeztek a pénzügyigazgatósághoz és igy a kifizetések 10—20-ika között már meg is történtek. Az egyes tisztviselők ilyen természetű járandóságaik 200—300.000 korona között mozog­nak és érthető a tisztviselők nyugtalansága, amikor az összegeket még a hónap végén sem kapták eddig kézhez. Más jelenségek is mutatkoznak a kifizetésekkel kapcsolatban. A szegedi közalkalmazottak között sokan vannak olyanok, akik bizonyos differenciák miatt különböző járandóságaikat, liszt, cukor, zsir váltságaikat, hónapokon keresztül nem kapták meg. Az elmaradt járandóságok miatt az egyes tisztviselők folyamodványt nyújtottak be hivatali főnökségük utján a miniszterekhez és amikor he­tek után végre kiadták a rendeletet az elmaradt váltságárak kifizetéséről, a köztisztviselők azt még sem vehették fel a legutolsó napokban. Az engedélyezések után ugyanis a miniszté­riumok elkészítették a szükséges kimutatásokat, de azok csak 19-én, vagy 20-án érkeztek le a szegedi állampénztárhoz. Amikor pedig jelentkez­tek a nyugtákkal az igényjogosult tisztviselők az állampénztárnál, az állampénztár megtagadta a kifizetéseket azzal az indokolással, hogy a pénz­ügyminiszter 5200—924. számú rendelete értelmé­ben minden hónap húszadikája után az állam­pénztár csak a pénzügyi tárcát terhelő kifizetése­ket teljesítheti és az idegen tárcához tartozók nyugtáit nem válthatja be. Egyáltalán nem indokolt ez a rendelet, mert hónapok telnek el, mig a tisztviselőnek végre en­gedélyezik elmaradt járandóságait és végre nem fizetik ki egyetlen nap miatt, mert a kimutatás 19-én, vagy 20-án ért le az állampénztárhoz. Mire azután a tisztviselő a következő hónapban fölve­heti járandóságát, a ma még jelentős néhány százezer korona könnyen elvesztheti értékének fe­lét Idetartozik az is, hogy olyan tisztviselők is vannak Szegeden, akik elmaradt járandóságaik kiutalását március, április óta várják. Helyes volna, ha a szegedi pénzügyigazgató felhívná az illetékes minisztériumok figyelmét ezekre a visszásságokra, mert tisztán, bonyodalmas bü­rokrácia miatt nem lehet megnehezíteni megélhe­tését az amúgy is küzködő tisztviselőnek. Száz aranykoronán felül százhatvan koronáig öt koronántint 25 aranyfillérrel; százhatvan koronától 250 koronáig öt koronánkint 50 pranyfiliérrel; 250-től 325-ig 25 feoronánkint 1'50 aranykoronával; 325-től 375-ig két arany­koronával; négyszázötvenig 2 50 el; ötszázig három koronával; 500 aranykoronán ffliűl min­den 50 aranykorona után az adó 3 75 arany­koronával emelkedik. Minden megkezdett 50 aranykorona teljes 50 aranykoronának veendő. Ha a jövedelem havonkint 40 aranykorona­értéket meghalad, az általános kereseti adó 40 aranykoronán félti 5o aranykoronáig 2o aranyfillér 5o 0 0 60 0 3o 0 60 0 0 7o 0 4o 0 7o 0 0 80 0 60 0 80 9 0 9B 0 80 0 9o 0 0 loo 0 1-aranykor. loo M 0 llo 0 l-2o W llo 0 0 12o 0 l-4o » 12o 0 0 13o 0 l-6o M 13o 0 0 14o 0 18o 9 14© 0 0 15o » 2­M 15o 0 0 16o 0 2-4o 9 16o 0 0 17o 0 2'8o * 17o 0 0 18o 0 3-2o 9 18o 0 0 19o 0 3-6o M 19o 0 0 2oo 0 4­• 2oo M 0 22o 0 4'5o M Rendelet az aranyfilléres kereseti adóról. Szeged, junius 23. (Saját tudósítónktól.) A Budapesti Közlöny szombati számában érdekes pénzügyminiszteri körrendelet jelent meg, amely­nek fontosságát mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a rendeletnek könnyen meg­jegyezhető kerekszáma van: 95 000, Aki figye­lemmel kiséri a kormányrendeletek özönét, az tudhatja, hogy minden fontosabb rendelet szép számot kap. A lakásrendeletnek például csupa hármas számjegyből áll a száma. A 95.000. üzárou pénzügyminiszteri körren­delet a szolgálati illetmények után járó általá­nos kereseti adó tételeit állapttja meg arany­koronákban, illetve aranyfillérekben. A pénz­ügyminiszter a körrendelet bevezető részében utal arra, hogy a közszolgálati alkslmazotiak kereseti adóiéieleit az 58 000. számú (ez is kerek tzám) rendelet állapította meg legu óbb május első napjától kezdődő hatállyal. A tör­vényhozás államháztartás egyensúlyának helyreállításáról* szóló törvénybea felhatal­mazta a pé-zögyminisztert arra, hogy s köz­szolgáltatásoknak az aranykorona alapul vétele mellett való adómegátiapítását elrendelhesse. „Tekintettel arra — mondja a körrendelet —, hogy a minisztérium a közszolgálati alkalma­zottak itletményeit is ellátásait az 1924. iv julius 1-itől kezdve aranykoronaértékben állopi­tntta meg és tekintettel másrészt a raigánszoi­gálati alkalmazottak illetmán/siben a piplr- ,„ korona vásárló ériéként csökkenése folytán I 95 beálló gyakori változásokra, szükségesnek tar­' tom, hogy a szolgálati illetmények (nunk*­bérek) után fizetendő általános kereseti adó téteiei az áilandó jellegű aranykoronaértékben állapíttassanak meg." A körrendelet szerint az uj kereseti adó, ha a jövedelem a heti 10 aranykoronaértéket meg­haladja, a következő: to aranykoronán felül 12 aranykoronáig 5 aranyfillér 12 9 0 14 * 7 0 14 o 9 16 M 9 9 16 9 9 18 M 12 0 18 9 9 2o M 15 9 2o 9 9 22 M 18 0 22 • 0 24 • 21 0 24 0 26 M 24 0 26 0 0 28 0 27 0 23 0 30 M 30 0 33 0 32 M 33 0 32 0 0 34 W 40 0 34 0 0 36 0 50 • 36 0 0 38 » 60 • 38 0 40 M 70 • 40 42 W 80 0 42 0 0 46 M 93 0 46 0 0 50 W 1 — aranykor. 5'J 0 55 # 1-12 9 55 69 0 124 9 60 65 0 137 0 65 0 0 70 0 1-50 0 7J 0 0 75 0 1-75 0 75 0 0 8.) 0 2 — 0 80 0 0 85 0 2-25 9 83 0 0 9ű M 2-50 9 9o 0 0 95 0 2-75 0 95 N 0 loo 0 3­0 Hasonló kulcs szerint emelkedik az adó a jövedelem emelkedésével arányosan. A 300 aranykoionás havi jövedelem adója hét arany­korona, a négyzázé 12, az ötszázé 17, a hat­százé 22, 1 hétszázé 30, a nyolcszázé 40, a kilencszázé 50, az ezer koronáié 60, a két­ezerszeresé 150 aranykorona. A tiz aranykoronánál kisebb heti és a 40 koronánál kisebb havi jövedelem adómentes. Az a munkaadó, aki pipirkoronában állapítja meg alkalmazottainak fizetését, köteles azt a havonta megállapítandó kulcs szerint átszá­mítani. INMMMKMMWMMMMMMAMMMMMI Sándor Pál a kereskedők és fogyasztók azonos érdekérői. Az OMKE húszéves fennállása. Budapest, junius 23. Az OMKE vasárnap évi rendes közgyűlést tartott Budapesten Sándor Pál elnökletével. A közgyűlés keretében ünne­pelte meg az egyesület megalakulásának husza­dik évfordulóját. Sándor Pál megnyitó beszédében foglalkozott az ország gazdasági helyzetével. Kifejtette, hogy az emelkedő korona milyen veszedelmes helyzetbe sodorhatja azokat a kereskedőket, akik nem tanúsítanak kellő óvatosságot. — A kereskedőknek és a fógyaszlóknak tel­jesen azonos az érdeke. A kereskedő olcsó árut akar szerezni, hogy olcsón adhassa tovább a fogyasztóknak. Az uj vámtarifa azonban ebben a törekvésben legyőzhetetlen akadályokat állí­tott eléje. A mai helyzeten csak ugy lehet se­gíteni, ba a kormány a legsürgősebben nekilát a kereskedelmi szerződések kötésének. — A tranzitókereskedeiem fejlesztése elkép­zelhetetlen a mai vámrendszer és a vasúti tori­jának megdrágítása miatt. De a legsúlyosab­ban bénítja a magyar kereskedelmet a protekció és a panama rendszere. E rendszer elleni küz­delmet ma már erőskezű ember hirdeti: Bud János miniszter s meggyőződésem, hogy ennek az embernek sikerülni fog a küzdelem. Szentpity István üdvözölle ezután a húsz­esztendős OMKE-t, majd Bodroghy József, az OMKE titkára tett elöterjeiztést a forgalmi adó­rendszer megváltoztatásáról. Az adórendszert ugy kell megváltoztatni, hogy a forgalmi adót egy összegben a vámnál és a termelés helyén kell behajtani. Szász Pál tükár határozati javas­latot nyújtott be a behozatali korlátozások ha­ladéktalan megszüntesse és a kereskedelmi szerződések tárgyalásának megindítása érdeké­ben. Vértes Emil beszédében azt mondotta, hogy a behozatali tilalmak melegágyai lettek a panamáknak s a korrupcióknak. Több felszólalás után a közgyűlés Sándor Pál zárószavaival ért véget. Katonai uralom Albániában. Berlin, junius 23. Belgrádi jelentések szerint az albán kormány nagy nehézségekkel küzd. Számítanak azzal, hogy a Fan Noli kormány visszalép és katonai uralom lép a helyébe.

Next

/
Thumbnails
Contents