Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-21 / 140. szám

SZBQED 1914 janim 21. kamarában nem merték a részvétjavaslatot elö- j azon nézeten vannak, hogy a belga parlament terjeszteni, mert a liberálisok, a katolikusok - nem avatkozhat Olaszország belügyeibe. Tovább tárgyalják az indemnitási. Budapest, junius 20. A pénteki nemzetgyűlést elvet kivánják felállítani, hogyha nem győzöd fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. ! okkal, lépj közbe bottal. Teljesen felmentve érzi Az ülésen folytatólagosan tárgyalták az indemfiitásról szóló törvényjavaslatot. Az első felszólaló Meskó Zoltán volt, aki azzal kezdte beszédét, hogy nem fogadja el a javaslatot, mert a kormány iránt bizalmatlan. Bizalmatlan azért, meit mindezideig nem adóztatták meg a háborús vagyonokat. Bár erre vonatkozólag már négy határozati javaslatot fogadott el a Ház. Senkisem nézheti nyugodtan, hogy amig az egyik oldalon a hadigazdagok dőzsölnek, autókat és házakat vesznek, addig a másik oldalon azok, akik a hazáért igazán szenvedtek, éheznek és nyomorognak. Egy parlamenti bizottságot kell kiküldeni a hadivagyonok megadóztatása céljából. E vagyonokat 80 százalékos adókkal kell sújtani. Az öszszegéből a hadiárvák részére lehetne alapot létesíteni. Indítványozza, hogy a kormány főtanácsosok által fizetett összegeket a rokkantak céljaira is fordítsák. Beszéde végén a következő határozati javaslatot terjeszti elő: I Ljön ki a nemzetgyűlés egy héttagú bizottságot, amely sürgősen átvizsgálja az egyes tárcák költségvetését, személyi és dologi kiadásait, megállapítva a fölösleges — tehát törlendő — tételeket és a vizsgálat eredményéről a Háznak 30 napon bel ül ez a bizottság jelentést tegyen. A javaslatot nem fogadja el. Vass József népjóléti miniszter reflektál Szakács Andornak az indemnMs vitája alkalmából a népjóléti politikáról szóló megállapításaira. Szakács a népjóléti politikát bírálva vt állította, hogy a népjóléti miniszter kijelentése szerint, aki nem tud megélni Magyarországon, az vándoroljon ki. Ehhez a sajtó különféle kommentárokat fűzött. Kategórikusan kijelenti, hogy nem mondta azt, amit neki Szakács Andor imputált. 0 csak azt mondotta egy bírósági ügyből kifolyólag, hogy a törvény rendelkezéseit tűrni kell és aki nem türi, annak nincsen más válasaása, minthogy ki kell vándorolnia. E megjegyzéséből b'ronyos urak azt következtették, hogy a népjóléti miniszter politikáját ez a kijelentés jellemzi. Erre nem kiván megjegyzést tenni. A nciuetgyülés elbírálására bizza az ilyen eljárás minősítését. Meg van arról győződve, hogy Szakács belátja, hogy tévedett. Elvárja, hogy még a Népszava is megnoz~i azon "'égíételt, hogy nem mondotta az inkiiminált kifejezést, ellenben t tudja, hogy a közel egy világnézeti alapon álló bizonyos tiszta papiros nem fogja ezt tenni. (Nagy zaj. Zsirkay János: Az egész kormány politikája nem más, mint az, hogy a magyar ember vándoroljon ki. Az elnök Zsirkayt rendreutasítja.) Vass József: Ez a megjegyzés legjobban bizonyítja az állitásom igazságát. Bizonyos urak azon magát, hogy az ilyen invektívákra válaszoljon. A következő felszólaló Ernszt Sándor. A javaslatot pártja nevében elfogadja, mindamellett sürgeti a költségvetés és a zárszámadás beterjesztését. Beszél a tisztviselőkérdésről és kijelenti, hogy hosszú évek teltek el, mialatt a tisztviselők állandóan csak á'dozatot hoztak. Azon kellett volna lenni, hog/ mindenki hozzon áldozatot a lehetőség szerint. Tavaly ez az állapot már igen súlyossá, sőt tűrhetetlenné * vált, hogy a pénzügyminiszter akkor a tisztvíselőkérdéaben kénytelen volt lépést tenni. A jelenlegi állapotok nagyon kezdenek hasonlítani a tavalyi állapotokhoz. Egyes cikkek árai már aranyparitáson felül vannak és rendszerint olyan cikkek ezek, amelyek közszükségletet képeznek. Nem akarja a tisztviselőket izgatni, sőt ellenkezőleg azt hangoztatja, hogy mindenkinek meg kell hozni az áldozatot. A tisztviselők nagyon súlyos helyzetben vannak, éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy a helyzetükön segítsünk. Majd a pénzpiacok kríziséről beszél. Nem tudja megérteni, hogy a jegybank felállítása előtt egyesek még jegyintézeti hiteleket kaptak. Ezen hiteleket a korona stabilizálása érdekében be kell szüntetni. Majd azt fejtegeti, hogy szűkségünk volna és azt hiszi, hogy ezen kérdést meg lehetne oldani az által, hog/ Fiúméban helyet biztosítunk magunknak. Ezután rátér az ország belső helyzetére, kijelentve, hogy idebent nem tud az ország megnyugodni, mert a jobb- és baloldali pártok nem ellenfelek, hanem ellenségekként á'-nak egymással szemben. Szükséges, hogy minden oldalon a nézetek tiszteletben tartása mellett lehetőség szerint az egységre törekedjünk. Becsülnünk kell egymást és enyhítenünk jobbról és balról is a küzdelmet. A politikánknak nemzetinek kell lenni és ezen nemzeti politikának ideálisnak, a lehetőség szerint egységesnek és szabadnak kell lenni. Beszél még a fővárosi politikáról, majd végül a földreformmal kapcsolatban megállapítja, hogy feltétlenül szükséges, hogy a földreform pénzügyi kérdéseit mielőbb megoldjuk. Az indemnitást elfogadja. Kabók Lajos bírálja a korfiiány politikáját, majd határozati javaslatot terjeszt be a politikai internáltak szabadon bocsátása iránt. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Az elnök napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést szombat délelőtt 10 órakor tartiák a mai napirenddel. Ezzel^az ülés véget ért. ÍMMMMMMMMMMMMMMMMAMMMMAAMMMMMAMAMAM A tanács a Zsótér-ház megvételét határozta el. Szeged, junius 20. (Saját tudósitónktól) Megírtuk a Szeged legutóbbi siámában, hogy a város tanácsa folytatta a tárgyalást a Zsótérház tulajdonosaival a ház megvétele ügyében és hogy ez a tárgyalás kölcsönös engedékenység alapján kedvező útra terelődött. A tulajdonosok eredeti ajánlata ugyanis, amelyben egymillió aranykoronában állapították meg a ház eladási árát, meglehetősen távol állott a tanács kifejezett álláspontjával, amely szerint maximálisan ötszázezer aranykoronáért hajlandó a Zsótér-ház megvásárlására. A tanács állásfoglalása után azonnal megkezdődött a tárgyalás. A tulajdonosok nevében Bach Miksa tárgyalt a polgármesterrel, aki a tárgyalás eredményét szerdán jelentette be a rendkívüli ülésre összehívott tanácsnak. A tanács zárt ajtók mögött hosszasan foglalkozott a kérdéssel, de határozatát nem hozta nyilvánosságra. Valószínű azonban, hogy nagy vita kerekedett ezen a zárt ülésen a kérdés lényege fölött is, a tanács tekintélyes kisebbsége ugyanis határozottan ellenzi a Zsótér-ház megvételét. A tárgyalások végső eredményeképen a polgármester érdeklődésünkre kijelentetle, hogy a tanács és a tulajdonosok közt létrejött a megállapodás, amely szerint a tanács hatszázezer békekoronás ajánlatát a tulajdonosok elfogadják. A megállapodást, i ietve a tanács határozatát, amely még közgyűlési jiváhagyásra vár, azonnal írásba foglalták és kiadták a tulajdonosoknak. Ismeretes, hogy a Zsólér-házra a Korzó Mozi részvénytársaságnak harmincnapos elővételi joga I van és igy a tulajdonosok a tanács írásba fog! lalt határozatát előbb bemutatják a részvénytársaság budapesti igazgatóságának, amelynek harminc napán beiül nyilatkoznia ke'l, hogy él e elővételi jogával, vagyis, hogy a tanács által felajánlott hatszázezer aranykoronáért megvásárolja-e a Zsótér-házat. Abban az esetben, ha a részvénytársaság nem gyakorolja elővételi jogát, a város minden akadály nélkül megvásárolhatja a Zsótér-házat. A Zsótér-ház megvásárlása ügyében eddig nem foglaltunk állást, még pedig azért nem, mert meg akartuk várni, hogy a város milyen pénzösszeg előteremtésére képes, ha komolyan foglalkozik a házvétel kérdésével. A Zsótér-ház tulajdonosaival történt megállapodásból most megtudluk, hogy a város hatósága hatszázötvenezer aranykoronával rendelkezik, ami a mai értékben közel tizenhárommllliárdpapirkoronának jelel meg. Véleményünk szerint a városnak most, tekintettel a jelenlegi lakás és szociális viszonyokra, nem szabad megvennie a Zsótér-házat, bármennyire szimpatikusnak is látszik ez a házvétel. Igaz ugyan, hogy a házvételt számot érv támogatja, de ezeknek az éneknek alig van aktualitásuk. Ároknak az érveknek azonban, amelyek a házvétel ellen szólnak, éppen az aktualitás adja meg a súlyúkat. Abban esetben ugyanis, ha a tanács határozata végrehajtásra kerül és a város megvásárolja a Zsótér-házat, a vásárlásból a város közönsége semmi hasznot nem lát, legfeljébb biztosítékot kap arra, hogy majd, valamikor, rendelkezésére áll az a telek, amelyen felépithstik az uf városházát. Az érvénybsn lévő és még belátható időkig érvényben maradó lakásrendeletek értelmében a város hatósága a bari as épület egyetlen helyiségével sem rendelkezhetik szabadon, tehát egyetlen hivatalát sem helyezheti el a megvásárolt házban, egyetlen lakással sem szaporíthatja a meglévő lakások sza iáU A város tanácsának gondolnia kell arra is, hogy a lakások felszabadítása után, amikot faipezsdfll ismét az építkezési kedv, amelyuek borai bekövetkezését már is számos biztató jel igéri, szóval, amikor bőven lesz üres lakás Szegeden, az ósdi Zsótér-ház lakásainak nem akad majd gazdája és könnyen megesik, bogy a drágán, nagyon drágán megvásárolt épület üresen kong majd ott, a város legszebb pont ján. A tanács által felajánlott vételárat is soknak, indokolatlanul nagynak tartjuk, mert a Zsótér-ház hátoruelőtti értéke is csak hétszáz ezer aranykorona volt, mai értéke pedig, amikor a házak értéke általában a békebeli áro't negyven-ötven százalékára devalválódott, lény gesen kisebb a fölkínált hatszázötvenezer aranykoronánál, söt, sokkal kisebb, mint amennyit a devalválódott értékek mellett a ház különben megérne, mert hiszen a városnak az épületet előbb utóbb ugy is le kell bontania és akkor a hatszázötvenezer aranykorona ellenében csupán a ház telke marad megy. A tanács határozata szerint a város hatalmas pénzösszeg fölött rende'ke?Jk. A józan megfontolás azt tanácsolja, hogy ezt a pénzösszeget uj bérpalota építésére használja fel a város közönsége a régi Zzótér-ház meddő megvásárlása helyett. A józan megfontolás tanácsolja ezt, mert hiszen a Zsótér-ház fölkínált árából beépíthetné a város akár az egész Rákóczi-teret is. A Tábor-utcában épülő háromemeletes palota legfeljebb négymilliárdba fog kerülni, alig egyharmadába a Zsótér ház árának, amelyből tehát háromszor akkora, vagy még nagyobb, vagy három olyan bérházat építtethetne a város. Est az építést két súlyos szempont tfs»: kivánaíosrl és szükségessé. Az egyik az, heg; munkához futna a szegedi építőipar, amely a háború kitörése óta állandóan viaskodik a munkanélkülilég átkával. A másik szempont, amely talán még az elsőnél is súlyosabb a lakásnyomoruság enyhítést. Az az ötven-hatvan uj lakás, amely kikerülne a Zsótér-ház áráből, ha nem is szüntetné meg, de lényeg:e sen csökkentené a lakásínséget. Erre i csökkentésre pedig olyan égetően nagy szükség van Szegeden, sokkal nagyobb szükség, mint a Zsótér-ház megvételére. A Zsótér-házat egyébként ezért a pénzétl mindig megveheti a város, ha szüksége lesz majd a jelekre, akár a mostani tulajdonosoké marad, akár más lesz a gazdája. De nem szabad a városnak elszalasztania azt az alkalmat, amely most kínálkozott fel egy nagyarányú lakásépítésre. Interparlamentáris kereahedeimi konferencia Brüsazelben. Budapest, junius 20. Hétfőn kezdődik meg Brüsszelben az interparlamentáris kereskedelmi konferencia, melyen a magyar kiküldöttek is résztvesznek. A nemzetgyűlés részéről jelen lesznek a konferencián Hgyeshalmy Lajos volt kereskedelmi miniszter, Hegymegi Kiss Pál, Hoyos Miksa gróf, Mózer Ernő és Biró Pál a kormánypárt részéről és Farkas Tibor az ellenzék részéről. Velük együtt utazik ki Brüsszelbe Ferenczi Izsó és Póka-Pivny Béla az interparlamentáris konferencia magyar osztályának a főtitkára. * A jugoszláv kormány nem ismerte el az u] albán kormányt. Belgrád, junius 20. Fan-Noli, az uj albán kormány elnöke, táviratot intézett Pasics miniszterelnökhöz, amilyben bejelenti, hogy megalakult a kotmány Tiranában ét kormánya nevében kéri, hogy az ottani jugoszláv követ lépjen hivatalosan érintkezésbe az uj kormánnyal. Biztosította Pasics miniszterelnököt barátságáról. Pasics rögtőn válaszolt. Megköszönte az üdvözlést, maga részéről hasonlóan üdvözli az albán kormány fejét, de a kormány elismertééről nem tesz említést. Politikai körökuen ezt ugy kommentálják, hogy ez demonstiáció a Fan-Noli kormányában helyet foglaló, kimondottan olasz-barát politikusok ellen.