Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-18 / 138. szám

] IM4 janim 18. 8 % JB O B D Eladó házak, földek, tanyás birtokok, szilők villával. Emelet.a bérhiz felerésztjen ÍO »ÜUIÓ. magtoUi 1> fflillié Kni.uth La os-sutáruton 4 szobái •aginhiz IK) milli*, azonnal belSltSíliw niagínhíx részletfizetésre 5 millióval átvehető, aMfahos utcában magánház azonnal beköltözhető 120 Billió. 4 szobás matánház az állomás mellett ÍM millió, emeletes magánház U0 néevszüíöles telekkel azonnal beköltözhetö 100 millió, Belvárosi 2 emeletes bérkáz 238 millió, emeletes sarokház vendéglővel azonnal beköltözhető 10* millió, Oizella-tér mellett 8 szobás modern lakással azonnal átvihető Í50 Millió, Dugonics-tér mellettt 4 szobás magánház azonnal beköltözhető 300 milli*. Ugyancsak beköltözhető magánházak Makón, Hódmezővásárhelyen, Sző regen, Röszkén, Pillichfalvan és Újszegeden. l'S Földek minden mennyiségben már 1 holdtól 4500 hold terjedelemig. pannas iNanTcnniitoDA törvényszékileg bej. cég Szeged, Klauzál-tér 7. szám (kenyérpiac, Wagner-ház). Telefon 11—39. ittam a Belvárosi lllatszertárban, mert minden vevő egy sorsjegyet kap teljesen ingyen és miután 21 értékes tárgyat sorsolnak ki, kőanyen juthat szép ingyen nyereményhez. A kisorsolandó tárgyak a kirakatban megtekinthetők. Gyógyszertárakat látogató képviselőt keres Szeged és vidékére „Aeacnlap* Papirüaem Budapest, II, Margit-utca 5. Háziasszonyok figyelmébe! IMMMMSMJMMtfMIIMMMWMIMIMM^f E hili Nklámtfkktink: Reklám evőkanál - .... t ezer Reklám kávéskanál </• ezer Fakanál !«/, ezertől Alnmiaiura evOcaaál - - - - • ezer Alumínium kávés karnál ... 31/, ezer Magyar aynjtéla 5 ezer Piaci szatyor ------ S ezer Férfi kabát- és nadrágtartó - 5 ezer Patent szflnyegporoló - - - - 10 ezer Női ruhatartó, ta 2 ezer Faü sótartó, fehér 25 ezer Füszerdoboz, fehér S ezer Konyhai szappantartó • - - - 8 ezer Patent habverő 8 ezer Riiiconyaprés, cinezett - - - - 25 ezer és zsemlyedaráló - - - - 30 ezer Vizestálca, festett 10 ezer Cseresnyemagoló gép - - - - 4 ezer pdRISI IRQT ÉRQnÉZ R.-T. Szeged, Széchenyi-tér. 08 Önkéntes árverési hirdetmény. 1924 ivi junius hó 21-iu dilutdn 4 órakor Hr ipdiicska Béla kir. közjegyző jelenlétében H lÍ«z árterezve kb. 13,000.000 korona értékű Sma Se női és férfi harisnyák, fehérSnek diszmüáruk, batisztok, selymek stb. Az átvet is helye Maros-utca 24. szám, az udvariam. Az árverésre kerülő tárgyak a legtöbbet Ígérőnek készpénz ellenében fognak eladatni. Szeged, 1924 junius 17. Legjobb csemege juhluró Glück, Szeged, Kelemen-utca. 44>00 korona kilója. 3M APRÓHIRDETÉSEK •••Hl bármily •égben, férfiruhát, fehérít ea Bt a legmagasabb árban veszek. Wt&seaberg, Szeged, Attila-utca 8. ai KfOVtafviQyalf készíttesse a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat rt.-nál, Szeged, Petőfi S.« sugárut 1. Telefon 16—34. szegedi utxinháx heti wösora: Szerda: Mihályiné két lánya, vígjáték. B-bérlet. Csütörtök délután : Pompadour, operett. Csütörtök este : Boccaccio, vig opera. A-bérlet. Péntek először: Gyere be rózsám, operett. A-bérlet. Szombat: Gyere be rózsám, operett B-bérlet Vasárnap délután: Pompadour, operett. Vasárnap sete: Gyere be rózsám, operett. & szegedi szinház mai szinlapja. Mihályiné két lánya. Vígjáték 4 felvonásban. Irta: Bús Fekete László. SZEMÉLYEK: özvegy Mihályiné Uti Gizella Klári ) Komáromi Rózsi Mariska) gyermekei Lengyel Gizi Tibor ) Delly Ferenc Zsiga bácsi Borbély Sándor Dániel Viktor Rubinyi Tibor Jancsó Kálmán Szabó István Virgilné Gulyásné Rozenzweig, ügynök Herczeg Vilmos Fiatal ) Saáry Gyula öreg ) riporter Gáspár Endre Elegáns ) Sándor Lajos Cukrászlegény Csordás György Ónsi Herczegné Kisasszony Gimesi Gizi Andriska Reéz Ellus Az előadás 8 órakor kezdődik. Mihályiné két lánya. — Bús Fektti László 4 felvonásos vígjátékának bemutató eléadása a szegedi színházban. — Az időjárás segitségére jött a színháznak és megkönnyítette a referens helyzetét. Arról aztán igazán nem lehet tenni, legfeljebb csodálkozni lehet rajta, vagy rosszalni, hogy a közönség nem teljesen tömör sorokban jött el a keddi bemutatóra, noha az idő — juniusban vagyunk — mostohasága alkalmat adott, hogy verejték és szenvedés nélkül élhessen irodalmi érdeklődésének. A referens azonban megragadja az időjárástól kapott kedvező alkalmat és megpróbál a kedd este bemutatott vígjátékról a dolgok lényegébe vágó véleményt mondani Bús Fekete László „Mihályiné két lánya" cimü vígjátékát mint az elmúló színházi évad java termését szokták emlegetni. Erről az egész termésről most nem cseveghetünk. Se helyünk, se időnk hozzá, meg talán az alkalom se egészen megfelelő. Bús Fekete László képességeit elismerjük. 1 Párbeszédei, amint mondani szoktak, könnyen és gyorsan gördülnek. De még nem egyénítenek, nincs meg a karakterizáló erejük. Megérzi, talán meg is látja a jellemeket, de drámaírói készsége még távolról sincs annyira kifejlődve, hogy képes lenne ezeket a jellemeket ugy kihozni, ahogy látja és érzi őket. Egészen biztos például, hogy Mihályinét ' a mindig gyermekeiért szaladgáló és magát folyton értük törő másmilyen anyának képzelte, mint aminőnek — ha a darabját helyesen olvastuk — megrajzolnia sikerült. Van érzéke a hangulatfestés iránt, de még nem otthonos a színpadi technikában. Innen van, hogy egyik-másik ilyen hangulatdarab valósággal kiesik a vígjátékból és mert technikailag zavarólag hat. színpadi munkánál ez rendkívül fontos, nem kelt zavartalan hatást és illúziót se. A technika általában gyönge oldala a szerzőnek. Ez az oka, hogy egyik-másik felvonás után olyan érzésünk van, mintha valami hiányoznék, mintha valami elmaradt volna, aminek pedig még a befejeződött felvonásban volna a helye. De küzd más, a kezdőket jellemző technikai nehézséggel is és csak irói rutinjának köszönheti, hogy az ebből előállt bántó hibákat legtöbbször sikerült letompítania. Nagy érdeme, hogy az életben lépten-nyomon kínálkozó témák egyikébe akar belemarkolni. Sajnos, ma még ezt se tudja következetesen, erősen, ugy, hogy etikát vagy tiszta poézist, vagy mindakettőt hámozzon ki belőle. Magunk is láttunk, ismertünk anyákat, akiknek minden mesterkedése abban merült ki, hogy lányaikat minél jobban férjhez adják. Ez, akármit mondjanak, nem tetsző dolog, mert a testnek a törvényes formák betartásával való árubabocsátása ugyanolyan undorító, mintha ez az üzlet egészen rövid határidőre, minden forma teljes mellőzésével köttetik meg. Itt tehát előtérbe kellene lépni a megalkuvásról hallani sem akaró, szüzfehér etikának, amely a színpadról egy tisztultabb morál felé irányítja az emberek tekintetét De tegyünk le erről a követelményről. Mi történik Mihályiné két lányával? Kláriba, az idősebb lányba ketten szerelmesek. Jancsó Kálmán, mérnök és Dániel Viktor, egy abonyi jó fiu. Klári, nyilvánvaló, Dánielt szereti, de a mamáján kivül az eszére hallgat és a kezét — lancsónak adja. Ezzel végződik az első felvonás. A második felvonás öt év múlva jászódik le Dániel az elmúlt idő alatt bejárta Afrikát, gazdag és hires ember lett Olvastunk és láttunk hasonló dolgokat kiváló drámákban. Mindaz azonban, ami itt Dániel körül történik, tulregényes ahhoz, hogy a vígjáték szerves részévé lett volna szabad tenni. No de Dániel megint itthon van, régi szerelme Klári iránt még mindig lobog és Mihályiné most azon mesterkedik, hogy Klári elváljon az urától és Dánielhez menjen férjhez, mert most ő a jó, aki dúsgazdag és hires. Közbejön azonban a kfsebbik lány, a Mariska, aki öt év előtt is titkos érzelmeket táplált Dániel iránt, aki leleplezi az anyját, önmagát s aki végül is szerelmének boldog viszonzását találja meg Dánielnél. Ha a szerző Jancsó mérnök urat az első felvonásban is olyan együgyű, hülye fráternek festette volna, mint a harmadikban és a negyedikben, hajlandók lennénk elhinni, hogy mindazt végig lehet vele csinálni, amit Mihályiné és Mihályiné ösztönzésére Klári végigcsinálnak. Igy azt mondjuk, hogy Mihályiné mégse nagyon Ízléstelen anya és anyós, láttunk Klárinál hitványabb feleséget és gyöngébb karakterű nőt is, de vaskosabb hibákat drámaíró, akit egyéb kvalitásainál fogva komolyan számba kell venni, ritkán halmozott, mint itt Bus Fekete László. Hogy még kevésbé legyünk tisztában Mihályiné jellemével, mint eddig, a vígjáték végén a saját lányai marasztaló Ítéletet mondanak fölötte. Marikához akar menni, aki dúsgazdag sorsba csöppent. De neki aem kell, nyilvánvalóan, mert fél a bajkeverésétől. Nem kell azonban most már Klárinak sem, aki, ugy látszik, megelégelte az anyja praktikáit A két lány internálja az anyját Abonyba, ahol egykor, az első felvonás idején, laktak. Lehet, hogy a lányok helyesen cselekszenek. Az iró azonban semmi esetre se cselekszik helyesen, mikor darabját ezzel a futurista izü végakkorddal zárja, csinálván ezzel Mihályiné tekintetes asszonyból árnyékfigurának is egészen gyönge Learné naccságos asszonyt (A szegedi színpadon ezt a befejező részt, nagyon helyesen, elhagyták. Mégis beszélünk róla, egyéb okok mellett azért is, mert a referens nem arról a vígjátékról mond véleményt, amelyet a rendező megkurtított, hanem arról, amelyet a szerző megirt.) Értékes irói tulajdonságok a már emiitetteken kivül is találhatók a darabban. A színigazgató tehát helyesen járt el, hogy színre hozta. O nem alkalmazhat a mienkéhez hasonló szigorú mértéket. Fokozottan áll elő azonban az a kötelessége, hogy helyi jelentőségű és értékű szerzők helyett olyan magyar irók számára nyissa meg a színpadot, akik a jövőre vonatkozó ígéretet hordoznak magukban és akiknek munkájában itt-ott már is megcsillan a tehetség ereje és fénye. Az előadás, mely az évad második felében lezajlott, valamennyi drámai és vígjátéki előadásnál jobb és kiforrottabb volt, igyekezett a darabban rejlő értékeket felszínre hozni és érvényre juttatni. Örömmel állapítjuk meg a közeledést az egységes játékstílushoz. A színészek legtöbbje megértette szerepét, most, amikor e sorokat írjuk, egészen mellékes, hogy egyéni felfogás, vagy rendezői közreműködés révén. Uti uiza finom játékmodora sokat enyhített Mihályiné nekünk nem rokonszenves alakján, amelyet mindig egyszerű és közvetlen művészi eszközeivel plasztikusan domborított ki. Komáromy Rózsi szerepét élethűen játszotta Klárit és feltűnően jó volt végre Lengyel Gizi. Szabó István negédes és esetlen mérnököt játszott, mig Rubinyi Tibor Dániel Viktor szerepét mintázta több lelenetben illúziót keltő hatással. Többé-kevésbé ók voltak azok is, akik kisebb szerepet játszottak, ^íem eléggé győzzük azonban az igazgatóság figyelmébe ajánlani, hogy ne forszírozzon állandóan nagy szerepekben olyan színészeket, akiknek képességén túlnőttek ezek a szerepek is, meg a szegedi színpad is. Ennek nincs értelme (remélhetőleg célja sincs) és nem vezet jóra. Az örvendetesen szépszámú közönség jól mulatott, láthatóan élvezte az előadást és bőkezűen tüntette ki a szereplőket az elismerés tapsaival. Kivánatos lenne, hogy a vígjáték további előadásait a mainál jóval teltebb náz nézze végig. Ez a város valamikor a nyári színházért harcolt. Akkor azonban az igazgatója patópáloskodott. A mostani igazgató játszani akar junius végéig. Ha produkál tartson ki mellette a közönség. ' Kézai Simon. * Lorándv Varga Ilonka makói szarenU.. Lorándy Varga Ilonka e hó 23-án fog bemutaík&n'a' makói nyári színházban Katona József Bánk bánjában, Gertrúd szerepében. Lorándy Varga llnntu iá év előtt indult el a szinésznői pályára Mak'rt s „óU az ország különböző városaiban, igen gyakran HudaPMten ^olgálta a magyar kulturát. Most visszatért szülővárosába s valószínű, hogy — ha fellín^l sikerül - szerződtetni fogják. ' ellépése 8 Csütörtökön, junius 19-éa Páris grófnője négy részben, mind a négy rétz e<yszerre a szegedi Korzó Moziban.