Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-18 / 138. szám

1924 junius 18. 3ZBQBH Matteotti meggyilkolásának hatása. * gyilkosság kompromittálja Mussolinit és a fascizmust*. Róma, junius 17. Hat miniszter mé? tegnap beadta a lemondását. Mussolini elfogadta a lemondást és a kormány újjáalakítására rögtön megkezdte a különböző politikusokkal a tárgyalást. Tegnap este nagy tüntetés volt Mussolini mellett. A tömeg tűntetett a Mondo cimü lap ellen. Egy nagyobb csoport az újságírók egyesülete elé vonult é* olt tüntetőleg éljenezte Mussolinii. A Mondo helyiségei ellen a tömeg támadást akart intézni, de a rendőrségi készenlét ezt megakadályozta. A nyaraló előtt, amelyben Maiteotii képviselő lakása van, a szociáldemokrata képviselők egv vörös szegfűből álló koszorú: helyszett el. A "sörös koszorút a rendőrség az incidensek elkerülés végett eltávolította. A Corriere Della Sera jelentései szerint az a nézet alakúit ki, hogy Matteotti gyilkosságának feltétlenül lesznek a politikai és a parlamenti életre kihatásai. Általában számolnak azon lehetőséggel, hogy a kamarát u||á<ílakilják. Iíyea értelenben nyilatkozott Mussolini is. Pdris, junins 17. A párisi fascista azöveiség nyilatkozatot tett közzé, amelybea Mussolinit I egyes baloldali radikális lapok támadásai ellen megvédi. A nyilatkozat visszautasítja azt a vádat, mintha Mussolinit a gyilkosságért felelősség terhelné. Megállspiija, hogy Mussolini a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el és a bűnösökéi, ha kézrekerülnek, a legszigorúbban megbünteti. Milánó, iunius 17. A Secolo jelentése szerint Filipelit a Corriere d'/talia és Naldit, a Tempó igazgatóját Bolognáian letartóztatták. Páris, junius 17. A reggeli lapok behatóan foglalkoznak Matteotti meggyilkolásával. Általános a nézel, hogy a gyilkosság az olasz politikában uj helyzetet teremt és válsággal fenyegeti a fascizmust. A Gaulois azt írja, hogv a gyilkosság föltétlenül kompromittálja Mussolinit és a fascizmust. A Qjjtidien szerint Matteotti a nemzetközi szocializmus halottja, aki hangosan hirdeti, hojy O.aszorszigban gmoíztevók uralkodnak. Luganó, junius 17. A szocialista Liberra Stampa azt a hirt közli, hogy Volpi, Matteotti egyik gyilkosa már szonbato.i érkezett Luganója. Volpi a milanói hscísták titkára volt. A tábla helybenhagyta Fekete Géza büntetését. Szeged, junius 17. (Saját tuáósitónktól.) Kidden dé előtt tárgyalta a táblán az Orosi-tanács azt a nagy érdeklődéssel kisért bűnügyet, amelynek középpontjában a tragikus sorsú Fekete Géza hódmezővásárhelyi gyógyszerész áll és amely annak idején, a törvényszéki tárgyalás alkalmával, szinte lázban tartotta Szeged és Vásárhely egész közönségét A törvényszék Juhász tnnácaa — mint még emlékezetes — Fekete Gázát, aki agyonlőtte feleségét, bűnösnek mondotta ki az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében éa eiért egy évi, nyolc hónapi börtönre, valamint három évi hivatalvesztésre ítélte. A büntetésből azonban hat hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az iiéiet ellen ugy az ügyész, mint a védő felebbnéssel éltek és az dgy aktái átkerültek a táblára. A törvényszéki tárgyalás óta mintha elnémult volna a nagyfokú érdeklődés Fekete Géza tragédiái* iránt, a tárgyalóterem kedden délelőtt szinte egészen üresen tátongott, még azok a nők sem jöttek el, akik annakidején egyetlen Dercet sem mulasztottak volna ei és végigvírfasztottak a folyosón, mig másfélnapig zárt tárgyaláson hallgatta ki a törvényszék Fekete Gézát és az udvarlót, Engelthaller Kálmánt, aki a tárgyalás alatt nvugodtan könyvet olvasott, a Therápiát". Ma Fekete Géza ugyanabban a szmokingban áll a biróság előtt, mint négy hónap előtt, ugyanolyan sápadt, szűkszavú és szomorú. Fé' tizkor nyitja meg a felebbviteli főtárgyalást Orosz Pál elnök, majd dr. Szenttamásy Miklós előadó részletesen ismerteti a törvényszéki tárgyalás jegyzőkönyveit. Először magát a ír»e*dia előzményeit és eseményeit ismerteti. 1923 lanuár 10 én — miután eiőső estén lesállásból megfigyelte, hogy éjfél után két órakor Pnao'iihalter Kálmán távozott felesége szobájáSf- ttdta vonta feleségét, majd a Hatat emhpit is maid mifror ez kihívóan viselkedett, aSf ülötte mirt- Engelthaller yi^aütötte A zajra « má8!k szobából kiszaladt Fese-éné és igy kiáltott: — Ne bántsd! . Fekete gyócyazeiés? erre előrántó,ta revolverét, a.t első lövést Engelthallerre 'rányitotta majd egy másodperc múlva feleségére lőtt. A második lövés talált. A fiatalember meggörnyedve elmenekült. Az eset ismertetése utfn Fekete vallomását olvasta fel az előadó. Fekete ebben elmondotta, hogy ő nem akarta megölni feleségét, először gyermekere való tekintette"'. Engelthaller Kálmán a rendőrség elótt tett vallomá-átom elsősorban beismerte, hogy azon ez éjszakán Feketénével volt együtt, ugyanezt mondotta a vizsgálóbíró előtt. A törvényszék előtt ezt a vallomást visszavonta. Egyszer azt mondotta, hogy azért dicsekedett, hogy neki Fekeléné a szeretCj mert a barátaitól ugy hallott*, hogy szégyen egy fiatalé nberre az, ha nincs szeretője. Szentlamássy előadó ezután az otvosszakértök véleményeit ismerteti. A tábla a további jegyzökönyvek ismertetése ideiére zárt tárgyalást rendelt eL A zárt tárgyalás )n ism:rtették Feketéné naplóját is. Érdekes, hogy a tábla zárt tárgyalist rendelt el azokra a részletekre is, amelyek a törvényszék előtt nyilt tárgyaláson törtintek. A kisszámú hallgatóságot csak akkor bocsátották be a terembe, amikor dr. Baross főügyész már majdnem befejezte vádbeszédét A fóügyédz, amikor már a sajtó képviselőit beengedték a tárgyalóterembe, kijelentette, hogy kis epizód volt az, amikor az eset bekövetkezett, amikor a nagy emóciók voltak, akkor Fekete Oéza nem csinált semmit A 92-ik szakaszt sem lehst alkalmazni, súlyosbító körülménynek kell betudni, hogy halmazattal állanak szemben és ezért fönntartja az ügyész súlyosbításért beadott felebbezését Dr. Wllheim Lajos védő állott fel ezuíán és megkezdte mindenre kiterjedő védöbeszídét Elsősorban azt a kérdést boncolgatja, hogy ölési szándék egyáltalán nem forog fenn, ez csak Engelthaller vallomásából világlik ki, annak a fiatalembernek vallomásából, aki az egész tárgyalás alatt, mint akit semmisem érdekel, könyvet olvasott Ez a vallomás nem lehet perdöntő. Maid részletesen foglalkozik Fekete egyéniségével. Fekete teljesen szegényen került Vásárhelyre, szegényen nősült és a nem éppen jóhirű patikát rövid idő alatt felvirágoztatta. Fekete az utolsó percig menteni akarta a helyzetet, minden feltűnés nélkül akarla tisztázni az ügyet Csak aniak a „hetyke fiatalembernek ripök fellépése" okozta a tragédiát Riszteteken ismerteti az eseményeket, amelyből kitűnik, hogy Feketénél akkor nemcsak erős felindulás jelentkezett, tunem az öntudatlansdg. Példákat olvas föl, amikor a Kúria htsonló ügyekben fölmentő Ítéletet hozott A jogi kérdések lisztázása után a család tanúinak vallómásával foglalkozik, mint mondotta, ezeknek a tanuknak vallomása nem volt egyéb a rágalmazásnál. Halálba akarták kergetni Feketét, hogy az ártatlan gyermeknek most már se anyja, se apja ne lenyen. Dr. Wilheim ezután igy fejezte be védőbeizédét: — Ezek elöl a vallomások elöl csak a biróság bölcs belátása és mentalitása alá hjlyezktdaetűnk. Nagytekintetü itélőtábl*, méltóztassék ennek a szerencsétlen embernek teljes szabadságát visszaadni, eléggé bűnhődött már ezért a tragédiáért, elvesztette a családi melegei, a békét, azt a boldogságot amelyet ezekben a napokban semmisem tud pótolni. Fölmentést kérek. Fekete Géza állott föl ezutár, a könnyektől remegő hangon, sápadtan, kezeit tördelve ezeket mondta : — Ssmmi más mondanivalóm nincs, csak azt kérem, ne vegyenek el ártatlan kisfiámtól... Tízperces tanácskozás után Orosz Pál elnök kihirdette az íteletet, amely szerint a tábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét, miután helyesnek találta ugy a büntetés kiszabását, mint a minősítést. A főügyész tudomásul vetít az ítéletet, a védő semmiségi panaszt jelentett be az öntudatlanság meg nem állapítása, a haláltokozó súlyos testisértés meg nem állapítása miatt. A Fekete-ügy epilógusa igy a Kúria elé kerül. Beszédes számok a város mult évi gazdálkodásából. Szeged, junius 17. (Saját tudósítónktól.) A városi számvevőség most készült el a város háztartásának 1923-ik évi zárószám adásaival, amely a Hivatalos Lap rendkívüli kiadásában 124 oldal terjedelemben jelent meg. A vaskos füzet rendkívül érdekes adatokat tartalmaz, amelyek hűen jellemzik a városi gazdálkodás rendszerét és elesen belevilágítanak abba a kaotikus felfordulásba, amelyben megszűnik a reális számitás lehetősége. A zárószámadás szerint a város pénztárának a mult évben H.990,428.231'37 korona volt a bevétele, a kiadása pedig 11.780,179.862 19 korona. Az év végén tehát 210,248.369* 18 korona volt a pénztári maradvány. A horribilis áremelkedéseket mi sem jellemzi jobban, mint az, hugy a közel tizeakétmiiliárdos pénztári eredménnyel szemben ac 1923. évre készített költségvetés csupán 210,629.783 koronát irányzott elö. Ez pedig ötvenhitszeres áremelkedést jelent. A bevételek. | Nagyon érdekes te tanulságos képet nyújt k .Bevételek" rovata. A haszonvételi jogokból — idetartoznak a parthasználati, hordójelzési, sulyés űrmérték, hídvám, piaci helypénz, halászati jog bérlet, vadászati jogbérlet malom-, tégla-, föld- és vályogbehozatali, tápéi révvám és a csolnakátkelési dijak — a költségvetésben előírt tíz és félmillió helyett 219 millió korona volt a város bevétele. A város és az állam tavára számolandó fogyasztási adókból az előirt 5,017.411 korona helyett 18,343.735 koronát ; a városi vámokból és illetékekből 6,766.943 korona helyett 286,544.735 koronát; a földek és közterek béréből 84,429.130 h.-lyett 2.460.967.254 koronát vett be a város házipénziára. Az üzemek elszámolása a zárószámadásbati kissé hiányos. A rovatban csupán a vízvezeték, a gőzfürdő, a közvágóhíd, a téglagyár és a szeszfőzde szerepel 144,338 925 korona bévé, ellel, de kimaradt — hogy miért, azt nem tudjuk — a bodomi és a tápéi réti gazdaság, a hatósági husszék, az autóüzem, a kenyérgyár és még néhány kisebb üzem. A városi házak tizennyolcmillió, az íirdök 312 millió, a füzesek és közkertek 47.650 koronát jövedelmeztek. Figyelemreméltó bevételi rovat a városi adók rovata is, Az 50 százalékos pótadóbői 194 millió, a házbérfillérből 750 ezer, az ebadóból 1,317.082, a *igalmi adóból 98 millió, a szállodai adóból 7 millió, a telekCrtékadóból egymillió, a közlekedési adóból egymillió a for galmi adórészesedésből ped<g 412 millió korona folyt be Az adók összege 715 é< félmillió koropa volt az előirányzott 43 millió helyett Költségelőirányzaton kivűl négymilliárd korona volt a város bevétele. A kiadások. jellem™ ^ tarkább * ^ A haszonvételi jogak kezelése a 219 milüó korona bevételből 67 milliót emésztett fel, a bevétel egy harmadrészét. A fogyasztási adók kezelése 94 millióba került pedig a bevétel csak 18 millió volt. Erre tehát alaposan ráf.zettünk. A városi vámok kezelése már jobb üzlet volt. A kiadás 36 millió a 286 millió koronás bevétellel szemben. Az üzemeknél szín' tén deficit mutatkozik. Személyi és dologi ki-