Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

1924 mjjas 15. 'Színház. AJ & szegedi szinház h«tí müsors: Csütörtök: Szende Ferenc és Somló József vendég­felléptével, felemelt helyárakkal A kis Marat, opera. Péntek: Süt a nap, életkép. Bérletszünet. Szombat: A három grácia, revü-operett. Vasárnap délután: Rózsalány, operett. Vasárnap este: Díszelőadás a szegedi filharmonikus társulat jubileumára. I. Filharmonikusok. II. Tiszaparii jelenet a Bánk bán operából. III. Parasztbecsület, opera. Operabérlet 16. sz. Operai helyárak. A szegedi szinház mai sziulap^a, A kit Marat. Opera 3 felvonásban. Zenéjéi szerzette : Pietro Mascagni. Szövegét irta: Oiovannino Forzano. Magyarra fordítot­ták : Móra Ferenc és Tonelli Sándor. Rendező : Qulyás Menyhért. Karnagy: Andor Zsigmond. SZEMÉLYEK: A bizottság elnöke: a szörnyeteg . Szende Ferenc Mariella, az unokahuga Szász Edith A kis Marat Somló József Az anya Herczegné A katona Bellák Miklós A kém Szabó István A zsivány Molnár Rezső A tigris Gáspár Endre Az ácsmester Bihari Sándor A .Marat'-k kapitánya Keleti Lajos A parancsnok kézbesitőj Hunyadi János Az előadás 8 órakor kezdődik. A kis Marat. — Mascagni 3 felvonásos operájának bemutató elő­adása a szegedi színházban. — A krónikás elfogultan szorongatja a tollat és képtelenség, hogy elsősorban ne örömének adjon kifejezést. A szegedi színpad ugyanis annak kö­vetkeztében, hogy Mascagni operáját ebben az országban nálunk mutatták be először, nevezetes kulturesemény színhelyévé avatódott. Nem tarto­zunk azok közé, akik szivárványt kergetnek és nem kívánjuk a szegedi szinház igazgatójától, hívják bárkinek, hogy erején fölül vállalkozzék. De épp az idei évad néhány kimagasló zenei eseménye bizonyítja, hogy éppenséggel nem szük­ségszerűség, hogy a szegedi színházat a jó öreg „vidéki" recipe szerint elsekélyesitsék, mint némely elődök tették, hogy igenis jó talaj van itt a zenei kultura fölvirágoztatására és hogy közönség, sajtó és hatóság részéről megértéssel és támogatással találkozik a kezdeményező erő és igazgatói len­dület. Meg kellett ezt ma mondanunk, ha miatta esetleg a lokálpatriotizmus nem mindig szégyelni való vádjával illetnének is. A szinház ambíciót és egyúttal képességet bizonyító teljesitményeT hogy elő tudta adni Mascagninak ezt a sok munkát, viszonyokhoz mért legnehezebb uj feladatok egyikét Mascagni „A kis Maraf-ja tudvalevőleg nem tartozik a könnyen énekelhető operák közé. Bo­nyolultság és mesterkéltség burkolja énekszólamait, amelyek csillognak ugyan, mégsem feledtetik a felfogás lényegében rejtőző banalitást. Mascagni azon ismert olasz zeneszerzők egyike akik diciókk SZEGED harmonizáló formamüvészet felett. Wagneri hatá­sokra törekszik. Nincsenek egységesen lezárt melódiái, csak folytatólagos hullámzások vannak, amelyek az élmény körül csoportosulnak és igy adják meg a cselekmény folyamatának összefoglaló rajzát. Csak itt-ott szakad fel egy rés, amelyen a régi Mascagni villan át. Ezt különösen a második fölvonás szerelmi duettjében érezzük, amikor már őszinte emberi hangok szólnak hozzánk. A kóru­sokban most sem tagadta meg magát Mascagni. Szép az elitélt foglyok dala. A halálba-menésük tragikus döbbenettel száll ki a hangok tömegéből és ritmikusan sötétlik a fekete őrök marsolásának baljóslatú mormogása. A hangszerelésben raffinált eszközöket használ és nemcsak a keretét, a táv­latát adja meg a zenei gondolatnak, hanem oly­kor a drámai feszültség fokozására főtényezőként lép az előtérébe. Nem lehet elvitatni, hogy „A kis Maratu-ban ezenkívül is vannak érdekes és érté­kes momentumok. Közel hozott bennünket, szegedieket az operá­hoz, hogy helybeli vonatkozások kapcsolódtak „A kis Marat" szövegkönyvének magyar nyelvre való átültetéséhez. Két kedvelt írónk: Móra Ferenc és Tonelli Sándor fordították a darabot magyarra. A kiváló Móra gondoskodott arról, hogy a szöveg ritmikus, dallamos, jól énekelhető legyen, Tonelli pedig mint műfordító régtől fogva ismert és becsült Minden adva volt tehát, ami az előadást remények . nutatóhoz színházi esténk. A siker oroszlánrésze azonban a hozzáfűzött reménye bemutatóhoz sikerre be is váltak, hasonló nívós waaz zeneszerzők eg,---, ----­az európai zenének az olasz tradíciókkal való keresztezésében állanak. Megóvta a dallamok dél­szaki líráját és átvette a nyugat formatökéletes­ségeit. Erőteljes kifejező képessége, amely a rikító, nagy drámai hatásokat keresi, a „Parasztbecsület" maradéktalan sikerében betetőzése volt művésze­tének Más operáival nem igen tudott idegen európai színpadokon mélyebb gyökeret eresztem. Egy uton kezdett és egy uton haladt zenei men­talitásban Puccinivel, de mig Puccini fmom ecset­tel fest, Mascagni a kiabáló színpad hatásokat kedveli! Ezt a hatást érezteti „A kis Marat" egész formafelépitése is Az agyondramatizált mese és cselekmény, amelynek határozottan gazdag me­todikával adja meg struktúráját, túllép, az opera­irodalomban esztétikusnak elfogadható kereteket. „A kis Marat'-ban a francia forradalom rémural­mát látjuk. A vérben taposó bizottsági elnök, kit röviden, de nem szellemesen szörnyetegnek hívnak fékevesztett kegyetlenséggel, őrült módjára dühöng Nantes város agyonkinzott népén. A jajgatás, siras csak duzzasztja vérengzési mániáját és ebben a förtelmes, forrongó életbe két szerencsétlen ítju . . ember találkozik, hogy egymást többé soha el ne ; ITJT "m hagyja. Aí egyik a kis Marat, egy ci defrant JOL£%.*J viheti és a Rég volt a szerdai színházi esténk. A sikqr szereplőket illeti. Ugy k vendégek, mint a szintár sulat tagjai ének- és játéktudásuk legjavát adták. Szende Ferenc a vérengző bizottsági elnök alakításá­ban az igazi művész biztonságát mutatta és a legna­gyobb erőtkövetelő jelenetekben is a színészi képes­ség szokatlan mélységeit tárta fel. Különösen megrázó volt az utolsó felvonás utolsó jelenetében, mikor ösz­szekötözve, bosszújának és tehetetlenségének felhör­dülésében egy pokol omlott össze. Basszusának ismert finom simulékonyságát élveztük. Somló József meleg lélekkel játszotta a kis Marat-t. Fia­talos hévvel énekelt és az átlelkesitett hangulatot meg tudta tartani a nehéz partitura legutolsó hang­jáig. Tenorjában az erőteljes tónusok dominálnak és a kis Marat szerepében éppen ezen tulajdon­ságával emelkedett a kívánt magaslatra. Megha­tóan egyszerű Mariella volt Szász Edit. Jó-muzsi­kális érzékével a legnehezebb feladatoknál is ki­tett magáért. Bihari Sándor mint ácsmester drá­mai erőt és lendületet hozott a színpadra. Csak elismeréssel lehet szólanurlk alakításáról. Nagyobb szerep jutott még Bellák Miklósnak, aki jól meg­állta helyét. Az opera tervszerűen, minden részletre kiterjedő pontossággal volt előkészítve. A kórusok szerep­lése, mozgalmassága frappánsan hatott. Nem vol­tak széteső mozzanatok és meglátszott az irányító kéz munkája. A diszletezésben volt rendszer, íz­lés. Különösen szép volt az elsőfelvonásbeli kép. A filharmonikusokkal kiegészített zenekar pro­dukciója komoly értéket jelentett. A muzsi­kusok temperamentummal játszottak és Andor Zsigmond mint karmester ezúttal oly art magas­rendű munkát végzett, amely sokáig emlékezetes marad. A közönség hosszantartó tapsokkal ünnepelte a szereplőket, a karmestert és a fordítókat. Lengyel Vilma. * A Süt a nap a fővárosi színházak versengésében a legnagyobb irodalmi siker pálmáját kapta sbben a szezonban. A Színházi Elet rendkívül nagy áldozatok áráu gyar mában, héten hozza. A SZuauu ­városi írók cikkeivel, g"^.'°*r»*» IU'DUC> autó, divat- és kottamelléklettel. Ara 6ooo korona, ne­gyedévi előfizetés 60.000 korona. Kiadóhivatal Buda­pest, Erzsébet-körut 29. Kerületi bajnokság döntője Szegeden a ozAK pályán. Vasárnap nagy napja lesz a 8Portnak A Vasutas és a Csabai Atlé­tikai Klub vivják meg döntő mérkőzésüket Délmagyarország bajnokságáért. A mérkőzés a SzAK páiyáa délután 5. órai kezdettel lesz meg­SzAK JáÍMa ,e Nnoki mér­kőzését az UTC csapatával. A döntő mérkőzés iránt ónást az érdeklődés az egész kerületben. c™ S0?. ro;!aton J°n át a döntőre Jegyek elővételben csü­törtöktől 20 százalék kedvezménnyel kaphatók Krausz M. Utódánál. iiYinninum. TŐZSDE 1 «Kss Balga bank 4*0-4420, Dán korona 14680-15080, Notyég koron* 11900—12250, Angol font 377600— 387600, Lira 3S40 -3960, Dollár 86500-öíkÍ0Frán­^fr^50L0-5170' Ssoko! 2530 -2600, Léva 625­Í^VK5^, « • 22950 -23500. Outrák korona tnSf'2^' Amsterdam 323)0—33200, Belgrád 1060­'095. *?*««*< 435-450, Brtssel 4280-4420, Kopen­há«« 14680-15080t Kriaztiánia 11900-12250, Lo^on 377600-387600, Milánó 3840-3960, Sewyork 86500­88800, Páris 5010-5170. iTíga SS30-2600. Szófil 625 -645, Stockholm 22950 - 236WcT121.55­124,75, Zürich 15300-15700. ^ Nyitási Páris 32.30, Londoa 2f67. Newyork 564.50, Milánó 25,10, HoffiS lirithi tártat t Páris 32.80, London 2468 jroik 56475, Milánó 25.15, HolknSa 21125 uSL 0.0030000)0132, Bécs 0.007945, Stófiaifo, p££ 16.55, Varad —. , Badusai 00060 ói™--.* 2.85, Belgrád 6 95. ' 1,Je"""Tt£t,de- A szerdai terménytőzsde irányzata lanyha volt. Buza olcsóbbodott, egyéb cikkek változat­takarmányárpa 3000-3100, sörárpi S250-3450 3350 -3400 tengeri 2700-272', korpa 2300 2400. , lrÁaJ('*}\ * 8x.erJtdai ny»tási kurzusok megközelitőlec a keddi zárlati nívón mozogtak. Azonbatí nerfi tódtáC sokáig tartan, magukat és a tőzsdeidő későbbi folva mán a gyengébb irányzat lett úrrá, amely egészen 2 zárlatig eltartott. A piac mindvég ösztönzés n^Lm állott Is az üzlettelenség a kedrtelenségbenéreztette hatását. A szerdai zárlati árfolyamok a nyitási nit* alatt mozognak azonban az árveszteségek nem hatad Iák tul az öt százalékot. A piacot mindvégig kedvte en" ség én tartózkodó hangulat jellemezte és^nnek*?^ keziében kevés vételi megbízás érkezett be. A kótó pénzpiacon szintén csekély az üzlet, eav száz^iT^ könnyen lehet áruhoz jutni. Lecsengetlsk^r a haSa tartózkodó a forgalom csekély, az irányzat gyengébb Kosztpénz hivatalosan •/.—I százalék. s ­A szerkesztésárt ideiglenesen felelős: FRANK J0Z3BF Sifiífttttlujdonos: Oéimastyarsfszás Hirlap- éa Nyomda-' Nyomatott a Délmagyarország Hirlap- és Nyomda­vállalat R.-T. könyvnyomdájában, Szeged. I*aáST KRPS Í1A NEM BÉRI HATÁROZOTTAN HCS.KÖrE«« FEKETE WL U S 726 SZIVARKAPAPiRT al0 fik M0NTECARLÓ1 KALAND0RNő JönT Jön í Május 26. hercegnőnek a fia, aki megmenti anyját a Ő1 — ' * • tönbőT és aki ugyanakkor megszabadítja szerel­mét, Mariellát, a gyűlölt ellenség húgát, bátyjától. Előbb azonban egy ácsmester végez a szörnye­teggel, ami után felhangzik a két szerelmes ajkán a szabadság Hallelujá-ja. Röviden ez a történet lényege és a mesének minden brutalitását átveszi a zene. Dallamvonalá­én sokszor győz a szenvedélyesség a finoman hágott haresa Rudolf-téri halcsarnokban. Állandó képkiállítás Megtekinthető vételkényszer nélkül FrelmaiindI, ázeged, Takaréktár-utca 8. Telefon 11 -30. Speciális képkeretező műhely

Next

/
Thumbnails
Contents