Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-03 / 101. szám

Ifoyeg tsiám ár»a 1500 korona •iMuilMl M UadCMvaab. (Mák Fenoc-otca 1 (P0istUskolával szemben.) Telelj .Szeged- megjele101 MM kivételével minden 3(9.1«ti «*áffi ára 1500 ko;«WL KICHwitési ír«ki E0 üiaa»n helyhen 3000C, IndagttUa és vidéken 38300 kM. V. évfolyam. mmmmm^m^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmm^^m^mmmmmrnm^ Szeged, 1924 május 3, SZOMBAT. Hirdetési bü i Pélhasábon I mm. 400, egy hasábon 800, más léi hasábon 1Í00. SzövegkOzt 25 százalékkal drágába. Apróhirdetés 10 izéig SOO* kor. SzOvegkCztJ közlemények soronként <000 kOTKUL Családi értesités 45000 kor. 101-ik szám. Morituri. Szanálnak gőzerővel — jelenti kész örömmel az egyetlen tóvárosi orgánum, amely á pesti sajtó csöndes Sipka-szorosában a kormány irgalmából és kegyelméből megjelenik. Ex a gőzerő nagyon üdvös, bár, ahogy elkéstek, trtAn még a villanyerö se lenne túlságosan gyors, hogy megmentse, ami megmenthető ebből az országból és ebből a népből. Smith Jeremiah urat, a szabad Amerika szülöttét illő tisztelettel és kellő teménységgel fogadja e szomorú haza, amelyben igazán senki se próféta most már; £s éppen ennek a Jeremiahnak kellett jönni, bogy babiloni fogságunk gyötrelmei és aggodalmai egy kissé megenyhüljenek abban a gondolatban, hogy a sokat emlegetett szanálás mégis megkezdődik s hogy valóban szanálás lész, azaz gyógyítás s bogy az operációban nem kell 8 szegény páciensnek okvetlenül elvéreznie. Smilh Jeremiah a távol arany Nyugatról, ahogy megérkezett és meglátta világszép fővárosunkat, nyomban kijelentette, mennyire boldog, hogy végre itt lehet Budapesten. Ezt a boldogságot bizony, őszintén szólva, nem minden benszülöít érezi mostanában, hiszen éppin azért jött Smith Jeremish, hogy boldogtalanságunkat meglássa, kitapasztalja és segitsen rajta, amennyire ez emberileg és népszövetségiig lehetséges. Majd, tía egy kissé jobban, alaposabban körülnéz az ő bizonyosan nyilt ék világos, okos és gondos tekintetével, meg fogja látni a dunaparti metropolis ós Magyarhon szépségei mellett a nyomor s a szenvedés árnysit, amelyek egy ötéves vesztett háború s egy ötéves veszett kavarodás után á dantei poklok bolgiáihoz hasonlóvá tették a tejjel mézzel folyó Kánaánt, ahol kűlömben is már a háború és az összeomlás előtt sem volt azért minden fenékig tejfel. Hogy például a m ügyér kultúra mai szomorú nyomoráról az előkelő idegen is kellőképen meggyőződjék, erre nézve igen tanulságos szemléltető oktatást nyújt a legnagyobb magyar állal alapított Magyar Tudományos Akadémiánk jelentése, amely szerint 8 két ezidei Wodiatier dijat egy hajdúböszörményi és egy kalocsai tanítónak Ítélte oda ünnepélyesen. Az egyik harminckilenc éve, a másik kerek félszázad* működik a hazai népnevelés mezején, nemzedékek egész hosszú sorát oktatták nemzői érzésre, magyar müveitségre, még pedig, mint az elfő magyar kulturális intézmény jutaima mutatta, a legszebb, legjobb buzgalommal, eredménnyel. Egy élet jutalma az, amelyet Akadémiánk e két érdemes öreg pedagógusnak ád és valamikor, nem is olyan régen, mondjuk fiz év előtt, valóságosan annyi is volt e jutalom, hogy hátralévő napjaira megkönnyítette a lét terheit a juialmazottnak. Mí azonban ez a nagy dij, ez az országos kitüntetés egyenként összevissza egyszázezer papírkorona, vígyis tulajdonképen hat békebeli korona. S csakugyan nagyon méltó és igazságos ehhez az összeghez képest a tekintetes Akadémia atyai jóindulatu megjegyzése, amelyet hivatalosan hozzáfűz az elismeréshez, hogy amennyiben az érdemes jutalmaiottaknak nem állana módjában ez összeget az ünnepies nagygyűlésen személyesen általvenni, " esetben postán küldi meg azt a kitüntetetteknek. Az ilyen és ez ehhez hasonló dolgok valószínűleg jobban megértetik Smilh Jeremiah doktorral, hogy mi is azon sírnivaló, amit a magyar kultura mai nyomorának és válságának neveznek és amelyről olyan szép hegedűszóban szoktak vezércikket írni a nemzet irodalmi napszámosai és amely fölött olyan szép csöndesen szoktak napirendre térni azok, akik e vezércikkek szerint is a nemzetfönntartó elemet teszik ez országban, akik mostanság e reinzet gerincét alkotják, csak még nem ébredtek a kultura megbecsülésének és támogatásának öntudatára. Százezer papírkorona, azaz hat korona egy egész hosszú élet kiváló, eredményekben gazdag kulturmunkájának kitüntető és kivételes Jutalma: ez az eset minden Demosthenesnél, sőt minden Bethlen Istvánnál jobban beszél arról, hogy" hoW jutottunk, mivé lettünk, menynyire lerongyolódtunk, milyen árvái lettünk ennek a keserves világnak. Jeremiás minden siWWWWWWWWWWWWWWWWW*******!"' ralmát el kellene jajveszékelnünk Smith Jeremiahnak, de hiszen némán és csöndesen is égbekiált már szenvedéseink végtelen sokasága, amelyen segíteni jött most a szabad Amerika fia. Mi egyelőre azzal a szólammal tudjuk csak üdvözölni, amellyel a haldokló gladiátor köszöntötte az imperátort... lltMMMMMMMMMMMMMIlMW II nyomdászsztrájk ügye a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlést újból elnapolták. Budapest, május 2. A nemzetgyűlés pénteki ülését negyed 12-kor Üyifolta mrg Scitovszky Béla elnök. Beje'enfi, hogy április 29-én 30 kéDVteelő a bizonytalan időre elnapolt Ház ujeíl való összehívását kérte. A kérelem a házszabályoknak megfelel rt Igy r r'nökíég a mai napra összehívta a Házat. Bethlen István gróf f -nyújtja a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot, nagyatádi Szabó földmüVelésüg) • miniszter pedig a sáska elleni Védekezésről szóló törvényjavaslatot. Mmd a kettőt ** illeték?* bizottságokhoz utalják. Az elnök ezután Peidl Oyulának adja meg a szót, hegy a Ház összehívását indokolja mrg. Peidl Gyula megokolja a Ház ftsazehfváaát. Peidl Gyula : Tilt^ozik a diktatórikus eljárás ellen, amfcllyel a töimány a napilapok megjelenétét megszüntette. Nílunk, úgymond, csztályuralom van. Vádolja a kormány', Hogy tudstosan egyoId?'u osziálypolifikát folytat. Beszél az egyesülési és gyülekezési jogré?, a sajtószabadságról, a választójogról, ez interná-áiról és bírálja a kormány politikáját. A miniszterelnök a minap a gyülekezési szabadfog bironyitására statisztikát olvasott föl arról, hogy milyen sok gyűlést engedélyeztek és milyen keveset néic. Azok a gyűlések, amelyeknek engedélyezéséről a miniszterelnök megemlékezett, csak mühelygyülések voltak, amelyeken számos rendőr jelent meg. PiklerEmW: Sokszor több rendőr, mint hallgató I Peidl Gyu'a azt fejtegeti ezután, hogy a belügyminiszternek semmi oka sem volt arra, hogy a május ekejei szocialista-gyűléseket betiltsa. Különösen kifogásolja, hogy az erről szóló rendeletben semmiféle törvénycikkre való hivatkozás nincsen. Állitja, Hogy a munkások a májüsi ünnepségeken a bé*e melleit akartak demonstrálni. Senki sem kíván felfordulást és általános sztrájkot. A munkások csak a megélhetésükért küzdenek. A második ok, amiért összehivattuk a nemzetgyűlést a nyomdászsztrájk és a lapbetiltás. Téves az a felfogás, mintha a szociáldemokraták rendezték volna a nyomdászsztrájkot A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek két különálló dolog. A szakszei vezetek függetlenek a szociáldemokrata párttól és nagy súlyt helyeznek a függetlenségük megóvására. A szakszervezet a munkásság gazdasági érdekeit képviseli, tehát nem lehet politikai szervezetnek tekinteni, ilyen a nyomdászok szakszervezete is. Ilt kizárólag kenyérharcról, bérmozgalomról van szó, Kétszázharirincnyo'c nyomdában folyik a bérharc 4COO nyomdásszal. Ebből 25 nyomda foglalkoztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 munkást. Kétséges, hogy a kisebb nyomdák elbirják-e a sztrájkot. Ezu'án ismerteti a nyomdászsztrájk történetét. Elismeri, hogy a munkásságnak az a része, amely először abbahagyta a munkát, megszegte a munkásság és a kiadók között fennálló kollektív szerződést. De a megállapított fizetés a megélhetésre igen kevés. Statisztikai kimutatásokat olvas fel, amely szerint egy öt tagu munkáscsaládnak a heti élelmiszerszükséglete 375.000 K-t tesz ki, ezzel szemben a nyomdász munkások, úgymond, átlagban nem kapnak ennyi hetibért. Ezután szóváteszi a napilapok betiltását. Megemlíti, hogy a rendelet nem engedélyezte a Morgen Zeitung megjelenését «em és ennek ellenére is megjelent a lap. Cáfolja a rendeletben foglalt egyes állításokat. Nem felel meg a valóságnak, hogy a bizalmiak terrorisztikusan léptek fel a munkásokkal szemben, mert a munkásság szavazása alkalmával a többség helyeselte a bizalmiak eljárását. Bethlen István gr. miniszterelnök közbeszól: 2000 munkás nem mert lesjavazni. (Nagy zaj a baloldalon.) • Peidl: Konstatálja, hogy azok a munkások, akik munkanélkűl vannak, a tapasztalat szerint a sztrájk fenntartása mellett foglaltak volna állást a szavazás esetén; ezért nem szavaztatták le őke», Bethlen István gróf miniszterelnök: Az én információim mások. (Nagy zaj a baloldalon.) Peidl: Kijelenti, hogy A Nép és Szózat megjelenése nem jelent közeledést a szociáldemokraták és a fajvédők között. Ha valamely más lap megadta volna a munkásságnak a követelését, akkor a munkások azonnal munkába léptek volna. Bethlen miniszterelnök: A Stádium nem teljesítette a követelesüket, mégis munkába álltak (Nagy zaj és ellentmondás a baloldalon. Gömbös: Megadtuk, teljesítettük a munkások kérelmét.) Peidl: A kormány a törvény ellenére intézkedett akkor, amikor a lapokat beszüntette* még a kivételes hatalomról szóló törvény sem alkalmazható ebben az esetben. A lapok betiltását meg kellett volna indokolni. A következő javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a kormány a nyomdászok kenyérharcába a tőkések javára egyoldalúan avatke• <ott be. Súlyosbítja a kormány eljárását az hogy a sajtószabadság elvét megsértétte és töivénytelen módon tiltotta meg az időszaki lapok megjelenését. A nemzetgyűlés szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul létesítsenek eeveztető hivatalokat. Határozza el továbbá a nem zetgyülé?, hogy holnap is tartsanak ülést" EH 3 belügyminiszter által kiadott s a lapbetiltásra vonatkozó rendelet, vf aAmín a béregyeztető hivatalok létesítésé célzó intézkedések szerepeljenek. A miniszterelnök válasza. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra a baloldalról jövő állandó nagy zaj közepette: Mielőtt áttérnék a tulajdonképeni tárgyra, legyen szabad egy-pár megjegyzéssel reflekWnom a képviselő ur állal feíhozoti fejtsgetésekre. A képviselő ur egész b=szédén vörös fonálként hutídik az a tétel, hogy a kotmány osziálypolifikát követ é* ennek a rendjén beleavatkozik bizonyos formában a (?rcb3' „mald hivatkozik a beszédében arra, hogv milyen formában jár el » korSSLÍ giüle,kezé8i é8 » egyesülési jog terén. Cáfolni akarja a legutóbbi beszédemben felhozott adatokat, amelyben biwHloitam arra, hogy nem lehet Magyarországon a gyülekezési iog korlátozásáról beszélni akkor, "uikor a szociáldemokrata párt az utolsó évben 2200 kyülésre nyert engedélyt, 'yek majdnem