Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-13 / 109. szám

_i9t4 május 13 SlSügD nem lehet hivatása, hojzy a magyar polgárságot önmsga ellen védj?, a polgárságnak saját ma­gának keli szembeszálinia olyan pártiörekvé­r'e!.kel szemben, amelyek az országot ujabb bajba dönthetik. A miniszterelnök hosszas taps­sal fogadott bssiéde ufán a társaság a késő esti órákig maradt együtt. Bethlen gróf éjtel eíutazoít kíséretével Szegedről. A rákosszentmihálytelki tömeggyilkosság a törvényszék előtt. Budapest, május 12. Emiékezetben él a rákosszentmihályi tömeggyiikosság, amelynek elvetemült fótettesét, Molnár Tóth Józsefet négy ileí rövid egymásutánban való kioltása terheli. Az ügyészség vádirata szerint Tóth aljas nyere­ségvágyból először az Amerikából visszatért Lachmann Andrást, majd annak mostoha­leányát, Köves Lipőtnét, végül a kis Köves Gyulát és Ksnozscy Dezső segítségével Lach­mann Andrásnét gyilkolta meg. A budapesti bünteiőtörvényszéken hétfőn kezdték meg a rákosszentmihályi tömeggyikos­ság főtárgyalását, ds előreláthatólag még hosszú időt fog ígánybevenni, mig az egész hatalmas ügyet letárgyalják és Ítéletre kerülhet a sor. Mindjárt sz első tárgyalási nap, amelyei dél­előtt fél tizkor nyitott meg Leltner Emil tábls­biró-tanácselnök, szenzációval szolgáit, amennyi­ben Tóth egészen más beállításban mondotta el az ügyet, mint ahogyan azt a rendőrségem lelt vallomásai alapján a lapok ismertették. Kijelentette, hogy csak három gyilkosságban érzi magát bűnösnek, mert Lachmann Andrást nem ő, hanem Kövesné, Lachmann mostoha­leánya gyilkolta meg, az öreg Lachnasnná tud­tával és beleegyezésével. Kösesnévd az Ország­ház-kávéházbsn ismerkedett msg és csakhamar a legjobb viszony támadt közöttük. Egy al­orvcsSsnhallgalóval és ily módon sikerűit meg­tudnia, hogy Kövesné mérget keres, hogy válásit megölhessen. A bőbeszédű Kövesnébői aztán nem volt nehéz kicsikarni a titkot, hogy kinek & megölésére gondol. Lachmann Andrást, a mostohaapját akarta megmérgezni, hogy szabaduljon az erőszakos és durva embertől és szabadabban élhesse világát. E*t nyíltan nem vallotta ugyan be Kövesné, de szavaiból könnyen lehetett következtetni. Tóíh, aki mindent a hasznos oldaláról fogott fel, jő pénz reményében segített a méreg meg­szerzésében Kövesnének, majd mikor az öreg Lschmannt már megölték, azon igyekezett, hogy a hármuk titkát — mert Lachmanné is fudoti a gyilkosságról — 8 maga javára hasz­nosítsa. Különféle cselfogásoV.kal igyekezett rá­ijeszteni Kövssnére, hogy őt az országból el­lávoüisa és ezalatt Lschmannétól a házat ki­zsarolhassa és a maga nevére írattassa át. E célra használta fel Puskással, a harmadrendű vádlottal való ismeretségéi, akit az ügyben, mint „detektív" szerepeltetett, de kevés ered­ménnyel, mert amint ezt Tó h általános derült­ség közepette megállapítja, Puskás, mint de­tektív annyira tehefságtelsn volt, hogy még azt ssm tuöía éreztetni, "hogy ő megvesztegethető, A tárgyalást folytatják. viszony támadt közöttük, kalommai kihallgatta Kövesné beszélgetését egy Hfiédusifják m ssegerfi iüf§@xg*@iic3szepi Szeged, május 12. (Saját tudósítónktól.) Hó­napokkal ezelőtt részletesen beszámoltunk arról a nagyjelentőségű egyezségről, amely október 3-án jött létre a szegedi munkaadók és a sze­gedi munkások között. Ezen sz éríakezieíen ugyanis — mini ismeretes — a munkások és munkáltatók megejyeztek abban, hogy a mun­kabéreket ezentúl a megállapított alapbérekhez számított szegedi Index szerint fogják kifizetni. Ez ez uj fizetési rendszer kétségtelenül nagy jelentőséggel bírt g szegedi fejlődő ipar min­den ágában, mert ezzel elsősorban biztosították a termelő munkát, amely mi sem bizonyít job­ban, minthogy október éta egyetlen olyan üzemben ssm voltak bérdifferenciák, még ke­vésbé sztrájkok, ahol a munkásokat ennek a rendszernek alapján fizetik, most a jól bevált szegedi indexrendszerben némi változtatásukat kívánnak eszközölni, anélkül azonban, hagy magát a rendszer lényegét megváltoztatnák. Erről a most tárgyaiások alatt lévő reformról a következő részleteket jelenthetjük: Ismeretes, hogy a szegedi indexrendszer száz egysége a közszűkségiet aránya alapján meg­felelő részekre vin fölosztva az ggyes minden­napi szükségleti tárgyak közölt. Az index meg­állapításánál irányadóul veszik a lisztt a cukor, a has, a zsír, a burgonya, a te}, a fa, a ruhá­zat is a lakás átváltozásaid 1923 október harmadikán a száz egységes rendszerben a lakás egyetlen egységgel szerepelt. A közben szinte hőnaponkint kiadott ujabb lakásrendele­tek miatt, amelyek mindig drágították a lak­béreket, az simult héten a lakás már harminc egységgel szerepelt az indexben. Bizonyos körökben már hetekkei ezelőtt hangoztatták, hogy ezzel a tul nagy lakás­jjruIékkaJ elveszti m index igazságosságát és megbízhatóságát, mert jíienleg egyáltalán nem képzelhető el az, hogy a mindennapi megélhe­tés mintegy harmadát ígnné ki a lakásbárnek. Ezért s Munkaadók Szövetségében az a terv az a merült fel, hogy az indexrendszertől teljesen el keli választani a lakbért, illetőleg ezt a tételt B -->,..- x ki kell emelni abból és a lakbért az indexen számos reprezentánsa tolódott. A Kis Marat két legfontosabb férfi sze­repét ugyanis vendégek ének'ik, Szende Ferenc, az Operaház basszistája, aki a Faust szegedi előadásain Mefis'ó szerepében olyan nagy sikert aratott és Somló József, az Operaház tenoristája, akit korábbi vendégszerepléseiből szintén elő­nyösen ismer a szegedi közönség. A két ven­dégénekes budapesti elfoglaltsága volt a pre­mier ismételt elhalasztásának az oka. Pedig ha legalább április elején megtarthatták volna a ne­vezetes premiert, azon maga Mascagni is meg­jelent volna, legalább azt üzente Székelyhidy Ferenccel Andor Zsigmondnak. A szegedi siinbáz operaegyüttese már három hónap óta tanulja a Kis Marat-X. A darab az egész operaszemélyzetet foglalkoztatja. Szende Ferenc és Somló József Budapesten tanulták meg szerepeiket és hétfőtől kezdve együtt pró­bálnak a szegedi színészekkel. A darab előadá­sának (echnikai része is már négy hét óta fog­lalkozlaf ja a színház műszaki személyzetét. Husz asztalos, lakatos és díszitőmunkás dolgozik Kincses födiszleímester és Mihályi diszletfestő irányítása szerint a Kis Marat egészen speciális díszletein. Különösen az első felvonás diszle­tezése volt súlyos probléma. Az első felvonás­ban ugyanis Nantes város egy ma is fennálló terén játszódik a darab cselekménye, azon a téren, amelyen a Loire folyik keresztül. Az első és a második felvonás diszleteit teljesen a milanói operaszínház díszleteinek mintájára ké­szítették. Andor Zsigmond már hónapokkai ez­előtt megrendelte Milánóból a Kis Marat be­mutatójáról készített fényképfelvételeket és kosztümterveket és ezek szerint igyekezett meg­oldani a feladatot. A Kis Marat szegedi bemu­tatójának sikerét tehát a Mascagni muzsikáján kívül minden valószínűség szerint a darab technikai előállítása is nagy mértékben növeli. Az opera szövegét Móra Ferenc és Tonelli Sándor fordították magyarra és fordításuk most jelent meg könyvalakban a magyar könyvpiacon. Azt a nagyarányú érdeklődést, amely a be­mutató iránt megnyilvánul az országban, élén­ken bizonyítja az, hogy a Kis Marat szerdai premierjén jelen lesz ifjabb báró Wlassits Gyula, az állami színházak főigazgatója, Mihályi Fe­renc, as állami színházak főrendezője, Máder Raoul, az Operaház igazgatója és Márkus Dezső, a budapesti Városi Színház főzene­igazgatója is és kívülük a magyar színészet is A fővárosi nagy kivül, önállóan kellene fizetni a mindenkori lakásrendelet alapján, A Ssővsíség igy akarja elkerülni, hogy az ind:x azután taljísen irreális legyen. A lakbér kikapcsolása azonban a mun­kásokra nézve nem jelent semmi hátrányt, mivel ők külön kapják meg lakásuk bérét. ás index módosítása ügyében a Szövetség kedd délután 6 órára értekezletet hívott össze, amelyen a munkásság kíp jisslői is megjelen­nek. A Szövetség — értesülésünk szerint — azzal a prepozícióvá! lép az értekezlet elé, hogy a lakbér kikapcsolása után természetesen az"eddigi szokás szerint állapítják meg az in­dexet; lakbér f ejében pedig a munkások — a mindenkori lakásrendeletek alapján — száz­ötven aranykoronát kapnának, mini a munkás­lakásoknak a békében szokásban volt bérét. Ebben a negyedben 84.500 koronát kapná­nak a munkások. A ksddi értekezleten előre­lát'nntőlsg nem merülnek fel ellentétek és már most éleibe lehet msjd láptelni az uj rendszert. lapok, kivétel nélkül valamennyi, bejelentették í a színház igazgatóságának, hogy a premierre | külön tudósítót küldenek ki, sőt a nagyobb | vidéki lapok közölt a miskolci Reggeli Hitlap I is referál majd az előadásról. A Milanóban 1 megjelenő Corriere della Será szintén kért tu­1 dósitási. 1 A Kis Marat, mint ismeretes, Mascagni leg­újabb operáinak egyike. Első bemutatója tavaly nyáron volt, Milanóban, ősszel már Rómában és Párisban játszották, húsvétkor a velencei színház műsorán szerepelt és nem régen mu­tatták be díszelőadás keretében a fiumei szin­házbin, még pedig Fiume olasz aonektálásának emlékünnepén. A díszelőadáson Vicíor Emmá­nuel is megjelent. A Kis Maratnak tehát Sze­ged lesz a hatodik állomása. i,!E piccole üiarat11 Országos érdeklődés előzi meg Mascagni operájának első magyar bemutatóiát. Szeged, május 12. (Saját tudósítónktól.) Az egész országban feltűnő nagy várakozással te­kintenek Mascagni világhírű operájának, a Kis Maratlak („II piccolo Marat") szegedi bemu­tatója elé, amely ennek a szinházi évnek két­ségtelenül egyik legjelentékenyebb eseménye lesz ugy helyi, mint országos szempontból. A Kis Marat premierje annyiban emelkedik ki a többi szegedi bemutók sorából, hogy a szegedi premier egyszersmind Mascagni legújabb alko­tásának első magyar bemutatója is, amennyiben a szegedi színház minden más magyar színhá­zat — még a fővárosi Operaházat is — meg­előz bemutatásával. Az országos érdeklődésnek ez a magyarázata. Aa Operaház a múlt évben komolyan foglal­kozott azzal a gondolattal, hogy a Kis Marat előadási jogát megszerzi és a darabot műsorára tűzi, A Servet azonban elejtették, mi?el az Opera­ház művészi ügyeinek intézői közül néhányan aggályosnak találták azt a kort — a francia forradalomról van sző —, amelyben a darab meséje játszik, tekintet nélkül arra, hogy ennek a mesének szinte kifejezetten ellenforradalmi tendenciája van. Dehát az Operaháznál tudják, hogy mii csinálnak és ennek köszönhető, hogy Andor Zsigmond dr. Marton Sándor irodalmi ügynökségének közvetítésével megszerezhette a milanói Sonzogno kiadócégíőí a Kis Marat ma­gyarországi bemutatásának elsőbbségi jogát a szegedi színház számára. Andor Zsigmond eredetileg ugy tervezte, hogy januárban tarlja meg a darab bemutatóját, az a dátum azonban rajta kivül álló okok miatt el­Makó város parlamentjéből. Makó, május 12. (Saját tudósítónktól.) Makó város hétfői közgyűlésén a szabadságon lévő dr. Nikelszky Jenő polgármester helyett Gorcsa Péter helyettes polgármester elnökölt. A tárgysorozat súlyos részén délelőtt estek át. Sok szóharc után a piackérdést ugy intézték el, hogy a hagymások régebbi helyükre kerülnek vissza (az Ehrenfeld- és Tengerics-üzletek közé). A szabók a Deák Ferenc­utca déli oldalát kapták, mig a hagymások most elhagyott helyét a kofáknak juttatták. Az aszfal­tozást házikezelésbe veszik. Papp József felszóla­lására az elnök megmagyarázta, hogy a rendkí­vüli vágatási dijakat az állatorvos, a rendes dija­kat pedig a város javára szedik. Szavazás volt afölött, hogy a Püspök-kertet Papp József indít­ványára Horthy Miklós nevére, vagy Biri Imre in­dítványára Nikelszky polgármester nevére keresz­teljék-e. Nyolc szótöbbség szólt az első indítvány javára. Elvetették Zubek indítványát az 500 koro­nás helypénznek 200-ra való leszállításáról. Elfo­gadták dr. Diós-Szilágyi Samu főorvos indítvá­nyát, hogy ne kötelezzék a házigazdákat a hiányzó házszámtáblák pótlására, hanem javítsák ki az olvashatatlan táblákat s kötelezzék a gazdá­kat azok karbantartására. A délutáni ülésen meg­i szavazták a javadalmi dijnokok és a havi Inap-

Next

/
Thumbnails
Contents