Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-13 / 109. szám

i|y«s sasául árar 1500 koimm, i ts KaOtMn­ti) atiSt ferrae-tXea 2. (F6­mi hiKoUr*! szemben.) Tele­megjele­;sí Ü«íű kivitelével mindes W, $fjt» ssáM ára 1500 h>. m miinotésí tnki Egy f*Mfn helyben SOOOC, Soda­i« vidékre 3000Q tar. Hirdeíísi árak i Pélbasátx c I mm. 400, egy hasábon 800, másfél hasábon 1200. Szöveg­közt 25 százalékkal drágább' Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. f, Szeged, 1924 május 13, KEDD. 109-ik szám. TITTn-l II I • — III IMiM.il m IP ———•l^l&ttfíjl tl.jüJiauailLIIMMlMMlBMUMMI Háború a jegybank körül. A minisziereínök vasárnap délelőtt Hódmező­vásárhelyen nsgy beszédet mondott. Beszédében főként azokat az eszközöket és rncdcktt jelölte meg, amelyek a kormány felfogása szerint a szanálás végrehajtásához szükségesek. Sok min­dent mondott, amit néhány hónap előtt ellen­zéki újságok is cssk félve mertek megírni, ma azonban már a kormányprogramban szerepel­nek. A szanálásnak ma már a kormány szerint is előfeltétele egy olyan lelki atmoszféránsk a megteremtése, amelyben nyugodtan lehet dol­gozni. Ehhez képest beígérte a miniszterelnök a különböző háborús és forradalmi rendszabá­lyoknak ugy politikai, mint gazdásági téren a hatályon kivüí helyezését és kilátásba helyezte bizonyos alkotmányos kérdéseknek a rendezését, amelyek éveken keresztül hiába vártak megol­dásra. E pontot illetőleg különösen érdekes volt a miniszterelnöknek az a nyilatkozata, hogy a politikai rendszer megváltozásának Budapestről kell kiindulni és hogy le kell számo ni annak a kurzustöbbségnek az uralmával, amely egy­általán nem fejezi ki a főváros válsszlópolgár­ságának a felfogását. A szanálás egyéb részleteit illetőleg a minisz­terelnök természetesen ujat nsm mondhatott. Normális viszony megteremtése, Magyarország méltóságának megőrzése mellett, a küllőiddel, beleértve ebbe a semleges országokat, a nagy­ántánt és a kisántánt államait. A termelő munka előfeltételeinek biztosifása és kereskedelmi szer­ződések megkötése. Külföldi kölcsön sz állam­hástarfás deficitjének kiküszöbölésére. A fede­zetlen állam jegyekkel való gazdálkodás meg­szűntetése és az önálló magyar jegybank léte­sítése. Mindennek szükség* sségévgí már az ország is régóta tisztában vaaés as egész köz­vélemény sláirhatja a míniszíerslnőkiiek azt a kijelentését, hogy a jegybank létesítése egyfor­mán érdeke minden íerfnelőosztáSynsfe és annak alapításából kereskedőknek, iparosoknak és gaz­dáknak egyformán kí kell vsnní a részüké?. Annál furcsább, hogy mikor s miniszterelnök ezekfisfe a feladstoknss a megvalósítása érde­kében a különböző társadalmi osztályok közötti megértési hirdeti és a gazdasági békát prokla­málja, valóságos béks-egérharc folyik a buda­pesti sajtóban, hogy ki mennyire teljesítette a jegybank alípiőkéjének Igjegysése körül haza­fias kötelességét. Ez a zsivaj még annak a sajtóháborunak a folytatáss, amely hetekkel ez­elölt az agráriusok részérő! a jggsbsnit majori­tásáért megindult. Az agrárius körök alaposan félreértve egy bankjegyeket kibocsátó centrális pénzintézetnek a hivatását, sít szerették volna, hogy az a mezőgazdaság hiteligényeinek fegyea a kielégítő szerve és elérendő msjoritásuk révén a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelek folyósí­tásit szeresték volna kiverekedni. Igazin nem tudjuk, hogy a történt jegyzések milyen arányban oszlanak meg. Nem tudjuk, hogy a jegyzések megfelelnek-e annak a száza­lékos elosztási tervezetne*?, amelyé a kormány a részvényjegyzési felhívás kibocsátása előtt felállított. Azt sem tudjuk például, hogy Igazak-g azok a híresztelések, hogy a hódmezővásárhglyi választók feözött, Ekik lelkesen megtapsolták a miniszterelnök beszédéi, voltak olyan tekinfél?es gazdák, akiknek még két-három ?sgon gabonájuk van elraktározva, de sgyeflsa jegyhafikrészvényt sem jegyeztek. Pedig hál ggy-Mi hét előtt mfig nagyban olvéshiííunk oipa m^adzafokat, feogy a gazdák azok, akik az orssűgEíak igazi exportvalutáp, %Jjusát termelik és ezért vannak ők hivatva elsősorban arra, hogy a jegybank alspíláiának oroszlánrésze illesse meg őket. A jegybank alapításában vsíő részvétel ténvleg hazafias kötelesség volt Megadni a lehetőséget ennsfc a szegény, nyomorgó orsiágnak arras hogy a mm pgpiráradstof, amelynek irtéke íResmyiBigének növekedése arányábfen egyrs jobban összezsugorodik, feltétlenül a konszolidá­ciónak egyik legnagyobb biztositéka. Az állam fenntartásának a ténye nem nyilaikozbatik meg abban, hogy melyik osztálynak tagjai varrnak többségben; ezt csakis azon az alapon lehet elbitáini, hogy az osztályok milyen mértékben veszik ki részükei az anyagi terhekből, amelyek a fenntartáshoz szükségesek s vájjon tényleges anyagi erejük szerint jelentkeznek-e az egyes osztályok, mikor nem szavakról, hanem pozitív alkotásokról van ssé. A szanálási javaslatoknak egy nagy szépség­hibájára már rámutattunk. Az adóteher e javas­latokban nincs arányosan elosztva és a hat féléves szanálási periódus lejártával a földet harminchárommillió, a házvagyont pedig házadó és házbaszonrészedés cimén ötvenötmillió arany­korona adó fogja terhelni. Ez azonban kimon­dottan teher. De a Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése alapjában véve nem is teher, hanem jövedelmező befektetés. Ha tehát értjük is, hogy a terheket az egyesek szeretik magukról el­hántani, nem lettet feltételeznünk nzt, 'hogy kivonnák msgukst egy olyan hazafias köteles­ségnek a teljesítése alól, amely az osztrák jegybanknak példája szerint valószínűleg meg fogja hozni a maga nagyon tisztességes osztalékét. Az egész sajtöháborunak, hogy ki jegyzett és mennyit jegyzett a Nemzeti Bank részvényeibőt, nincs sok értelme. A bankok kötelesek voltsk a jegyzésekről kimutatást összeállítani. A ki­mutatás a pénzügyminisztérium élőit fekszik, amely az adatoknak a közzétételével mgyon egyszerű módon véget vethet a vitának. Mire való a civakodás, hogy mi van a skatulyában, ha a skatulyát egyszerre ki lehet nyitni. Ha a pénzügyminisztérium közzéteszi a jegybank részvényeseinek a jegyzékét, egyszerre tisztán láthat mindenki. Eló a nevekkel és vége a vitának 1 ÍMMMMMMMM^ A fpneiiía válaszláiok eredményei. Poincaré politikája megbukott. általában a baloldalra való eltolódásra követ­keztetnek. Malvy volt miniszter megválasztása valószínű, ezzel szemben Lefivre volt belügy­miniszter ugylátszík megbukott. Páris, május 12. Este 6 órakor már a vá­lasztás teljes eredménye ismeretes, kitéve 9 gyarmati mandátumot és egy határozatlan man­dátumot. A választás eredménye a következő: Megválasztottak 11 konzervatív, 137 köztársa­sági (nacionalista), 92 baloldali köztársasági, 34 dtsszidens-közfársGsdgi, 127 radikális és radikális-szocialista, 30 köztársasági szeciálista, 101 szocialista és 29 kommunista képviselőt. Négy helyen pőiválasztdst kell tartani. Az összes mandátumok száma, a gyarmatokat nem számítva, 574. Páris, május ÍZ Jól értesült körökben híre jár, hogy Poincaré nem utazik Chequersbe. Lemondása még a kamata összeillése előtt le­hetséges. A kormányt ez esetben azonban meg kell bizni az .ügyek továbbvitelével, hogy a háromhetes parlament nélküli időszak áthidal­ható legyen. Páris, május 12. A francia választásnak az a szenzációja, hogy a Poincaré-kormány min­den várakozás ellenére meglepetésszerűen meg­bukott. A válasz'ás eredményeként megállapít­ható, hogy a baloldali blok olyan jelentős sikert éri el, aminőre alig simítottak. A nem­zeti blok pedig, amelyre Poincaré támaszko­dott ée a jövőben is támaszkodni akart, igen jelentős veszteséget szenvedett. Nincs, kizárva, hogy Bríaad ismét miniszterelnök lesz, immár nyolcadszor, A Poincsré pcMzéjémk bugása annál meglepőbb, tóért Poincaré egészen a győzelemre rendezkedett be. Páris, május 12. A baloldali lapok örömmel jelentik a baloldali csopori győzeimét. A bal­oldali Quetidieane 3 érakor azt sz értesülést kapta, hogy bár a választási eredmények még egyáltalán nem teljesek, már is meg lehet álla­piam a blok győzelmét, amely egyeden man­dátumot sem vesztett és már is több mandátu­mot nyert. Páris, május 12. (Volff). A különböző me­gyékből beérkezett választási eredményekből Hármas bizottság tárgyalja a vámtarifajavaslatot. Budapest, május 12. A nemzetgyűlés köz­gazdasági és közművelési, együttes bizottsága Hermann Miksa gínöfcleiévei hétfőn délután kezdte meg az autonóm-vámtarifáról szóló tőr­vény javaslat tárgyaiágát. Az értekezleten & kor­mány részéről Walkó Lajos kereskedelmi mi­niszter vett részi. A gyűlés megnyitása ulán Hegyeshalmy Latos, Sándor Pál és Gömbös Gyula a bizottság tárgyalásának elnapolását javasolták. Waikó Lajos kereskedelemügyi mi­niszter s javaslatot elfogadta. Ezután kimon­dotta a bizoítság, hogy a nemzetgyűlés legkö­zelebbi ülésén, május 14-én napirend előtti fel­szólalás utján fogják kérni a Házat, hogy a javaslatot a mostani kettős bizottságon kívül utasítsa a pénzügyi bizottsághoz is. Ezután el­határozta a bizoítság, hogy a Ház ilyen Irányú határozata esetén 15-én, szerdán délután meg­kezdi a javaslat érdemleges tárgyalását Kereskedők és Iparosok a vámtarifaj&vaslafc ellen. A főváros valamennyi kereskedelmi és ipar­testülete vasárnap délelőtt a vámtarifatervezet ellen a Lloyd-feremben tiltakozó ülést tartott, amelyen a vidéki kereskedők és az egyes szak­mák képviselői is megjelentek. Sándor Pál nem­zetgyűlési képviselő, az OMKE elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a vámtarifaakció olyan természetű, amely­ben nemcsak a kereskedőnek, hanem a fogyasz­tónak is részt kell venni. Szász Pál OMKE­titkár a vámíarifatervszeí részleteit ismertette, a törvénytervezet vonatkozásai? fejtegette az ipar­ban és kereskedelemben való viszonyunkban. A kereskedelmi utazók is bejelentették csatla­kozásukat a mozgalomhoz. A gyűlésen elhang­zott adaiokat összefoglalva, az érdekeltek me­morandummal fordulnál: a nemzetgyűlési kép­viselőkhöz, hogy árok a javaslat ellen az utolsó pillanatban felsorakoztassák a kereskedelem és a fogyasztók argumentumait. A nemzetgyűlési képviselők közül Görgey István, a javaslat elő­adója és Dénes Isiván ellenzéki képviselő voltak jelen. Görgey előadó az értekezlet után kijelen­tette, hogy a javaslaton nem változtat a kor­mány. A száz millió aranykoronáé kőlcsőnelőleg. A pénzügyminisztériumban hétfőn folytatfák a százmillió aranykoronás előlegre vonatkozó fárgyslásf. A tanácskozás eredményesen befeje­ződött. Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója a megállapodásról ezeket mondotta: l taiében. A bankok egy összegben garantálják a l vaiutseiöieget, ugy hogy a hitelezőkkel szem­\ ben a felelősség el a TEBE vállalja. Végleges ! megállapodás a következő arányszámmal tör-

Next

/
Thumbnails
Contents