Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-08 / 105. szám

4 SZEQBD 1914 május 8 denütt feljelentette. Kovácsot. Ebben a perben a Btk. 76. szakaszát kell alkalmazni, fel kell mententeni Kovács Andrást. Dr. Eisner Manó ezekkel a szavakkal fejezte be nagyhatású védőbeszédét: — Nem tudom elképzelni, hogy mindazok után, smik itt, ezen a főtárgyaláson lefolytak, valakinek olyan meggyőződése lehetne, amellyel Kovácsot élete végéig ismét bőrtönbe küldené. Meggyőződésem egész hevével kérem a tekintetes törvényszéket, tessék tartalmuknál mérlegelni a szavakat, iratokat, vallomásokat és szakvéleményeket és ne tessék a tekintélyekre, az autoritásra gondolni. Főimentést kérek. ^A rendkívüli hatású védőbeszéd után Kovács András mondott még néhány szót, majd az elnök a főtárgyalás folytatását délutánra halasztotta. Négy órára tűzték ki az Ítélethirdetést, de a bíróság fel hatig tanácskozott. Fél hatkor vonult be a bíróság, amikor is a ksrzat egészen megtelt érdeklődőkkel, fuhdsz elnök a következő ítéletet hirdette ki: — A törvényszék az alapperbeli ítélet minősítését és rendelkező részét hatályon kivül helyezte, a b2»:cjülekminyt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének minősili és ezért Kovács Kotor Andrást a btk. 281. szakasz 2. bekezdésével három évi börtönbüntetésre, öt évi hivatalvesztésre Ítélte, a büntetésből pedig egy évi, kilenc hónapi és két napi fogságot kitöltöttnek vett, a büntetést annak jogerősségéig pedig felfüggeszti. Az ité el indokoissa kimondja, hogy a törvényszék a b? zárhatóság kérdésében az IgaiBfgtigyi Orvosi Tanács véleményét fogadta el, amely szerint Kovács akaratának elhatározásában igen korlátozva volt, de nem volt beszámiibutaiían. A bíróság megalapította azt is, bogy dr. Regdon börtönorvos véleménye nem került á statáriális bíróság elé, holott ez alapos gyanuokol keltett volna a beszámiihatóság kér- \ désében. Ha ez a velemény a bíróság elé került volna, ak«or behatóan meg kellett voína vizsg&lni Kiválót éx ezt a vizsgálatot nem pótolta a statáriális tízperces vizsgálat. Ha ez a vélemény előkerült volna, ugy Kovács fölött nem ítélkezhetett volna a statáriális bíróság. A törvényszék súlyosító körülménynek vette, hogy Kovács tetíéi bíróság előtt követte el, e;zel nem vette semmibe a köleies mindenkori tiszteletet, enyhítő körülménynek pedig családos állapotát. Az ügyész a minősítés miatt és súlyosbításért, a vádlott és védő pedig a 76 § meg nem állapítása, a szándékos emberölés kimondása és a 92. § meg nem állapítása mi itt ftlcbbezéssel élte* es igy es az érdekes úgy a tátla elé késül. A jugoszláv kormányválvág. Belgrád, május 7. Miután Lyuba fovanovics a mai nap folyamán ismét két izben jelent meg az udvarnál, politikai körökben állítják, hogy a király jovanovicsot azzal bízta meg, hogy puhatolódzon koalíciós munkakormány alakításának lehetősége felől. Általában véve azt tartják, hogy a koalíció létrejöttére ma már alig van lehetőség. A román kulturzónák. Kolozsvár, raájus 7. Avarescu román közoktatásügyi miniszter a legutóbbi rendeletében Erdélynek kulturzónák szerinti beosztását követelte. A rendeletet jellemző intézkedés szerint a kulfnrzCnák területen működő tanhóknak ugy az iskolákban,1 mint az iskolákon kivül külön utasitas szerint kell működni és ennek fejében 50 százalékkal több fi/etést kapnak. A rendelet szerint külön jutalom fog járni a politikai szolgálatokért. A francia-jugosziáv szerződés. Belgrád, május? 7. Közvetlenül az olaai'ugosziáv szariőd^s aláírása után a francia külügyminisztérium felajánlóit3 a délszláv kormánynak, hogy kidolgoz egy szövetségi tzerződéstemzetet, amelvet Franciaország köt Jugoszláviával. Mindkét állam kívánatosnak tarija, hogy a szerződés részleteit a választások lefolyása u'án vitassák meg. A szerződésnek alapja a kölcsönös védelem, tehát a szerződte deflenxiv lermészelünek kíszül. Kádár Lehelt elitélték izgatásért. Budapest, május 7. Kádár Lehel A Nép cimü lap 1923 december 8-i számában „Sakferkés" címen vezércikket irt azzal a Lázár-kávéházban történt verekedéssel kapcsolatban, amelynek Tremmel Mátyás őrvezető volt az áldozata. A vezércikk miatt a budapesti ügyészség hitfslekezet elleni izgatás vétége cimén eljárást indított Kádár Lehel ellen. A sajtópör főtárgyalását szerdán tartotta meg a Töreky-tanács. A vádirat szerint a vádlott a megtöriént eseményt általánosítja cikkében és Trercmel Mátyás halálát a zsidóság egyetemének terhére rója. Kádár Lehel az elnök -kérdéseire kijelenti, hogy a cikk megírására a kötelesség és a közérdek indította. Közérdek alatt azt érii, hogy a gyilkosok elvegyék méltó büntetésüket. Felékezetet nem bánt £oha, csak a fajtát. Nincs érielme annak, hogy írással izgasson a zsidóság ellen, a fajtaharcban * az Írásnál sokkal hathatósabb eszközök állnak rendelkezésére és ha eljön az ideje, fel is használja majd ezeket az eszközöket. Az ügyész rövid vádbeszédében megfelelő büntetés kiszabását kérte. A védőbeszédek után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd háromnegyed 1 órakor Töreky elnök kihirdette az ítéletet. Az ítéletben a bíróság bűnösnek mondta kl Kádár Lehelt izgatás vétségében, mert a „Sakterkés" című cikkében a magyar társadalomnak zsidókból álló osztálya ellen a többi osztályokat gyűlöletre izgatta és ezért kéthett fogházbüntetésre Ítélte. Az itélet indokolásában a biióság részletesen kifeji, hogy a cikk iránya odamutat, hogy egy msgyar katonának egy zsidó által történt meg" ölése jellemző tünete annak a harcnak, amelyet a zsidóság a nem zsidó népek ellen folytat. Kétségtelen, hogy a zsidóság gazdasági téren elhatalmasodott, szociális téren való szereplésükben is előretört, valóban tárgyalják ilyen tendenciával és ilyen felfogásban ezt a kérdést, taglalhatja ezt a vádlott is, amig megmarad a tárgyilagosság határain belül és még esetleges tévedések és túlzások sem hozhatnák összeütközésbe a büntetőtörvénnyel. A vádlott azonban nem a zsidóságnak gazdasági és szociális tárén való elhatalmasodásáról beszél a cikkben, de beszél a gettó keletien barbár gyűlöletéről, ahol szerinte legjobban fellobog a gyűlölet. A kulturális zsidóság kereskedelmi-törvényekkel és arannyal harcol a nemzsidók ellen, a getióbeliek pedig, ha a helyzet ugy kivánja, sakterfcéssel. De amikor ezt teszi, egyetlen reális adattal sem támasztja alá állításait. A cikk tehát a zsidóság elleni kedvezőtlen indulat felkeltésére valóban alkalmss. A királyi törvényszék ebben az izgatásban is egy társadalmi osztály ellen való izgatást lát fennforogni. Súlyosbító körülményt a bíróság az itélet kiszabásánál nem talált, ellenben enyhiiő körülménynek vette a törvényszék a beismerést, azután azt, hogy egy aljas bűncselekmény hatása alatt irta meg Kádár a cikkét. Enyhítő körülménynek vette a bíróság azt is, bogy a vádlottat sajít fajtájának és nemzetének szeretete vezette a cikk megírásakor. Mind az ügyész, mind pedig Uiain Ferenc védő fellebbezést jelentett be az itélet ellen. A piacra kerülő tej 30—40 százaléka hamis. Szeged, május 7. (Saját tudósítónktól.) Nincs talán még egy olyan élelmiszer, amellyel annyit foglalkoznának Magyarországon, smely a drágulás meredekén olyari magas pontot ért volna el, mint a tej. A azegedi pincou nia már négyezerötsíáz feoronát kérnek literjéért, a Központi Tejcsarnok pedig, amely mindig irányt szab a tejárak alakulásnak, ötezer koronáért méri. Ezek a számok azt jelentik, hogy a tej ára ötven-hatvan százalékkal rőtt már az aranyparitás fölé. De csak látszólag ennyivel, mert a valóságban sokkal, de sokkal szomorúbb a helyzet. Te'jss, haroisitfatlan tejet ugyanis úgyszólván nem is árulnak a ph'con, az a tej, amit teljes tej gyanánt hoznak forgalo-nba. csak a legritkább esetben állja ki a vzsgálatot és igy az a négyezerötszáz korona, amit egy liíerírt kell a vevőnek fizetnie, tulajdonképen csak egy filliter tejnek az ára. A tej-problémáról, amely kétségtelenül a mai közellátás egyik legsúlyosabb és legégetőbb problémája, hosszasabban beszélgettünk Csonka Ferenc gazdasági főtanácsossal, aki kérdéseinkre többek között a következőket mondotta: — A tejellátás körül még mindig nagyon soh és — sajnoa — indokolt panasz merül fel. A bsjok oka az ellenőrzés nehézségeiben rejlik. A vegykisérleti állomás úgyszólván tehetetlenül áll a kérdés előtt, mert' á kofák ellenőrlése, akik nyolc-tiz helyről összeszedett és összekevert tejet árulnak, lehetetlen. Annyit elértünk már, hogy ez?k a viszontelárusitúk beszerezték a tejviz8j?áhthoz szüsséges eszközt, a fajsulymérőt. A fajsulymérő azonban korántsem alkalmas arra, hogy a tej himisiltatlanságáf, vagy fölözetlenségét kimutassa. A tej zsiitartalmának meghatározására ugyanis nem elegendő, az konpükáltabb eljárást és eszközöket igényel. A fajsulyméróvel legfeljebb a n&gyon durva vizezés mu'athaló ki. A termelők már fnnvíra kitanulták a mesterséget, hogy a fölözött és vizezett tejet is kifogástalannak mutatja a fajsulymérő. — Panaszkodnak ezek a viszontelárusitók is, mert hiszen hiába szerezték be drága pénzen a fajsulymérőget, az nem mentesíti őket a büntetéstől, ba a piaci fejr&zziák alkalmává! kifogásolható tejet találunk náluk. Pedig ez a büntetés ma már elég súlyos, eltekintve attól, hogy a tejvizsgálat dija is minden esetben mc^hJadl' a százezer koronát. Ha tehát valamelyik tejárusnál négy-öt köcsög hamis tejet találunk, a büntetés és a vizsgálati dij eléri az egymillió koronát. — A legutóbbi tejrendelet elég szigorú intézkedéseket tartalmaz. Kimondja például, hogy azt a köcsögöt, amelyben fölözött esti tejet fölffzetlen reggeli tejjel keverve árulnak, .részben fölözÖttMeürással kell megjelölni, a kanna felületének legalább egyharmadát élénk kékszínű-jelzéssel kell ellátni. Ugyanilyen módon jelölendő meg a fölözött tejet tartalmazó köcsög, a jelzés szine azonban itt élénk piros. A Igi/es tejet tartalmazó kannákra nem kell semmftó'e jelzés, igy a hatóságok a jeltelen kannákban árusított tejet teljes tejként kezelik. A rendelet februárban lépett életbe, de végrehajtása nagyon nehezen halad előre és ennek legfőbb oka az, hogy az illetékes hatóságok nem gondoskodtak az uj rendelet megfelelő publikálásáról és igy a gazdaközönség nsgy része nem is tud még róla. Igaz ugyan, hogy a törvények nemtudása nem mentesít senkit a büntetés alól, de ne na a büntetés a cél, hanem a tejkérdés megoldása. Igy azonban annyi a visszaélés, hogy ma-holnap szűknek bizonyulnak majd a szegedi börtönök. — Baj az is, hogy a vegykisérleti áliomás csak az elárusítókat ellenőrizheti — a termelők ellenőrzésére nincs elegendő alkalmazottja —, tehát célszerű lenne, hi csak tejszakértők kapnának tejárusilásra engedélyt. Elsősorban & tejárusitást kelleni szabályozni. — A vegykisérleti állomás gyakran tart razziákat, amire nagy szűkség van, mert megfigyeltük, hogy az ellenőrzés átmeneti enyhítésének is mindig súlyos visszaesés volt a következménye. Jelenleg az a helyzet, bogy a megvizsgált tejek harminc-negyven százaléka kifogásolható, leginkább fölözött. Tehát nem mondató, hogy a tejellátás a háború óta javult volna, — Igazság szennt Szegeden mindennap kellene razziát tartani, ami azonban fizikailag lehetetlen. Nincs hozzá elég ember és az állomás körzete olyan nagy, hagy bizony a vidéki kiszállások nagyon sok időt vesznek igénybe. A kOlön tejpiac felállítása szintén alkalmas eszköz lenne az ellenőrzés megkönnyítésére, azonban Szegeden nem igen gondolhatunk ennek a régi tervnek a megvalósítására. A tanyaiak ugyanis tejen kivül aok mindon mást is piacra hoznak éi igy az élelmiszerpiacok elkülönítése meglehetős nehézségekbe ütközne. Csehország amerikai kölcsöne. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse- nek jelen"* Wasöingtonból: Franciaországhoz hasonlóan Csehország is tízmillió dolláros kö.csötl vAleMorgantól a korona stabilizációjára. A* a ve mény, hogy a kölcsönt rövidesen visszan c.