Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-07 / 104. szám

SZEQED 1924 május 7. Javult a szegedi vízellátás. Szeged, május 6. (Saját tudósítónktól.) Nem­régen részletesen beszámoltunk azokról a kel­lemetlen vizmizériákról, amelyek komoly aggo­dalommal töltötték el a város lakosságát, mert előre vetették a nyári vízhiány riasztó veszedel­mének árnyékát. A vízszolgáltatás körűi szo­katlan korán mutatkozó zavarokkal a város fanácsa is foglalkozott és a kérdés fölött egész csinos vita támadt. A po'gármesternek ugyanis az az álláspontja, hogy a vizproblémát csakis uj ártézi kutak fúrásával, helyesebben a meg­lévő vízmennyiség szaporításával lehet meg­oldani. Ezzel szemben a műszaki álláspont az, hogy a vízellátás mai rendszerének alapjában van a hiba, mert az ártézikutrendszer egy nö­vekedő város vízellátásánik zavartalanságát sohasem biztosiihatja. A mai nyomorúságos gazdasági viszonyok között — amikor nagyobb anyagi áldozatot igénylő megmozdulásra gon­dolni sem mernek a torony alatt — természe­tesen a polgármester álláspontja diadalmasko­dik, hiszen egy vagy két uj ártézi kut fúrása — ha nem is szemmeliátható enyhülést — mégis csak kevesebbe kerül, mintha átalakítanák a vízvezetéket. Annak egyébként, hogy a tanács komolyan foglalkozott a vízellátás problémájával, némi következménye már is van. Azóta tűrhetőbbé váltak a viszonyok a vízellátás terén és meg­esik, hogy napközben még az emeleti lakásokba is feljut a víz, ami azelőtt nem igen fordult elő. Az örvendetes változás okairól a polgár­mester a következőképen nyilatkozott érdeklő­désünkre : — A múltkori nagyarányú vizmizériákat, amint azt a tanácsülésen Buócz Károly műszaki ta­nácsos megmagyarázta, az okozta, hogy a víz­vezeték elzárásával megbízott tűzoltókat kicse­rélték és az ujak, nem értvén a dolgukhoz, rosszul zárták el a készüléket. Ennek következ­tében egész éjjel volt víz a torony tartályában, de reggelre mind kifolyt belőle és ezért támadt a hirtelen vízhiány. A csapelzáró tűzoltók ma már értenek a dolgukhoz és igy többé nem ismétlődhetik meg az a kellemetlen tévedés. ménye. Megállapították ugyanis, hogy Szeged­állomás minden vízcsapja rossz és a rosszul elzárt, vagy elzárhatatlan csapokon keresztül rendkívül sok viz pazarlódott el. Növelte ezt a pazarlást még az is, hogy az állomásokon éjjel-nappal folyhat a viz — nem ugy, mint a magánlakásokban, ahol az éjjeli órák alatt el­zárják a vezetéket. A vasuli csapokat már ki is javíttattuk és valószínűleg ez is megérzik a vízellátáson. A földalatti vezetékeket is állan­dóan figyelteti a mérnökség. Ahol csőrepedés! talál, azonnal megteszi a szükséges intézkedé­seket azok kijavítására. Sajnos, sok helyen úgyszólván teljesen lehetetlen ez az ellenőrzés. A város ugyanis feltöltött talajon épült és ez a feltöltött talaj véglegesen még mindig nem állapodott meg, hanem a rétegek — kis mér­tékben ugyan —, de egyre süiyednek. A sülye­dés sok helyen megrepeszti a vízvezeték merev csöveit és sok helyen a kiömlő viz nem jön a föld felszínére, hanem valami csatornába folyik és igy bajosan szerezhetünk róla tudo­mást. Ez történt néhány év előtt a felső­kereskedelmi iskola mellett elvonuló csővel is. Hatalmas repedés támadt rajta, de a viz — a csatornán keresztül a Tiszába ömlött. A hibát csak akkor találtuk meg, amikor a rakpart csuszamlát következtében felástuk a töltést. — Lehet, bogy hasonló csőrepedések most is vannak a városban. Valószínűvé teszi ezt a feltevést az is, hogy a meglévő kilenc ártézi kut, amelyből a vizműtelep táplálkozik, naponta 7000 köbméter vizet ad, tehát a város magas­nyomású vízvezetékkel ellátott részén minden lakóra, még a csecsemőkre is 200 liter viz jutna. Kétszáz liter viz, ha nem is sok, de elegendő, azonban nem hiszem, hogy a gyakor­latban jut ennyi. Valahol elfolyik a viz. A hibát állandóan keressük. — A tizedik áriézikut fúrását különben nem­sokára megkezdjük. Berzenczey Domokos, aki Budapestre utazott a Tábor-utcai építkezéshez szükséges vasanyag bevásárlására, megsürgeti a már régen kifizetett kutcaOvek leszállítását is és remélhető, hogy a csövek most már gyorsan megérkeznek. Ha itt lesznek, azonnal meg­kezdjük a munkát. Lehef, hogy a tizedik kut elkészifése ulán elkészítjük a tizenegyedik kutat is, de csak akkor, ha a tizedik vizbősége nem lesz megfelelő. A törvényszéki gyilkosság fötárgyalásán kedden a tanukat és az orvosokat hallgatták meg. — A nyári vizmizéríák előjelei egyébként a víz­fogyasztás ellenőrzésének szigorítására késztet­ték az illetékes hatóságokat. A szigorított ellen őrzésnek már eddig is van kézzelfogható ered El Szeged, május 6. (Saját tudósítónktól.) 1921 január 25-én délelőtt a szegedi járásbírósá­gon Buday biró előtt polgári pör folyt Tímár János és Kovács Kotor András gazdálkodók között egy földvásárlásból eredő differencia miatt. Először Kovácsot hallgatták ki, majd Tímár következelt. Alig mondott néhány szót a fölperes Tímár s azután körülbelül ezeket kiáltotta Kovács arcába: — Te bolsevlki terrorista, majd becsukatlak mig 1 Kovács ekkor magából kikelve előre ugrott, érthetetlen szavakat kiáltott, majd rárohant Tímárra és bicskájával 10 szúrást ejtett rajta, ugy hogy Ti már néhány perc múlva még ott a helyszínen, a járásbíróság szobájában ki­szenvedett. Kovácsot ezután azonnal letartóztatták, majd február 16-án megtartották a statáriális fő­tárgyalást, amelyen halálra itiltik Kovácsot. A kormányzó március 11-én megkegyelmezett a halálraítéltnek és büntetését iletjogytlglani fegy­házra változtatta át. Kovács már meg is kezdte büntetését, amikor dr. Eisner Manó ügyvéd ujrajölviteli kirelmet terjesztett a törvényszék elé. A törvényszék ezt elutasította, majd a tábla a* ujrafölviteli főtárgyalást elrendelte is addig is Kovácsot szabadlábra helyezte. AZizegedi törvényszék /uAdsz-tanácsa ked­den délelőtt kezdte meg ennek a főtárgyaiás­nak megtartását. Kovács Kotor őszülő, kissé raegrokksnt földműves ember, kifényesedett fekete ünneplőjében ű| a vádlottak padján. Meglepően értelmesen és világosan beszél. Ffllülemelkedett a földművesek átlagán, olvasni szokott. Dr. Horánszky ügyész képviseli a vá­dat, mig a védői emelvényen dr. Eisner Manó ügyvéd, dr. Szabó József egyetemi tanár és dr. Nyirő Qyula tanársegéd or.rosszakértők ülnek. Az elnök a személyi adatokat veszi fel, majd a pör előzményeit ismerteti. Kovács Kotor András vallomása következik. Nyugodtan emel­kedik föl helyéről, összefüggően beszél. — Nem vagyok bűnös. En nem fontoltam meg semmit, esküszöm, hogy nem akartam megölni Tímárt. Nem is akartam elhinni, bogy meghall. Nem emlékszem én kérem semmire... Majd elmondja, hogy 15 éve ismerte Timárt, jó viszony volt közöttük, csak később, egy közös földvásárlás után hidegültek el egymás­tól. ö 53 ezer koronával tartozott Tímárnak és ezért pör lett a dologból. Tímár öt bolseviz­mus miatt följelentette és Gyulán be is volt zárvs hét hónapig- Majd ujabb pör volt kö­aöttük a földbérlet miatt 1921 januárjában és zkkor történt a dolog. — Ekkor Jött az a szerencsétlen nap, mondja. Már a tárgyalás elölt, a folyosón nagyon csúnyán nézett rám Timár, a zsebére ütött és én azt hittem, nekem akar jönni. Te­kintete a tigrisé volt, a folyosón kivettem a bicskámat és kinyitottam ... Hátha lelő ... bogy tudjak védekezni. Nem gondoltam, hogy megölöm. Aztán bent Timár azt mondotta: Gazember bolsevlki. Nem tudok többet semmit... Az eszemben egy kép rohant elő ... Kii kis­leányom az eperja tetejire menekül... sival­kodnak ... Aztán elhomályosodott minden... Az elnök ekkor a részletekről kérdezi mire a vádlott csak ennyit mond: Nem emiikszem, nem emiikszem ... Ezután Buday biró vallomása következelt volna, azonban a járásbiró beteg és igy csupán a vizsgálóbíró előtt tett vallomását ol­vassák fel. Kovács először egészen nyugodt volt, az esetnil pedig filőrült... Dr. Pisztor Egon ügyvéd vallomását olvas­sák fel ezulán, aki abban a pörben Timárt képviselte. Ozv. Timár Jánosné vallomása következik ezután. Negyven éven fölüli, öreg asszony. 0 hallotta, hogy Kovács az urát meg akarja ölni. Majd kijelenti, hogy 5 nem haragszik Tímárra, • csak a kártérítést fizessék meg neki, azt az összeget, amely az ura halálával megkárosította őt. Különben most is pörben van vele ötven millióért. Ezután Kovács áll fel és ezeket mondja: — Timárné mig most is csúnyán be szo kott rúgni, a lábát fölrakja az asztalra. Elnök erélyesen rászól: Ilyesmit ne beszéljen l Dr. Biró Sándor abban a pörben Kovácsot képviselte, jelen volt az esetnél Buday biró előtt. Először egészen nyugodt volt a hangulat, aztán jött a „bolseviki* kijelentés, mire Kovács magánkívül rohant elő elváltozott arccal. Kiál­tott valamit, aztán szinte extázisban pofonütötte Timárt. Tumultus keletkezett, ekkor történtek a szúrások. Mikor meglátták a vért, a teremből mindenki kiszaladt. Néhány pillanat múlva már Kovács ismét egészen nyugodt lett. Nyilassy Gusztáv azon a tárgyaláson a jegy­zőkönyvet vezette. Kovács azt adta elő, hogy neki 11 gyermeke van é« Timár öt ki akarja forgatni vagyonábó1. Ezután elmondja a fön­tebbi eseményeket, hangsúlyozva, hogy Kovács egészen ki volt kelve önmagából. Az eset után öt perc múlva már ott volt az ügyész és a fogházőrök elvitték Kovácsot. Szünet után Sds Sándor vallomását olvasták föl, majd dr. Fekete Samu mezőkovácsházi ügy­véd teszi meg lényegtelen vallomását. Tóth Jánost hal'ga'ják most ki, aki fuvarosa volt Tímárnak és elmondja, hogy egy alsalom­mal Timár a revolverét készítette elő, amikor Kovács tanyája felé mentek. Deulsch Salamon vallomása után az elnök délu án fél négyig föl­függeszti a főtárgyalást. Délután Valkó Dénes battonyai főbírót hall­gatják ki, aki elmondja, hogy a pörök miatt Kovács és Timár féltek egymástól, ellenségek lettek. Timár többször följelentette Kovácsot a románok Brassóba hurcolták a följelentésre Tímár járási jegyző volt, pedáns volt hivatalá­ban, de igen pinzsóvár, aki pénzért mindenre képes volt. Valkó tudja, hogy Timár sokszor illegitim aton is szerzett pinzt, kijárásokkal, fölmentisszerzissel stb, Mindenkit fenyegetett és leterrorizál t. Állásától fel is függesztették. El­mondja még, hogy Timár följelentése alaptalan volt, mert a kommün alatt Kovács nem szere­pelt Kovácsházán. Demcsik István után Lukács Jánost hallgatják ki. Timár — vallotta — rabbiátus ember volt, aki rettenetesen bánt a felekkel, állásától fel is függesztették. Nagyon sok haragosa volt. Józsa Ferencné elmondja, hogy Timár a ro­mánokkal elhurcoltatta Kovácsot és sokszor fe­nyegette meg ö előtte is. Selmeczi Mihály azt mondja, hogy őt Timár Kovács ellen hamis tanuzásra akarta bírni egy­szer, majd az utolsó tanú következik, Obrin­csák Jánosné. Ezután különböző iratokat olvastat fel az elnök, többek között dr. Regdon főorvos jelen­tését is, aki a tett után azonnal konstatálta, hogy Kovács a tett elkövetisekor nem volt be­számitható. Dr. Nyirő Gyula tanársegéd szakértő véle­ményében elmondja, hogy Kovács épelméjű, a tett elkövetisekor olyan nagyfoka fölináulásban volt Kovács, hogy szabad akaratának elhatáro­zása teljesen korlátozva volt. A tűz forróságát, érezte akkor, képek jelentek meg előtte, ez nem más, mint patologikus effektus, öntudatát tel­jesen elvesztette, elmije elborult akkor. Dr. Szabó József egyetemi tanár mondja el ezután mélyen átgondolt szakértői véleményét. Foglalkozik először az igazságügyi orvosi tanács véleményével, amely szerint Kovács csak kor­látozva volt szabad akaratában. Meggyőzően fejti ki, hogy eszmilet elborulás állott be Ko­vácsnál, mert irzikcsalódások léptek fel, halla­cinált, kipeket látott, gyormekelt, amint az epet' fára menekülnek. Tény a patologikus effektus­Ez a jelenség egy robbanás volt, mint a dina­mité, egy percig tartott lezajlott és vége voli­Igy keli azt magyarázni, hogy Kovács ezutar ismét nyugodt lett Szabad akaratának nem vo» ura Kovács. Ez a tett nem volt gyilkosság. Este fél nyolc órakor az elnök szerda re* gelre napolja el a főtárgyalást.

Next

/
Thumbnails
Contents