Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-25 / 120. szám

'fám®® wmám ára 2000 korona s*a*ittot*t H tuuiemva»h üe» k rmae-akx 2, (TtV irtHak'íJíy*! ízemben.) Telese !M iA,*tegeú' saeg(eletM s*üű k/trMelével mindez x$ »»Wh ura 1500 koímv. *>Cf)»etésl iraki Egy Mw«il helyben 30000, BvidU«»*t®i vidéken 360CÜ Hirdetési árak i PélnasíDun í ma. 400, egy hasábos 800, más fii hasábon 1200. Szövegközi 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzSvegkflzti közlemények túronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 25, VASÁRNAP. 120~ik szám. A podeszták. Szeüd újságíró malicia nevezte el vslaha a jó Pálfy Ferenc polgármestert Szeged podesztájának és ez az elnevezés az újságok révén éppen ugy átment az ortzágos közhasználatba, mint a városi székház házi használatra szánt nev?, a „toronyalja". Megesett ugyan, hogy a városházat ott is loronyaljának nevezlék el, ahol nem is volt tornya s hogy a podesztát tiszteletteljes komolysággal nagyságos deszpota urnák szólüotta hatvanadik születése napján a fáklyásmenet siónoka, de hát kicsire nem néz a magyar és külónben is a deszpoták csak ugy eléhetnek az emberi kor legvégső határig, mint a podeszták, ha csak valami közbe nem jön. Értelme pedig az egyik fiíuiusnak csak ugy nem volt, mint a másiknak, mert a magyar polgármesterek se podeszták nem voltak, se deszpoták nem voliak, hanem voltak a többi tisztviselővel együtt „a város cselédjei", akiknek talán több is^vclt a gazdájuk, mint kelleít volna s ez nem mindig volt hasznukra se nekik, se a városuknak. De talán még mindig jobb volt, mint n uj rend lesz, amelyben a polgármesterek deszpoták is lehetnek, ha akarnak, sőt azoknak kell lenniök, ha akarnak, ha nem és — a régi kedélyes metaforát visszájára fordítva •— nekik lesz cselédjük az egész város. A magyar polgár meder, aki száz évvel ezelőtt még nagyon alárendelt közigazgatási szerepet töltött be a város igazi feje, a főbiró mellett, olyan hatalom lesz, aki úgyszólván csak a kormánytól függ, amely kinevezi, de lefelé szinte abszolút ura lesz a városának, csak éppen a pallos jogot nem Kaparták még clö a számára a középkori rekvuiturookból. H A fővárosi sajtó nem sokat foglalkozott mte , azokkal a nagy változásokkal, amelyeket a köz- | igazgatás reformja elő fog idézni a vidéki vá- 1 rosok életében, mert a soi mindenféle reform sí közt, amikkel az uj honalapítás jár, ez nem látszik olyan általános érdekűnek, mint a többi. Pedig ennek a reformnak a gubói olyan pilléket rejthetnek, amik sok kárt tehetnek még az ország vetéséoen. Mert nem kevesebbet jelent ez a centralizálás, mint a városok autonómiájának teljes elkobzását. Mi nem tartozunk az eddigi auónómfa szenvedélyes rajongói közé, mert tisztán Játjuk, hogy az az autonómia részben mondva csinált volt, részben meg nem érdemelt volt. Láttuk Szegeden eleget, hogy akik legjobban törték magukat a városatyaság után, azok mint törvényhatósági tagok csak akkor formáltak atyai jogokat a városhoz, amikor választátok voltak a napirenden, vagy kenyérmezei harcot kellett vívni A legfontosabb városi ügyek iráni olyan közömbösséget szokás tanúsítani, minihha a ízerecsenaverekek felruházásáról volna szó és a városi költtégvetéseket láltatlanba szokás megszavazni. És nem tudni, hogy ez-e a roszszabb, vagy az, amikor magánérdek, vagy minden komolyság nélkül való szerepeim vágyás napokig tartó vitákat provokál a csiribiri ügyedben. Tudunk rá esetet, hogy egy rendőri diszkardnak a rendkívüli alapból való megvásárlására csak kétnapos vita után hatalmazták fel a tanácsot, akkor is csak becsületbe vágó sértegetlek után. Azt se kell senki elölt bizonyítgatnunk, hegy a választások se éppen ugy szoktak lefolyni, mint Morus Tamás Utópiájában s a sógorok és komák majd annyi kárt okoztak i magyar városoknak, mint a Minekazok és Mánmögisztek nagy családja, amely mindenütt törzsökös a magyar vidéken. Szóval mi elismerjük és minden tárgyilagosságnak ei kell ismernie, bogy korszerű reformokra Igen is szükség van és szükség lett volna mir régen, de vájjon korszcrüek-e a tervezett reformok? Nem la'unk veszélyt abban, ha a városok fötisitvise!öit az állam ne7?zi ki, de csak akkor, ha azok működését egy szabasemmi se az intézményekben fordul meg, hanem sz embereken s Renan az ideális diktatúrát tartotta a legszerencsésebb államformának, de a történelem nagyon kevés — ideális diktátort ismer. Azt azonban el kell ismerni, hogy a kormány ideá«s tökéletességgel épiti ki a maga autokrata rendszerét akkor, mikor a demokrácia az egész világon diadalmasan bontotta ki a maga lobogóját. don választolt, teljesen demokratikus összetételű, ha talán számban meg is apasztott törvényhatóság ellenőrzi. De amikor a törvényhalóságot is jóformán kinevezés utján állítják össze s annak szinte c«ak dekoratív szerepet szánnak; amikor a város tanácsát egyszerű referáló testületté degredálják, amelyre nincs bízva semmi: akkor nsgyon veszedelmesnek látszik diktátori hatalmat tizni egy ember kezére, aki csak felfelé felelős. Hixzen igaz, hogy Herriot kölcsön nélkül akarja helyreállítani a költségvetési egyensúlyt Pdris, május 24. Herriot képviselő tegnap délután Dirumergue-ge], a szenátus elnökével két óra hosszat tanácskozott. Majd Pasics-csal való délelőtti tanácskozás után Moutet szocialista képviselővel érintkezeff, aki vele egy listán került be a kamarába A Mattn szerint Herriot a szenátus elnökével a pénzügyi helyzetről tanácskozott és arra a megegyezésre jutottak, hogy az aj kormánynak minden körülmények kőzött el kell érni a költségvetés egyensúlyát, anélkül, hogy az ehhez szükséges eszközöket kölcsön utján szereznék meg. A fölkelés terjed Szíriában a franciák ellen. Berlin, május 24. Konstantinápolyi jelentés > lőszer- és élelmiszeroszlopokat. A felkelők ultiszerint a felkelés Snríában egyre terjed. A fel- f mámmban forrasszerüen felszólították a megkelők terv szerint támadják meg a francia ? szálló csapatokat, hogy hagyják el sz országot. A ruhrvidéki sztrájk. Berlin, május 24. Miután a ruhrvidéki sztrájk beszüntetése tárgyában a pártok megegyezése nem jött létre, a birodalmi munkaügyi miniszter — tekintettel a sztrájknek az egész német gazdasági életre kihaló jelentőségére —, ki" egyeztető eljárást indit. Az egyeztető eijárá8 május 26-án a birodalmi munkaügyi míriisztéáiíinban kezdődik meg. — —— Tnnni^Tn^TTkT^TmiTiTvtTnxqimmmxat megalakult a Nemzeti Bank. Budapest, máju3 24. A Magyar Nemzeti jegybank szombaton déldőlt tartolta alakuló közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ugy a fővárosi, mint a vidéki részvényesek nagyszámban vonultak fel a közgyűlésre. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter egynegyed 11-kor lépett a megjelentek éljenzése közben az elnöki emelvényre. A pénzügyminiszter a következő beszéddel nyüolla meg a közgyűlést: — Van szerencsém az alakuló közgyűlést megnyitni. A mai nap forduló pontot jelent a magyar gazdasági élet történetében. Az összeomlás után négy évig hallatlan küzdelmet vivott a nemzet csak azért, hogy megóvja magát az elenyészéstöl. Csak a legutóbbi hónapokban, illetve hetekben mutatkozott re»ény arra, hogy a gazdasági rekonstrukció is megkezdhető legyen. Ezen reményhez pontos alapot nyújt a nemzetek szövetségének segilsége, de főleg a magyar gazdasági életben rejlő lehetőségek tömege és a magyar nemzet erős akarata. A négy évi küzdelem nem volt meddő, mert megjött az az idő, amikor hozzáláthatunk az intézmények és cselekvések megvalósításához. Az első ilyen intézmény a gazdasági elet rekonstruálására az első és legfontosabb pillére: a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bank lesz az eszköze és biztositéka annak, hogy a gazdasági életünknek az alapját, a stabil koronát ismét a régi magaslatára emelhessük és hogy megszerezhessük szamára azt a becsületet, amely szükséges ahhoz, hogy a jövedelem és a vagyon megoszlásiban mutatkozó eltolódások véglegesen megszűnjenek és ismét a normális keretekbe terelődjenek. Ennek az előfeltétele az, hogy a gazdasági megbecsülés folytán a hitelünk ismét oda emelkedjen és hogy elfoglalja a müveit nemzetek sorában azt a helyet, amely bennünket méltán megillet A pénzünk bizonyos tekintetben a nemzetünk gazdasági erejének a kifejezője, azonban csak akkor lehet a pénzhez, mint a nemzet kincséhez ragaszkodni, ha megbecsülik és hisznek benne. Ennek a bizalomnak a garanciáját látom a Magyar Nemzeti Bank megalakuMsában. A Magyar Nemzeti Bank működése iránt a legnagyobb bizalommal kell lenni mindenkinek, de csak akkor lehet az a bizalom teljes, ha tudjuk azt, hogy az egész nemzet támogatja e*t az intézményt. Kérem tehát a nemzet bizalmát a Magyar Nemzeti Bank iránt. Kérem a működésére az Isiin áldását. A megjelentek a pénzügyminiszter szavait lelkes éíjenzéssel vették tudomásul. Korányi Friyyes báró pénzGgyminifltfer ezuián megállapította, hogy az alakuló közgyűlés tekintettel arra, hogy 243.174 részvény képviselve van, határozatképes. A közgyűlés egyhangú felkiáltással Popovies Sándort választotta meg a közgyűlés elnökéül, aki elfoglalva az elnöki széket, a közgyűlés vezetését a következő beszéd kíséretében vette át: — Azon programban, amely Magyarország gazdasági és pénzügyi rekonstruálására irányul és a kormány valamint a nemzetek szövetségének munkájában jelentkezik, elsőnek tekintendő a Nemzeti Bank létesítése. A Magyar Nemzeti Bank létesítésének a legfőbb feladatát a megbomlott pénz értékének a helyreállítása képezi. Meg kell akadályoznunk és előznünk azon állami és társadalmi katasztrófákat, amelyeknek a bekövetkezésétől mindenki fél. De ha már ez magában elegendő ok arra, hogy a Magyar Nemzeti Bankói megalkossuk, van még egy szempont, amely hallgatással nem mellőzhető s amelyet Korányi pénzügyminiszter is hangsúlyozott és én is ismétlek, hogy a program egyik sarkalatos pontja a külföldi segítség. Erre feltetlenül szükség van. Ezen segítség egyik fellétele * bizalom, amelyet egy jól megalapozott, helyesen működő és garanciákkal ellátóit jegybank kelt. Nekünk mindenben követnünk kell a mi segítőtársunkat, a népszövetséget, mert az ő javaslatukra vették fel a programba a Magysr Nemzeti Bank létesítésének a gondolatát. Örömmel és megelégedéssel konstatálom, hogy az ország a számos közbejött zavaró körülmények ellenére is részvények jegyzéséből becsülettel kivette a maga részét. Haladjunk tovább a megkezett utón és mutassuk meg, hogy bízunk az erőnkben és látjuk a boldogabb jövendőnket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az elnök bemutatta a részvényjegyzők névsorát é« felolvasta a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amelyben igazolja, bogy a Jegybank alaptőkéjének a részvényeit löbb mint 50 százalékban befizették, igy Uhát a bankoknak 15092,614 aranykorona áll a rendelkezésére, még pedig az áíiami Jegyintézeinél 2.354,477.93 aranykorona, a National Cyti Banknál newyorki dollárban átszámítva aranykoronába 6 669,791.40 aranykorona, a Midland Banknál Londonban angol fontba átszámítva magyar koronára 2.699,198 56 magyar korona, az Anglo Ausztrián Banknál Londonban angol fontban átszámítva aranykoronára 2.162,162.16 az Amsterdarnische Banknál Amsterdamban hollandi forintban átszámítva aranykoronára 77 4/usm aranykoron*, a Sveitzeri Credit-Anstalltnál