Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-21 / 116. szám

Eiyos mmém éra 1500 kor ona laaiBwHMg ta íUööaw­II l B»ák Ftienc-alca L (Pö­üMUtkcMral nemben.) Tele­I sv 11-UJl.Sxeged" megjele­ni Mttö 6i»éíelí»el mindeai aw, «B»w sztm Ért 1500 te­fótt. Slötbwtési iraki E0 Hnm kelyben 30000, gatem ta ruJtaen 38000 kar. Hirdetési trák i PélhaUbon I mm. 400, egy hasábon 800, másfél hasábon 1200. SiOTefr kOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 900S kor. SzOvegkOxti kBzIemí­nyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 21, SZERDA. 116-ik szám. Kleopatra orra. Fiatal felelőtlenek betolakodtak a budapesti egyetemre és .hullákat" követeltek, mert nekik még nem rolt elég a bullákból tiz esztendő óta és rem elég bulla ez a szegény agyonvert ország. Nekik még mindig „buli&" kell, mert ők ifjú keresztény magyarok, akik a felekezeti számarányt érvényesíteni akarják a boncasz­talon is. Azt tetszik kérdezni, mi köze ehhez a Kleopatra orrának ? Mert hiszen bizonyos, hogy itt az orr körQI forog a kérdés, de az más szabáiu orr,-mint a világrossza egyiptomi királynőé volt. Igen ám, de a fajvédelem azt mondja, mikor a pajzán fiatalok hullát kíván­nak, hogy az „világtörténelmi szükségesség". Már nem a hulla, banem az az erős nemzeti érzés, amely zsidó hullákat kiván az orvos­növendékek bonckése alá. „Világtörténelmi szük­ségesség", bogy fütykössel és orditozással za­varják meg a mások munkáját azok, akik egyéb munkára nem valók, csak garázdálko­dásra és felforgafásra. „Világtörténelmi szüksé­gesség", hogy legyenek ilyenek ezen a halálra­ítélt kis magyar szigeten, ahol, ha nem embe­rek laknának, hanem a puszták vadjai, azok összebékülve és összefogódzva próbálnának elejbe állni a hálálnék. Persze, mert az oktalan állatoknak csak ösztönük van, de nincs törté­netfilozófiájuk és ők nem tudják, mi az a „világtörténelmi szükségesség". Mindenesetre azok közül a halhatatlan frázi­sok közül való ez, amiket csak lángeszű em­berek és a másik végleten tartózkodó, tehát nagyon nem lángeszű emberek használnak. A lángeszű ember kitalálja a frázist és a piacra dobja a maga márkájával, a nem lángeszüek pedig utána mondogatják akár századokon ke­resztül is azt a frázist, amellyel most a magyar nemzeti keresztény fajvédelem kendőzi magát, a Voltaire elméssége hozta világra, aki valóban elég destruktív férfiú volt s elég nevezetes vi­lágtörténeti eseménynek, a francia forradalom­nak előfutára. Mindenesetre olyan fonás tehát, amelyből a fajvédeíem a Iegjogosultabb meri­cetni Ő állapította meg elsőnek, hogy vannak világtörténelmi szükségszerűségek s mindjárt szolgált példával is a gyöngébbek kedveérf. Világtörténelmi szükségszerűség volt - mondja csúfondáros mosollyal hogy a Kleopatra orra éppen akkora legyen, amekkora volt. Meri ha esv hajszálnyival hosszabb, vagy egy haj­szálnyival piszébb, akkor Antonius nem haba­rodik bele és Augustus nem csinálja meg a római császárságot, ami ha meg nem történik, sok minden máskép van ma Európában. Egyebek közt talán nincs is a mai értelemben vett Európa. Eddi* a destruktív Voltaire vicce, a többi a maovar konstruktív Vollaireké, akiknek az okos­Ss lánca a maga teljességében körülbelül a következő lebel: ha Augustus nem csinálja mee a római császárságot, a paribusok nem in­Stiák meg a népvándorlást, a^ Df mafadnTk lótejen sírva sirva ^^eHor­nak az ősi Turánbsn és nem jönnek te felfor­Eckhardt H a többi « turáni és nem leikeailhetifc 11 hWJ« elemeket arra, hogy zsidó hullákat *ö?elelai 8 boncasz­talra világtörténelmi szükségesig, Gyönyörű okfejtés és örömmel kell Konsta­tálni, hógyba mis nincs is, történe filozófia van etben iz országban rogyásig s a fajvédő poli­tikusok. akik már többször megszégyenitetteK Kossuth Lajost, Eötvös Józsefet, Deák Ferencet és más régi deshuktivokat, most már Voltairet is fölözik, mint lót a hajnalt. Ez a vicc a konstruktív kormányt legádázabbul támadó faj­védelmi politika világtörténelmi szükségességé­ről a legjobb vicc, amit a msgygr politika eb­ben az esztendőben termett. IU le van pipálva még az öreg Voltaire is, ami pedig nem kis dolop, mert a Kleopatra orrát megfenni törté­nelmi tényezőnek, még csak megjárja s lova­gias ember abba még csak bele is nyugszik, hogy annak az ideális errnak a hegyén fordult meg az emberiség története. De hogy a hullá­kért valő hiénaüvöltést fogrdjuk el világtörté­nelmi szükségességnek, ez olyan csimborssszója a humornak, ami előtt meg kell emelni a leg­desfruktivabb kalapot is. És hálát kell alnutík a turáni jő Istennek, hogy felelőtlen elemeket teremtett, mert mi lenne belőlünk, ba ők nem szolgálnának létezésünk indokául az emberiség előtt? MMMMMMÍMSMMM^^ Herriot tárgyalásai a kormányalakításról. Támadás Mlllerand ellen a frank értékesése miatt. Pdris, május 20. Herriot ma Lyonból Párisba érkezik, hogy megkezdje a tanácskozásokat annak a három pártnak a vezetőivel, melyek az uj képviselői kamara többségét alkotják. A kor­mán) alakításnak ezen az alapon igen nagy ne­hézségei vannak, mert egyes pártok program­jaiban eltérések rru'atkoznak. Herriot elsősor­ban Pcinlevé vei fog tárgyalni, szerdán pedig a szocialistákkal, tkik nehezen szánják rá ma­gukat a kormányban való részvételre. Briand beválasztását a kormányba valószínűleg vissza fog jé k utasítani. Millerand elnök mélyen hall­gat arról, hogy mit szándékozik tenni. A kép­viselőház ö: szeüléséig megmarad elnöki tiszté­ben és cssk akkor mond le. Mind sűrűbben emlegetik Callteaux nevét, aki valószínűleg rö­videsen amresztiát fog kapni és három hóna­pon belül togja lesz a kormánynak. Angol és ameiikai körökben nem vennék szivesenCailleaux visszatérését, mert a száműzött vezér a háberus adósságok íregtagadását hirdeti. A szocialisták különben a Poir.caré állal tervezett pémügyi referm helyébe a vagyondézsmát akarják juttatni. Pdris, május 20. A Quotidienne napokkal ez­előtt súlyos támadást intézett Millerand elnök el'en, amelyben azzal vádolja őt, hogy a pénz­ügyi műveletekkel előidézte a frankbesszt. Ezt a támadást hivatalos helyről nem cáfolták meg. A Quotidienne most újra kijelenti, hogy se Millerard, se Poincaré, se a nemzeti blokk saj­tója ne számítson arra, hogy ezt az Ügyet agyon lehet hallgatni. Az uj kormány nyomban vizs­gálóbizottságot küld ki, amelynek föladata igen könnyű lesz, mert csupán két kérdésre kell válaszolnia: 1. Igaz-e az, hogy a francia bankok szindi­kátusának a Francia Nemzeti Bank nagy. mennyiségű fontot és dollárt bocsátott rendel­kezésére, amelyet azután a francia bankok piacra dobtak. Ez az akció a választásokig tartott s a bankárok most nem akarják folytatni, mert a kormány maga is megijedt az angazsmánok nagyságától. Millerand — irja a Quotidienne — nagyon jól tudj?, hogy már ezek a számok is vádat jelentenek. 2. Válaszolnia kell a bizottságnak arra is, hogy milyen átlagáron adták el ezeket a devi­zákat. A válasz alapján meg lehet állapítani majd a veszteségek nagyságát és azt, hogy ezek a gonosz manipulációk mennyi pénzébe kerültek az országnak. London, május 20. A Daily Telegraph diplo­máciai tudósítója jelenti. Most már bizonyosra vehető, hogy a britt kormány mindaddig nem tárgyal Párissal a Dawos-terv kérdésében, amig az uj francia k»rmány meg nem kezdi műkö­dését, Herriot és Paintevé nemzetközi program­jukat illetőleg tett kijelentései Londonban ked­vező hatást keltettek. Ezek a nyilatkozatok elég szoros rokonságot mutatnak azzal a szellemmel amely Macdonald és társai magatartását a leg­fontosabb kérdésekben meghatározza. immninuLunnin iii IIIJULUL, A büntetőjogi novellát tárgyalta a kormánypárt. A sajtójogi szakaszokról nem tárgyaltak. Budapest, május 20. A kormánypárt föld­műves és polgári pártja kedden délután öt órakor pártéitekezletet tartott, amelyen Bethlen István gióf miniszterelnök, Pesthy Pál igazság­ügyminiszter, Rakovszky Iván belügyminiszter, valamint a párt tagjai igen nrgy számban jelentek meg. A pártértekezlet folytatólagosan tárgyalta a büntetőnovellát és ozt a 46-tk §-tól kezdődőleg minden változtatás nélkül elfogadták. Pékár Oyula az állatvédelemre vonatkozólag (erjesztett elő három uj szaki szt. Egy ujabb rendelkezést í hajt törvénybe iktattatni Pékár a vivisectio korlátozásáról. Abban állapodtak meg, bogy mielőtt a tör­vényjavaslatot az igazságügyi bizottságban tár­gyalnák, a Pékár által javasolt szakaszok felett az igazságflgyminiszter és a szakaszok támo­gatói megbeszéléseket fognak folytatni. A pártban igy letárgyalt Javaslat május 22-én, csütörtökön délben kerfll az igazságügyi bi­zottság elé, mert a sürgősségre való tekintettel ezt a javaslatot előbb kell letárgyalni, mint a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvényjavarlato', amelyet ugyancsak csütörtök délután tárgyal a pjrlaraenti szakbizottság. A sajtóra vonatkozó szakaszokkal a párt­értekezlet nem foglalkozott, A büntetőnovella letárgyalása után a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvény­Javaslat tárgyalására tértek át. Szabó Géza előadó ismerteti a javaslatot, amely az eredeti javaslattal szemben lényege­sebb módosításokat tartalmaz. A módosított javaslat szerint a főváros törvényhatósági bi­zottsága 236 választott tagból 20 érdekképvi­selőből és azokból fog állani, akiknek hivatali állásuknál, vagy tisztségüknél fogva ülési és szavazati joguk van. A választasi hirdetések tekintetében uj szöveg került be a javaslatba. Az uj szöveg szerint a választással kapcsola­tos falragaszokon, plakátokon, csakis a tárgyi• lagos tudnivalókat szabad közzétenni. Párlgyü­léseket hirdető falragaszok a gyűlések helyének és idejének, a szónokok személyének és párt­állásának megjelölésén kivül semmi más szö­veget nem tartalmazhatnak. Lényeges módosítás a törvényhatósági vá­lasztási jog tekintetében, hogy a választójog hat évi helyben lakáshoz kötöttsége megmarad ugyan, de azzal a megszorítással, hogy a hal év fz összeírás évét megelőző évtől számítandó Ugyancsak változás történt a passzív választó­jogról szóló szakaszban, amenyiben kimaradt az a meghatározás hogy csak férfi választható. Igy az uf szöveg értelmében a nőknek Is van WMivritosztóloguk, ha 3o-lk évüket betöl­tötték és bárhol egyenesadót fizetnek és nem esnek valamely kizáró *ok alá. Platth)' György és Vlczián István felszólalá­sára Bethlen István miniszterelnök kimerítően válaszolt és főkép azt domborította ki, hogy mint már hódmezővásárhelyi beszédében is megmondotta, legfőkép szükségesnek tartja egy­séges polgári front megalkotását egyenesen a szociáldemokratákkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents