Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-20 / 115. szám

SZBQBP Eladó házak, földek, tanyásbirtokok, szőlők villával. Cseríote-ős 2 szobás magánház 20 millió. Sugárul mellett magánház S Be városban magánház 60. Dugonics-tér mellett magánház 3űü kétemeletes patoía 350, háromemeletís palota 2 mil'iárd. Magán^ venS-el i2s" másik magánház a gázgyár mellett 170 fflSuó. I'iszegeden örökföldJn vagy örökbérleten villák, gyümölcsösök, r.,!,i»ií Srrtrípen macánliáz 15 millió, lánosszállás, Keíiöshatár, tanyavaj, v;igy anciRui. nitiaiuau i Szomolyóban 23 kat. h. tanyásbirtok 250 millió. Bútorozott és butorozat'an lakások. Üzlethelyiségek a legkülönfélébb reszortokban: Főszer, masamód, cukrászda, pékség, cipész, szabó, ékszerész, élelmiszer, vaskereskedés, raktár, gabonakereskedés, bilííék, vendéglők, kávéházik, irodahelyiségek sürgősen eladók. Szőregi határban 11 m. h. föld 88 millió, ugyanitt 2-6-7-8—11— 15—21—»—34—39—43— 50—55 — 73—117—136—189—251—309 és 370 kat hold terjedelmű földek sürgősen a legjutányosabb á>akon. „FUNDUS" INGATLANIRODA Szeged, Klauzál-tér 7. szám (kenyérpiac). 87í Telefo.i 11—39, — Egy utcanyitás akadályai. A Makó város által megvásárolt Püspök-keit szomszédságában kis kápolna van, amely mellett 33 négyszögölnyi keskeny sáv húzódik. Erre a kis darab földre a városnak szüksége volna, hogy egy a Püspök-térre torkoló utcát nyithasson. Avért kérték a püspökséget, hogy a sávot engedje át. A püspökség jószágigazgatója szóbelileg elutasító választ adott azon megokolással, hogy a kérdéses földdarab alapítványi birtok, mégis, mint éltesülünk, a komo'y akadály dacára is hajlandó e területet átengedni, ha a város saját költségén a pűsp5ki rezidenciába hajlandó bevezetni a vízvezetéket. Ebbe azonban a képviselötestüt aligha fog belemenni s igy a tanács ait javasolja a közgyűlésnek, hogy a 33 négszögölnyi területet egyszerűen sajátítsa ki a város. Ha nyomtatványra van izfiktégc, telefonáljon a Délmagyaro; ázág Hirlap- és Nyomdavállalat R.-T.-nak, telefon 16-34. — Tüz a buáapeati Viktoria-malomban? Hétfőn délben a budapesti Viktoria-maloin nagy gépházában tüz keletkezett. A központi tüzőrség nagy készenléttel vonult ki és hosszasabb megfeszített munka után a tüzet lokalizálta. A tűz ólra, valamint t kár nagysága eddig ismeretlen. ZomincedényésgépSzUtem áthelyeztem a Ref. palotába (Szeged, városi gőzfürdővel szemben) Szántó Lajos. Bésmariihák minden színben, nagy választékban készen kaphatók Steinitz Henriknénál Szeged, I Gizella-tér 3. £6 — A tolvaj menyasszony. Budapestről jelentik: Nyolc-tiz nappal ezelőtt az Anker-penzióban Sándor Vilmos kereskedő öngyilkosságot követett el. A kereskedő menyasszonyával: Halász Boriskával lakott a penzióban. Sándor Vilmos pár héttel ezelőtt megjelent Szili Jenő nőorvos Bécsi-utca 5. számú rendelőjében. Halász Boriska, aki szintén vele volt, kiment a folyosóra és a házbe'i tőzsde- i bizományos cég irodájába belopódzott, feltörte a ; pénztárt és többszázmillió éiíékü részvénjt lopott el. A detektívek a feljelentés után nyomozni kezd- ; tek és rájöttek, hogy a lopást Halász Boriska követte el. A lopás elkövetése után a részvényeket lakására vitte és midőn hallotta, hogy a detektívek keresik, a kályhába dugta és meggyújtotta azokat. A detektívek egyike kikapta a már-már teljesen elégelt részvényeket és sikerült megállapítani a tettest. A leány jelenleg a Schvvarfzer-szanatóriumban van. Menyasszonya büntette miati lett Sándor Vilmos öngyilkos. Horaé Mom, Sseged Telefon 11-85, -sal Május 20 és 21-én, k dden és szerdánt Gunnar Tolnaes a főszerepben: Utazás a Marsba Sophus Michaelis szimbolikus regénye nyomán 6 felvonásban. Ezt mege;őzi: „Ö" a repülő csoda Amerikai burleszk 1 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. tökéletes kiirtására legbiztosabb a FRANKL féle 872 POKOSKH-HACftE. A petéket is kipusztítja. Bútorokon nyomot nem hagy. Egy üveg ára SOOO K. - Egy nagy üveg ára 15.QOO K. Kapható egyedül: TRAHKL AHTAL gyógyszertárában Felsőváros, Szeged, Szt. György-tér. & szegedi színház h«íi müáor?; Kedd: A Kamara Színház vendégjátékával: Viora, dráma és Elga, színjáték, felemelt heTyárakkal. A-bérlet 10 sz Szerda: Süt a nap, életkép. Bérletszünet. Csütörtök: Süt a nap, életkép. Bérletszünet. Péntek: A kis Marat, opera. Operahelyárak. Szombat: Fortunió dala, dalmű, Parasztbecsület, opera. Operabérlet 17. sz. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: Orpheus a pokolban, klasszikus operett. Vasárnap este: A kék postakocsi, operett. Bérletszüne'. h szegedi színház mai sziciap|s, Forgács Rózsi budapesti Kamaraszínház együttesének vendégjátéka Viora. Színmű 1 felvonásban. Irta: Réti Ödön. SZEMÉLYEK: Iván, erdőőr Molnár József Viora, a felesége Forgács Rózsi Nucu, a gyermekük Reéz Ella Irunban Tódor Kolozs Ernő Elga. Színmű 6 felvonásban. Irta: Gerhardt Hauptmann, SZEMÉLYEK: A lovag Zólyom Jenő A lovag szolgája Gergely Gyula A barát ' Molnár József Marina, az anyja Izsó Kálmánné Elga, a felesége Forgács Rózsi Dortka ) .... Pogány Margit 33? 1 Elga rokonai ; ; ; ; gffi %fsef Ogiuski ) .... Kolozs Ernő Timoska, a kulcsár Szabó Ferenc Az előadás 8 órakor kezdődik. A filharmonikusok jubiláris napja. ötvenedik nyilvános hangversenyét ünnepelte vasárnap a Filharmonikus Egyesület. A közönségnek ezúttal is bő alkalma nyilt, hogy elismeréssel adózzon a filharmonikusoknak, akik a helybeli zenei kultura ápolatlan kuszaságába magas célokra vezető ösvényt vágtak. Időszerű, hogy a jubileummal kapcsolatosan megemlékezzünk arról az igazán önzetlen és páratlan agilitásu buzgalomról, amelyet a filharmonikusok kiváló elnöke: Fichtner Sándor és lelkes titkára: dr. Kun Izidor a komoly zenei élet felvirágoztatása érdekében kifejtettek. Nagyrészt kettőjük érdeme, hogy sikerült felkelteni a közönség kulturéhségét a zene olyan területein is, ahol már a komoly elmélyedés lép az olcsó hatásokra épített zenei élvezetek helyébe. Bátran mondhatjuk, hogy hivatást töltöttek be és nem kis részük van abban, hogy ma többé-kevésbé megértő és lelkesedő közönség keresi fel a hangversenyeket. Az ünnepély vasárnap délelőtt gazdag, nivós müsoru hangversennyel kezdődőit. Beethoven Vl-ik (Pastoral) szimfóniáját játszották. A mü csodálatosan mély, művészi taitalma, különösen a második tételben, a dallammintázás poétikus lágyságával hatott lenyűgözően. A második szám Fichtner zongorafaníáziája volt. A zongoránál V. Hegyi Emánuel ült. Már másodízben látogatott el Szegedre és mi mindannyiszor örömmel üdvözöljük, meit Hegyi nemcsak pedagógiai tekintély, hanem művészember is, akinek előadásából plasztikusan, markánsan emelkedik ki a mü teljes képe. Szédületesen biztos technikájával, ritmusának precizitásával .egyik legelsőrendübb interpreiátorunk volna, ha nem éreznénk ki játékából mégis a bíráló tanári, a hűvös epikust. Az előadott mü nem szűkölködik eleven melódiákban, azonban mégsem tudott a szivekbe férkőzni. Hangszerelésének változatos tarkasága inkább fárasztóan hatott, mint lebilincselően és a hosszú és nehéz zongoraszóló lendületéből hiányzott a költészet. Mindazonáltal meleg tapsok hangzottak fel és a közönség kereste az alkalmat, hogy elkényeztetett kedvencét: Fichtner Sándort mint zeneszerzőt is ünnepelhesse. A hangversenyt Csajkovszky szimfónikus költeménye, a „Fáíum" zárta be, Este a színházban folytatódott a jubilálás a színtársulat operaegyüttesének részvételével. A filharmonikusok első számul Wagner Lohengrin operájának harmadik felvonásbeli előjátékát adták elő kifogástalan összjátékkal. Általánosan nagy hatást azonban Liszt grandiózus munkájával, a Tasso, Lamento e Trionfo-val érték el. Ezen munkájában Liszt a költő életében duló nagy ellentéteket festi. Főtémájául a velencei hajósoknak egy lagunadalát vette, amely megzenésítése volt Tasso „elveszett Jeruzsálem K-e kezdő strófáinak. Megkapóan, átszellemülten, a klasszicizmus előtti mély alázattal, szinte súlytalan emelkedettséggel játszott a zenekar. Fichtner ura a paiíiturában átérzett zenei gondolatnak. Innen van, hogy a zenekarból 1W4 május ao ki tudja csiholni azt az egyetlenegy igazi lényefet, amely a müvet az alKotó géniusz szelleméből irobbantoíía. A színházi est második részében Bánk bán: Tiszapaiíí jelenetét hallottuk, Szász Edit futólagos indiszpozicíója folytán, hevenyészett előadásban. Annál szebben, szárnyalóbban énekelte Santuzzát a Parasztbecsület-ből. Általában az előadás dicsérő jelzőket érdemel, bár készültségével mögötte maradt például a „Kis Marat"-nak. Ocskay, Turridu szerepében ezúttal elemében volt. Hangjának csiszoltabb fénye és stílusos játéka őszinte elismerést kelteit. Bihari mint Alfío külsőségeiben is gondos és hatásos volt. Az anyát Herczegné énekelte. Lolát Kmeííy Ilona. Mindketten igyekezettel, a siker érdekében. A zenekart Andor Zsigmond vezényelte kedvvel és öntudatos biztonsággal. /. v. Rosmershoim. Budapesten 1917 április 15-én, tizenegy évvel Ibsen halála után (Ibsen 1906 május 23-án halt meg) mutatták be Rosmershoim-ot. Szegeden először néhány évvel ezelőtt játszották s hétfőn került másodszor színre, a Kamara Színház vendégszereplésével. A hétfő esti előadás tehát nem bemutató volt, mégis helyénvalónak látjuk néhány rövidke margójegyzet kíséretében, az előadás néhány érdekes mozzanata miatt ís, a színművel is foglalkozni. 1881-ben jelent meg a Kisértetek, amelynek a noi végek részéről történt gyűlölködő fogadtatása mély hatással volt Ibsenre, t hatás alatt készült el már egy év múlva (egyébként Ibsen minden második évben adott ki egy-egy darabot) legélesebb és legötletesebb darabjának egyikével: Anépgyülölővel. A Rosmershoim, amelyet színmüvének sorrendjében A vadkacsa választ el A népgyütötő-töI, azza l kezdődik, amivel dr. Stockmann A népgyülölőben végzi: Szabad, büszke, tiszta és nemes embereket nevelni a környezetünkből. Rosmer János szellemi emancipációjának nyomán támadt gálád és alakoskodó felzudulást a saját életéről mintázta Ibsen. Egészen nyilvánvaló tehát, ami körül Brandes csak tapogatódzni látszik: a Rosmershoim is összefüggésben van „Ibsen irodalmi életének nagy forduló pontjával, a Kisértetek nyomán támadt viharral". Az ibseni technika tudvalevőleg: a múltnak fokozatos kiderülése és hatása a jelenre. De Ibsen valamennyi darabja között a Rosmersholmban van a legsúlyosabb szerepe a múltnak. Nem tudni, hogy a Kisértetek-ben, amelyet elsősorban technikája miatt hasonlítottak a Sophokles-korabelí antik tragédiához, sorsdöntőbb-e a mult, mint a Rosmersholm-ban, hiszen'a mult roggyantja le az erős akaratú Rebekát és az ingadozó jellemű Rosmert, hiszen szinte fizikailag véljük érzékelni a mult árnyának kísértését, mikor Rosmer és Rebeka egymást átölelve a malomárokba vetik magukat s Helvethné ugyanakkor felkiált: „A megboldogult elvitte őket!" Rettenetes vég ez s talán kiengesztelő is, mint az antik tragédiáké. Nekünk az a véleményünk, hogy sz esztétika és a kritika kissé mostohán bánt a Rosmersholm-mal. Megengedjük, hogy a Kisértetek technikája egyszerűbb, biztosabb és finomabb, hogy mestermü a Vadkacsa, Ibsennek ez a legpesszimisztikusabb színmüve, hogy mélységesen szimbolikus költemény a Solness építőmester, hogy viharos drámai rohama, biztos és magvas felépítése van a John Gábriel Borkmannnak, ezzel szemben megrendítő drámai erő és technika dolgában a Rosmershoim a Kisén-íek mellett áll. Ezek olyan értékek és érdekességek, amelyek miatt érdemes a Kamara Színháznak műsora élén tartani a Rosmersholm-ot. Döntő súllyal azonban bizonyára az esett latba ennél az elhatározásnál, hogy West Rebeka Ibsen legegységesebben megkonstruált és legnagyobb alakjának egyike és hogy e szerep eljátszásában egyszerű színészi eszközeinek és nagy intellektusának ragyogtatására kitűnő alkalmat talál Forgács Rózsi. Másmilyennek képzeljük Rebekát, mint aminőnek ő játszotta. Szerintünk nem elég világosan hozta ki Ibsen intencióit. De azt a Rebekát, akit elképzelt magának, megjátszotta tökéletesen, kivételesen nagy színészi és emberi intelligenciával. Rebeka alakja azonban ebből a felfogásból is egységeseb: ben és érthetőbben bontakoznék ki, ha kevesebb . lírával rajzolná meg. Rosmer {szerepét Szabó Fe; renc játszotta. Ugy látszik, azok közül a nagyon ritka színészek közül való, akik tisztában vannak ; érzékükkel. Óvatosan és gondosan játszott s helyIyel-közzel sikerült megszólaltatnia Ibsen tétova, halkszavu és nemes Rosmerét. Krall rektor a reakció fanatikusát és demagógját testesiti meg. Molnár József helyesen fogta fel ezt az alakot, de talán tulhangosan játszotta. Közvetlen Helthevné volt Izsó Kálmánné és a tőlük telhető legjobbat akarták nyújtani Kolozs és Zólyomi. A nézőtér, sajnos, nem teljesen telt meg. A szépszámú közönség áhítatos csendben figyelte a gördülékeny és egységes stilusu előadást s a színmű végeztével is megértéssel és lelkesen tápsolt a legtisztultabb irodalmi és színpadi célok szolgálatába szegődött színészeknek. k. s.