Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-20 / 115. szám

SZBOBD 19*4 májas 20. A szegedi kereskedők az uj vámtarifáról és a kényszerkölcsonröl tárgyaltak. WiUon mondotta, hogy vinnak csecsemő iparok, amelyek hosszuszakállu csecsemőkorukban is vámvédelemért fognak siránkozni. Annak az áldozatnak, amelyet a magas vámvédelem utján a fogyasztó közönség juttat a különböző iparoknak, célszerűeknek és feltétlenül eredményeseknek kell lenni. A magas vámvédelmet kívánó gyáripari érdekeltség azzal igyekszik élét venni az autonom vámtarifa példátlan tételeinek, hogy véleménye szerint azírt kellenek a magas vámok az autonom tarifában, hogy abból a kereskedelmi szerződéseknél engedhessünk. A kereskedők tudják legjobban elbírálni, hogy ez nem szolid üzleti eljárás, mert olyan üzletbe nim megy be a vevő, ahol tulm3g«s árak csak azért vannak feltüntetve, hogy azokból a kereskedő nagy enged fényeket tehessen. Utána Szász Pál, az OMKE titkíra részletesen ismertette az uj vámtarifának az egyei iparcikkekre vonatkozó tételeit. Az elhangzott előadások után dr. Kerlész Béla foglalkozott a kényszerköicsön re vonatkozó ujabb rendelettel. Ismertette a makói kereskedelmi társegyesületnek panaszát, amelyet a már befizetett kényszerköicsön összegének igen sok esetben újból történt felemelése folytán közölt a szövetséggel. A makói pénzügyigazgatóság utólag revizió alá vette az 1923. évi jövedelem és vagyonadó kivetéseket és ezek alapján ujabb kén/szerkölcsönkivetést eszközöli, amelyek összegei esetenként 70 —40—25 millió takarékkoronát is elérnek. A szövetség dr. Kertész Béla indítványára deklarációt fogadott el, mely szerint azon reményének ad kifejezést, hogy a; amúgy is elviselhetetlen terhek alatt nyögő kereskedő osztály helyzetét a pénzagyi hatóság nem fogja a már egyszer kivetett és befizetett kényszerköicsön összegének felemelésével súlyosbítani. Reméli a szövetség,, hogy amennyiben az egyes . esetekben mégis előfordulna, ugy a kivető haji tóság ragaszkodni fog a jövedelem és vagyonÍ

adó kivetésére vonatkozó jogszabályokhoz, nem Önkényes becslés utján, hanem mérlegek és , egyéb konkrét adatok alapján fog csak a kényszerköicsön felemelésének eszközéhez nyúlni. Otlovay Károly indítványára a szövetség ezután táviratilag üdvözölie Sándor Pál nemzetgyűlési képviselőt, az OMKE elnökét. Beszüntetik a városi tanács üléseit. Aranykoronás költségvetést kívánnak a várostól. — A szanálási törvények és a városok háztartása. Szeged, május 19. A Kereskedők Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. Vértes Miksa elnöki megnyitójában vázolta a vidéki kereskedelem jelenlegi súlyos helyzetét. Még egyre emelkednek a már eddig is elviselhetetlennek jelentkező közterhek, amelyeket a kereskedelem virágzó konjunktura idejében is csak nehezen viselhetett el; de alattuk összeroppan! kénytelen a teljes pangás időszakában, amely már h03szu hónapok óta üli meg körgazdaságunkat. A fialal kereskedőket, a kereskedő apák fiaii óhajtja a szövetségbe bevonni, ezek részére külön szakosztályt létesíteni s reméli, hogy a szövetség életét ezzel élénkebbé lehet tenni. Ezután dr, Landesberg Jenő ismerte;te a kereskedelem óhajait a szanálással kapcsolatban. Majd áttért a szövetség elmúlt eredményes munkásságának részletezésére, az egyes szakmák működését, a szövetség akcióit, a különböző hatóságokkal való érintkezést vázolta. Nagy tetszéssel fogadott jelentése után dr. Horváth István, az OMKE főtitkára tartotta míg mindvégig feszült figyelemmel hallgatott, nagyszabású etőadásái az uj vámtarifáról. A kereskedőoszlály nem ellenzi az autonóm vámtarifát, sőt hazsfús kötelességének tartja az ezirányu követelményt, de ellenzi ezt az autonóm vámtarifát, amely magas vámtételeivel tejesen célját tévesztette és csak a fogyasztóközönségre zudit ujabb drágaságok Példátlan magas vámvédelemben részesít az uj tarifi nálunk erősen kifejlett iparokat, mini a vas-, cukor-, bőripart, amelyek vámvédelemre nem szorulnak s amelyek ezt a védelmet arra fogiák felhasználni, bogy itthon drágán adjanak el, a magas vámvédelem folytán szerzett többletnyereséget viszont arra fogják felhasználhatni, hogy a külföldi versenyben exportáraikat lényegesen leszállíthassák. A magyar fogyasztó fogja igy lehetővé tenni, hogy a külföldi fogyasztó tőlünk olcsóbban vásárolhasson. A magas vámoknak indokuk van ott, ahol kezdetleges iparunkat ezen vámok segítségével erősíteni, felnevelni akarjuk. Ezek az úgynevezett nevelő vámok. Meg kell azonban válogatnunk, hogy életképesek-e ezek az iparágak, ame'yeket fel akarunk nevelni a fogyaszlóközönség erejével, nem maradnak e ezek mindvégig csecse * mők a legnagyobbfoku vámvédelem dacára is. Szeged, májas 19. (Saját tadősitőnktöl.) Megírta a Szeged, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármestert a belügyminiszter telefonon hívta meg arra az értekezletre, amelyre a városok háztartásában a szanálási törvények következtében előálló változásokat beszélték meg. A polpármester, aki már vissza is érkezett a fővárosból, érdeklődésünkre a követkeaőket mondotta az értekezletről: — A tárgyalás pénteken délelőtt liz órakor kezdődö.í * belügyminisztériumban Tersánszky játsef államtitkár elnökletével és délután négy óráig tartott megszakítás nélkül. A tanácskozás, amelynek az volt a célja, hogy megbeszéljük, vijon miképen alakul a városok helyzete a szanálási törvények végrehajtása után — tulajdonképen két részre oszlott. — Először arról beszéltünk, hogy a takarékosság elvét milyen módon és mértékben vihetjük keresztül a városi közigazgatásban? Megállapodtunk abban, hogy az állami hivatalokbői hasonlóan a városi hivatalokban is bevezetjük a délelőtt-délutáni hivatalos munkaidői, Pídig, most már végérvényesejulius el«i é. *ezdödöleg. Igy a megapasztott létszám mellett i8 reuzáihatnak a városok. Ujabb létíizanwpiBztásró! természetesen szó sem lehet a városoknál, mert - és ezt már a kormány is belátj* -- n városok munkaköre a háború óta nem hogy ceökkent volna, hanem ellenkezőleg gyarapodott, gy tehát a létszámemelés csakis a meglévő alfealmazottsk műbőreiének fokorollabb kihasználásával kerülhető el. — A takarékossági szempontok rzűlts^essí teszik a köiigaz^tási eljárások egyszerűsítését. Az értekezlet í ** albizoltságo* működésé^ is fölöslegesnek tartotta, pedig az albizottságok tagjai városatyák és ez a tisztség nem jár dotációval. Közölték velünk, hogy a közeljövőben kormányrendelet jílenik meg ebben az ügyben és ez a rendelet megszűnteti a tanácsüléseket is. A rendelet megjelenése után nem tartunk többé tanácsülést. A tanácsi ügydarabokat az illetékes tanácsnok esetről-esetre elreferálja majd a polgármesternek és a határozatot a polgármester hozza meg. Rendes tanácsülés elé csak azok az ügyek kerülnek, amelyeknek elintézésére a közgyűlés illetékes, vagy pedig azok. amelyeket a polgármester a közgyűlés elé utal. Igy tehát a jövőben csak közgyűlést előkészítő tanácsülések lesznek. Egyszerűsíteni fogja a kormány, illetve a törvényhozás a jogorvoslatok rendjét is. A kisebb jelentőségű ügyekben az első fokú hatóság már végérvényes határozatot hoz, legfeljebb egy felebbezési fórum marad. Hasonló egyszerűsítést kivannak a szanálási törvények minden más közigazgatási eljárásnál is. — Az értekezlet a takarékosság ügyén* letárgyalta után a városi jövedelmek gyarapításának kérdőiével foglalkozott. Ez volt a tanácskozás második réaze. A pénzügyminiszter megbízottj« közölte, hogy a városok 1924. é/re szóló köliségvetését ismét meg kell ciinálai, még pedig aranykoronákban. (Annakidején, amikor hozzáfogott a számvevőség a városi költségvetés összeálltához, több izben rámutattunk arra, hogy célszerűbb lenne a télelek aranyértékben való előírás mert c«ak ez biztosíthatja a k«lteégvalé3 rugalmasságát és reáliát. Aláspontu lkat a tanács néhány tagja is hely -sj.lte, azoiban a köibég vetés mégis pspirkoronás alapon készüli el. Metnyi munkát takaríthatott volna most meg a város, ha aranykoronás költségvetést csinál I) — Ami a jövedelmek gyarapítását illeti — folytatta a polgármester —>, ígéretet kaptunk, hogy a jövedelem és társulati adókra is vethetünk ki községi pótadót. A pótidó azonban ötven százaléknál nagyobb nem lehet. A pénzügyminiszteri kiküldött azzal nyugtatott meg bennünket, hogy 8—10 százalékos pótadóból már annyi jövedelme lesz a városnak az állami adók nsgysága következtében, hogy el sem tudják majd költeni. Igei ám — mondottam erre —, de ciak jövőre látunk ebből valamit, mii csinálunk azonban az idén? Ha az állam át nem enged a háromszázalékos forgalmi adóbói az eddig fél százalék helyett egy teljes százalékot, biztos csődbe jutnsk a városok." Szó volt még a vigalmi adók kulcsának és a városi vámok, javadalmak szorzószámának felemeléséről is, de senmi pozitív eredményről nem számolhatok be. — Ezekulán hogyan látja polgármester ur a város pénzügyi jövőjét — kérdeztük. — M»jd csak lesz valahogy, hiszen ugy még aobasem volt, hogy sehogyan se lett volna — mondta a polgármester. Ez a szép filozófia vigasztal —, tette hozzá később. •MMMMMMMiMWWAMMMMMMMMMlMVk A Makói Kereskedők Egylete az ujabb adókivetés ellen. Makó, május 20. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, hogy a makói pénzügyigazgatóság ujabb kényszerkölcsönnel sújtotta a kereskedővilág tetemes részét, amelyet az illetők a szó szoros értelmében elviselhetetlennek, illetőleg megfizethetetlennek tartanak. A makói kereskedők érdekeinek leghivatottabb képviselője, a Makói Kereskedők Egyesülete vasárnap délelőtt Iritz Nándor elnöklésével népes ülést tartott, melyen a sérelmes kivetéssel behatóan foglalkozott és állást foglalt. Dr. Káldor egyesületi ügyész terjesztette elő a kérdést. Előadta, hogy a Í

íénzügyigazgatóság törvényes alapon, de téves nformáció figyelembevételével vetett ki ujabb jövedelem-, vagyon- és kölcsönelőleg-pótadókat. Ezek valósággal ijesztő összegek és 70, 80, 100 millióig terjednek, a befizetésük nemcsak lehetetlen, de az illetők teljes anyagi romlásával járna. Indítványozza, hogy felebbezzenek a kivetés elten és küldöttség kérje a pótkivetés végrehajtásának felfüggesztését, mig a felebbezést eT nem intézik. Ezután dr. Dózsa Imre hosszabb és tökéletes tárgyismeretre valló beszédben foglalkozik a kérdéssel. Tudja, hogy nagy terhek szakadnak ránk, de azok legalább ne legyenek aránytalanok. Javasolja, hogy a Kereskedők Egylete alakítson állandó adóügyi bizottságot, amelynek teendője volna az összeköttetést fenntartani az érdekeltek és a pénzügyigazgatóság között és állandó figyelemmel kisérje az adókivetéseket. (Egy közbeszólásból megtudjuk, hogy a battonyai Kohn terménykereskedőre másfélmilliárdot vetettek ki.) A napirendhez még dr. Petrovics György nemzetgyűlési képviselő szólt hozzá, majd az elnök kimondotta a következő határozatot: 1. A Kereskedők Egylete kívánatosnak tartja, hogy minden adózó, akit méltánytalanság ért, jogorvoslattal éljen. 2. Az elnökség kérje fel a pénzügyigazgatóságot, hogy a felszólalásokat soron kivül tárgyalja. 3. E hó 20-án küldöttség járuljon a pénzügyminiszter elé és kérje a végrehajtás felfüggesztését, illetve az egész pótkivetés hatálytalanítását. Kimondotta a gyűlés azt is, hogy a pénzügyminiszternek memorandumot nyújtsanak át, melynek szerkesztésére bizottságot küldöttek ki. — A köztisztviselők ruhaszövete. A köztisztviselők kedvezményes szövettel való ellátásáról szóló rendelet, mint jeleztük, a hivatalos lap tegnapi számában jelent meg. A rendelet szerint a köztisztviselők a maguk személyére nézve egy öltönyre való szövetet kapnak a hozzávalóval együtt, kedvezményes áron. igenyjogosultak az állami és államvasuti rendszerű fizetési osztályokba tartozó tisztviselők, az 1—VI. fizetési csoportokba tartozó ítélőbirák és ügyészek, a postánál, távírónál és távbeszélőnél alkalmazott tisztviselők a főeilenőrökig bezáróan, hasonlóképen a postatakarékpénztárnál alkalmazott tisztviselők, az állami tanárok és tanítók, az óvónők, az állami f

yakornokok, a fizetési osztályba netn sorozott, de vi fizetéssel alkalmazott állami tisztviselők, a nyugdíjas katonatisztek. Igényjogosultak a kezeik, altisztek és hivatalszolgák is. Azok, akik 1923 julius elseje után léptek átlami alkalmazásba, nem kapnak szövetet. Azok a mozdonyvezetők és felvigyázók sem kapnak szövetet, akik már másodízben is részesültek kedvezményben. Az első osztályú szövet ára hozzávalóval együtt 150,000 korona, a második osztályúé 135,000 korona. Az összeget a ruhautalvány átvételekor kell fizetni.