Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

siáü á««% 1500 korona. Kifemüteg ét íiadöUvaII i ítaák Porenc-utca L (PfiIttttskoUival nemben.) Tele1M ^.Iieged* mtfjeleit* MIM kivitelével mindea S&t* sxta ára 1900 koxm*. Riő<istíési áraki Ed gftugtfa helyben 25000, BadaT*8Si» ís vidéken 30000 b«f. Hirdetést arak i Pélhaséboo 1 mm. 300, egy hasábon 600, misfél hasábon 900 K.SzCve*. kOrt 25 százalékkal drágábk. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. SzOvegkSzti közlemények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. f. Molyim. Szeged, 1924 május 1, CSÜTÖRTÖK. 100-ik szám. A lerongyolt város. A nyári nagy melegektől még messze vagyunk, ellenkezőleg az egek csatornái napról-napra ontják a vizel, mégis a szegedi újságok tele varnak panaszokkal a vízhiány mistt. A vízvezeték csapjai a földszinten még csak adnak vizet, de az emeletek lassankint kénytelenek lesznek a fürdés és vizivás fényűzéséről ienzokni. Szakértői magyarázatok szerint vagy az a vizréteg van kiadóban, amely a város árlézi kutjainak többségénél a vizet szolgáltatja, vagy pedig a vízvezetéki csövek romlottak m?g, töredeztek el és a talaj nyeli el annak a viznek nagyrészét, melyet vizdij formájában a közönség tartozik megfizetni. A géz- és villanyvezetékről színién tudjuk, hogy nincsen valami ideális állapotban. A lakásokban a gáz halványan pislákol, a villany váltakozva fellobog és elsötétedik, a ravasz szegedi talfj pedig a viz mellett nyeli a gázt is, a villanyáram egyrésze pedig elkóborol oda, ahol nincsen semmi keresnivalója. Ha pedig visszaemlékezünk arra, hogy a béke utolsó esztendőiben milyen szépen volt esténkínt világítva a város és ma végigbotcrkálunk a söíét utcákon, ahol a távolban csillog egy-egy lámpáinak a sötéíségcn átszűremkedő fénye, akkor látjuk csak igazán, hogy a közvilágítás tekintetében hova jutottunk. Az utcákon a villamos sinek mentén olyan gödrök tátongan&k, hogy a közlekedési alkalmatosságnak minősített konflisok akadályversenyeket rendezhetnének, ha egyálíalán versenyezni tudnának. Az egy-két kövezés, amit a mult esztendőben végrehajtottak, meg se kotyíyan az utcák és terek rettenetesen elhanyagolt állapota mellett. A horribilisen felsmelt útadó melleit telik majd a tanyai utak kijívitósára, de maholnap a tanyaiak nem tudnak bej-inni a körtöltésen beiül a város belserületi útjainak állapota miatt. Ha végigmegyünk a Tisza partján, melynek forgalmát a ir anoni béke hslálra itélte, a felsőkereskedelmi iskola előtt egy mély gödör ásítozik, a pénzügyigazgatóségiól lefelé a Stefánia liget iranyában pedig a rakpart a geologiai sülyedésnek a legszebb jeleit muraija. A sűlyeóéa már több esztendős, tieirsokára meg fogjuk érni a gödör kiásásának a jubileumát is, de még mindig nincs tisztázva a kérdés, hogy a? állam vagy a város ísriozik-e a sűlyedés ellen az óvóíniézkedéseket megtenni és alödröt betömni. Egy érásszal odébb a kullurpalotán mutatkoznak igen szép repedések. Tavaly a régiségtárban — szerencsére a reggeli órákban — egész vakolat- és malíertömeg zuhant le, betörve a tárlókat. Az emeielen deformálód ak az abiakok, — valószínűleg a sülyedés következtében. Tudnivaló, hogy a városnak ezidőszerint legnagyobb kulturális és anyagi értéke van ebben az alapos vizsgálatra nagyon rászoruló kulissza-palotában elhelyezve. A magánházakat nem javítják. A háziurak tudják, hogy miért. Állítólag mai jövedelmük a folyó kiadások fedezésére sem elegendő, nemhogy tatarozásra telnék belőle. Vannak közegészségügyi szempontból veszedelmes lakások, vannak házak, me yeket az összedülés veszedelme fenyeget, a rendőrség még sem tudja belőlük kiköltöztetni a lakókat, egyszerűen mert nincsen szabad lakás. A középületek állapota sem közelíti meg az ideális mértéket. A közkórház belsejéről nem beszélünk, de a külsejéről fogalmat alko'hat, aki a rókusi templomra néző oldalfalát megtekinti. Ha pedig idegen jön a városba és a rókusi állomásról, különösen snnak étterméről, váróterméről, vagy jegypénztár csarnokáról meriti az első benyomást és utána végigzötyfigteti magát a sugárutnak a gázgyárig terjedő szakaszán, annak vajmi nehéz lesz első impresszióinak a hatása alól szabadulni. Ugyanilyen tapasztalatok sorakoznak egymás után az egész vonalon. A körtöltés körül a kivágott erdőöv, a nagyköiuton az árnyas fák helyén ásítozó sivárság emlékeztet a fairtás vandalizmusára, amely senkinek se használt, de a nyári por tengerét szabadította rá a városra. A Tiszán egymásután sorakoznak a regatták, meiyek kisszámú klikkek nyári szórakozását biztosítják, de megszűnnek a nagyközönségnek szánt fürdők, a közegészségügyiek nagyobb dicsőségére. A városi gőzfürdőről azt mosdják, hogy hanyatlóban van. A sétaterek, amelyeken naiv emberek néhány esztendeje még kfpőcsészéket akartak elhelyezni, jó ha egyáltalán még megvannak és ha nem építik be őket. Mert egyik furcsasága Szeged városának, hogy évek óta minden építkezés szünetel, hogy a körúton belül több az üres, mint a beépítetlen telek, de ha egy építkezésnek a terve felmerül, akkor feltétlenül bizonyos, hogy valamelyik teret akarják vele elpusztítani. Néhány esztendő előtt, de már a háború és forradalmak után, Szegeden járó idegenek szavaiból megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy a városon nem látszanak meg a háborús Ierengyolídottság nyomai, mint az ország többi városain. Alapos a gyanúnk, hogy ezt ma már aligha lehetne Szegedről e mondani. Lerongyolódtunk mi is alaposan, mert nem tudtuk az idejében való foltozásnak a titkát elsajátitani. Tatarozás, kövezés, csatornázás, világítás, rakpartjavitás ma hatványozott összeget emésztenének meg. És mégsem lehet e terhek elől kitérnünk, különösen ha a városnak földjében egy aranyparitásos jövedelmet biztosító vagyontárgy van a kezében. Nemcsak az országos, hanem a helyi szanálást is meg kell kezdenünk, ha nem akarunk lecsúszni arról a pozícióról, melyre az árvíz u'áni Szeged hatóságának előrelátásából, az állam segítségével és polgárainak ! áldozatkészségével fel tudott emelkedni. A nyomdászsztrájk ügyében közeledés nem történt. Budapest, áprí'is 30. A nyomdászsztrájk ügyében nem állo t be váliozás. Közölíük, hogy Pakots József nemzeígyülési képviselő és Lázár Miklós szerkesztő, az újságírók egyesülete nevében közbenjárást kért a miniszterelnöktől, aki ezt meg is igéríe, de mint most kitűnt, niiYrYiiívmwu csak arra az esetre, ha valameiyik fél, akár a főnökök, akár a sztrájkoló munkások megbízottjai kozzáfordulnak. Minthogy azonban ez nem történt meg, mindkét fél elzárkózása folytán egyeztető tárgyalásnak semmi eredménye sem lenne. Talán még péntekig megváltozik a helyzet. A főbiztos fogadásának készületei. Budapest, április 30. j. Smith, a Magyarországra kiküldött pénzügyi főbiztos ciű öltökön reggel érkezik meg Budapestre. Illetékes tényezők részéről minden előkészület megtörtént, bogy a főbiztos munkáját amennyire csak lehe», megkönnyítsék. A főbiztos hivatala a pénzügyminisztérium épületében lesz, ahol erre a célra megfele ően átalakították és berendezték azokat a helyiségeket, amelyek eddig részben Vargha Imre pénzügyi államtitkár rendelkezésére állottak, részben pedig használatlanok volitk. A ff bizfos hivatala mintegy 10 helyiséget foglal el. Közvetlen megérkezése után a Dunspalotábsn száll meg, később azonban valamelyik magánpalotában rendeznek be számára lakosztályt. Sző van erról, hogy erre a célra a Várban béreinek megfelelő helyiséget, ebben a kérdésben azonban még nem történt döntés, mert megvárják, amig a főbiztos maga határoz ebben az ügyben. Kállay Tibor a frank-rendszerre való áttérésről. Budapest, április 30. A Morgenzeitung szerdai száma érdekes vezércikket közöl Kállay Tibor volt pénzügyminiszter tollából. A cikk általános szemlét tart az európai pénzviszonyok felett és arra a konklúzióra jut, hogy a legcélszerűbb lerne a magyar, valamint az egész európai gazdasági életre nézve, ha a frankrendszerre térnénk dt. Rámutat arra, hogy már a mult század közepe fáján felmerült a gondolst, hogy a latin érmeunióba belépjünk és azóta is számos állam foglalkozott ezzel a kérdéssel. Kétségtelen, hogy az egyforma érték alatt nagymértékben hozzájárult volna az internacionális kereskedelmi élet megkönnyítéséhez. ^ régi kettős monarchiában az aranykoronarendszernek megvolt a maga gazdasági tervezete és alepja, mert hiszen a régi monarchia ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szempontból elég zárt egység volt. Azonban a mostani viszonyok közölt Ausztria és Magyarország is sokkal jobban rá van utalva a külál'amokkal való érintkezésre. Azt fejtegeti végül, hogy a kö ös alapra való áttérés gondolata, egész Eutópa gazdasági életét tekintve, éppen a Jelen időpontban a legaktuálisabb, legalkalmasabb voina sz áttérés, most, midőn Európa államainak legnagyobb része kénytelen pénzügyi viszonyait reorganizálni. Későbbi időpontban, amikor az egyes államok pénzügyi helyzete többé-kevésbé stabilizálódik, már nehezebben menne a kérdés megoldása. A nemzetgyűlés pénteki ülése. A nemzetgyűlést, mint jelentettük, 31 ellenzéki képviselő péntek délelőtt 11 órára ösizehivatta. Az ülés napirendjén a Híz összehívásának megindokolása és a további teendők megbeszélése szerepel. Az eddigi tervezet szerint az eilenzéái szónokok napirend előtti felszólalásbán akarják a Ház összehívását megindokolni. Valószínűleg Peidl Gyula és Szilágyi Lajos szólalnak fel, majd pedig a napirendi vita során Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és még egy szélsőbaloldali képvisivelő, eseüeg egy Kossuthpárti is A penteki ülésen legfőképpen a lapbetiltásról lesz szó. Vihart jósolnak, de a kormánypárton, amely csütör.öki vacsoráján beczéli meg az eseményeket, bizonyosra veszik a Ház további elnapolását. A Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése. Budapest, április 30 A MOT jelenti: A Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzésével kapcsolatban érdeklődjünk azoknál a pénzintézeteknél, amelyeknél az uj bank részvényeit jegyezni lehet, A második jegyzési napon az eredményről számszerű kimutatást a pénzintézetek még rendelkezésre bocsátani nem tudják, mert hiszen legfeljebb a saját intézetnél történt jegyzéseket ismerik. A legnagyobb érdeklődés tapasztalható azonban mindenütt a jegyzéssel szemben és különösen nagy forgalom volt e tekintetben a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank helyiségeiben, ahol már az első üzleti órákban is jelentékeny összeget kitevő jegyzés történt. Amint előrelátható volt, a devizaközpont a valuta és devizakészletek beszerzésénél bizonyos könnyítéssel járult hoziá a jegyzés előmozdításához. Hasonlókép érdeklődtünk a jegyintézet elnökénél is a jegyzés eredményére nézve, a jegyintézetnek azonban még mindig nem £'J módjában még csak hozzávetőleges összesítést se előkészíteni, mert a jelentések a vidéki pénzintézetekői nem érkeztekbe. Altalános az" vélemény, Jiogy a jegyzés eredménye a kozásl felül fogja múlni.