Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-13 / 87. szám

1924 április 13. SZEGED Kiss Menyhért: Három év óta állandóan kö­veteli, hogy a közigazgatást reformálják meg, de a közigazgatás ma is elavult bürokratikus rendszer szerint működik. A kul uszminiszté­riumban tizenhárom helyettes államtitkár van. Békeidőben egy is elég volt Magyarországnak. Kéri a menekültügyi hivatal megszüntetését. Ezután összehasonlítja Ausztria és Magyar­ország diplomáciai helyzetét. Ma is ugyanolyan diplomatáink vannak, mint a háború eötr, mert a régi testület számos tagja helyezkedett el nálunk. Most Zsitvay elnPk megszakítja a szónokot. Tekin!ettel — úgymond — arra, hogy Kiss Menyhért kétszeri figyelmeztetés ellenére is el­tér a tárgy ól, megvonja tőle a szót. Az elnök szavaira óriási vihar tör ki a baloldalon. Az ellenzéki képviselők felugrál­nak helyükről s az elnök felé kiabálnak: Ilyet nem lehet csinálni / Ez hallatlan 1 Ezt nem türjükl Az elnök a rendet nem tudja helyreállítani. Pillanatnyi csendben az elnök Lendvai István­nak adja meg a szőt. Kiss Menyhért állva marad. Rubinek István Kiss leié kiáltja: ,Ki lógjuk dobni I" Gömbös Gyula és utána az egész etlen iék a padot verve követeli, hogy az elnök Rubintket utasítsa tendre. Az elnök fel­hívja Lendvait, hogy kezdje meg beszédét. Ez KUs Menyhértre mutat, aki még mindig beszélni akar. Az elnök erre Kissnek a mentelmi bizott­sághoz váló utasítására kér felhatalmazást, amit a többség megad. Most olyan óriást zaj, pfuj-kiáltás támad az ellenzéken, hogy az elnök, aki nem tudja a rendet helyreállítani, elhagyja a helyét, ami az ülés fölfüggesztésél jeienü. Szünet közben az ülésterem Közepén egy csoportban összeszólal­koznak Kuna P. András és egy szocialista kép­viselő, Sütő jbzttis egymásra akarnak rohanni, Széchenyi Viktor és Szspáry László grófok vá­lasztják el őket egymástól. Házszabályvlta. , Szünet után az elrök megadja az engedélyt Hegymegi Kiss Pálnak, hogy a házszabályok­hoz szóljon. Hegymegi gyorsítói jegyzés alap­ján megállapítja, hogy az elnök a szanálás szónál vonta meg a szót Kiss Menyhérttől, ped g azt igazán nem lehet mondani, tojy ez a sxo nem tartozik a szőnyegenforgó szanálás tárgyához. Kéri az elnököt, helyezze hatályon kivül a izómegvonást. Az elnök azt feleli, hogy Kiss Menyhért kétszer tért el hcsszasan a tárgytól. Harmad­szor a figyelmeztetések után a Ballplstzról beszélt fcoeszassn. Meg kellett tőle vonni a fzól. Rupert szintén kéri, hogy Kiss Menyhértnek adja meg az elnök a szót. Bethlen István gróf: Távolléte u!án az elnök­től kapott információt Kiss Menyhért ügyéről. Szerinie az elnök teljesen szabályosan járt el. Nem költségvetési felhatalmazásról v n szó. A mostani felhatalmazási javaslat tulajdonkép caak keret bizonyos limesek biztosítására. Ha költ­ségvetés volna, akkor a kormánynak nem kel­lene a Löveíkező félévekre költségvetést ter­jeszteni a Ház elé. De ha tévedett volna is az elnök, egy képviselőnek akkor is a'á kell vetnie magát az elnöki határozatnak. Gömbös Gyula kijelenti, hogy kötelességét teljesiti, amikor a javaslatok törvényerőre emel­kedését minden eszközzel megnehezíti. Az elnök­nek azonban nem szabad elfogultnak lenni. Az elnök válasza után Szakács Andor fel­hívja a kormányt, álljon a nemzet elé és tőle kérjen szankciót a javasatokra, ha egyszer komoly eszmrecserét folytatni nem hajlandó. Oróf Bethlen látván: Ha komoly aggályok merültek volna fel a javaslatokkal szemben, hajlandó lelt volna komoly eszmecserét folytatni, de a Javaslatoktól messze eltérő kérdésekkei nem foglalkozik. Kiss Menyhért félreértett szavainak helyre­igazítsa cimén szólal fal. Bizonyítja, hogy o nem obstruál. Kéri, hegy határozati javaslatát előle; jeszthesse. Az elnök ezt nem engedi meg. Legközelebbi ülé» hétfőn. Most Lendvai István beszél. Határozati javai­latot nyújt be, bogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt a szanálási javas ai visszavonására. Wulkó Lajos kereskedelmi miniszter beter­jeszti a vagyonváltságra vonatkozó rendelkezé­sek helyére teendő uj rendelkezéseket. Az elnök a vitát bezárja s a legközelebbi ülést hétfőn reggel 7 órára tűzi ki. Nagy Vince az ülések olyan beosztását kí­vánja, hogy hajnali 2 órától 9-ig és délután 3 órától éjfélig tartson ülést a Ház, mert a kép­viselőknek má3 elfoglaltságai is vannak. A többség ezt nem fogadja el. Ezután Rothensteln Mór személyes kérdés­ben válaszol Frühwirthnek. Farkas Tibor, Hegymegi Kiss Pál, Nagy Vince és Berky Gyula a házszabályhoz való felszólalásai után Szcitovszky elnök kijelenti, hogy az elnök semmiféle felfogás alatt nem áll. Ezután Nagy Ernő a beregi ál'apotokról, Farkas Tibor a rokkantellátásról, Csertl József a valorizMatlan hitelekről, Ktss Menyhért a vele történt szómegvonásról interpellál. Az inter­pellációkat kiadják a szakminisztereknek. Üks vége éjjel 1 órakor. Tovább tart a fővárosi nyomdász-kizárás. Budapest, április 12. A fővárosi nyomdász­munkások kizárása még mindig tart. Megjelent a polgári lapok kiadásának közös, rendivüli újságja Magyar Sajtó cimep. Megjelennek még a Szózat és A Nép cimü fajvédő lapok. Utób­biak azzal az indokolással szakítottak a kiadói szindikátussal, hogy „olyan nagy gazdasági ellentétek mellett, mint amilyen a jobboldali sajtó és a zsidó inlerneciacionalisla kapitaliz­must képviselő baloldali sajtó kőzt fenn áll, nem maradhatnak közös együttesben". Beszél­nek egy keresztény főnőkegyesület alakulásásó', amely a mostanival „bizonyos szakkérdésekben kooperálhatna". Szombaton délután a főváros utcün a nyomdászok szakszervezetének vezetősége plaká­tokat rsgasztott ki, ameljen a munkások nevé­ben tiltakozik a budapesti po'gári napilapok együttes kiadásában megjelent Magyar Sajtó napilap azon állítása ellen, hogy a budapesti napilapok személyzetei azonosítják magukat az egyik hlrlapnyoir.da sztrájkba lépett személy­zetével és ezért volt kénytelen a budapesti napilapok szindikátusa és a nyomdafőnökök képviselete a többi összes napilapok munkásait a munkából kizárni. A Budapest közönségéhez intézett plakát visszautasítja ezt az állítási es kijelenti, hogy a kizárás az említett lap sze­mélyzete munkájának a beszüntetése után nyomban bekövetkezett, még mielőtt a többi napilapok i; unkássin; k módjában lett volna nyilatkozni. Megállapítja a nyomdászok vezetf­sfge azt is, hogy a nyomdai munkásíá* ne.ri kiván egyebet, mint becsületes munka u'ái tisztességes megélhetést é3 a Mikii s Andorok által a nagyközönségre átháriiott terhekből egy néhány morzsát. Eztkután mindenkinek szebad elbírálására bízzák, hogy ez a mindenképen jogos és encerileg lermészales törekvés m állam rendjének meg'ámsdáaát és a tártadalo x gazdasági egyensúlyának felfurga'ását jelenti-e ? A Magyar Sajtó közli, hogy a lapkiadók to­vábbra sem engednek, mindaddig, amig a munkások munkába nem állnak. 8 S WWtAAWWWWWWWWWWW Szeged város is garanciát vállal a külföldi kölcsönelölegért. Rendkívüli közgyűlés lesz szerdán. Szeged, április 12. (Saját tudósítónktól.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szoirbilon délelőtt rendkívüli ülésre hívta össze a tanács tagjait. A rendkívüli tanácsülésnek egyetlen tárgya az az átirat volt, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület intézett a város hatóságához a százmillió aranykoronás külföldi kölcsönelöleg ügyében. A po'gárrr ester ismer­tette a tanács tagjaival az átiratot. Elmondott, hogy a kormány még a szanálási törvény­javaslatok letárgyalása, jobban mondva elfoga­dása elölt a kétszázötvenmillió aranykoronás külföldi kölcsönre százmillió aranykorona elő­leget óhtjt fölvenni, az éidiktlt kelföldi pénz* intézetek azonban esek abbtn az esetben folyósítják azt ez előleget, ha a kölcsön biz­tosítékain kivül további gararxiákat is kapnak. A miniszterelnök annakidején ankétot hivott ebben az ügyben össze és ugy állapcdott meg az érdekeltségekkel, hogy a százmillió arany­koronás előlegből huszonötmillióért a magyar pénzintézetek, harminckét és félmillióért a nagyipar, harminckét és félmillióért pedig a nsgybirtokosok vállalnak garanciá'. Az OMGE április harmadikán ölvén legnagyobb magyar birtokost megbeszélésre hívott össze. Az érte­kezleten elvileg hozzájárultak a garancia válla­lásához és egy szűkebb bizottságot küldtek ki, amelv ápritís nyolcadikán Korányi Frígjei pénzügyminiiz'er elnökletével letárgyalta a rész­A szanálási javaslatokkal A rendkívüli közgyűlésnek minden valószínű­ség szerint lesz még egy második érdekes tárgya is. Szefíjd politikai életének vezető egyéniségei körSoen ugyanis felmerült az a gon­dolat, hogy a város törvényhatósági bizottsága valamilyen formában foglalkozzék a nemzetgyű­lésen most tárgyalás alatt levő szanálási javas­latok ügyével. A helyzet ugyanis az, hogy a szanálási javastatok dolgában az ország való­sággal kényszerhelyzet elé került. A lefolyt esz­tendők súlyos politikai hibái, dilettáns kísérle­tezései és kapkodásai után ma már csak a sza­nálási javaslatok törvényerőre emelésétől lehet várni az ország gazdasági hlpraállitását. Sok súlyos teher, sok aggodalmat keltő intézkedés van ezekben a javaslatokban, de a kura olyan, mint mikor a súlyos beteget már csak méreg­gel lehet megnenienL A szegedi liberális párt intézőbizottsága va­sárnap délelőtt tizenegy órára érUkeiietet hívott össze, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. At értekezlet elé az in'.ézőbizottság javaslatot fog leteket is. A í ízoitság ugy határozott, hogy a garanciából minden tízezer katasztrális holdnál nagyobb birtok tuUjdcnosánsk megfelelő részt kell vállalnis, még pedig nem a birtok nagy­sága, h ne n annak a kataszteri jövedelme arányában. A harminckét és félmillió aranv­koronAból igy egy-egy holdra 12—15 arany­korona jut. Az OMGE átirata szerint a g«­randmy ujtáa időtartama 6—8 hónapnál ne m lesz nagyobb, addigra ugyanis a kormány meg­kapja a külföldi kö.'csönt és igy visszatéri!tuti belőle a százmillió ntanykoronás előlegtt A garanciavílla'ásban' Szeged városának is réízt kell vernie, mert hiszen a város hetven­ezer hold föidjével a nagybirtokosok kateec­riálába tartozik. A po'gármester javaslatára a tanács egy­hangúlag e határozta, hogy felajánlja a kor­mánynak a város egész ingatlan vagyonát biztosítékul a külföldi előlegért. Az OMGE tervezete szerint Szeged városának 840.000— 1,050.000 aranykoronáért kell vállalnia a garan­ciát. Ez az összeg papírkorona értékben 15—19 miUiásdnak felel meg. Mivel a tanács határozatának végrehajtásához a közgyűlés jóváhagyása is szükséges, elhatá­rozta a tanács, hogy a rendkívüli közgyűlés sürgős összehívási *éri a főispántól. A főispán a rendkívüli közgyűlést szerda délután 4 órárj | már össze is hivta. is foglalkozik a közgyűlés. terjeszteni, hogy negyven törvényhatósági bízat­sági tag aláírásával kérjék a főispántól szerdán rendkívüli közgyűlés össiehivásá*, melyből ki­folyólag távirat intéztessék a miniszterelnökhöz és a nemzetgyűléshez a színálási javaslatok törvényerőre emelése érdekében. A vasárnapi értekezlet összehívói súlyt he­lyeznek annak kidomborilására, hogy skcióju* rem jelenti a kormány eddigi politikájának he­lyesléiét és n-m bír általános bizalom-nyilvání­tásnak a jellegével és jelentőségével, hane-* erre az esetre, mikor más megoldási JÓJ már nincs, akarják állásfoglalásukkal a jsvaslatok keresztülvitelét az ország érdekében megnyilat­kozásukkal elősegíteni. A rendkivCÜ közgyűlés öiszcnivásira vonit­kozó javaslat szövege a következő: Méltóságos Főispán url Gróf Bethlen István miniszterelnök urnák az or. Tág gazdasági talpra­allitását célzó szanálási javasltait a nemzetgyű­lés előtt tárgyalván, tudatában annak, hogy az ország jelenlegi helyzetében ezen javaslatok sür-

Next

/
Thumbnails
Contents