Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-09 / 83. szám

1924 április 3. egyezer millió aranykorona bevételhez jutott. Ez négyszerese a külföldi kölcsön összegének. Ezért nem bizik abban, hogy a külföldi köl­csön összege elégséges ksz a szanáláshoz. A költségvetés és a zárszámadás előterjesztését sürgeti. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az állami ki­adások lényeges csökkentése céljából az állami igazgatás keretében további egyszerűsítést vi­gyen keresztül, a népjóléti minisztériumot, az udvarnagyi bíróságot, a testőrsége!, a parla­menti őrséget, a vasúti karhatalmat, a főispáni SZEGED 3 állásokat, a szolgabírói hivatalokat és ÍZ ÖSZ­szes állami autókat töröljék el, illetve szüntes­sék meg. A nemzetgyűlés képvisélCinek számát ptdig az uj választások ól kezdődőleg a Fried­rich-féle választójogi rendelet szerint állapítsák meg. A kormány iránt bizalmatlansággal visel­tetik. A javaslatot r.em fogadja el. Az elnök ezu'án napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap, szer­dán délelőtt 10 érakor tartsák, ameynek napi­rendjén a szanálási törvényjavaslat szerepel. Az ülés háromnegyed 3-kor ért véget. « ¥í»OU11 ncuiwaitiiai, « .w.c^u... -DJ Tovább tart a fővárosi lapszedők sztrájkja. Szerdán reggel csak a szociáldemokraták lapja jelenik meg. eredménytelenül végződött, mert Budapest, április 8. (Tudósítónk telefonjelen­lése.) Az egész országban érezhető a fővárosi lapos szedői által hétfőn elkezdett sztrájknak hatása. Az országos hírszolgálat megbénult, a fővárosi Ispok nem jelenhettek meg. A szedők » sztrájkja, hir szerint, esetleg még bővülni fog, \ mert csatlakozik hozzá a nem lapoknak dol­gozó fővárosi szedők tömege is. Ma a legkülönfélébb hirek terjedtek el ma­gában a fővárosban is a sztrájk ügyéről. Az egyik hir azerint az egyezség a munkaadók és \ a sztrájkoló* között rövideien létre jön és a l fővárosi lapok már holnap, szerdán délutántól j fogva a rendes időben megjelennek. Más hir \ szerint rzonbsm a sztrájkoló, illetőleg ' kizárt szedőmunkások éppen a kizárás miatt, most már tulmennek eredeti követeléseiken és a munkaadókkal folytatott tárgyalásaikon azt . hangoztatták, hogy tmmdr nem 33 százalékos béremelést, hanem aranyparitásban való fizetést \ követelnek. Tárgyalások folytak az egész napon át, még : pedig részben a szakszervezet körében, rész­ben munksadók és munkások között. Van olyan hir, amely szerint a lapszedők sztrájkját maga a tzcciáldemokreta párt is el­azonban eredménytelenül végződött, mert a bizalmiférfiak túlnyomó többsége nagycn ra­dikális álláspontot foglalt el és azt mondotlák, hogy miután most már úgyis benne vannak a harcban, azt nem hagyják abba, amig győzel­met nem arattak. A bizalmiférfiak értekezletének befejezése után a nyomdászok szakszervezetének vezetősége ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy ugyan­azon a békítő állásponton vannak, mint tegnap. Követelik, hogy a munkások álljanak munkába. Ezután érintkezésbe léptek a Grefikai Főnök­egyesülettel. A főnökegyesület szintén azt köve­tese, hogy a munkások álljanak munkába és a kollektív szerződéseket tartsák be. A főnök­egyesülettel folytatott tárgyalások 2 és 3 órakor értek véget. Nincs egyezség. A nyomdai munkások főbizalmitesftllele ma este érfekezleíet tartott, amelyen Rothenstein Mór nemzetgyűlési képviselő volt az előadó. Elmondta, hogy érintkezésbe léptek a Grafikai Főnökök Egyesületével, ahol azt a választ kap­ták, hogy mindaddig, amig a kollektív szerző­désen törlént sérelem ügyében a munká.tatók ítéli, annyival'inkább,' mert a szociáldemokrata ! elégtételt nem ktpnak, semmiféle tárgyalásokba szenvedélyes vita után határozott, hogy a kizá­nem bocsátkoznak. A főbizalmitestület nagy többséggel ugy rást állják. A Népszava, amelynek szedéi tegnap a lapot a kizárt munkások mellett való tüntetéskép nem részéről azonban | szedék' holn°P reS8el me8 fV Jelenni. .6sak bevezető". A nyomdászok sztrájkja természetesen a par­lament folyosóján is szóbakerült. A vélemények megoszlóak voltak. Munkatársunk kérdést inté­zett egy ellenzéki politikushoz, aki a követ­valószinüleg még szerdán sem jilennek me'g, a j ^"^ketmondotta: SSTSéSTV Lr Pef8Ze' h0gy 8Zer" ' mutat, hogy a n™omdászok «ijkjKfc kel dán délelőtt lön létre valamilven eevezsec. * %te ; sztrájknak, ami pedig - • párt elnöksége állítólag hatalmi kérdést látott j a sztrájkban. A pártelnökség ugyanis, Emikor a , sztrájk az összes lapokra kiterjedt, biztoiitani ] akarta a Népszava megjelenését, de a nyomdá- \ szok szakszervezete a Népszava t kiszedésére ) sem volt hajlandó. A szociáldemokrata párt ezt ÍZ ellentétet a párt és a szedők szakszer­vezete között — a leghatározottabban cáfolják. A legutóbbi jelentés határozott formában azt a hirt közli, hogy az egyezség a munkaadók és a sztrájkoló nyomdászok közéit nem jött létre. A sztrájk tovább tart s a fővárosi lapok Békitő tárgyalások A nyomdászok bizalmiféifiai délelőtt 10 órakor kezdték meg az értekezletüket, amelyen a nyomdászok szakszervezetének veietősége is megjelent. A vezetőség igyekezett a bizalmi­férfiakat rábírni arra, hogy a munkások állja­nak munkába és ha már megkezdődött a munka, akkor induljanak meg a tárgyalások a Grafikai főnökegyesülettel, hogy a kollektív szerződésen túlmenő kedvezményeket is kapja­nak. Ez az értekezlet déli egy óráig tartott, I dete a tOööi szira/icnaK, ami pedig annak a tarthatatlan állapotnak a következménye, amelyet a folyton fokozódó drágaság idéz elő. Lehetetlen ugyanis az a beiyze', hogy a kormány, amikor nem tudja megakadályozni a drágaság emel­kedését, ugyanakkor nem igyekszik arrt, hogy törvényes intézkedésekkel a munkabéreket egy olyan nívóra emelje, amely a munkásnak a megélhetését lehetővé teszi. Véleményem szerint röviden: ez a sztrájk csak bevezetője egy álta• láaos jellegű sztrájknak, hacsak a kormáay a tizenkettedik órában nem eszmél arr«, hogy sürgős intézkedéseket kell tenni. A szakértői jelentés a német jóvátétel rendezéséről. M fejezet a következőket mondja: A német jegy­bank székhelye Berlinben lesz és 400 millió aranymárka tőkével alapítják meg. A részvé­nyek negyedrészét a birodalmi banknak kell befizetni, a hátralevő háro.tne^yedrészét pedig a nemzetközi községeknek ajár.lják fel jegyzésre. A harmadik fejeze< a Ruhr-vidékkel foglalko­zik. Szükséges, hogy Németországnak vissza­adják a szabad nemzetközi jogot, a vámbevé­teleit, az á'lam tulajdonait ét, a megszállott te­rületeken való vasutas feletti rendelkezést. A ruhrvidéki és a rajnavidéki vasutak felett a szövetségesek egyik képviseletének kell fel­ügyeletet gyakorolni. A negyedik fejezet azt javasolja, hogy Né­metországnak évről-évre kevesebbet engednének el a kö elezettségei teljesítéséből. Németország­Páris, április 8. A Maiin részletesen közli a szaKértői jelentést. A jelentés leosztásának X* övezetése után, airelyhez egy kisérő ín, Cf !akozik mintegy tíz függelék, „z egyes tejeze ek tartalmának összefog'alása íövet­u i , ,elsö cikk a német pénzügyek szaná­lásának alapgondolatát tartalmazza. A német költségvetés kiegyenliiése érdekében túlzott ellenőrzést kíván. Arra az esetre, ha Német­ország pénzügyei ismét zavarossá válnak és ha 5i lör,ént a jóvátételi kötelezettségek „S ,ében» szigorú ellenőrzésekről történik gondoskodás. A szakértők ezenkívül javasolják, n?gy a költségvetés bevételeinek egy részéi az uj bankjegyek kibocsátásánál a bankok fizes­sék be. A jegyek kibocsátásánál a bankokról szóló nak az első évben egymilliárd aranymárkát kell fizetni, amelyből 800 roilüó aranymárkát a nemzetközi kölcsön u'ján, 200 millió arany­márkát pedig a forgalmi adó utján teremtene elő. A második évben és a harmadik évben 1200 millió, negyedik évben 1750 millió, az ötödik évtől pedig évente 2450 milliót kell fi­zetni Németországnak. aWVWWWMMMMMMMMMMrtMMAMMM • A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 114 papirkoronával. A román királyné házasságokat közvetít. Róma, április 8. Zsófia, görög anyakirálynő, a száműzött Konstantin király özvegye jelenleg Nápolyban lakik és szemmelláthatólag a leg­teljesebb visszavonulásban él. Mindazonáltal fenntartja az összeköttetést az európai udvarok­kal és figyelemmel kiséri mindazokat a dol­gokat, amelyek Európa nyuga i és keleti király­palotáiban történnek. Brüsszelben, Rómában BuVarestben immár a világháboiu borzalmait kihever.ék. A kirá'yi szülők gyermekei felnettek és a fiatal herce­geknek és hercegkisasszonyoknak mos'an fele­séget, illetve férjet kell keresni. Európában azonban immár igen kicsiny az uralkodó­családok szama. Éppen ezért ;az utóbbi időben igen sok fiatal királvi sarj amerikai dollár­házasságokat kötött. Épp.n ezért a koronás anyósoknak le kell szállitariok igényeiket. Csakis igy történheíetl meg például Viktor Emánuelnek, az olasz királynak házassága, aki a muh évszá­zad végén feleségül vette a montenegrói Pet­rovics Helénát, Nikitának, a bJkáni kalandor­fejedtlemnek leányát. Ez ÍZ eset akkor nagy feltűnést keltett, most azonban a balkáni dinasztiák immár teljesen egyenrangúak a régi nyugati uralkodócsaládok­tal és éppen ezért számos összeházasodás előtt állunk. Érdekes, hogy az összes küszöbön álló házasságoknál a közveti ő szerepet Románia szép királynője, Mária jálsza. Mária királynő bebizonyította, hogy ügyesen érti a férjhez­ad.st, egyik leányát Jugoszlávia királyához, a másikat a most detronizált görög uralkodóhoz adta férjhez. Most pedig a 21 éves Mik­lós herceg ís a 16 esztendős I'eana hercegnő számára keres hitvestérsakat. Rendkívül ügye­sen dolgozik. Mindeneke őtt Zsófia görög anya­királynőt keres :e fel nápolyi magányáb n. Ottan fontos megbeszéléseket folytatott vele a román Hohenzoltern dinasztia sorsáról. A román Hohenzollerr.ek ugyanis ma már nem a doorni megányban élő II. Vilmost tekintik a család fejének, hanem az öreg Zsófiát. A román ki­ránynö Miklós herceget a 21 esztendős Mafalda hercegnővel, az olasz királyi pír leányával szeretné összehozni. A dolog azonban nem olyan egyszerű. Az olasz hercegkisasszony római ka olikus, Miklós herceget azonban szü­lei az orihodox vallásban neve fék fel a romári nép kívánságának megfelelőleg. Mária kirílynő éppen ezért puhaiolódzott a Vatikánnál, hogy vájjon a pápa hajlandó lenns-e Mafalda her­ceguőnek dispenzációt adni. Állítólag erre nézve már Ígéretet kapott, ugy hogy az ősz­szel nagy menyegző lesz Rómában: Miklós herceg feleségül veszi Mafalda hercegkisasz­szonyt. Ezzel szemben az o'asz trónörökös a belga királyi házból fog nősülni és Lipót belga trón­örökös a 17 éves Giovanna olasz hercegnét fogja elvenni. Lipót trónörökös jelen'ee 23 éves, Mária be'ga hercegnő pedie aki az olasz trónöiökös felesége les> csak tusba, tölti te a 18. Sletévét. Mindezeké"; házasságokat a román királynő közvetíti, egye­lőre természetesen,a legnagyobb utókban, ffin­sokára azonban a világ minden récébe szét viszi a távíró a hirt a Koronás házasságokról. MESSALINA IV/14. korhüsége csodálatos! | Korzó Mozi, Szeged. I

Next

/
Thumbnails
Contents