Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-06 / 81. szám

1924 április 61 6 l t Q S £< 3 oszlatdsa ügyiben interpellál. Kérdezi a kormányt, hajlandó-e az internálási tábort azonnal feloszlatni. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a kormánynak is az az intenciója, hogy az internálási táborokat feloszlassa. Ezt megelőzőleg azonban a bflntetötörvénykönyvben bizonyos változtatásokat kell keresztülvinni. Ha a nemzetgyűlés lehetővé teszi a bünletCnovella beterjesztését, a kormány a maga részéről hajlandó az internáló tábor feloszlatására. A többség a választ tudomásul veszi. Eckhardt Tibor kérdi, hogy hajlandó-e a pénzügyminiszter a dohánykisárusok memorandumában foglalt kívánságukat teljesíteni. Második réöze interpellációjának arról szól, hogy az egyes hivaiali főnökök az ébredők egyesületébe tartozó tisztviselőket «rra kényszeritik, hogy lépjenek ki onnan. Hajlandó-e a miniszterelnök megnyugtató kijelentéseket tenni ezen _ tisztviselőknek az ÉME egyesületében való to• vábbi nyugodt megmarad hatása ügyében. Az interpellációt kiadják a mini szterelnöknek. Az ülés ezzel három órakor véget ért. rrényt is sikerült a tegnapi tárgyaláson a kereskedőknek elérni. Az ülés folyamán kifogásolták a forgslmi-adórendszerür.ket; utaltak Ausztriára, ahol a forgalmi adót csak egyezer kell leróni. Báró Korányi bejelentette, hogy hajtandó nálunk is a forgalmi adó többszörös bekövetelését megváltczta ni és ezér* előtanulmányok céljából szakembereket küldött Párisba, akik az ottani forgaliii-adórendszerí tanulmányozni fogják. MMMMAMMMMMMAMMMMMW^NI A szanálási vita. Budapest, április 5. A szanálási javaslatok első szónoka Nagy Emil lesz, mint közöltük. Az általános vita során a javaslatok mellett eddig Heinrich Ferenc, Marschall Ferenc és Beiki Gyula iratkozott fel. A javaslatok ellen Hegymegi Kiss Pál, gróf Andrássy Gyula és Szakács Andor. Amennyiben a Ház hétfőn elfogadja Perlafcy indítványát az üléseknek az 1 órával való meghosszabbítására, kedden 5 órás üléseken tanácskoznak, azü ésektehátdéiután3-ig fognak tartani. Hétfőn 10 órás üléseket fognak indítványozni és erről szavaznak. A 10 órás ülések tehát szerdán kezdődnek meg és pedig a terv szerint a Ház délelőtt 9 órától délután 4-től este 9 ig fog tanácskozni. Amennyiben Beíh'en István gróf később szükségesnek tartaná, hogy permanens üléseket tartson a Ház, ugy erre is módja van, mert a há?szabályok értelmében lehet 16 órás üléseket is tartani. A Ház tehát reggel 8 órától éjfélig tanácskozhat. A pénzügyminiszter engedményei a vagyonvóltaág kérdésében. Budapest. április 5. Tegnap kezdette meg báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter és az érdekelt képviseletek a részletes tárgyalást a vagyonváltság javaslatról. Hosszas tanácskozás után báró Korányi hozzájárult ahhoz, hogy a vagyonalapot 2000 aranykoronára en eli fel és egyúttal leszállítja a kulcsot 1 és fél százalékra. A maximális határt a pénzügyminiszter 500.000 aranykoronában hajlandó megállapitani, de ha az áruraktér ennél többet ér, akkor a kereskedő 10 százalékos áruvállságot tartozik fizetni. — Én — mondotta a miniszter — a teljes gazdasági szabadság híve vogyok, de természetesen csak a normális viszonyok között lehet arra rátérni. Tudom, hogy az adóztatás terén vannak jogos panaszok. A pénzügyminiszter bejelentése alapján az áruváltság csökkentésén kivül még egyéb eredNyugdijag közalkalmazottak sérelme. A nyugdíjazott állami tisztviselők körében nagy izgalmat támasztott a szanálási javaslatnak az az intézkedése, amely szerint a nyugdijasok a nekik törvény szerint járó nyugdíjból 20 százalékot el fognak veszíteni. Ebben az ügyben már a KANSz központi választmánya is állást foslalt és a kormány elé juttatott memorandumában azt kéti, hogy a javaslat e pontja töröltessék. Ez ügyben a KANSz nyugdíjas szakbizottsága ülést tartott, amelyen felszólalt Taltián nyűg. altábornagy is és tájékoztatta a bizottságot a NyUKOSz lépéseiről, amely küldöttség utján kérte a kormányzónál és a honvédelmi miniszternél a szakasz elejtéséi. Rendelet • kőloaönelölégröl és • jövedelemről. Az államköicsönelöleg április 8-átói 14-ig történő befizetésnél minden 100 takarékkorona a pénzügyminiszter rendelete szerint 110 papirkoronával számíttatik. A pénzügyminiszter módosította a jövedelemI és vagyonadó kivetéséről szóló rendeletét s c módosítás serint a jövede'emadó létminimuma I nem 500, hanem 800 aranykorona. Előcaatározások az uj vizdijszabályrendelet körül. Berlin ostrománál a ki-kicsapó poroszok egy csetepatéban elfogtak egy Hadik-huszárt és vitték nagy diadallal a király elé, aki kedvtelve veregette meg a nagybajuszu vitéz vállát. — Mi á neved fiu ? A huszárra a hosszú táborozás alatt ragadt egy kis német szó, ha ropogott is a foga alatt, mint kocsikerék alatt a kavics. — Dancs Szilveszter, szolgálatjára, — csapta össze bokáját. — Van-e sok jó vitéz köztetek? — Mind különb én nálam. — Még se birtok Berlinnel. — Nem is nagyon veszkődünk érte. Azt tartjuk, nem érdemes vért ontani a poroszokért, maguktól is megadják magukat, ha megéheznek. A királynak nagyon megtetszett a bátor beszéd. Adott is egy aranyforintot Szilveszternek. — Nesze, fiam, tedd el, majd hasznát veszed, ha kiszabadulsz. Szilveszter megköszönte az aranyat, kipróbálta *Jogával, hogy igazi-e, aztán a markába nyomta egy^ájatátó burlusnak: inhha zsebbre, öcsém, ugy nézem, rátok ípi fpm fér- mint énrám. Étellel-itallal, pénzÜ Ferre eltart engem az én jó királyném, At 4i pe<?'g lud°k én szerezni pénz nélkül is. nak elragadtatva nyújtott kezet a huszárl ~ "a'lod-,e„.vi^z, mondok neked egyet, kettő iesz beiőle. Ali] be te énhozzám burkus huszárnaK, egy-kettőre őrmestert csinálok belőled! kantyu'átZter tisztelettudóan összecsapta a sarlóit* ^nRe5e,met ^rek, én is mondanék egyet, !jvar e' Álljon be mihozzánk az ur mamég belőle m're a baÍusza kinö- <iszt is lehet bÁVOlt' eddig volt' kár> h°Cy s*1"™' se letl Szeged, ápriÜ3 5. (Sajáttudósilónktól) Ismeretes hogy Szeged város tanácsa javaslatot terjesztett a márciusi közgyűlés elé a vizdijszabályrendelet módositása ügyében. A tanácsi javaslatnak az volt a lényege, hogy a közgyűlés a vizdijkirovás alapjául s közüzemi pótlék helyeit magát, a- teljes Iskbért jelölje ki, még pedig ugy, hegy a magasnyomású vízvezeték körzetébe tarttzo iakáeck bérének husionOt százalék?, a többinek pedig tizenkét és félszázaléka legyen a vízdíj. Mivel az akkor még érvényben levő lakásrendelet értelmében minden közüzemi pótlék, igy a vízdíj is, a háztulajdonost terhelte és mint közíudomásu, a töi vény hatósági bizottság többsége a háziurak táborából kerül ki, a tenács javaslata négy vihart és vitát keltett. A vita végén ped g ugy határozott a közgyűlés, hogy az előterjesztett javaslatot visszaadja a tanácsnak ujabb megfontolás és uj javaslat készítése véged. A közgyűlés egyszersmind arra is utasította a tanácsot, hogy tegyen lépéseket a népjóléti miniszternél a lakbérek közüzemi költségként kijelöit hányadának felemelése érdekében, mert a régi lakásrendeletben megállapított százalékból a háztulajdonosok a szemétkihordási és egyéb közüzemi költségek kifizetése után a vízdíjat már nem fizethetnék ki. Értesülésünk szerint a tanács a vizdijszabályrendelet módosítására készítendő uj javaslatát már az áprilisi közgyűlésen elő fogja terjeszteni, még pidig azért ilyen gyorsan, mert a vízvezetéki üzembetartásához szükséges fedezetet másképen időre nem teremtheti elő. A vizdijprobléma megoldása tehát elég súlyos gondot okoz ma a városházán, ahol egységes vélemény nem alakult ugyan még ki, de az illetékesek már megkezdték az e'lentétek kiegyenlítését. Annak a polgármesteri kijelentésnek egyébként, amely szerint a tanács el van szánva arra, hogy fcbban az esetben, ha a készítendő uj javaslatot nem fogadja el a közgyűlés, leszerelteti a magasnyomású vízvezetéket, komoly alapja nincsen. A közgyűlésnek akárhogyan is, de meg kell találnia azt a médot, amellyel a város biztosithatja a vízvezeték fenntartásának költségeit. Ezek a költségek a mérnöki hivatal legutóbbi számvetése szerint ezetharmincmillió koronára rúgnak, de a számvetés óta az adatok közö;t lényeges eltolódás mutatkozik ugy, hogy ma már a fenntart asi költségek kétmilliárd koronára becsülhetők A vízdíj megállapításánál tehát az a legfontosabb szempont, hogy ezt a kétmilliárdot biztoiitsa a város. Tulajdonképen két felfogás áll szemben egymással. Egyesek a lakbéreket tartják alkalmasabb vizdijkivetési alapnak, mások a lakrészenkéit megállapítandó vízdíjak m-llett foglalnak állást, azt az elvet azonban mindenki elfogadja, hogy a vízdíjat annak kell fizetni, aki a vizet jogyosztja és olyan mértékben, amilyen mértékben fogyasztja. Dr. Csonka Miklós a betegszabadságon levő Fodor Jenő adóügyi tanácsnok helyettese, pénteken hosszabb ideig tárgyalt a vizdijkérdésről Balogh Károllyal, aki álláspontját kérdésünkre a következőképen fejtette ki: — A háború előtt a vizdij a lakbérek háromnégy százalékának felelt meg — természetesen teljes aranyértékü lakbér értendő. A háztulajdonosok ma nem kapnak többet a béketeli aranylakbér négy és íél százalékánál, hiszen a terv k szerint a lakbérek csak májusban érik majd el az aranylakbér hét százalékát. Ha tehát most is ilyen százalék szerint vethetné csak ki a város a vizd jakal, akkor megközelítőleg sem kapná meg a vizmüielep fenntartásához szükséges fedezetet. Szegeden körülbelül 40 ezer olyan lakáshelyiség van, amely a magas nyomású vízvezeték körzetébe tartozik. A vumütelep évi fenntartása körülbnlül kétmilliárdba kerül, tehát — ha lakrészenként vetnék ki a vizdijakat —, egy-egy lakáshelyiségre átl?g ötvenezer korona esne. Véleményem szerint azonban nem helyes a lakrészenkénti vizdijkirovás, sokkal egyszerűbb és célravezetőbb, ha a mindenkori lakbér képezi a vizdij alapját. Igy a vizdijrendszerben is érvényesül bizonyos progreszszivitás. A vízdíjat természetesen a lakónak kell fizetni, mert hát a lakó használja a vizet, nem a házigazda. Dr. Somogyi Szilveszter polgármes er a következőket mondotta kérdésünkre a vizdijkérdésről: — A szanálási törvényjavaslat szerint a közI üzemi költségek mindaddig a lakókat terhelik, { amig a lakbérek el nem érik az aranyparitás j ötven százalékát. Azután ismét a háztulajdonoS sokat terhelik majd ezek a költségek. A vizdii{ kérdés méregfoga tehát kiesett és igy remélhető, hogy az áprilisi közgyűlés minden nehézség nélkül elfogadja majd a tanács javaslatát. Kérdést intéztünk a íörvényhatósági bizottság egyik vezetőszerepet játszó tagjához, aki a következőképen fejtette ki álláspontját: — A méltányos megoldás az, ha a vízdíjat a viz használója fizeti. Az uj vizdijszabályrendelet elkészítésénél okvetlenül figyelembe kell venni azt a többoldalról elhangzott kívánságot is, hogy ezen a téren is vigye keresztül a város a progresszivitás elvét. Aki olyan lakásban lakik, amelyben fürdőszoba <s argói berendezés van, fizessen többet, mint az, aki nem modern lakásban lakik, tehát lényegesen kevesebb vizet használ el. Ezt az elvet pedig csak dz eddigi lakrészenkénti vizdijrendszer mellett lehet keresztülvinni. i llllllDLULlULf A mohácsi tagositáa áldozatai. Mohács, április 5. Ma delelőtt temették el a szerencsétlen, kimenetelű tagosítás első két áldozatát Keller Illést és Györgyöt. Ma délelőtt meghalt Pafkovics János, aki comblö/ést kapott. Ezzel az áldozatok száma háromra emelkedett. A másik két sebesült állapota súlyos, életben maradásukhoz kevés a remény. A nyomozás lassan folyik, mert a polgárság elzárkózik mindenféle felvilágosítás elöl. Az izgatók közül előállítottak két embert. A vhsgálat tovább f folyik.