Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-04 / 79. szám

SZBGED 1924 április 4 Részleteiben is elfogadták a középiskolai reform javaslatát. Budapest, április 3. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését háromnegyed 11-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Várnai Dániel személyes kérdésben szólal fel. Reflektál Homonnay Tivadar kijelentésére, amelyben azt állította, hogy ő a középiskolai tanárok érdemeit kisebbíteni akarta volna. Tiltakozik az ilyen beállítás ellen. Vasadi-Balogh György a törvényjavaslat előadója reflektál a vita során elhangaott felszólalásokra. Megállapítja, hogy a felszólalásokból az a tanulság, hogy az egységes középiskola megvalósíthatatlan. Kár, hogy felekezeti kérdést vittek bele a vitába. Katolikusoknak is és protestánsoknak is megvannak iz iskola körüli érdemeik. Csodálkozik azon, hogy a szociáldemokraták demokratikussá akarják tenni az iskolát. Az iskolánál demokratikusabb intézmény nincs, hiszen oda joga van biratkozni mindenkinek, akár szegény, akár gazdag. Foglalkozik a tanulók létszámának csökkentésével. Bizonyos, hogy nem lehet ott tanítani, ahol 80-90 tanuló van egy osztályba zsúfolva. Helyesnek tartja, hogy záros határidőt tűzzenek ki, amelyen belül a kormány intézkedjék az osztályok létszámának csökkentése tekintetében. Kéri a javaslat általánosságban és részleteiben való elfogadását. Klebelsberg beszéde. Ezután Klebelsberg Kunó szólalt fel. A kultuszminiszter mindenekelőtt köszönetet mond a Háznak, ugy a kormánypártnak, mint az ellenzéknek a tárgyilagos kritikáért. Súlyosan kifogásolták azt, hogy a népoktatásról nincs szó a javaslatban. Kijelenti, hogy itt elsősorban nem törvényalkotásra van szükség hanem rendeleti intézkedésre. Nevezetesen uj tanerők szervezésére és uj iskolaépületek felállítására. Ssjnos igaz, hogy Magyarország hétmilliónyi lakosságából egymillió 80.000 nem tud irni, olvasni. De ezért nem lehet őt felelősségre vonni. Az iskolákat nagyrészt a nemzetiségi vidékeken állították fel, mig a magyar területet elhanyagolták. Most a trianoni szerződés után az Alföldön és a tanyákon nincs elegendő iskola. A tanítók számának tetemes szaporítását szomorú helyzetünk feleslegessé teszi. Nem azért, mintha elegendő tanitó volna, hanem mivel a gyermekek száma lesz sokkal kevesebb. De azért szükség van az uj tanítói állások kreálására. 650 tanítóra volna szükség, itt azonban nagy baj van a helyiségekkel. Különösen áll ez a tanyákra. Mindent el akar követni, hogy uj iskolákat épitíessen. A szakoktatást külön törvényjavaslatban akarja szabályozni. Itt azonban szintén nehézségek vannak, mert ezekhez az iskolákhoz intézetek felállítására van szükség, amelyeknek felszerelése óriási költségekbe kerül. A női középiskolák kérdése sincsen a javaslatban. Elismeri, hogy Magyarországon a nőnevelés reformra szorul. Azt hiszi, hogy az őszi kampány során abban a helyzetben lesz, hogy a női oktatásról törvényjavaslatot terjeszthet elő. A tanárképzést sem lehetett a javaslatba belevinni mert hiszen az elsősorban főiskolai kérdés. Erre vonatkozólag már készen van a törvényjavaslat és lehetőleg még a nyári szünet előtt a Ház elé fog kerülni. Az Eötvös Kollégium rendszerben szeretné tovább fejlesz'eni a tanárképzés*. A klasszikus nyelvek tanításáról kijelenti, hogy okvetlenül véget kell vetni az eddigi sivár gramatizálásnak s a tanárok részére továbbképző tanfolyamokat kell lé'esiteni. Kéri Zsirkay határozati javaslatát elfogadni. A felvételi vizsga kérdésében felhívja a figyelmet báró Eötvös Józsefre, aki a középiskolai i Mozi, Szeged Péntektől vasárnapig Az idény legnagyobb sikerű attrakciós műsora! MADAME DUBARRY, Pola Rlegri és Harry Liedtke 8 káprázatos filmje { meghosszabbítva a hét végéig j| Ezt megelőzi a legkacagtatóbb amerikai reformjában szintén felvetette a felvételi vizsga rendszerét. A numerus clausus- ról kijelenti, hogy az elsősorban főiskolai kérdés. Nem csinál titkot abból, hogy elvben nem helyesli a numerus clausust, mert minden nemzetnek érdeke az, hogy minél több pallérozott tagja legyen, de akkor, amikor éppen most tágyaljuk azt a törvényjavaslatot, amely szerint 15.000-rel kell csökkenteni az állami alkalmazottak számát, tehát mind kevesebb lesz az olyan állás, amely főiskolai végzettséget kiván, ilyen viszonyok között nagy Ielkiismeretlenség volna, hogy ezrével neveljünk olyan embereket, akiknek nem lesz elhelyezkedésük. Előbb a gazdasági viszonyoknak kell megjavulni. Nyugodt lelkiismerettel nem is tehetne javaslatot a numerus clausus eltörlésére. A tankönyvekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy kiváló pedagógusod tollából klasszikus tankönyveket kiván a kormány kiadni. A tanárok anyagi helyzetéről szólva kijelenti, hogy tudatában van ann*k, hogy milyen súlyos viszonyok közö t teljesitik a tanárok a munkájukat. Érdemeiket honorálni kívánja, amennyiben megnyitja számukra az V. fizetési osztályt; különben is nagyobb előléptetések lesznek, Mindent megtesz, ami a mai viszonyok között megtehető. Ezután az egyes határozati javashtokra tesz észrevételt A kommunizmus ahtt e bocsátott tanárok ügyében generális revíziót nem engedélyezhet. Ezután Meskó Zoltán határozati javaslatáról szó', arely a tanításnak téli időben 9 órakor való megkezdését hozza javaslatba. Ehhez hozzájárul. Nagy helyesléssel fogadták art a bejelentését is, hogy a nopl órák számát étre csökkentik. Kéri a javaslatnak az általánoszágban és a részleteiben való elfogadását. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. Ezután a határozati javaslatokat Meskó határozati javasiata kivételével elvetik. A réazletee tárgyalás. Most a javaslat részletes tárgyalására térnek át. Az első szakasznál Bozslk Pál indítványt nyújt be a görög nyelv tanításának kötelezővé 'étele ügyében. A kultuszminiszter felszól.lása u'án az indítványát visszavonja. Igy a Ház az első szakaszt eredeti szövegében fogadja el. A második szakasznál Kéthly Anna az egészségtan. Petrovácz Gyula a rajz tanításának kötél, zővé tételéről terjesztenek be módosításokat, amelyeket elutasít a Ház. Az ötödik szakasznál Szabóky Jenő uj bekezdést indítványoz, amely szerint gimnázium csak olyan községben legyen felállítható, ahol más fajú középiskola is van. Elfogadják. A további szakaszodat lényegtelen módosításokkal szintén elfogadja a nemzetgyűlés és ezzel a középiskolai reformra vonatkozó javaslatot részleteiben is elfogadják. Mentelmi ügyek. A mentelmi ügyek tárgyalásánál Peyer Károly és Nagy Ernő mentelmi jogát a nemzetgyűlés | felfüggeszti. Nagy vita indul meg Reizinger Ferenc men| telml jogán3k a felfüggesztésénél. Reisinger í Ferenc a szociáldemokraták ülésén röpiratokat osztogatott, amelyek miatt a debreceni kir. ügyészség a men'elmi jogának felfüggesztését kére. A röpiratbin támadások vsnnak a kej resztényszocialisták ellen. Drózdy a mentelmi bizottság javaslatával "; szemben javasolja, hogy ne függesszék fel Reistnger mentelmi jogát; a röpiraban tudott ' dolgok vannak. I Gróf Széchenyi Viktor visszautasítja a D.óidy rés?éről a klerikálisokat ért támadásokat. Szabid folyást kiván engedni a birói eljárásnak, hogy a szociáldemokratáknak „az aljas indulatokra felépített politikáját" végre valahára lehetetlenné tegyék. Györki Imre szerint a szociáldemokraták és Reisnger Ferencnek semmi közük sincs a röpirathoz. Nem bizonyítható, hogy Reisinger terjesztette vo'na ezt a röpiratot. Visszautasítja Széchenyi állításait. Szilágyi Lajos ugyancsak védelmébe veszi a keresztényszocialistákat és a harcos klerikálisokat. A mentelmi bizo tság javaslatához hozzájárul.