Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-04 / 79. szám

Esyca szára ára 1200 korona. MteiKMt (t UaddhlvaDeák Peienc-nlc* 2. (FöfAUhkolával nemben.) Tele1» ll-S3.A.>zeged" megjele3(k kétH klrételével mindea flqp, Rfjre* txAin íra 1200 koElöllxetísi trák t Egy Jhipn helyben 25000, Bndajtstee »« tldéken 3000!) kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 300, egy hasábot 800, máalél hasábon 900 K.Siívefr költ 2S százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4001 kor. Szövegköztl közlemények soronként 4500 kerona. Családi értesítés 35004 ker. V. Melym, Szeged, 1924 április 4, PÉNTEK, 79-ik szám. Fait accroumpli. Nincsen sajtóhiba a cimben; bevégzett tényről lesz ugyan szó a cikkben, de oiyen bevégzett tényről, amelynek hőse a magyar fonetika szabályai szerint irva: a krumpli.\ Nem szükséges tanukat idéznünk annak a bizonyítására, hogy a krumpli tisztességes, derék, becsületes teremtése az Istennek, de egyáltalán nem született hősnek. A mi gyerekkorunkban azt tanuiiuk róla az iskolában, hogy a tápláló értéke jóformán semmi, a krumplival nem lakik jót az ember, csak megtömi vele magát. A nagyapáinknak ez volt róla a véleménye már a tudomány állásfoglalása előtt is. Nótát csináltak, amelyikben a Jano azon kesereg, hogy „én szegin tót légin mindig krumplit zabalni". Körülbelül ebből az időből való lehet az a másik közmondásunk is, amelyiknek az egyik fele szt tartja, hogy .kása nem étel". (A másik felét nem idézzük, mert Benes mindjárt beárul bennünket Londonban és visszacsinálják a külföldi kölcsönt.) A világháborúnak kellett kitörni, hogy a krumpli kitörjön a föld alól és eget kérjen. A németek már a háború elején rájöttek az izére és a német tudomány kimutatta, hogy a krumpli a legnagyszerűbb táplálék, csakhogy idáig félreismertük. Mi a háború végefelé jöttünk rá, mikor a német kémia már azt igyekezett kimutatni, hogy a zsindely a legnagyszerűbb táplálék, hozzá azt se ültetni, se kapálni nem kell, csak leszedni a tetőről. Mi nem jutottunk el idáig, hanem a krumpli megbecsültére mi is rákényielenedtünk. őseink akárhogy forognak a sirjukban, nekünk, elfajzott unokáknak a krumpli lett kenyerünk, husunk, mindenünk és a krumpli diesőségét mutatja az is, hogy a báboruvég reprezentáns panamája is mint krumpli-panama került bele dicső korunk történetébe. Ki az ördög csinált volna a régi világban krumpli- panamát ? Krumplit lopni még a koldus is szégyell volna, mert a krumpli csak olyan „hallja kend" volt a konyhán. De a háborúban már fölvette a tekintetes címet, kerülvén öt pengőbe métermázsája és most már kijár neki a méltóságos cím is, nyervén a testünk táplálására rendeltetett dolgok közt konybafőtanácsosi rangot. Az ára pedig valahol a csillagok közt jár, ahová mi lemaradt ha'andók létrán se kapaszkodhatunk utána. Nem vagyunk oknyomozó történészei a krumpli csillagokig ivellő karriérjínek, mert ba azok volnának, köteteket kellene megtölteni azoknak az okoknak a felsorolásával, amelyek minden agrár termékeink közt a legszerényebbet drágították meg legjobban. £ sok nevezetes ok kozt a termelő szájából már azt is hallottuk, bogy azért drága a krumpli, inert nagyon le kell érte hajolni, mikor szedik. Ez egész logikus dolog, hiszen a cseresznye drágaságát meg azzal fogják indokolni agrár keblű honfitársaink, bogy nagyon magasra fiell érte gebeszkedm, mikor szedik. Ellenben kevés logikát találunk abt>»n, amivel a krumplidrágulást legfrissebb mozzanatát megyarázzák. Azt olvassuk, bogy most szén ugrott fel olyan lázasan a krumpli ara, mert Törökországba viszik a magyar krumplit vetőkrumplinak, annak pedig nagy ára van s most már az termé^etes, hogy ahhoz igazodik a krumpliár a belső fogyasztásban is. Hát ezt megértjük, meri nagyon világos beszéd, de nem értjük, hogy hogyan lehet egy szem krumplit is kiengedni az országból addig, a belföldi piacon krumpll-inség van 8 miért *ell már a krumplit is megfizethetetlenné tenni ® magyar városok piacán csak azért, mert igazhívő testvéreinknek Kasztamuniban vetőkrumplira van szükségük ? Mi jóhiszemüleg feltesszük, bogy ez olyan igaz, mint a Kor >«n, de azért nem vagyunk bizonyosak benne, hogy nem olcsóbb-e a magyar krumpli az angurai piacon, mint a budapestin, meri tapasztalaiból ismerünk már ilyen csodákat. Hiszen tudvalevőleg a magyar lisztből is olcsóbb kenyeret sütnek Ausztriában, mint Magyarországon és a legkedvesebb az, hogy ezt nemcsak Ausztriában nevezik valutajavitAsnak, hanem Magyarországon is. A krumpli-ügy csak egyike a kurzus közgazdasági titkainak és szemre nem is a legsúlyosabbak közül való. A valóságban azonban a krumpli a mai kornak legfontosabb tömegtáplátéka és közélelmezési politikánk gyatraságát semmi se mutatja jobban, minthogy még • krumpli-inséget is ki tudta tenyészteni ebben az országban, amelyben az uralkodó rezsim jelszava a többtermelés, de azt még a kapásnövények közül is csak az államtitkár-parcellában viszik keresztül. A közüzemi pótlékot a lakók fizetik, amig a házbér nem éri el a fél aranyparitást. A szanálási javaslatok az együttes bizottság elótt. Budopest, április 3. A nemzetgyűlés közjogi, közga7dasági és pénzügyi bizottsága csütörtök délelőtt folytatta a szanálási törvényjavaslatok részletes vitáját. A tárgyalások megkezdése elétt Sándor Pál szólalt fel és szóvá tette, hogy a bizottság tárgyalásairól kiadott kommünikében sokkal részletesebben ismertetik a kormánypárti felszólalásokat, mint az ellenzékieket. Az ellenzék bizottságai maguk fognak a sajtó informálásáról gondoskodni. Bethlen István gtóf azt válaszolta Sándor Pálnak, hogy a kommunükék megszerkesztésében sen mi célzatosság nincs. Ezután folytatták a javsslet részletes vitáját. Az egyeB közszolgáltatások uj tervezetéről szóló IV. szekasznál Peyer Károly a kamatjövedelmek megadóztatását illetőleg adómentes minimálisjövedelem megáilEpitását kéri. Bethlm István gréf iijelenti, hogy ez! nem lehet elfogadni, mert akkor sokan :obb helyen helyezik el betétjeiket, hogv ez által a minimumot csökkennék és igy á betétek nagyobb részét adőmentesitenétr. A bizottság Peyer Károly javaslatát nem fogadta el. Az őrlésről és forgalmi adóról szóló szakasznál Sánuor Pál e txakasz törlését kéri. Ezután N»gy Járos, Erdélyi Aladár és Biró Pál 62ólainak fel, majd Hoyos Miksa gróf. Peyer Károly rámutatott a forgalmi adó ellenőrzése körül elkövetett visszaélésekre. Felhívja a kormány figyelmét a forgalmi adóellenőrök zaklató eljárására az iparosokkal szemben. Kéri a forgóimi adóellenőrzők részeszesedésének eltörlését. Tény az, hogy a magyarországi ipar a trianoni békeszerződés után válságos helyzetbe került. A nyerstermékeket a külföldről kell behozni, ami a gyártást megdrágítja és mindehhez jár a forgalmi adó is, ami az árut külföldön versenyképtelenné teszi. ' Szerinte a kormánynak mindent el kell követni, hogy az átmeneti idő alatt ne csökkentse, hanem fokozza a munkalehetőségeket és olyan gazdasági polüikát csináljon, amely lehetővé teszi a munka értékesítését. Vargha Imre államtitkár rövidesen felel. A forgalmi adó olyan nagy hányada az állami bevételeknek, hogy azt elejteni vagy más adóval pótolni nem lehet. Egyébként ma már Európa minden állama egyformán szedi a forgalmi adót. Arra a vádra vonatkozólag, hogy a foigalmi adó ellenőrzése körül visszaélés van, azt mondhatja, hogy a kormány minden egyes panasz alkalmával konkrét adatokat kért, de a tény az, hogy végül is mindenki letagadta az esetet, ahelyett, hogy az ellenőrt feljelentené. Eddig minden felhozott esetben kiderült, hogy a panaszkodó kereskedő a legnagyobb mértékbtn visszaélt és az államot az adóval megrövidítette. Qióf Bethlen István arra kérte a bizottságot, hogy ne tárgyalja ezen javaslattal kapcsolatban a Lrga mi adónak minden kérdését, mert igy nem tudnak eredményre julni. A következő felszólaló Sándor Pál, aki azt mondj", hogy a kereskedők ellenőri visszaélés esetén félelemből nem tesznek följelentést. A bizottság a 3. pontot az 5. alpont elejtésével elfogadta. Gróf Bethlen István felszólalása után a 3. pontot elfogadták. Kállay előadó javasolja, hogy a 4. szakasz tárgyalását mellőzzék és hívják fel a kormányt, hogy a szakaszba foglalt intézkedések helyébe ujakat hozzon. Sándor Pál javasolja az egész 4. szakasz kihagyását és azoknak az érdekképviselet meghallgatása utáni letárgyalását. Az elnök azután kimondotta a bizottság határozatát, amely szerint a 4. szakasz függőben maradjon. Az 5. szakasz tárgyalása során V/olff Károly felhozza, hogy a 156 millió koronát kitevő egyenes adó a jövedelem 75 százalékát, a 224 millió koronát kitevő közvetett adó pedig a jövedelem 25 százalékát terheli; hol van itt a költségvetés realiiása. Kállay Tibor válaszában rámutatott, hogy a 75 százalék megállapítása csupán biztosító intézkedés arra nézve, bogy az adózóknál ne mehessen magasabbra, mint 75 százalék. A fogyasztási adókat a dolog természete szerint mindenki fizeti, && egyenes adókat pedig, különösen a jövedelmi és vagyonadót a nyolcmillió ember közül kb. 600.000. A ,C" jelzésű szakasz tai*yalása során Wolff Károly kérdi, hogy kinek keil fizetni a közüzemi pótlékot és a kincstári haszonrészesedést. Vass József népjóléti miniszter válaszában kijelenti, hogy mindaddig, amig a szabadforgalom helyre nem áil, a közüzemi pótlékot a lakók fogják fizetni, azután természetesen a háziurak. Hegyeshalmy Lajos helyesnek találjs, hogy a lakók ugyanolyan arányban fizessék a közüzemi pótlékot, mint aminő arányban azok a háztulajdonost terhelik. Ezután az ülést délután négy óráig felfüggesztették. A délutáni ülésen a kormány részéről jelen volt gróf Bethlen István miniszterelnök, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Vass József népjóléti miniszter. Payer Károly szólalt fel elsőnek. Kéri a miniszterelnököt és a kormányt, hogy a lakáskérdés, amely nemcsak a főváros lakosságának nagy részét, hanem az egész ország lakosságának tekintélyes hányadat érinti, megnyugvást keltően rendezze. Várnai Dániel felszólalásában rámutat arra, hogy a munkásoiztály békében sem tudta teljesen elviselni a lakbéreket. Helyesli Peyernek azt az indítványát, hogy a lakásfelszabadításra vonotkozó szakaszt emel/ék ki a javaslóiból s ezt a kérdést a kormány külön törvényjavaslatban szabályozza. Sándor Pál kifejti, hogy a házbérek a közüzemi pótlék nélkül ishorribilis összegeket fognak kitenni. Indítványozza, hogy vagy szállítsák le az 50 százalékot 25 százalékra, vagy terjeszék ki a felemelést 4 évre. Kérjük továbbá a minisztert, hogy a felmondási fegw továbbra is tartsa fűztőben. .... Maday Gyula a lakásforgalom telszaDaaitasát teljesen időszerűnek tarija.