Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-29 / 98. szám
1924 IpriMs 29. Lelkiismeretlen hétfőn este tüntettek Szeged, április 28. (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi szinház hétfőn este bemutatta Carl Capek világsikert megért R. U. R. cimfl színjátékát. Hétfőn este pedig lelkiismeretlen, minden felelősségérzet nélkül való izgatók szavára, mintegy száz fiatalember büzbombával, kiáltozással, énekléssel parázs tüntetést rendezett a szinház nézőterén. A tüntetést olyan szervezetten és felkészülten rendezték, hogy annak előre be nem látható következményei lehettek volna, ha a szegedi rendőrség már csirájában el nem fojtja a félrevezetett fiatalemberek indokolatlan ágálását. Kronologikus sorrendben számol be a Szeged munkatársa az eseményekről: Szombaton a szegedi ébredő lapban, a Szegedi Uj Nemzedék-ben cikk jelent meg ezzel a címmel: „Egy cseh nacionalista iró darabját játsza jövő héten a szegedi szinház". Ennek a cikknek alcíme a kővetkező volt: ?A jogosan soviniszta magyar egyetemi ifjúság már a fővárosban tüntetett a cseh premier ellen.* A cikket visárnap reggel a „Figyelő" rovatban ujabb cikk követte, amely kimeríti a feibujtás tényálladékát. Ezek után EZ irások u án lermésaetesen nem jöhetett más, mint a félrevezetett, lelkiismeretlenen felizgatott ifjúság tüntetése. Az egész városban beszéltek erről és ez az izgalom a Szegedi Uj Nemzedék-nek köszOnhetö. Hétfőn este már jóval az előadás megkezdése előtt erős rendőri készenlét szállotta meg a szinház környékét és a nézőteret. A szinház főbejárata előtt hatalmas tábla áll, körülötte tányérsapkások, a táblára ez van irva: 8ZBQBD Becsületes magyar nem nézi meg Capek cseh iró darabját. A szegedi magyar egyetemi ifjúság. A közönség lassan gyülekezik, csoportokban tárgyalják az eshetőségeket. Szórványosan jönnek tányérsapkások, a földszinti, emeleti állóhelyeken és a karzaton helyezkednek el. Nyolc órára a nézőtér — prózai daraboknál — szokatlanul szépen megtelik. A város kiválóságai közül sokan vannak a ziölyéken és a páholyokban. A pénztárnál egyetemisták állanak, ellenőrzik a jegyváltást. izgatók szavára az R. U. R premierjén. Alig gördül fel afüggöny, az első „pfuj" kiáltás elhangzik halkan a második emeletről. Néhány percig csönd, majd egészen indokolatlanul a tányérsapkások zugnak, nevetnek, fütyülnek, tapsolnak. Eldobják az első büzbombát is. Megakad az előadás. Világos a nézőtér. Rubinyi Tibpr szinész a rivalda elé áll és kijelenti, hogy ő Kassán a legmagyarabb darabot, Az ember tragédiáját játszotta magyarul és a csehek tapsoltak. Ujabb kiáltások, ujabb büzbombák. A rendőrség most kiüríti a karzatot és a mdszdik emeleti állóhelyet. Most már csak a földszinten sípolnak az első felvonás végén, vagy 20—30-an maradtak itt bent, akik csak néha zajonganak, majd a 3 ik felvonásban egyszerre sípolni kezdenek és mindjárt rázendítenek a Szózatra. Ez a legjobb tüntetés, mondják. A rendőrség nem engedi profanizálni a nemzeti imát, kiürítik most már a földszintet is. A nézőtéren utolsót sípolnak és kiáltoznak és a színpadra dobják az utolsó büzbombát is. Közben az utcán gyülekeznek a tányérsapkások. Kiáltoznak, a legszemérmetlenebb megjegyzéseket teszik. — Rendőrkutyák, — kiállják a tisztek felé. Egyre fenyegetőbben viseliednek, tömör csoporiban állanak. A rendőrség oszlásra szólítja fel őket. Nem engedelmeskednek, tovább fenyegetCdznek boncasztallal, kikészítéssel. Most leigazoltatnak néhány fiatalembert, többek között a vezéreket: Krewa Benőt, Csordást és Láng Aladárt ós még többeket. Három egyetemi hallgatót előállítanak az ügyeletre, igazoltatják őket, majd elbocsátják. Ezulán egyre fenyegetőbben várják az előadás végét. Erre az erős rendőri készenlét energikusan széjjelszórja őket. 12 órakor mégegyszer összetömörülnek a Belvárosi Mozi előtt, mire a rendőrök karhatalommal kergették szét a tányérsapkásokat. Erre a közönség kijön a színházból, teljes csend van a Stefánia előtt, csak rendőrök vannak. Éjfél után 1 órakor erős rendőri készültségek cirkálnak az egyetem és a városháza körül. Nem történik semmi, a rendőrség preventive megakadályoz mindent. yiYmYnvnvi -r - • A tiszai fürdőzés és a vízhiány a tanács előtt. Szeged, április 28. (Saját tudósítónktól.) A városi tanács hétfői ülése éppen olyan üresnek és szürkének indult, mint amilyen mostanában minden tanácsülés, egyben mégis különbözött a többitől, még pedig abban, hogy — nyitott abablakok mellett folyt le. A nyitott ablakokon keresztül vakítva sütött be a nap és a Széchehyitér nyiló virágainak illata is beszálldogált rajta. A tanács tagjai örvendeztek lelkük szerint a szép időnek. A főjegyző elárulta, hogy felöltő nélkü! sétálgatolt már a Szilléri-sugáruton a körtöltés felé. Visszajövet azonban, naplemente után, mintha mégis kívánta volna a A tavaszi napfény és a virágillat általában kábító hatással van az emberekre. Ilyenkor súlyosakká válnak a szempillái: és antipaukussá a közügyek, jobb lehunyt szemekkel ábrándozni vagy régi dolgokra emiékezni, vagy a[ napsugárban keringélő füstkarikákat szemlélni A referáló szavak elhalkulnak, élüket veszítik, nehogy vitát kellsenes, hiszen ilyenkor olyan jó a csend, a békesség. Csendes volt tehát a hétfői tanácsülés, nagyon csendes. Már-már ugy látszott, hogy nem is történik rajta semmi. Déli harangszó után azonban, .amikor elfogytak az akták és amikor- a tanács néhány tagja eltávozott a teremből, a polgármester mégis szőnyegre teri'ette a város néhány nagyon aktuális és nagyon fontos kérdését. A tiszai fürdés problémája. Csak ugy meseképen elts onddh., hogy tudomása szerint Szegeden válságba jutott a nyári fürdőzés ügye, mert a tiszai uszodái kú ül csak az egyetlen Regdon-fürdő maradt meg. Az ingyen fürdőt a város bontatta le, a Lórencból csónakkikötőt készítenek. — Pedig közegészségügyi szempontból fontos, hogy a Regdon-füidő ne uralkodjék konkurens nélkül a Tiszán. Ugy tudom, hogy valami részvénytársaság van alakulóban a fürdési konjunktúrák kihasználására. Ez a részvénytáraság uj fürdőházat akar építeni a Tiszán. Nekünk, városnak természetesen támogatni keil ezt a törekvést, mert ez a közérdeket szolgálja. Elsősorban azzal támogatjuk, ha megfelelő partrészt jelölünk ki az uj fürdő számára a Stefánia oldalán. — Figyelmeztetlek polgármester ur — mondotta Balogh Károly —, hogy a törvény értelmében a kereskedelmi rakpartot más célra nem engedhetjük át. — Hot van nőst kereskedelem ? — replikázott a polgármester. — Egy bizonyos, hogy a fűrdőkétdél egoidásanak elősegítése elemi kőteltasegünk, hiszen mi is beszüntettünk egy fürdőt, Títzzel-vassal kell támogatnunk trJnden olyan törekvést, amely a fürdőkérdés megoldását céiozza. Én bizony odaadom a stefánisi partrész a társaságnak, ha kéri. A tanács jelenlevő törsdéke is a polgármester álláspontjára helyezkedett, de nem kérdezte meg senki a polgármesteri, hogv mi .örténiK akkor, ha az a b^onyos aUkutó részvénytársaság még *em alakul m?r< és nem építi fel a .üidCházat? Magára válhlja-e ebben az esetben a város a kö. géwségilgyi és szociális szempontból annyira tomos kérdés megoldását, vagy eltűri, hogj egye en usróházbin gyfiáoiják maid egymást a nvároa a ftimés vágyó emberek ? A vizmteérlák. A fürdőü^y t árgyalása után a polgármester A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 120 papirkoronával. IMMNMMMfMWWMMMMWMMMMMM a vizeilátás ügyét tette szóvá. Éppen idejében. A szegedi vizvezeték ugyanis eddig ceak nyáron amerikázott. Tavaly ősszel meggondolta a dolgot és szomjaztatott bennünket egész télen át. Most pedig, hogy itt a tavasz, elkezdi a „froclizást*. A napokban például a házmesterek utján az a híradás érkezett a belvárosi házak lakóihoz, hogy reggel hattól kilencig lesz viz, tessék ebben az időben gondoskodni az egész napi szükségletről, mert kilenc után egy csöpp vizet ki nem lehet csavarni a vizvezetéki csőből. A szegény lakók, akik még viz dolgában sincsenek elkényeztetve, boldog örömmel fogadták ezt a híradást, de szomorúan tapasztalták például hétfőn reggel, hogy már félhétkor sincs viz. D: nem volt egész nap sem. Ezután megkérdezzük, tavasz legkezdetén, hogy mikor ad a vízvezeték vizet, ha hattól kilencig kellene adnia, de hatkor még nincs és fálhétkor már nincs. Nem marad más hátra, mint b3ktert fogadni, aki egész nap figyelje a vizvezetéki csapot és felfogjon minden csöppet, amit esetleg elkönnvez. A vizdijból telne a vizbakter fize ése és az az örömünk is meglenne, hogy a pénzünkért legalább baktert látnánk, vizet úgyse látunk. A polgármester a tanácsülésen erről az ügyről a következőket mondta: — Meggyőződtem róla magam is, hogy borzasztó vizmizériák vannak a városban. A város közönsége méltatlankodik. Voltam a gőzfürdőben, hogy megnézzem, vájjon a gőzfürdő csakugyan olyan, sok vizet használ-e el a magasnyomású vizvezeték vizéből. Meggyőződtem róla, hogyha sokat fogyaszt is, de nem túlsókat és igy máshol van a hiba. — Ma reggel hét órakor — szólt közbe Balogh Károly —, araikor mozsdani aksrlam, nem folyt a viz. — A hiba ott van — folytatta a polgármester —, hogy kevés a vizmütelep vize. UJ ártézi kutakat kell fúratni. Ugy látom, hogy a megrendelt furószerszám nem jön meg, házikezelésbe mi már nem igen futhatunk kutat, nem marid más hátra, minthogy Kenéz Tamással, a vásárhelyi kútfúró vállalkozóval furassuk meg az uj kutakat. — Hiába fúratsz uj kutakat polgármester ur, ismét rossz helyen keresed a hibát, mert lenne viz elég, csak elfolyik a földben — szólt ismét Balogh Károly. — Rá kellene szorítani a mérnökséget, hogy minden nap tegyen jelentést a vízellátásról. — Ha már szedjük a magas vízdíjakat — mondta Turóczy Mihály —, kötelességünk biztosítani a lakosság vízszükségletét. A polgármester ezután a tanácsterembe kérette Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost Buócz Károly műszaki tanácsost és a polgármesterhelyettest, majd bejelentette, hogy formális tanácsülésnek tekintendő a megbeszélés mert a vizkérdés sürgős megoldásra vár. Azonnal kell határozni. Buócz Károly fölvilágositásként elmondotta, hogy a szombati és a vasárnipi vízhiánynak egészen kicsinyes oka van. Azt a két tűzoltót ugyanis, akit annakidején kioktatott a mérnökség az éjszakai vizeizárás tudományára, kicserélték. Az uj tűzoltók azután rosszul zárták el a csapokat és a rossz elzárás következtében egész éjjel volt viz, de reggelre mind elfogyott Elmondotta még Buócz Károlv hogy március tizenkilencedikén rendette mec á város a kulfuró szerszámokat és a ryár akkor megígérte, hogy négy héten belül leszállítja a rendelést. Azóta hat hét telt el és «zán o« sör! szírnek6"6"' * 8em ÍÖttCk rae*'a A tanáci ezekután elhatározta, hogy vállalkozó-rNem gor.doljátok - kérdezte a polgáríuratni 8V ,Ó lenne mindiárl ** 1!utat — Egyelőre fölösleges az a második kut - mondotta Buócz Károly vizü-k van rcost etég és május előtt nem les* vuhiány— Ijfen ám, de holnapután már május lesz — szolt a polgármester . 5 Bokor Pat fejtette ki még álláspontját, "mely