Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

• • . ' • ' iái.. ...*7. .- ­SZEGED 1924 április 23. Félhivatalos jelentés az uj lakbérrendelet részleteiről. Budapest, április 26. Most már félhivatalos jelentés közöl ismeretlen részleteket a népjó­léti miniszter lakásrendeletét)51. Azt már meg­írtuk, hogy a béreket a szanálási törvény sze­rint a kormány aranyalapon rendezi. Az arany­korona alapbérnek azt az összegűt kell tekin­teni, amelyet a lakásért 1917 november 1-én fizetett a lakó, ha pedig 1917-ben még nem ott lakott, akkor az alapbér az il ető város­részben hasonló lakásért 1917 novembjr 1 én általánosan fizetett bér. Az 1924 májusi bér­negyedre lakásért ennek az „aranyalapnak" 7 százalékát, üzletért 18 százaiékát kell fizetni, persze papirkoroaában. Egyéb rendelkezések a következők: A tulajdonos bérbeadó az e rendelet életbe­lépésekor 1924 május 5 ik napjáig köteles s bérlővel írásban az alapbért közölni. A bérlő az említett közlésre nyolc nap alatt írásban köteles nyilatkozni, hogy a vele közölt alapbért illetékesnek elfogadja-e, vagy nem. Ha a bérlő a vele közöit alapbért kifogásolja, de a tulajdonos bírói határozattal, vagy ház­bérvallomási ívvel hitelt érdemlően kimutatja, hogy az általa közölt alapbér megfelel az illető lakásáért, vagy helyiségért 1917 november 1-én érvényesen kikötve volt évi ti?ztabér e bérnegyedre eső részének és ha a bérlő a neki bemutatott okiratot láttamozza, a bérlő az egyelőre igazolt alapbér után járó esedékes bért a bérfizetéssel megszabott időben megfizetni köteles. Amennyiben vitaij a azt, hogy a vele közölt összeg aránytalanul több, mint amennyi abban az időben az illető helyen hasonló laká­sért általábban fizettek, ennek megáll ipitása vágett a közléstől számított nyolc nap alatt a bírósághoz fordulhat. Az 1924. évi május 1-én esedékes bért a bérlő május 15 ig fizetheti. A bér tekintetébei lakásnak kell tekintem az üzleti célokra használt helyiségek közül, 1. a kisip trosoknak és kiskereskedöxnek üzleti cé­lokra használt helyiségét azon esetben, hi az üzleti célra haszná t heíyiség a lakSssií együtt tárgya a bétletnek és a lakás a bérletnek lé­nyegesen foniosaöö része, 2. a kizárólagos dohdnyáruda, vagy mozgófényképüzem folyta­tására szánt azoknak a bérleményeknek helyi­ségeit, amelyeknek tulajdonosai kizárólagos dohányárusitással 1915 január 1. után, illetve moigófényképüzem folytatására 1920 január 1. u áa kaptak engedélyt és ezidöpont előtt ; dohányátusitással ne n foglalkoztak, illetve moz- ; gófényképüzemet nem folytattak. A gyógyszertárakat és ez tel kapcsolatos helyiségeket a bér szempontjából részben üz~ ' letaek, részben lakásnak kell tekinteni. Mihez­képest a gyógyszerészek a gyógyszertár cél- j jairs használt helyiségnek alapbére fejrésze után az üzletekre, felerésze y'áti a lakásokra megállapított százalék szerint kötelesek a bért fizetni. A lakók érdekében akár a községi, akár más Üzemek, akár a tulajdonos által teljesített más szolgáltatások: vízszolgáltatás, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés stb. által fel­merült költségeket a tulajdonos bérbeadó köteles viselni. Ezeknek a tulajdonost terhelő költségek­nek megtéritésénél 1924 május l-től kezdve a bérlő az esedékes bérrel egyidejűleg a bér­fizetések elmulasztásának esetére megállapított jogkövetkezmények terhe alatt 1. Budapesten az alapbár három százalékának, 2. azokban a vidéki városokban és községeiben, ahol csak vízvezeték van, az alapbér négy százalékának, azokban pedig, ahol vizvezetés és csatornázás ie van, az alapbér öt százalékának, 3. viz/eze­tékkel és csatornázással nem bíró más városokban az alapbér két százaiák ínak, más községekben pedig az alapbár egy százalékának megfelelő és a 43. § szabályai szerint aranykorona érték­ben számítandó összeget kötelesek a béren felül fizetni. Az üzleti célokra használt helyiségek után a bérlő az első két pontban emiitett városokban és községekben egy százalékkal kevesebb ös­szegeket kötelesek a tu'ajdonosniK megtérítésül fizetni, mint amennyi a lakások és nem Ihleti célokra használt helyiségek után az emiitett pontok értelmében fizelead5k.Hjgy a 2 pont­ban foglak szab üyt, mely városokban és közsé­gekben lehet szabályozni, a népjóléti és muika­ügyi miniszter állipitja meg. A kincstári házhaszonrészesedésekről az 1923. évi XXXII. t.-c. 9. § ának rendelkezései ms­radnak ervényben, amely szerint a kincstári házhaszonrészesedés az esedékes bérnek 25 százaléka és azt & lakó köleles a háztulajdonos kezéhez beszolgáltatni. A bérházakban a bérl5k a béren és a járu­lékon felül házmesterpénz cimén az es idékes bérösszegnek 2 százalékát kötelesek fizetni. A szemétgyűjtésért és kihordásért a bér­házakban a lakás első szobája után havi 1000 koronát, minden további szoba után pedig havi 500—500 koronát kell fizetni. Ez az összeg a bérlettel egyidejűleg negyedévenkánt előre fize­tendő. Mellékhelyiségek a szemétpénz össze­gének kiszámításánál nem vehetők figyriembe. A gazdák hitelt vehetnek igénybe a Jegybank részvényjegyzésére. Budapest, április 26 A mtző^azdasáiji ér dekképviseleíík & M T. 1. utjiri setjedelmja feWváít intéz a ^zdákboz. A felhívás arra szóliij* a g^dákat, hjgy ruiaél iöaegíítbbeíi vegyenek ré^zí a Ni.izeti B nk részvényének jegyzésébe. A g zdáfc a fölJ nielinlézeteknéí s jegyzésre hitelt vehetnek igénybe. Telefon 11 85. Korzó ilozi, Szeged Telefon 11-85. Április dór 0 » Vasárnap RodoSpho líalentiRio és JIESan üazicnovával a főszerepben : Kaméliás hölgy. Dráma 8 felvonásban A cenzúrabizottság határozata szerint a filmet, tekintettel roppant erős témájára, kizárólag csak felnőttek látogathatják. — Azonkívül: A Korzó lozi speciális ücneujdonságas Szerelem a hátsó lépcsőn. Amerikai zeneburlrszk 2 felvonásban Ezt megelőzi: jfcC y t t 1. Eredeti Jazz-Band és vegyes kórus kísérettel. Legsikerültebb amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete: Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Mi okozta Makó város anyagi romlását. Makó, április 26. (Saját tudósítónktól.) Makó város sokszor megénekelt szomorú helyzetében, a hetek óta napirenden levő kérdésben sikerült végre olyan pozitívumot felfedeznünk, amely rávilágít a pénzügyi zavar legfőbb okaira. Gorcsa Péter helyettes polgármester erre vonat­kozólag a következőket mondotta munkatár­sunknak : — Amiért ma szanálnunk kell s fejünket törni, annak okát a múltban találjuk meg. Amikor a város ugyanis az inségakciót meg­indította, a szükséges összeget 66 millióra kon­templálta. A bizottságbai aztán felmerült a kérdés: honnan fedezzék ezt az összeget? Ek­kor támadt az a gondolatunk, hogy a fogyasz­tási adókat használják fe! e cé'ra, mivel azok­ból a város legalább 200 miliió korona jöve­delemre számított. A tanácsnak az volt az ál­láspontja, hogy külön inségadót vessenek ki, ami a miniszter intenciójának is megfelelt. De hiába volt a józan, szociális gondolkodás, Ptpp József ragaszkodott a fogyasztási adók igénybe­vételéhez, s a közgyűlés Így is határozott. Dr. Bdn Zsigmond városi főügyész fellebbezése sem segített, mert a vármegye, bár lényegileg teljesen ig zat adott a felebbeiőnek, nem vál­toztatta meg a képviselőtestület határozatát, körülbelül azzal az indokkal, hogy a város intézze a dolgát ugy, ahogy akarja. — Az inségakcióra igy a városnak kellett előlegezni a kiadásokat és e célra 22 v«gon buiát adunk e! aszal a gondolattal, hogy a fogyasztási adókból az majd megtérül, de míg a mai napig nem térült meg. Ez az összeg hiányzik elsősorban a pénztárból, ami annál érezhetőbb, mert a búzát akkor 100 ezer koro­náért vesztegelték, holott ma háromszor annyi az ára. A vármegye által eJu ásított felebbeiésről dr. Bdn főügyész igy nyilatkozott: — A felebbezéabsn hifejíettem, mennyivel igazságosabb az inségidó, amit csak a jöve­delem után lehet kivetni, tehát ez a gazda­gabbakat sújtaná, míg a fogyasztási adók a szegényebb osztályt érintik. Különben is lehj­tetlen szerintem esedékes szükségletnél olyan fedezetet beállítani, ami egé3z év alatt folyik csak be. Mint e nyilatkozatokból megállapítható, a ta­nács jó u!ra akarta terelni 9 dolgot s amikor a közgyűlés azt rossz vágányra terelte, a fő­ügyész kötelességet teljesített a felebbezésnél s arról igazán nem tehetett, hogy a vármegye Salán akaratlanul is a gazdagok patronusává szflgődölt, Papp József mégis azt mondotta, amikor a feáídéis eldőlt, hogy íme, azért nem lehet !ürn?|a főügyészt, mertilycn f jlebbezást ádbe. A b: j mcst má<- megvan. Anyagi romlás fenyeget és m csak mondjuk: szegény Makö váro^ amelynek sorsit jój.»n vezetőd mellett a Papp Józsefík intézi*. ÉRTESÍTÉS. Teljesen ingyen vásárol május hónap egy napján lclvétel nélkül mindenki az egyetemi hallgatók *t CENTRUM ** szövetkezetének, Dugonics-tér 1 alalti üiíelhelyisé­. gében, ;n:rt junius hó 2-án d. u. 3 órakor dr. Heinrich István kir. közjegyző ur a nyilvánosság előtt kisorsol a májusi tétköznapokból . egy napot s mindenki az e napon kiállított vásárlási szegény ellenében a szö­vetkezet üzletében junius hó lo-ig bezárólag az üzleti órák alatt visszakapja a teljes vásárlási összeget, a forg.lmi adón kivül. A kisorsolt nap juniu; hó 3-án a helybeli napilapok utján közhírré tétetik, ingyen luthat tehát hozzá 1. a legíinomaöb női, férfi harisnyához, zokni, nyakkendőhöz, gallérhoz, térfi fehérneműhöz, sétabothoz s különféle rövidárukhoz; 2 Illatszerekhez, gyíw- és pipereszappanokhoz, Jutassy-íéle koz­metikai cikkekhez,.cipőkrémekhez, s isbotszesz, féiű, kefeárukhoz stb.; 3. papir, irodai cs más levélpapírhoz, bármilyen iskolai füzethez, tanszer, festékhez stb. mivel a sorsolás vásárlási napjára eshet! EaienfelUI az egész május hónapban az elismerten olotó árak­ból még 5 százalék pénztári engedményt ad a szövetkezet minden ' százezer koronát meghaladó vásárlásnál. Érdsko tshát mindenkinek, hogy az egósz május hónapban a Centrum­kan szerezze bs szükségleteit. Olcsó árak, megbízható áruk! Qyort és pontos l.iszotpalas! A szövetkezet tiszta haszna diákjóléti célokra fordittatikt Nemcsak tagok, Jo mindenki vásárolhat I SZEÍEDI CENTRUM F3Ű.ASZTASI SZÖVETKEZET 911 Dugonics-tér 1. szám. Telefonszámok: 363 és 2ÖT | sT Egyesült Kereskedelmi és írógép R Írógép legolcsóbb beszerzési forrása. Gyári árak. Ujak és használtak. Javító műhely. Kellékek raktára. Szeged,Széchenyi- j tér 8. szám alatt. 1ÖGEP m i

Next

/
Thumbnails
Contents