Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

1924 április 27. 8 ZRORD A bizottság ugy határozott, hogy a komphoz szükséees nyers faanyagot Miskolcon vásárolja meg 34 millió koronáért és Szegeden dolgoz­tatja fel. Az egész komp 100 millió koronába fog kerülni — De miből fedezzük ezt a 100 milliót — kérdezte a polgármester. — A földbérjövedelem többletéből — szólt Wimmer Fülöp válasza —, amihez a bizottság is hozzájárult. Májusra várható a külföldi kölcsön. Berlin, április 26 Newyorkí pénzügyi körök májusra egy Magyarországnak nyújtandó ötven­millió dolláros nemzetközi kölcsön kibocsátását várják. (MTI.) A nyomdászok nagy többsége a sztrájk mellett szavazott. Budapest, április 26. (Saját tudósítónk tele­fon jelentése.) Mint ismeretes, a három hét óta tartó nyomdászsztrájk ügyében a főnökegyesü­let közbenjárására a kormány is beavatkozott. Erre a bizalmitestület elhatározta, hogy a mun­kásságot megszavaztatja, aminek tulajdonképeni oka az volt, hogy olyan hirek keringtek, ame­lyek szerint a bizalmitestület vezetősége úgy­szólván erőszakkal hajtja bele a munkásokat a sztrájkba. A bizalmitestület pénteki határozata alapján szombat reggelre általános szavazást rendelt el. A szavazás szombat reggel nyolc órakor kezdődött és a Főherceg Sándor-téri Gutenberg­palotában folyt le. A szavazatokat 12 bizottság számolta össze. A szavazás alkalmával minden egyes munkás teljesen elkülönített helyiségben adta le szavazatát, hogy a titkosság megőrzését ezzel is dokumentálják. A késő esti órákban kisebb-nagyobb csopor­tokra verődve várták a munkások a végleges eredményt. Napközben röpcédulákat osztogattak, amelyben utalva arra, hogy háromheti harc után sem látták be a munkásság kívánságainak jogosságát, kérik, hogy a sztrájk mellett dönt­senek. Aláírás: Több tagtárs. A aéső déli órákban már mintegy 2500 ember szavazott le. Este hat órakor záriák le a szavazást, amely mindvégig zavartalanul folyt le. Leadtak Összesen 2933 szavazatot, melyből 2703 a sztrájk mellett döntött és 230 a sztrájk ellen. A szakszervezeti szabályok értelmében a sztrájk megszüntetésére elegendő a szavazatok egy­ötödrésze, mivel azonban még ezt a minimumot sem érte el a szavazás eredménye: a sztrájk tovább tart. Az eredmény a késő esti órákban jutott nyilvánosságra s kellemetlenül lepte meg nem­csak a főnökegyesületet, a Lapkiadók Szindiká­tusát, hanem a közvéleményt is, mert meg voltak győződve arról, hogy a munkások a szirájk ellen fognak szavalni s dezavuálni fog­ják a szakszervezet és a bizalmitestület határo­zatát. Megjegyezzük, hogy a szavazás csupán azoknak volt megengedve, akik aktív alkalma­zásban voltak, igy azok, kik a legutóbbi napok­ban nem vollak alkalmazásban, nem is sza­vazhattak. A Lapkiadók Szindikátusa az eredmény után értekezletet tartott, amelyen a további teendő­ket beszélték meg, melyek szerint újólag kérni fogják a kormány beavatkozását. A kormány betiltotta az.összes fővárosi lapok megjelenését. A fővárosi nyomdai munkások bérharca következtében beállott helyzet olyan komoly je­lenségeket vetett felszínre, amelyek a kormányt sürgős és elhatározó intézkedések megtételére kényszerilették. Ez n intézkedések legelsője az, hogy a m. kir. belügyminiszter a Budapesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és terjesztését betiltotta, kivéve a kormány által kiadott Reggeli Hirek, Esti Hirek és a Morgen Zeitung cimü lapokat. A belügyminiszter rendelete szerint kétségte­len, hogy a munkásság terrorisztikus fellépése messze tul megy a szoros értelemben vett bér­harc fogalmán és keretein. Ezt a helyzetei komplikálja még az is, hogy egyes időszaki fő­városi sajtótermékek, dacára a nyomdai sztrájk­nak, mégis megjelenhetnek és tendenciózus, izgató közleményekkel igen káros irányban igye­keztek befolyásolni a közvéleményt. — Ezt sz ország közayugalma és közrend­jének megóvása érdekében — mondja a bel­ügyminiszter — megengedhetőnek nem tartom, nehogy az olvasóközönség a szélsőséges sajtó­orgánumok hirsdása állal félrevezettessék, — indokoltnak találtam, hogy a Budapesten meg­jelenő összes időszaki sajtólermskek megjelenését és terjesztését betiltsam. Illetékes helyen rámutattak még a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt arra, hogy miután egy terrorisztikus fellépésű kis csoport kényétől volt függővé téve az, hogy mely lapok jelenhessenek meg és melyek nem, ez a ténv a sajtószabadság elvének fiagráns megsértését jelenti. Az átitánt válasaejegyzéke. Páris, április 26. A jóvátételi bizottság közzé­teszi a négy érdekekelt ántánt-kormány válasz­jegyi ékét a német jóvátétel ügyében való szak­értői jelenlésre. A francia válasz hangsúlyozza, hogy végle­ges állásfoglalás csak akkor lehet, ha előbb a jóvááléleli bizottság véleménye ismeretes, őszin­tén az, hogy a német kormány milyen törvé­nyeket és rendeleieket tervez u szakértői javas­lat aiapján. A vál&zjegyzék tiltakozik az ellen, hogy a német kormányt a szövetségesekkel egyenrangúnak tekintsék. A racst tartott zálo­goknak más garanciára veió átkerüléséről lehet tárgyalni, de csak akkor, ha Németország tény­leg megvalósította a jóvátéíeii bizottság meg­hozandó rendelkezéseit. A belga kormány válasza hangsúlyozza, hogy a szakértői határozatokat egyrészében elfogadja, a szövetségesekkel érintkezésbe lép azoknak mielőbbi végrehajtása tárgyában. Az angol válasz a szakértői jelentésből azt a részt emeli ki, mely a német kormánynak az egész német terület felett való gazdasági és pénzügyi rendelkezési jogát kívánja helyre­állítani. > Az olasz kormány hangsúlyozza, hogy a szak­értők állásfoglalásait teljes terjedelemben ma­gáévá teszi. Valamennyi válasz hangoztatja az illető kor­mány készségét a gyor megoldás lehetővé té­telére. Belgium eltávolodott Franciaországtól a német jóvátétel kérdésében. Páris, április 26. A Chicago Tribüné értesü­lése szerint a jóvátételi bizottsághoz intézett oeiga hivatalos váiászjegyzék, amely tegnap tarért !ne^> npm tartalmaz semmiféle fenn­bizton^aaEy , S7'ankciót a Ruhr-kérdés. vagy a kSSi Jekin,*ében. A jegyzék kifejezetten Sébén Xf^adÍa Dawes íe!en{6sét ,sl'eS megoldásiul Pakor,ati é mé,iány°S r annyit Belgium * csatlakozik Anglia és az Egyesült AUamok felfogásúhoz. A francia külügyminisztériumban most már nem tagadják, nogy Theunis és Heymans Pá­risba jönnek és hétfőn Poincaréval fognak tár­gyalni a jóvátétel kérdéséről. Belgium megkí­sérli, hogy közvetítő szerepet játsszék Francia­ország és Nagybritannia között és hogy ki­ej,yeztesse egymással Poi- caré és Macdonald felfogását. A jóvátételi bizottság már csak ;<z olasz kormány jegyzését várja, amely valószí­nűleg vasárnap fog megérkezni. Hir szerint „ uwcu'úi het*riPS,ii * Marván***** Mussolini a középponton marad, a helyzet > £dósságinak S^ffi^tW^^ A Devizák özpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 120 papirkoronával. tehát az, hogy Franciaország elszigetelt álla­potba fog kerülni, hacsak Poincaré nem ejti el a francia kívánságokat. Pdris, április 26. A jóvátételi bizottsághoz intézett belga jegyzék, hir szerint, összefüggő egésznek tekinti a szakértők véleményét A belga hormány felteszi, hogy a jóvátételi bi­zottság tanulmányozni fogja a törvényjavaslatot, amelynek közlését kéri majd a német kor­mánytól. A belga mlnlsz erelnők és belügy­miniszter páriái utja. Páris, áprili 26. Theunis belga miniszter­elnök és Hymans külügyminiszter párisi uta­zásának céljáról az Echo de Paris brüsszeli levelezője azt irta, hogy a két államférfi Páris­ban nem mint közvetítő lép fel, hanem a fran­cia kormány előtt a jóvátétel kérdésében való személyes nézetüket fejtik ki és azon Usznek, hogy lehetőleg a belga álláspontot nagyobb méltánylásban részesítsék a közelgő tárgyalá­sokon. A lap levelezője szerint Brüsszelt kelle­metlenül érintette, hogy annak idején a belga szakértők tanulmányát kevés figyelemre méltat­ták, holott a szakértők jelentése most igazolta a belga tanulmány jelentőségét. A szakértő­bizottság belga delegátusa meg van róla győ­ződve, hogy a német kölcsönnek, ha azt hala­déktalenul elhelyezik, sikerülnie kell. Ezen a nézeten van Dawes amerikai tábornok is, aki Brüsszelen átutaztában ilyen értelemben infor­málta Albert királyt. Theunis és Hymans való­színűleg sürgetni fogják Poincarénál a pénz­ügyi müveletek meggyorsítását. Németország hatonai ellenőrzése. London, április 26. Mint a Reuter Iroda a nlmetországi ellenőrzés ujabb megkezdésének kérdéséről megbízható forrásból értesül, azt várják, hogy a nagykövetek értekezletén Anglia képviselői javaslatot terjesszenek elő, amely azt célozza, hogy az ebben a kérdésben vett utolsó német kjelentésre csak ideiglenes vá­laszt adjanak A választások után ezt a választ összefoglaltabb jegyzékkel helyettesitik. I • M ININ W LULIU Leleplezés a német szeparatista mozgalmakról. Berlin, április 26. A Berliner Tagebiatt tit­kos szeparatista okmányok sorozatát közli a többek közt a rajnai és pfalzi szeparatisták bizalnjas levélváltását. Az iratok-ól nyilvánvaló hogy a Rajnai Függetlenségi Szövetség és á R-jna—westfáliai Népszövetség nem egyéb mint a régebbi szeparatista egyesületek és szö­vetségek leplezett alakja. Ezektől a szeparatista szervezetektől az uj szövetségek céljaikban alig különböznek. Miként a tavalyi év puccsainak napjaiban, ugy most is úgynevezett jóléti dik tatura felállítását tervezik és az erőszakos esz­közöktől sem riadnak vissza. Égy rajnai véd­őrség van alakulóban. Fegyver bármikor ele­gendő számban könnyen szerezhető, miután a szeparatisták míg birtokában vannak a mez­szálló hatóságok állal kiálli ott fegyverviselési engedélyeknek. A pfalzi szeparatisták egy Kunz nevü marseillei születést! ember vezetése alatt rajnai trunkáspárl" néven szervezkedtek. Kunz a hus vét utáni időben a szövetséghez Düsseldorfé intézett levelében, melyet a Berliner Taeebtatt közöl, kijelenti, hogy Franciaországba utazni/ tzolidalasn 'árgylben Maevarnnwáo />% az április 25-én aláírták és az erre vonatkozó ISSSSX^r!^ 26-Sn a srenáius elé - Coolidge ímerikai elnök tfmo­a swnáius elé terjesztette a világháború adósságokat fundá ó bizottság jelentéi, ami­ben a bhc\(?\ beterjeszti a Magyarország idósságinsk fundíH,*ra „nrrikmó egyezmény!,

Next

/
Thumbnails
Contents