Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

'Cg^e® sírásai éra 2000 korona a«!w«K«M6 tt Ukdókírac ,«l i Otftk Herenc-alca 2. (F0~ ísiliíkoUval szemben.) Telelaa IMMJtaied* megjeleíik Mtfö kivételire) mindeu Xgyes síim Ara 1200 kotamk Klöflietési árak: Egy Mmn helyben 2500C, HucU(WXi »• vidéken 30000 kar, Hirdetési árak i Féihasábon 1 mm. 300, egy hasábon <00, másfél hasábon U00 K.SzOveg. « kOzt 2S százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4009 kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. f. évfolyam. Szíged, 1924 április 27, VASÁRNAP. 97-ik szám. A técsöi asszonyok bajusza. Azok a hirek, am;ket odaátról kapunk, a magyar külföld-röl, nem igen szereznek több örömet nekünk, itthonvalóknsk, mint amennyit az ideátról beszámoló hirek „szerezhetnek odakint szegény testvéreinknek. Ők magukra ismerhetnek a mi híreinkben, mint ahogy mi magunkra ismerünk azokban, amiket őróluk olvasunk. Turániak vagyunk: ez, amit meg kell állapitanunk egymásról. De nem ugy turánok, ahogy Cholnoky Jenő nagyvezérünk, meg a többi Töhötömök tanítják, hanem ugy, mint ahogy 3 rég' történelmünk tanítja, amely azzal kezdődik, hogy már az őshazában összevesztünk. Ez az egyetlen tradíciónk, amely igazán vérünkké vált s amiről le nem szoktatott se török, se tatár, se háború, se béke, se vörös világ, se fehér világ. Ha két magyar összekerül, az legalább háromfélét akar s csak egyen egyeznek meg, hogy mindakettő hazaárulónak mondja a másikat. Ilyenek vagyunk itthon, ahol az ördög se bántana bennünket, ha magunk nem bántanánk magunkat és ilyenek vagyunk odakint, ahol még akkor is kínszenvedés volna a rab élet, ha minden magyar testvérként segítene a másiknak a bilincset hordani. Ahol aránylag legjobban megvan szervezve a magyarság, a felvidéken, a Szlovenszkóban, onnan jött az a hir, amelynek a legkegyetlenebbül szivén kellett találni mindenkit, akinek a szivében is magyarság van, nem csak a száján. Ott már iskolás korba serdült egy nemzedék, amely rabságban született s ez a nemzedék már zagyvább magyar nyelvet beszél, mint az amerikai magyarság második, harmadik magyar nemzedéke. Ezeknek a született magyaroknak maii lánosik, a tót útonálló a nemzeti hős és Mátvás király a rabló. Ezt a gyászriportot a mai magyar határhoz ötven kilométerre levő helyről hozta egy harcos irredenta lapunk ! munkatársa, arról a területről, ahol politikailag * legszervezettebb a magyarság 1 Mi lehet a határtól száz kilométernyire és mi lehet ott, ahol tradicionális magyar kulturközösség sincs! A délvidék, a Vajdaság magyarsága alig játszik politikai szerepet a többség közömbössége és a kisebbség megosztottsága miatt. Erdélyben megvolna a régi kulturközösség, de nincs meg a lelkek testvérisége. Sz.?bolcska Mihály az uj irodalom támadásai ellen az itthon való magyar lapokban kénytelen védekezni és az oláh kormány kisebbségi minisztériumának államtitkára azzal takaródzik, hogy az erdélyi Mgyar Párttal nem kezdhet tárgyalásokat az erdélyi magyarság érdekében, mert az csak a mágnásságot képviseli, nem a kis emberek érdekeit. Olyan i vád, amit szeretnénk rágalomnak mondani, ha ! az erdélyi magyar sajtó tele nem volna a belső j marakodások hírével. Csupa vigasztalan perspektiva, akármerre nézünk ís ezt a perspektívát egy csöppet sem deriti fel a técsői magyar asszonyok bajuszának históriája. Técső Russzinkóban fekszik, ebben a furcsa kis provinciában, amelynek tizenkét képviselője öt nyelven tette le az esküt a cseh parlameniben és Técsön szép magyar asszonyok vannak, akiknek nemzeti vise etébe nem tartozik bele a bajusz. Técső szépei csak ugy jutottak a bajuszhoz, hogy a szolgabírói hivatalban a határátlépési igazolványhoz mel- jj lékelt arcképeikre valami kamasz férfidiszt festett tintával. Ez bizonyára otromba tréfa voil és megértenénk, ha a técsői férfiak kikeritenek j valahol azt a sihedert és ugy nyakon vernék, J n°gy zsupán korában is megemleg.sse. Csak?Jécsöi férfiak nem ezt tették, hanerr. népgyűlést tartottak és azon tiltakoztak a höl- ' gyek megbajuszositása ellen. De még többet is tettek ennél. Küldőt séget vezettek Ungvárra Russzinkó nagyhatalmú elnöke elé és ugy követelték a bűnös kerékbetörését, amit az j elnök meg is ígért, mihelyest sikerül a gonosz- I tevőt kinyomoztatni. De még itt se álltak meg a vérig sértett técsői magyarok. Kijelentették, hogy a Népszövetséghez fordulnak és a férfiúi szőrökkel eléktelenített fotográfiákkal fogják bizonyítani a világ ítélőszéke előtt, hogy egy demokratikus köztársaságban miképen teszik csúffá az emberi jogokat! És el lehetünk rá készülve, hogy ha a Népszövetség nem fog is vésztörvényszékké összeülni és Kina és Uruguay képviselője nem fog is a szőnyegen forgó tárgyhoz hozzászólni, Európa minden vicclapja vezérverset fog irni a 'écsői asszonyok bajuszáról és a világ közvéleménye megkönnyebbülten fog felsóhajtani: — Hála Istennek, csakhogy már oda jutottunk, hogy a magyar kisebbségeknek nincs . — egyéb panaszolni valójuk, minthogy az asszonyoknak valaki bajuszt festett. És igy lesz a bohózatból igazi magyar tragédia és igy fog a mi keserűségünkön, dühünkön, fogcsikorgatásunkon kedélyesen kacagni jóindulatú semlegesség és ellenséges káröröm. És írhatnak a magyar költők irredenta verseket és tehet a magyar kormány vaskos köteteket a Népszövetség asztalára, amelyek az elszakított magyarság véres szenvedéseiről, anyagi kifosztásáról, erkölcsi megalázásáról, minden törvényben biztosított joga csuffátételéről szólnak, mind nem ér semmit, ha valami lord Hemhem elkacagja magát, mert eszébe jut neki, hogy a técsői asszonyok tintával rajzolt bajusza bosszúért kiált az égbe! Közzétették a Nemzeti Bank jegyzési tervét r> i x i - ••• />/* • Budapest, április 26. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló tör* vényt a mai napon az Országos Törvénytárban kihirdették. Ugyancsak a mai napon tette kézzé a péznügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank részzényeinek jegyzésére vonatkozó alapítási \ tervezete'. A Magyar Nemzeti Bank alapítási . tervezete a következő: j A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 1924. V. t.-c. 16 §-ban a törvény végrehajtására nyert felhatalmazás alapján az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyilvános aláirás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álíó tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket — aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által — előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fenntartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyek pénzre való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvaluiás vagy értékállandó valutával biró országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A társaság a jegykibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és az annak kiegésszitő részét alkotó alapszabályokban foglalt feltételek mellett az 1943. évi december hó 31. napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a társaság fennállásának a tartama határozatlan. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona, mety 300,000 darab egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvények 25 aranykorona névériékü negyed részvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik feléi a megalakulást ! követő két hónapon belül készpénzben kell az alábbiak szerint befizetni: A befize és az alant megjelölendő helyeken történik: A befizetés történheíik a részvényt jegyző választása szerint a korona koronaértékü aranyértékérmékben. vagy más, a kereskedemi Jorgalorr tárgyát clkotó arany érmékben, amely utóbbiak a isorónaérték pénzlába szerint számítandók, vagy végül északamerikai, angol, svájci, hollaor vagy svéd értékrendszerre szóló fizetési eszközökben. Ez esetben 100 aranykorona 20 dollár 261/* centtel számítandó egyenlő értékűnek. Ha a befizetést nem dollárban, hanem a felsorolt többi pénznemben történik, a dollár összegének átsiámitása az illető pénznemre a Devizaközpont által ebből a célból hetenként megálapiiandó átszámítási árfolyam alapján történik, amely áifolyam az illető valu'ának Zürichben, Londonban és Amsterdamban jegyzett középárfolyamának átlaga alapján állapítandó meg. A jegyzés történhet az alább megjelölt jegyzési helyek külföldi levelezői utján is. Az aláirás az 1924. évi április hó 28. napján kezdődik és az aláirás határideje az 1924. évi május hó 7. napjának déli 12 órája. A Magyar Nemzeti Banknak a bankjegyek kibocsátására vonatkozó szabadalmát, az iníézetet, valamint az államot megillető jogokat és kiváltságokat, valamint az in ézet szervezetére, üzletkörére, ügyvitelére és az évi tiszta nyereség felosztására vonatkozó részletesebb határozmányokat az 1924. évi V. t.-c és az annak kiegészítő részét slkotó alapszabály szöveg állapítja meg A pénzügyminiszter a kibocsátandó részvényeknek a részvényaláirók közt való felosztását magának tartja fenn. A jelen alapítási tervezet eredetijét a m. kir. pénzügyminisztérium irattára őrzi. Budapest, 1924. évi április hó 26. napján. Walkó Lajos s. k., a m. kir. pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Az aláírási helyek a következők: Budapesten: a m. kir. Jegyintézet, a m. kir. Postatakarékpénztár, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó budapesti pénzintézetek. Vidéken: A m. kir. állami Jegyintézet Fiókintézetei, továbbá a következő helyeken működő azok a pézintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai, még pedig: Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Oyőr, Qyula, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét. Makó,. Mohács, Moson, Nagykanizsa, NagykCröP, Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szarvas, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Újpest, Veszprém, Zalaegerszeg. Mint a Devizeközpont közli, a Magyar Nemzeti Bank részvényeire idegen pénznemekben teljesíthető befizetések átszámítási árfolyamai az 1924, évi április 28. napjától &z 1924 évi májue hó 3. napjáig bezárólag terjedő időre a következők: 100 aranykorona * 20 dollár 261/. cents, 114 svájci frank 19 centiines, - 4 font 12 shilling 6 penny, - 54 hotlandi forint 45 cent, — 77 svéd korona 5 öre. A részvényjegyzéssel kapcsolatban a magyar királyi Állami Jegyintézet budapesti főintézete és vidéki képviseletei arra is ™ vannak jogosítva, hogy ezüst forintosokat es értékes ezüst érmeket luly szerint tapHott és dollírban kifejezett árfolyamon dollárra átcserélhessenek s az igy nyer' doüa-