Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-25 / 95. szám

172 SZEQED 1924 április 20. történni és azután pár nap múlva megjelenik • a föidbirtokreformnovetla törvénynek tulajdona végrehajtási utasítás is; ezzel kezdetét veszi ' képeni végrehajtása. Május l-re betiltottak minden népgyűlést és felvonulást. Budapest, április 23. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma irta alá a belügyminiszter azt a rendeletet, amelyet a fővárosnak, a vidéki városoknak és az összes hatóságoknak meg fognak küldeni, mert a nyomdászsztrájk miatt azt a két napján semmiféle népgyűlést tartani, vagy felvonulást rendezni nem lehet. Értesüléseink szerint a rendelet kiadására az szolgáltatott okot, hogy a szélső baloldali és a szélső jobboldali pártok erősebb megmozdulapokban leközölni nem lenet. A rendeleiben ] lásra készültek. Ez a hatóságok tudomására arról van szó, hogy a belügyminiszter elrendeli, I jutott és ezért a belügyminiszter eleve megakadáhogy április utolsó két napján és május első ) lyozandó a zavargásokat, adta ki a rendeletet. Makó város is szanálással foglalkozik. hogy hozzá kell nyúlni a város egyetlen igazi szociális intézményéhez: a szegényházhoz is, ahol a téli Ínséges időben az ápoltak száma igen felszökött. Ez a szám most kétségtelenül redukálható, azján meg az ápoltak egy része bizonyos könnyebb munkára felhasználható, ami ugyancsak nagy megtakarítást jelenthet. A másik feladat volna, a bevételek fokjzása, ami talán még nehezebb, mint a takirékosság, tekintve, hogy városi üzemekről van sió, ahol a bevételek túlzott fokozása antiszociálisnak látszik. A téglagyárra ez ugyan kevéssé áll, ds a temetkezési vállalat különben is tekintélyes hasznát bajos fokozni. A löldh jszonbéres a gazdasági év közapén nem emalhstők, a nagyjövedelmű kasziperi pusztát pedig a mult évben adták ki hat esztendőre Igati jelentős bevételi forrás voina még a fogyasztási adó, melynek behajtása terén helyénvaló volna a legalaposabb tájékozódás, annál is iakíbb, mert — ugy tudjuk —, az előirányzott jövedelmeknél jóval kisebb összegek folynak be. Makó, április 24. (Saját tudósítónktól.) Több ízben szóvá tettük már Makó város súlyos anyagi helyzetét, ami kifizetetlen számlákban, késedalmi kamatok fizetésében és hasonló kellemetlenségekben állandóan megnyilatkozik. A helyzet tagadhatatlanul komoly s megkívánja a legalaposabb intézkedéseket, amelyek nélkül a felborulás úgyszólván elkerülhetetlen. A kérdés természetesen élénken foglalkoztatja a város vezetőségét is s tudomásunk szerint a legkomolyabb tervek merültek jól a helyzet szanálása érdekében. Kétségtelen, hogy a városi háztartás egyensúlya két módon állitható helyre: a kiadások csökkentésével és a bevételek szaporításával. A takarékosságra való hajlandóságot már több izben tapasztaltuk. Nemrégen irtuk meg, hogy a város nem teljesített egy fontos kérést, mert a nyomtatványok hatvanmillióba kerülnek. De komoly összegek takaríthatók meg a városi leiró-hivatal révén is, melynek költségei, papírra, Írószerre, igen tekintélyesek. Az is bizonyos, A polgármester és Katalin cárnő. Tejhamisitók. Szeged, április 24. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben feltűnően meddő az élet a városházán, mintha nem történne semmi a városi közigazgatásban, mintha megoldódtak volna az öszszes problémák és mintha minden menne szépen, zökkenő nélkül a maga rendes utján előre. A tanácsülések szürkék, érdekesség nélkül valóak, elmaradtak teljesen azok a kemény viták, amelyektől annak idején csak úgy porzott a város. A referáló szenátorra a polgármesteren kivül nem igen figyel, hiszen rendszerint jelentéktelen kérdésről van szó. Aztán meg tavasz is lenne, néha még a napsugarak is besurrannak az ablakon ... A csütörtöki tanácsülés szintén szürke volt, szinte hamuszürke. Alig néhány háromsoros hir került anyagából a riporterek hálójába. A tanácsülés után bekopogtunk a polgármesterhez és megkérdeztük tőle, hogy mi újság a városházán. — Semmi, bizony, semmi. Igy kell annak lenni, mondta örvendezve. — A postán sem jött valami érdekesebb ? — De igen. A pénzügyminiszter hat mázsa sót utalt ki egy szegedi kereskedőnek. — Hát küldöttség járt-e errefelé ? — Kinek van kedve ilyen időben deputációzni ? — Legyen szives akkor polgármester ur a város pénzügyi kilátásairól nyilatkozni. A polgármestert láthatólag váratlanul érte a kérdés, de azért nem jött zavarba. Rövid gondolkozás után egy mondatban vázolta a város pénzügyi helyzetét: — A város pénzügyi kilátásai rosszak, mert a kiadások állandóan növekednek, de a bevételeket mindenki le akarja alkudni, a keresetiadó-alanyok íppen ugy, mint a földbérlők. — Igy akkor előbb-utóbb felbillen a város pénzügy' egyensúlya. — Nem billen az fel soha. Ha látjuk, hogy billeg, akkor a mérleg fölszaladó serpenyőjébe ellensúlyokat dobunk és igy helyreáll ismét az egyensúly. Óvatos ember a polgármester nagyon. Válaszol ugyan minden kérdésre, de olyan ügyesen semmit*' h°Sy véSeredményképen nem mond Más témával próbálkoztunk: A városrendezési program végrehajása iránt érdeklődtünk. Az aszfaltozás folyik - mondotta a polgármester - a Rudolf-térnek a kulturpaiota előtti részén maholnap már be is fejezik a munkát. Legalább Móra herenc nem panaszkodik majd többé hogy a por tönkreteszi a gyűjteményeket. A Kálvária-utca egyik oldala már elkészült most a másik oldalában dolgoznak. Sőt az uj 'aszfaltburkolatot a villamos már ki is vágta. A Kossuth Lajos-sugárut kövezése elő van készítve. A kő i anyagot már kihordtuk, ha jó idő lesz, ott is meg- | kezdjük a munkát. A városrendezési program ke- ,! retébe tartozik az ártézi kúlfurás is. A kútfúró szerszámókat várjuk. Ha megérkeznek, megkezdjük az uj kút fúrását. Szerencsére a csöveket már tavaly megvettük 33 millió koronáért. Ha most vennők, tizszer ennyibe kerülne. jt Ezzel azután be is fejezte a polgármester az aktuális városi kérdések ismertetését. Ráadásul azonban elmondotta, hogy Katalin cárnő idején élt egy humanista orosz iró, aki nem annyira irt, mint inkább jótékonykodott. A cárnőnek volt egy kegyence, aki szépirodalmi lapot szerkesztett és lapjába maga a legfelségesebb cárnő is irogatott. — Nagyon okos asszony volt az a Katalin, de az írásai néha alig értek valamit, sőt néha a semminél is kevesebbet értek. Az a humanista iró egyszer gúnyos hangú kritikát irt egy másik lapba a cárnő irodalmi működéséről. Ezért keservesen meglakolt. Katalin Szibériába száműzte a felség- J sértőt. Hármincöt évig sínylődött a szerencsétlen a szibériai száműzetésben és csak Pál cár alatt térhetett vissza Moszkvába — megtörten, haldokolva. Látogatókat jelentett be a hajdú, eltávoztunk és igy nem tudakolhattuk meg a polgármestertől a mese tendenciáját. Nagy a gyanúnk azonban, hogy a polgármester néha szeretne Katalin cárnő hatalmával^ és Szibériájával rendelkezni, ha már nagyon kínozzák a hírre éhes újságírók. A rádió-konferencia előkészítése. Genf, április 24. A rádió-telefonok területén való nemzetközi megértés tárgyában összeült konferencia tegnap befejezte a munkálatait. A konferencia a következő óhajtásainak adott kifejezést: 1. Hogy bizonyos hullámhosszmezőket kizárólag rádió telefon küldemények számára tartsák fenn és ezen mezőket különböztessék meg a dróttalan táviratozás számára fenntartott mezőktől; 2. hogy számolva az amatőröknek a rádiótelefon fejlődése irán i nagy érdeklődésével, az amatőrök jogai megfontolás tárgyává tétessenek és bizonyos hullámokat az amatőrkisérletek számára tartsanak fenn; 3. hogy a csillapított hullámok leadása kizárólag a hajóforgalomban való vészjelzésre és az időjelzésre korlátoztasséir. A konferencia kéri a Nemzetek Szövetségét, valamint a táviró világuniót, hogy minden lehetőt tegyen meg az európai konferencia előkészületeinek a meggyorsítására. Szeged, április 24. (Saját tudósítónktól.) A tejhamisitók már megint születelnek, a szegedi vegyvizsgáló állomás állandóan el van foglalva a minták megvizsgálásával, de csak kivételes, ritka esetben talál teljes tejet, ellenben a zsírtartalom rendszerint egy-két százalék között variálódik. A kofák és a közvetítők kivétel nélkül lefölözik a tejet, mert a tejfölt jobban értékesíthetik (pláne liszítel keverve), mégis amannak a jobb tejnek a minőségét hirdetik, mikor az árát kérik. Azt lehet mondani, hogy szinte kémrendszert létesítettek ezek az egészségre veszedelmes brigantik. A vegyvizsgáló állomásnak ugyanis több vármegyére kiterjed a hatásköre, az asszisztensek ki szoktak szállni — főleg hetipiacos napokon — a környékbeli városokba, nagyközségekbe is, hogy rajtaüssenek az ottani hamisítókon. Ilyenkor szünetel néhány napig a szegedi razzia a szegedi vizsgálattal együtt s a már egyszer-máskor rajtakapottak abban a hiszemben élnek, hogy véget ért az ő megszekiroztatásuk. Nosza hát, hamar fölcresztik a tejeket, akárhányszor negyven százalék erejéig is, vizzel P a vegyészeti állomás asszisztensei alig értek haza, fokozott tevékenység vár rájuk. Pedig ma már tökéletes biztossággal meg lehet állapítani, hogy mit kevernek a tejbe, mennyi annak a zsírtartalma. Finom, elmés műszerek, eljárások hirdetik az utolsó cseppig, mit tartalmaz az a kékilőszinü folyadék, amitől apró gyermekek kapnak görcsöket, felnőttek betegszenek meg. Van e ellenük védekezés ? Föltétlenül van, de győzze le az elíeszenvét mindenki a kényelmetlenséggel szemben s jelentse föl őket kíméletlenül. Nem kell sajnálni azokat a régi, házhozjáró megbízhatókat sem, akik a gyöngélkedő tehénnel takaróznak. Viszont sokan vannak azon az állásponton is, hogy amig tehén lesz, addig a tejet is hamisítják. A gazda már otthon fölereszti s ugy továbbítja a közvetítőhöz, vagy adja át forgalombahozás végett a cselédjének. Az ilyen esetekben kellene a nyomozást a legszigorúbb mértékben lefolytatni, senki se háríthassa át másra a felelősséget. Mert ha a gazdát meg lehet csípni s pellengérre kerül a neve, a legközelebbi alkalommal sokktl jobban meggondolja, hogy érdemes-e azért a kis pénzharácsolási szenvedélyért erkölcsileg tönkretennie magát. Mert ugy áll a bál a tanyán is, hogy megvan ugyan engedve minden huncutság, a gazdakörökből ezért senkit sem golyóznak ki, de a diffamáló büntetéssel, vagy pláne a politikai jogok megvonásával sújtott ember csak bélyeges ember marad az ő szemükben is. Mindezekkel elleniéiben, azaz tán épp a felsoroltak alapján, idetartozik házi humoristánk véleménye is a következőkben: — Én is azt hiszem, hogy a tejhamisitást alig lehet megakadályozni, a rosszhiszemű, jogtalan keresményre áhitozók száma nem hogy csökkenne, inkább szaporodik aszerint, amint nő a drágaság és nőnek vele együtt az igények. Viszont megbetegszünk a hamisított tejtől, amelybe tanyei kutak rossz, szikes vizét öntik a merénylők. Egyezzünk hát ki becsületes módon, jelölje ki a hatóság azokat a tisztavizü, ártalmatlan kutakat, amelyekbe nem fulladt macska, nem ömlött trágyáié, esetleg fúrasson a sorompók tájékán uj ártézi kutakat. Aki aztán ezekből merített vizzel higitja a tejet, az kisebb büntetést kap, mint aki illegitim kutat használ. Teljes a büntetlenség, ha elárulja és hirdeti a százalékot. De ha már nem tudunk segiteni a briganlinizmui>on, legalább tudjuk ig, hogy mit iszunk tej cimén. Olasz-cseh szerződés készill. Páris, április 24. A Matin párisi tudósítója azt irja, hogy Massaryk elnök olaszországi u.jának egy Csehország és Olaszország közötti szövetségi szerződés megkötése a célja. A szerződés megpecsételi Csehországnak az olaszjugoszláv ententéhez való csatlakozását és újból megerősíti a két szláv utódállam szolidaritását. Az uj szövetségi szerződést dr. Benes irányítása alapján a garanciális paktum ugyanolyan alapelve jellemzi, m nt a francia cseh szerződést.