Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-25 / 95. szám

172 SZEQED 1924 április 20. történni és azután pár nap múlva megjelenik • a föidbirtokreformnovetla törvénynek tulajdon­a végrehajtási utasítás is; ezzel kezdetét veszi ' képeni végrehajtása. Május l-re betiltottak minden népgyűlést és felvonulást. Budapest, április 23. (Saját tudósítónk telefon­jelentése.) Ma irta alá a belügyminiszter azt a rendeletet, amelyet a fővárosnak, a vidéki váro­soknak és az összes hatóságoknak meg fognak küldeni, mert a nyomdászsztrájk miatt azt a két napján semmiféle népgyűlést tartani, vagy felvonulást rendezni nem lehet. Értesüléseink szerint a rendelet kiadására az szolgáltatott okot, hogy a szélső baloldali és a szélső jobboldali pártok erősebb megmozdu­lapokban leközölni nem lenet. A rendeleiben ] lásra készültek. Ez a hatóságok tudomására arról van szó, hogy a belügyminiszter elrendeli, I jutott és ezért a belügyminiszter eleve megakadá­hogy április utolsó két napján és május első ) lyozandó a zavargásokat, adta ki a rendeletet. Makó város is szanálással foglalkozik. hogy hozzá kell nyúlni a város egyetlen igazi szociális intézményéhez: a szegényházhoz is, ahol a téli Ínséges időben az ápoltak száma igen felszökött. Ez a szám most kétségtelenül redukálható, azján meg az ápoltak egy része bizonyos könnyebb munkára felhasználható, ami ugyancsak nagy megtakarítást jelenthet. A másik feladat volna, a bevételek fokjzása, ami talán még nehezebb, mint a takirékosság, tekintve, hogy városi üzemekről van sió, ahol a bevételek túlzott fokozása antiszociálisnak látszik. A téglagyárra ez ugyan kevéssé áll, ds a temetkezési vállalat különben is tekintélyes hasznát bajos fokozni. A löldh jszonbéres a gazdasági év közapén nem emalhstők, a nagy­jövedelmű kasziperi pusztát pedig a mult év­ben adták ki hat esztendőre Igati jelentős be­vételi forrás voina még a fogyasztási adó, melynek behajtása terén helyénvaló volna a legalaposabb tájékozódás, annál is iakíbb, mert — ugy tudjuk —, az előirányzott jöve­delmeknél jóval kisebb összegek folynak be. Makó, április 24. (Saját tudósítónktól.) Több ízben szóvá tettük már Makó város súlyos anyagi helyzetét, ami kifizetetlen számlákban, késedalmi kamatok fizetésében és hasonló kelle­metlenségekben állandóan megnyilatkozik. A helyzet tagadhatatlanul komoly s megkívánja a legalaposabb intézkedéseket, amelyek nélkül a felborulás úgyszólván elkerülhetetlen. A kérdés természetesen élénken foglalkoztatja a város vezetőségét is s tudomásunk szerint a legko­molyabb tervek merültek jól a helyzet szanálása érdekében. Kétségtelen, hogy a városi háztartás egyen­súlya két módon állitható helyre: a kiadások csökkentésével és a bevételek szaporításával. A takarékosságra való hajlandóságot már több izben tapasztaltuk. Nemrégen irtuk meg, hogy a város nem teljesített egy fontos kérést, mert a nyomtatványok hatvanmillióba kerülnek. De komoly összegek takaríthatók meg a városi leiró-hivatal révén is, melynek költségei, papírra, Írószerre, igen tekintélyesek. Az is bizonyos, A polgármester és Katalin cárnő. Tejhamisitók. Szeged, április 24. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben feltűnően meddő az élet a város­házán, mintha nem történne semmi a városi köz­igazgatásban, mintha megoldódtak volna az ösz­szes problémák és mintha minden menne szépen, zökkenő nélkül a maga rendes utján előre. A tanácsülések szürkék, érdekesség nélkül valóak, elmaradtak teljesen azok a kemény viták, amelyek­től annak idején csak úgy porzott a város. A re­feráló szenátorra a polgármesteren kivül nem igen figyel, hiszen rendszerint jelentéktelen kérdésről van szó. Aztán meg tavasz is lenne, néha még a napsugarak is besurrannak az ablakon ... A csütörtöki tanácsülés szintén szürke volt, szinte hamuszürke. Alig néhány háromsoros hir került anyagából a riporterek hálójába. A tanácsülés után bekopogtunk a polgármes­terhez és megkérdeztük tőle, hogy mi újság a városházán. — Semmi, bizony, semmi. Igy kell annak lenni, mondta örvendezve. — A postán sem jött valami érdekesebb ? — De igen. A pénzügyminiszter hat mázsa sót utalt ki egy szegedi kereskedőnek. — Hát küldöttség járt-e errefelé ? — Kinek van kedve ilyen időben deputációzni ? — Legyen szives akkor polgármester ur a vá­ros pénzügyi kilátásairól nyilatkozni. A polgármestert láthatólag váratlanul érte a kérdés, de azért nem jött zavarba. Rövid gondol­kozás után egy mondatban vázolta a város pénz­ügyi helyzetét: — A város pénzügyi kilátásai rosszak, mert a kiadások állandóan növekednek, de a bevételeket mindenki le akarja alkudni, a keresetiadó-alanyok íppen ugy, mint a földbérlők. — Igy akkor előbb-utóbb felbillen a város pénz­ügy' egyensúlya. — Nem billen az fel soha. Ha látjuk, hogy billeg, akkor a mérleg fölszaladó serpenyőjébe ellensúlyokat dobunk és igy helyreáll ismét az egyensúly. Óvatos ember a polgármester nagyon. Vála­szol ugyan minden kérdésre, de olyan ügyesen semmit*' h°Sy véSeredményképen nem mond Más témával próbálkoztunk: A városrendezési program végrehajása iránt érdeklődtünk. Az aszfaltozás folyik - mondotta a polgár­mester - a Rudolf-térnek a kulturpaiota előtti részén maholnap már be is fejezik a munkát. Legalább Móra herenc nem panaszkodik majd többé hogy a por tönkreteszi a gyűjteményeket. A Kálvária-utca egyik oldala már elkészült most a másik oldalában dolgoznak. Sőt az uj 'aszfalt­burkolatot a villamos már ki is vágta. A Kossuth Lajos-sugárut kövezése elő van készítve. A kő i anyagot már kihordtuk, ha jó idő lesz, ott is meg- | kezdjük a munkát. A városrendezési program ke- ,! retébe tartozik az ártézi kúlfurás is. A kútfúró szerszámókat várjuk. Ha megérkeznek, megkezd­jük az uj kút fúrását. Szerencsére a csöveket már tavaly megvettük 33 millió koronáért. Ha most vennők, tizszer ennyibe kerülne. jt Ezzel azután be is fejezte a polgármester az aktuális városi kérdések ismertetését. Ráadásul azonban elmondotta, hogy Katalin cárnő idején élt egy humanista orosz iró, aki nem annyira irt, mint inkább jótékonykodott. A cárnőnek volt egy kegyence, aki szépirodalmi lapot szerkesztett és lapjába maga a legfelségesebb cárnő is irogatott. — Nagyon okos asszony volt az a Katalin, de az írásai néha alig értek valamit, sőt néha a sem­minél is kevesebbet értek. Az a humanista iró egyszer gúnyos hangú kritikát irt egy másik lapba a cárnő irodalmi működéséről. Ezért keservesen meglakolt. Katalin Szibériába száműzte a felség- J sértőt. Hármincöt évig sínylődött a szerencsétlen a szibériai száműzetésben és csak Pál cár alatt tér­hetett vissza Moszkvába — megtörten, haldokolva. Látogatókat jelentett be a hajdú, eltávoztunk és igy nem tudakolhattuk meg a polgármestertől a mese tendenciáját. Nagy a gyanúnk azonban, hogy a polgármester néha szeretne Katalin cárnő hatalmával^ és Szibériájával rendelkezni, ha már nagyon kínozzák a hírre éhes újságírók. A rádió-konferencia előkészítése. Genf, április 24. A rádió-telefonok területén való nemzetközi megértés tárgyában összeült konferencia tegnap befejezte a munkálatait. A konferencia a következő óhajtásainak adott kifejezést: 1. Hogy bizonyos hullámhosszmezőket kizá­rólag rádió telefon küldemények számára tartsák fenn és ezen mezőket különböztessék meg a dróttalan táviratozás számára fenntartott me­zőktől; 2. hogy számolva az amatőröknek a rádió­telefon fejlődése irán i nagy érdeklődésével, az amatőrök jogai megfontolás tárgyává tétessenek és bizonyos hullámokat az amatőrkisérletek számára tartsanak fenn; 3. hogy a csillapított hullámok leadása kizá­rólag a hajóforgalomban való vészjelzésre és az időjelzésre korlátoztasséir. A konferencia kéri a Nemzetek Szövetségét, valamint a táviró világuniót, hogy minden lehetőt tegyen meg az európai konferencia elő­készületeinek a meggyorsítására. Szeged, április 24. (Saját tudósítónktól.) A tej­hamisitók már megint születelnek, a szegedi vegyvizsgáló állomás állandóan el van foglalva a minták megvizsgálásával, de csak kivételes, ritka esetben talál teljes tejet, ellenben a zsír­tartalom rendszerint egy-két százalék között variálódik. A kofák és a közvetítők kivétel nél­kül lefölözik a tejet, mert a tejfölt jobban értékesíthetik (pláne liszítel keverve), mégis amannak a jobb tejnek a minőségét hirdetik, mikor az árát kérik. Azt lehet mondani, hogy szinte kémrend­szert létesítettek ezek az egészségre veszedelmes brigantik. A vegyvizsgáló állomásnak ugyanis több vármegyére kiterjed a hatásköre, az asszisztensek ki szoktak szállni — főleg heti­piacos napokon — a környékbeli városokba, nagyközségekbe is, hogy rajtaüssenek az ottani hamisítókon. Ilyenkor szünetel néhány napig a szegedi razzia a szegedi vizsgálattal együtt s a már egyszer-máskor rajtakapottak abban a hiszemben élnek, hogy véget ért az ő meg­szekiroztatásuk. Nosza hát, hamar fölcresztik a tejeket, akárhányszor negyven százalék erejéig is, vizzel P a vegyészeti állomás asszisztensei alig értek haza, fokozott tevékenység vár rájuk. Pedig ma már tökéletes biztossággal meg lehet állapítani, hogy mit kevernek a tejbe, mennyi annak a zsírtartalma. Finom, elmés műszerek, eljárások hirdetik az utolsó cseppig, mit tartalmaz az a kékilőszinü folyadék, amitől apró gyermekek kapnak görcsöket, felnőttek betegszenek meg. Van e ellenük védekezés ? Föltétlenül van, de győzze le az elíeszenvét mindenki a ké­nyelmetlenséggel szemben s jelentse föl őket kíméletlenül. Nem kell sajnálni azokat a régi, házhozjáró megbízhatókat sem, akik a gyöngél­kedő tehénnel takaróznak. Viszont sokan vannak azon az állásponton is, hogy amig tehén lesz, addig a tejet is ha­misítják. A gazda már otthon fölereszti s ugy továbbítja a közvetítőhöz, vagy adja át forga­lombahozás végett a cselédjének. Az ilyen esetekben kellene a nyomozást a legszigorúbb mértékben lefolytatni, senki se háríthassa át másra a felelősséget. Mert ha a gazdát meg lehet csípni s pellengérre kerül a neve, a legközelebbi alkalommal sokktl jobban meggondolja, hogy érdemes-e azért a kis pénz­harácsolási szenvedélyért erkölcsileg tönkre­tennie magát. Mert ugy áll a bál a tanyán is, hogy meg­van ugyan engedve minden huncutság, a gazda­körökből ezért senkit sem golyóznak ki, de a diffamáló büntetéssel, vagy pláne a politikai jogok megvonásával sújtott ember csak bélye­ges ember marad az ő szemükben is. Mindezekkel elleniéiben, azaz tán épp a felsoroltak alapján, idetartozik házi humoristánk véleménye is a következőkben: — Én is azt hiszem, hogy a tejhamisitást alig lehet megakadályozni, a rosszhiszemű, jog­talan keresményre áhitozók száma nem hogy csökkenne, inkább szaporodik aszerint, amint nő a drágaság és nőnek vele együtt az igények. Viszont megbetegszünk a hamisított tejtől, amelybe tanyei kutak rossz, szikes vizét öntik a merénylők. Egyezzünk hát ki becsületes módon, jelölje ki a hatóság azokat a tisztavizü, ártalmatlan kutakat, amelyekbe nem fulladt macska, nem ömlött trágyáié, esetleg fúrasson a sorompók tájékán uj ártézi kutakat. Aki aztán ezekből merített vizzel higitja a tejet, az kisebb büntetést kap, mint aki illegitim kutat használ. Teljes a büntetlenség, ha elárulja és hirdeti a százalékot. De ha már nem tudunk segiteni a briganliniz­mui>on, legalább tudjuk ig, hogy mit iszunk tej cimén. Olasz-cseh szerződés készill. Páris, április 24. A Matin párisi tudósítója azt irja, hogy Massaryk elnök olaszországi u.­jának egy Csehország és Olaszország közötti szövetségi szerződés megkötése a célja. A szer­ződés megpecsételi Csehországnak az olasz­jugoszláv ententéhez való csatlakozását és új­ból megerősíti a két szláv utódállam szolidari­tását. Az uj szövetségi szerződést dr. Benes irányítása alapján a garanciális paktum ugyan­olyan alapelve jellemzi, m nt a francia cseh szerződést.

Next

/
Thumbnails
Contents