Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

1924 április 24. * Z B O 8 P Millerand hir szerint a Ruhr-vidék kiürítése mellett van. London, április 23. A Daily Telegraph diplo­máciai tudóntója Franciaországnak a szakértői tervvel szemben elfoglalandó álláspontjáról ér. tesül, hogy Millerand nagyon pártolja nemcsak a megszállási költségek, hanem a Rajna-tarto­mányban lévő különböző szövetségköii bizott­ságok adminisztrációs költségeinek lehető leg­szűkebbre való szorítását. Ennélfogva még az eddiginél is nyomatékosabban készül sürgetni a Ruhr-vidék katonai és gazdasági kiürítését. Uj lakbérrendelet készül. Budapest, április 23. A nemzetgyűlés által most elfogadott szanálási törvény ja vaslaUudva­levőleg újból szabilyozza a lakbéreket. Értesü­lésünk szerint a kormány ugy intézkedett, hogy a törvény kihirdetése után ujabb lakásrendele­tet ad ki, amely felöleli' az eddig alkalmazás­ban vot lakbérleti szabályoknak a jövőben is érvényben maradó szakaszait és precizirozza a lakbéremelés mértékét, továbbá a felmondás határ .díjét. Az uj lakoérrendelet a népjóléti mi­niszter fogja kiadni, még valószínűleg április hó végén, tehát az uj bérnegyed bekövetkezte előtt. Az uj lakbérrendelet dolgában nemrég ankétet tartott a népjóléti minisztérium. Ezen a tanácskozáson részletesen megvitatták az uj lak­bérrendelet folytán várható helyzet*! és elhatá­rozták, hogy az uj lakbér rendeletben szintén könnyítéseket fognék lenni az építkezések elő­mozdítására és ezért fokozottabb mértékben fog­kát aranyparitásban fizetik. Ez a tiz százalék ugy oszlik meg, hogy hét százalék esik a lak­bérre, ameíyet a háztulajdonos kap kézhez, de ezenfelül a lakó köteles megfizetni a két szá­zalékot kitevő kincstárt és az egy százalékos közüzemi pótlékot. A tegnapi minisztertanácson kizárólag a lakás­kérdéssel, illetve a lakbérek megállapítására vonatkozólag kiadandó rendeletlel foglalkozott. A lakbérek emelésire vonatkozóiig a szanálási törvény ugy rendelkezik, hogy május 1-én az 1917-es Ukbérek hét százalékát fizetik a lakói aranyparitásban. A kormány csak az érdekelt­ségek meghallgttása után kívánja a lakbérekre vonatkozó végleges íendeleleket kiadni. Csütörtökön rendiivöli minisztertanács lesz, amelyen szintén ezt a kérdést fogják tárgyalni és végérvényesen megállapítják a lakoérfize­tések saorzó számát. ják érvényesíteni az építtetők azon jogát, hogy az újonnan felépített epületekben a béreket sza- ? A lakbérek megállapítása, hir szerint, ugy badon állapíthassák meg. \ törtémír, hogy május 1-én a lakbér négyszerc­A májusban fizetendő lakbérek az uj ren- « sét frietik a lakók. A hivatalos lap a minisz­delet szerint oly módon fognak alakulni, hogy > tertanács döntését követő nspon fogja közölni a lakók május 1-én a héke-házbér tíz százaié- ; az erre vonatkozó rendeletet. Csanádvármegye bizalma ellenzék nélkül. Csak az ellenzéki szónok volt jelen a közgyűlésen. A rendkívüli közgyűlést délelőtt 10 óra után nyitotta meg a főispán. Azonnal megkezdték a bizalmi indítvány tárgyalását, amelyet dr. Vajda Jenő vármegyei főjegyző ismertetett. Utána az egyik indítványozó: dr. Radocsay László beszélt. Bevallotta: Mígia sem lelkesedik a szanálásért, niár az is elszomorító, hogy szanálni kell, de és a szónok egy-kettőre ott tartott, hogy azért Bethlent mégis üdvözölni kell. Dr. Könyves-Kolonics József szerint az indít­vány nyitott kaput dönget, mert a szanálási javaslatnak nevezett törvénykomplexuraot a nemzetgyűlés már megszavazta. Ha az indít­ványozó urak a Kormányt dekorálni akarják, ne az 1913-ban megválasztott törvényhatósági bizottsági tag urak és egy jórészt háborús, vagy konjunkiurés vagyonokat reprezentáló virilis törvényhatósági bizottsági tagok által nyujíhaíó, fonnyadt, kellemetlen szaRu virágokkal díszítsék, hanem a szabad mező friss, illatos virágaival, amit azonban csak az általános titkos válaszlói jog alapján összeült néppartomén! nyújthat a mindenkori kormányoknak. Demokratikus vá­lasztói törvényt és igy tiszta választásokat követel. ítéljen a nemzet a szanáláai javaslatok fölött, nem pedig a házihasználatra Összehozott nemzetgyűlést többség é? a törvényhatósági bizottság. Ezután a javaslatok alko'mányjogi és pénzügyi elveit vizsgálja meg, majd a doísék ' kormányzati elvét ajánlja a kormány figyelmébe; igazságot oltogassanak a palotában és olcsóbb kenyeret áruljanak a piacon. A hatásos beszédét igy fejezte be: — Á kormány rossz pénzügyi és gazdasági politikája folytán a külföldi kölcsön elfogadá­sának és a vele járt súlyos terhek vállalásának kényszerhelyzete állott elő. Tehát amit a kormány folytatott, annak a levét most a nemzet issza meg. Az indítványt nem fogadja el, hanem kéri, hogy a törvényhatósági bizottság térjen felett? napirendre. Ne lövöldözzön már a^tö.vény­hatósagi bizottság régi, elöitöl'ő puskával akkor, akiikor a demokratikus világrend atüthetetien vértjeivel diadalmasan és feltartóztathatatlanul nyotaul előre. Bezddn József és dr. Petrovich György nemxstgyüíéai képviselő foglalkoztak az ellenzéki szónok beszédével. Eiőobi azt hangoztatta, hogy a bisalomnyilvániiásBt: nem a kormány­nak, tr<nem a hazának akarnak szolgálatot tenni. Petrovich dfcséreite' emlékezik meg a többségéről, amely oblektiv kritikát gyakorol. Magyarországot — mondotta — meg kell menteni az örök élet számára. Ezt kezdemé­Makő, április 23. (Saját tudósítónktól.) Az előirt adsg bizalmat szerdán Csanádvármegye elszállította Budapestre, hogy örömük teljék abban a szanálás héroszainak, a legújabb nem­zetmentőknek. Az ellenzék a távolmaradásával tüntetett gróf Bethlen István mellett, csak dr. Könyves-Kolonics József volt jelen, hogy a bizalom ne legyen színültig tejfel. Kemény igazságokat mondott a lelkesedő tábor szemébe, ez azonban hasztalan volt, mert szinte ki lehetett érezni a hangos tábor viselkedéséből azt az őszinteséget, hogy szeretnők mi azt az igazságot látni, amely minket az elhatározott bizalomtól eltérít. Hát nem is tértek el. — Nem tudom, mit mond, nem ismerem azt az urat. Sürü bocsánalkérésekkel távozott. — Pedig bámulatos a hasonlatosság 1 Máig se tudja, hogy véletlenül önmagamra hasonlítottam. Aztán kitelt az időm, jöttem hazafelé, inkább csak hozattam magam. Befeküdtem a vonatba s amikor figyelmeztettek, hogy át kell szállni, átszálltam. Velencében már szakadt az eső, Fiúméban őrjöngött a tavasz és Fenyéri Móric — én semmit sem tudtam a tavaszi ködről, csak aludni akartam. Hosszút, mélyet. A szalma­fonatos üveg chianti segített hozzá. Egyszer csak fölébredtem Reggel voll, barát­ságosan furakodott felém a nyugati napsugár, megkívántam a levegőt s leeresztettem az abla­kot. De nem néztem ki. Azért sem. Mit bánom én, merre lovagolunk most az acélsíneken. Ka­vargó szívvel, kaotikus gondolatokkal hevertem, a mellem egyre jobban fujtatott Az ember néha rajtakapja önmagát valamin, — én is több részből ailhattam, mert ,az eszem elkép­pedve szégyenkezett azon, hogy fütyörészek. Nem történt semmi különös. Csak ákácillat ömlött be az ablakon s valami őserő megérez­sá0 velem' hoSy átvergődve tengernyi keserü­FnA kedvetIenaégen, újra itthon vagyek. kiráiu o két hét,ei tzelőit nyitotta meg az olasz P^ermói nemzetközi világkiállítást. S* ^ bfiSf' a fÖt(be \ én rt nkádiák a WArni , a tengerparton, hogyan annv akarS y? 3 füs>öt De nem voil Sí MSJS* fÖ,ke,jck és ^nézzem T . a sok ritka virágot. Az ákac... az más. Az a miénk volt, akár­csak a harangláb a szópen szóló haranggal. Bib. nyezte Bethlen gróf és ezért érdemel köszönetet. Végűi még dr. Könyves-Kolonics fejtette ki a zárszó jogán, hogyha most kényszerhelyzetben vollunk, ezt a Bethlen- féle politikának köszönheti a nemzet, mert kél év előtt, mint Strakosch mondolta, még a saját erfnkből is talpra­állottunk volna. Azt kivánja, hogy olyan egyé­nek vegyék át a vezetést, akik seü forradalomban, sem az ellenforradalomban részt nem veitek. A főispán ezután elrendelte a névszerinti szavazást, ami — miután az ellenzék jelen sem volt — óriási többséget hozott a bizalmi indít­ványnak. A rendkívüli közgyűlésnek ezenkívül volt még néhány pontja. Ezeket azonban hozzászólás nélkül fogadták el. Igy tudomásul . vette a törvényhatóság a püspökkerti telkek értékesí­tését is. Vádak Gömbös ellen. Gömböa válasza. Budapest, április 23. Az egyik újság részle­teket közölt dr. Boroviczényi Aladárnak, IV. Károly volt bizalmasának könyvéből, többek közt a következőket: — Az antilegitimista mozgalom katonai és polgári ifjúsága a szegedi ellenforradalom óta Qömbös Gyula százsdos köré sereglett. Gömbös vezérkari százados volt a K. u. K. hadsereg­ben és Károlyi Mihály egykori híve. Gömbös saját, tanuk előtt tett. nyilatkozata szerint 1918-ban résztvett a Károlyi-forradalom előké­szítésében. Ó ugyanis báró Hazai veierezredes­hez, az utánpótlási iroda főnökéhez volt be­osztva és e helyről értesítette Károlyit a magyat csapatok elhelyezéséről a fronton, ami aztán lehetővé tette a Károlyi-párt szétzüllesztő poli­tikáját. Gömbös maga dicsekedett ezekkel 1918 i novemberében, amikor a Károlyi-kormány meg­bízásából Zágrábban időzött. , — Gömbös államtitkársága — irja Borovi­czényi — súlyos csapás őfelsége ügyére. Gróf Rádayval mindent közöltem, amit Gömbös szerepéről a Károlyi-forradalomban és az ösz­szeomlás idején megtudtam. Ráday nagyon csodálkozott, aztán megjegyezte, hogy Gömbös kinevezéséhez nem ragaszkodik, ezt különben is a miniszterelnök ajánlotta, akinek szervező tehetségre van szüksége. S eitem a Nemzeti - Kaszinóba, abban a reményben, hogy Magyary és Hertelendy urakat, akik elölt Gömbös az összeomlás idején való szerepéről nyilatkozott, ott megtalálom. A véletlen segített: a két urat valóban ott találtam. Megbizonyosodtam róla, hogy rz emiitett urak mindkettem emlékeznek az esetre és közléseikért helytállanak. Innen gróf Andrássy Gyulához, a kereszténypárt elnökéhez mentem, akinél épp?n látogatóban volt Ra­kovszky litván titkos tanácsor, a nemzetgyűlés elnöke. Elmondtam az uraknak, amit Rádaytól hallottam Gömbös államtitkárságára vonatkozó­lag és mindazt, amit Gömbösről tundlam. Andrássy és Rakovszky közléseimről jegyző­könyvet vettek fel. Gömbös Gyula a lapjában ezt válaszolja most Boroviczényinek: — Károlyi Mihályt a háború alatt személye­sen nem ismertem, soha nem láitam és vele semmiféle összeköttetésben nem voltam, sőt ellenkezőleg én voltam az, aki Wi!d József vezérkari századossal, jelenleg nemzetgyűlési képviselővel együtt Wekere Sándor akkori miniszterelnököt figyelmeztettem a magyar hatá rok védtelen voltára és arra a belső romboló munkára, amelyet Károlyi és környezete kitelt Amit Boroviczényi mond arra vonatkozó ak hogy én Magyary és Hertelendyurak% összeköttetéseimmel dicsekedtem volna szintén nem egyéb szemenszedett hazugságnál' " « « Amnesztia a bolgár kommunistáknak. , t/Z'JZf* 23 A l70b™i« mepszsvn la ?J52í?yMk ,82 amn«ztiáról szóló törvény­EfiSS PfT,y az 1923 júliusában é- decem­5££lHW?»t agrár-kommunista zavargások résztvevőinek amnesztiát nyújt. A kegyelemben csupán a mozgalom vezérei és a felbujtók re« részesülhetnek, akiknek száma köiüíbe'ül 40 re tenetö. Azt a módetó nditvanyt, amely az arone?ztiát a R dosz.ávov-kormány volt minisz­tereire is ki afcort?. terjesben', a kormány ellen­lésére A 8-obr.uje efunsiloti*.

Next

/
Thumbnails
Contents