Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-23 / 93. szám

Egy— éra 1200 korona MrtMutta** u KMdúkma'Si i Deák Perenc-DtcB 2. (Tö><wüttoUTal izemben.) Teie]«* lS-SH.Szeged* megjele«tt MtM kivitelével minden •a*. «IJM szám ira 1300 ko;««. előfizetési trák: Egy ltum helyben 25000, Bnda«WM H Vidéken 30000 kot. Hirdetési árak 1 Ft,hasábon 1 mm. 300, egy hasábon 100, más léi hasábon BOOK-SsDref közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szöig 4000 kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 4500 korona. Családi irtesités 35000 km. V. Ivfolyatn. Szeged, 1924 április 23, SZERDA. 93-ik szám. Kellemetlen idegenek. A háború előtt előkelő idegenek szoktak nálunk járni, ami rendesen sokba került ugyan, de ízért megérte, amibe kerQlt. Az iiyen előkelő idegeneknek a kedvéért szokták a magyar városokban az utakat egy kicsit rendbehozni, az utcákat felsöpörni és a középületek vakolatát helyrepofozni. Például a Henrik porosz herceg kedvéért egyszer öt vármegyében ugy helyrehozták az országútikat, hogy még tán szappannal is felmosták őket, amivel el is értük azt, hogy a fenséges ur nagyon elragadtatva veregette meg az akkori miniszterelnökünk vál át éa azt mondta neki, bogy ilyen autó-utak még a menyországban sincsenek. Mióta a háború ugy elbánt velünk, azóta nemcsak az országunk nagyrészét vesztettük el, hanem elvesztettük az előkelő idegeneket is. Még csak a patagóniai alkirály se tisztel meg bennünket a látogatásával, nem is szólva az orosz nagyhercegekről, akik most már inkább a párisi Bacchus-pincékben lövik a bakot, mint Pusztaszeren, szegények. A hiba természetesen nem mibennünk van, mert mi most is csak olyan hódolattal fogadnánk a világ előkelőségeit, mint ezeknek előtte, a hiba ott van, bogy ezek a régi gentlemanek most már sehol se találhatók. Mi hiába maradtunk a régiek, a gonosz világ nem respektált bennünket és tökéletesen megváltozott körülöttünk. Egyik országban egy prókátor az ur, a másikban egy tanitó, aki egy szocialista újság élén tanulta ki a politika iskoláját, a hérmadil-ban egy professzor, a negyedikben egy mérnök éa igy tovább. Amilyen az ur, olyan a szulgg, — ebben a fölfordult világban már a diplomaták se olyan fess gavallérok, mint például a mi nagy Berchtold Lipótunk volt, aki még a világháború sínjeit is olyan fessen rakta le, hanem boltosok, bankárok, sőt akármilyen hihetetlen dolog, még rounkásembeiek is vannak köztük. Ilyenek azok az idegenek, skik most ellátogatnak hozzánk s akik — a szó köztünk maradjon — valóban kellemetlen idegenek. Mert mi történik például most is, mikor az angol munkáspárt kiküldöttei járnak itt, mint a magyar szociáldemokraták kongresszusának vendégei? Arról nem is beszélünk, hogy ezik nem finom arisztokraták, akik vadáozkosztütnben csodálják meg Magyárhon természeti szépségeit, beleértve fehérszen élyeinket és a feketéket ie. (Tudniillik a cigányprímásokat.) Ezek ahelyett, hogy sét&lovaglast tennének zöldülő erdeinkben, a munkáslaká^okat tekintik fel és ahelyett, ho^y csikóíenyeszté&ünk titkai iránt érdeklődnének, a tr.agyar ewberíenyéKzet ügyében tesznek mindenféle kellemetlen kérdéseket. De hát még ezt is esek el lehetne bírni. Elvégre meg lehet velük értetni, hogy elfogult emberekkel álltak szóba és az érdekelt felek mindig rgyoldahi információt adnak. A munkás-viszonyokról Festeticb herreg tudna őket híteltérdemlően tájékoztatni, a numerus claususról Haller István és a jogrendről Héjjas Iván. Magúira vessenek az angol munkás urak, ha nem őhozrájuk fordultak. Ellenben nehezebb kimagyarázni ez olyan apró kellemetlenséget, mint amilyen a apcfflldemokrfcta kongresszuson történt, ahol 3z kényielen volt felháborodva tHíakozni az eHflP, hogy hivatalos hgent provokateurö^ lapul]?"! meg a munkássá seraban. Hogy felaábotodá .a jogos volt, bizor.yiija az, boj,y felsró itására a leleplercí s idik kisomnolyog'aS az ülésteremből. Jól errsüK meg, nee <2 nyilvános rendőri ellenőrzésről van itt sző, amely M&gyfrországon minden nyilvános politikai gyüléíen ott van s meglehetős élénken meg ia nyilvánul. lit annak a rendszernek a megnyilvánulásáról van szó, ameiyet a Bvcb-korszak óta spicli rendszernek neveznek Magyarországon s amelyet ime a Nádossy-korszak is keblén melenget. Kérdés persze, hogy ott vannak-e a spiclik például az egységes párt gyűlésein is, vagy ott voltak-e esztendőkön keresztül az ébredők gyűlésein? S ez olyan kérdés,amelyre az angol munkások megint csak a magyar munkásoktól várják a feleletet, mert ba Bethlen Istvántól várnák, talán zavarba jönne a magyar kormányelnök, aki Angliában olyan lelkesen vallotta magát a közszabadeág hívének és a szabadságjogok tisztelőjének. Nem tulajdonítunk nagyobb fontosságot az esetnek, mint aminőt érdemel, de viszont nem is szabad semmibe venni, mert tetszik tudni, az angol mnnkásság képviselői olyan nem kellemes idegenek, akik a maguk szemének hisznek és ezeknek a nem kellemes idegeneknek nsgy befolyásuk van a maguk hazájában és nekünk fontos, bogy az a befolyás ne ellenünk, hanem mellettünk érvényesüljön. Ez nekünk fontos, nem a szocialista munkásság, hanem a magunk polgári szempontjából és ezt nagyon jói tudja Bethlen István is, akinek se a tisztániá'ását, se a jószándékát nem vonjuk kéístgbe. Azzal is tisztában vagyunk, bogy Bethlen István minden ügyessége mellett is rendkívül nehéz helyzetben van s nagy kolonc rajta a saját közel-muitjc, mikor vissza akar térni régi liberális múltjához. De ha a kolonc ilyen sürün visszarántja, ha a balkeze, akár Nádossynak hivjék, akár Rskovszkynak, mindig meg fogja a jobbkezét, ha szándékos rosszakarattal, vagy szándéktalan ügyetlenséggel mindig tettekkel kompromittálják az ő elvi kijelentéseit: akkor a kellemetlen idegenek segítségével se fogja megmenteni az országot. Ha a tisztulás folyamata gyorsabb nem les;, akkor a lassúság épp ugy el fog vesziteni bennünket a külföldi kölcsön jegyében is, ahogy elveszített volna, ba Ulain Ferencnek sikerült volna a kellemetlen idegenekkel szemben az Ö előkelő idegeneit behozni az országba ... JLLIUI-TiriTLLU 111111 Nemsokára tárgyalják a büntetőjogi novellát Budapest, április 22. (Tadósitónk jelentése.) Qróf Bethlen István miniszterelnök korábbi elhatározásához képest szabadlabra helyezte ti a zalaegerszegi internálótábor politikai foglyait és amint Berliy Gyulával közölte, a politikai internálás intézményét a legközelebbi jövőben, mihelyt az ui büntetőjogi novella törvényerőre emelkedik, véglegesen megszüntetik. Ami az emigrációt illeti, mindazok, akik aulyos bűncselekmény vádjával nincsenek terhelve, a letaríóztaiáe veszedelme'nelküi hazajöhetnek és. önként a bíróság elé állhatnak, hogy malijukat igazolják. Azok ügyében, akiket a kommün után slatáriálisan ítéltek el, a kormány felülvizsgálatot rendel el. Végül állandó bércgyeztető bizottságot fognak szervezni, amelynek hivatása a munkások és a munkaadók közti kérdifferenciák méltányos kiegyenlítése lesz. Pesthy Pál igazságügyminiízter a következőkép nyilatkozott: — Mire a vámtarifáról szóló törvény tető alá kerül, már a Ház elé terjeszthetem a teljes büntetőjogi novellát. A javaslaton most dolgozunk sz jgezságügyminisztériumban. Nagy Emil volt igazságügyminiszter javaslatát teljesen átdolgozzuk, kigyomláljuk a kigyomlálandókat és kiegészítjük még *zok*al az intézkedésekkel, amelyekre az én véleményem szerint szükség van. A kölcsönjavaelatok szentesítést. Czetller Jenő nemzetgyűlési képviselő a kölcsönre vonatkozólag a következőkben nyilatkozott: Nem hinném, hugy a kormányzó ur a szentesitését mindaddig foganatosítaná, amig valami határozott jele nicsen annak, hogy a kö'csön kötvényeit a külföldön mennyiben lehet plaszirozni, mert hiszen a kölcsön sorsa is jórészt ettől függ. jK kormány távollevő tagjai. Gróf Bethlen István miniszterelnök, aki a mult héten nap-nap után késő éjjelig részt vett a nemzetgyűlés ülésein, rövid időre vidékre utazott és csak rzerdán tér vissza a fővárosba. Báró Korányi Frigyes párisi utázása a kölcsön ügyével annyiban áll összefüggésben, hogy a pénzügyminiszter Párisban érintkezésbe lép azon pénzügyi körökkel, amelyek a kölcsön S elhelyezése tekintetében közreműködni óhaj' tanak. A szociáldemokraták kongresszusa. Viharos támadások a pártvezetöség ellen. — Propper be«zéde után elsimultak az ellentétek. Az ellenzék felszólalásaira Peyer Károly felelt, visszautasította az ellenzék támadásait és kávéházi kritikának minősítette azokat. A vitát hétfőn délután is folytatiák. A kongresszus hétfő délutáni ülésén folytatták a parlamenti frakciók működéséről megkezdett vitát. Közben megérkezett Schaeffer Ottó, a cseh-német szociáldemokrata párt megbízottja és tolmácsolta a pártnak üdvözletét. A felszólalók kifogásolták a frakció működését és a szanálással kapcsolatban kötött paktumot. A zárszó jogán Farkas István képviselő szólalt fel. Visszautasítja a frakció paktumkötéséről szóló állításokat, majd igy folytatja. — Az a munkásság, amely sárbatiporja harcosait, nem érdemli meg, hogy éretie dolgozzanak. Bizalmatlanság esetén lemond manmandátumáról. Leszögezni kivánja azt, hogy a frakció nem működik együtt a polgári pártokkal, holott az egységes ellenzéki front megalakulása szempon jából ez feltétlenül szükséges volna. Budapest, április 22. Vasárnap kezdődött a> szociáldemokraták idei kongresszusa, amelyet Pever Károly nyitott meg s beszédében üdvözölte a külföldi kiküldötteket, igy az angol munkáspárt, a csehszlovák és jugoszláv pártvezetöség kiküldötteit. ltl .. , , . Utána Cramp beszélt, aki az angol munkásDárt és internacionálé üdvözletét tolmácsolta s ismertette az angol munkásmozgalmat, összetartásra hivta fel a magyar szociáldemokrata ^Ezíitán a csehszlovák és jugoszláv kiküldöttek pártjuk nevében üdvözölték a kongresszus*. Peyer Károly elnök ekkor fig^lmcztetíe a kongresszust, hogy hatósági egyének is ülnek 1 sorsukban. Erre egy dekkhv aki a külföldi kiküldöttek között ült,, el is hagyta a termet. Ezután Farkas István a pérlveaetCség jelentését ismertette, majd Vanczák János számolt be a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának müaödéséről. Végül megkezdődött a vita, amelyben az egyik'kiküldött az ellenzéki csoport nevében bírálta a szociáldemokrata parlamenti frakció működését, amely nem elég hatékony és egy» szólvár . emmi erederényt sem tud felkutatni a l munkásság érdekében. A kongresszus a választ tudomásul vette. Következik a határozati i vaslat második pontja, a gazdasági helyzet tárgyalása. W Karoly nemzetgyűlési képviselő vázolja a gazdasági helyzetet és áttérve Magyarosság hely-