Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

1924 április 20. SZE QED 143 Kalap-vadászok. Amióta megdrágult a kalap s valamire valóért fél­milliót is elkérnek, elszaporodtak a kalap-vadászok. Nem is annyira vadászat ez, inkább olyan csereüzlet­féle, amire az egyik fél okvetlenül ráfizet. Hivatalban, kávéházban hirtelen csak azt veszed észre, hogy valami zsiros holmi marad a magad jó portékája helyén. Hasztalan vigyázol, a tolvaj mindig szemfülesebb s a kellő pillanatot zsákmányolja ki, amikor mással vagy elfoglalva. Mert végtére is nem lehet mondani, hogy másra sem gondolsz, csak a kalapra. Azt lehelne hinni, hogy a hajadonfős viselet teljes biztonság. Tévedés ez is. — Mi őrülünk ennek a divatnak, mondta egy keres­kedő, mert ebből van a legtöbb hasznunk. Meg is magyarázta rögtön, — Aki hajadonfővel jár, az ehhez szokik hozzá. Kerül azonban zimankós Idő, amikor kénytelen leborí­tani a fejét. Már most egészen bizonyos, hogy az ilyen ember otthagyja a kalapját a legelső alkalommal vagy a kávéházban, vagy valamelyik hivatalban, mert a ki­vételes helyzet gyengébb a megszokásnál. Sose kapja vissza a h olmiját, ami aztán csak nekünk jelent vásárt. A kalaptolvajokon azonban most ugyancsak kifogott egy ügyvéd, aki dr. T. B. betűt rakatolt a vadonatúj kalapjába. Kedden tárgyalása volt a lakáshivatalban s mikor távozni készült — körülbelül utolsónak is ma­radva — egy meglehetősen ócska holmi várakozott rá a P. Aí. betűkkel. A rosszhiszeműség olyan nyilván­való volt, hogy most már csak ennek a P. M.-nek a kilétét kellett megállapítani. T. B. hamar megfogta a kérdést, átnézte a lakás­hivatal aktáit, hogy kinek volt aznap dolga a hivatal­ban, igénybevelte a bejelentőhivatalt is, átlapozva a P. M. betűs népeket s mikor igy rájött a szórakozol ember kilétére, lopás cimén büntetőfeljelentést tett ellene. A tárgyalás, ha ugyan eljut odáig az ügy, min­denesetre érdekes lesz, mert ha hiányzik is a bűnjeles uj kalap, a cserébe otthagyott ócska, meg a lakáshiva­tal határidős könyve mindennél élénkebben beszél a kontra-alibiről. — Akik át akarták vágni a Tisza töltését. Az elmuit éjszaka Porgánynál három fiatal­ember, akik szerb megszállott területről jöttek át, át akarta vágni a Tiszát elzáró földtöltést. Munkájukat már meg is kezdték, de a csendőrök elfogták éi bevitték őket a tápéi csendőrségre. Itt elmondották, hogy az átvágással Szerbiát akarták megmenteni az árviztőt, ahol a viz már nagy területeket öntött el. Inkább a magyar földet öntse el a viz — mondották —, mint a szerbet. A csendörök behozták őket Szegedre, ahol közveszéiyü rongálás cimén indul ellenük eljárás. Férfifehérnemüek mérték szerint Grosz I.-nél Szeged. 820 Adler Nándor hegedűművész hangversenye csütörtö­kön este 8 órakor a Tiszában. Jegyek a szegedi Korzó Mozinál. Nincs drágaság. Egy kissé merésznek látszik ez a kijelentés igy röviden odavetve, de azért fenntartjuk és hajlandók vagyunk bizonyítani. A számok kétségtelenül nagyok és alig futja a kereset a mindennapira. De akinek pénze van, az sohasem vásárolhatott olcsóbban, mint ma. A napokban dolgunk akadt az öreg Mülhoffer kárpitosmtíhelyében és alkalmunk volt erről meg­győződni. Soha a legboldogabb béke korszakában nem produkált a kárpitosipar olyan műremekeket, mint amilyeneket ott láttunk. A legyező formájú berzser­fotel például a legraffináltabb izlés és kényelem igé­nyeit is kielégíti. A fotel egymásfölött elhelyezett kettős rugóin élvezet lehet elpihenni. Nem maradnak ezek mögött az egyéb változatos formájú fotelek sem. A szebbnél-szebb brokát-, selyem-, bársony-, bőr- és szövethuzatok a legpompásabb szalonoknak is előnyére válhatnak. Láttunk ott matracokat, amelyek a régi lószőrmatr.cok kényelmét megsokszorozzák, mert ezekben is rugók vannak a lóször között elhelyezve. Az öreg Mülhoffsrnek, aki évtizedeken át volt a leg­előkelőbb gyárak vezetője, alkalma van most tudását és leleményességét érvényesíteni, mert az ő megrende­lői csakúgy ín azt tartják, hogy amit ő készít, bármily nagyok is a számok, nem drága. Cimtáblák Jónásnál Szeged, Polgár-utca 8. Telefon 17-02. üsi Vluvszctékét Feketénél készíttesse, Szegedjei. lo-72 Korzó Mozi, Szeged PéSiTiis. ÁPRILIS 21-ÉN, HÉTFŐN CSAK EQY NAPIG! WERNER KRAUS, PUTTY LYA ÉS WLADIMIR GAIDAROFF a „Páris grófnője" c. film físzereplöjtvti aí ÉGÖ SZÁNTÓFÖLD Dráma 8 felvonásban Azonkívül: A pazar kísérő burleszk műsor Előadások kezdete : 3, 5, 7 és 9 órakor. Belvárosi Illatszertár Szeged, Széchenyi-tér 15, a „Kék Csillag" mellett­Telefon 706. Valódi Houbigant, Coty, D' Orsay par­fümök eredeti üvegekben és kimérve. Kölni vizek. A világhírű 471 l-es, orosz, japán, Johann Mária Farina, Julichplatz és Rudolfplatz eredeti üvegekben és kimérve. ízléses fésükészletek, haj- és ruhakefék, elegáns manikürkazetták. 682 Húsvéti locsolók minden illatban legolcsóbb árban. Legújabb NÖI FELÖLTŐK készen és mérték után, SELYEMTRIKÓ­JUNIPEREK, opál és grenadin BLÚZOK, férfi és női gyapjúszövetek méterenként legolcsóbb árban 74S REMÉNYINÉ divatáruházában SZEGED, főposta mellett. raásT i«P! HA NEM KÍRI HATÁROZOTTAN n csiKórtjE! TEHETE 726 szivarkapapirt A kisebbik fiam. A kisebbik fiamnak Miklós volna a becsületes neve, de odahaza csak Bocinak hívjuk és ezen a néven ismerik öt a pajtásai is. Akármilyen egyszerű is a Boci elnevezés, Horger professzor alkalmasint zavarba jönne, ha etimologiai alapon kellene a keletkezését elmagya­rázni. Pedig hát az eset nagyon egyszerű. A Boci név­vel Miklós ur még csöppség korában önmagát ajándé­kozta meg. Tulajdonképen öcsi lett volna, de az egy­esztendős gyerek torzításában oci-boci lett belőle. Szó­kopás folytán idővel az oci elveszett és megmaradt tulajdonnév formájában a Boci. Ma még a kisebbik fiam büszke, hogy két neve van. Ha kérdezik, hogy hívják, büszkén feleli: — Miklós is vagyok, meg Boci is. A Bocit majd a későbbi esztendők fogják lekoptatni. A kisebbik fiam most lesz ötesztendős. Természe­tesen még nem jár iskolába. Életrajzot irni ekkora emberről még alig lehet. Adalékokat ellenben már nála is lehet gyűjteni egy később megírandó életrajz szá­mára. Nem mintha valami kivételes gyerek volna, aki különb a többieknél és csodákat -művelne. Minden gyerek ellenben önmagában csoda és az emberré levésnek az a pár esztendeje, amely a beszéd kezde­tétől az első betű elsajátításáig terjed, csodálatos ki­virágzása az értelemnek, gyarapodása a primitív isme­reteknek és páraUan tárháza az eredetiségükben utol* érhetetlen megfigyeléseknek és nem mondvacsinált mondásoknak. Mindezeket a saját gyerekén bárki is tapasztalhatja, Sajnos módon, a gyerekléleknek a meg­nyilatkozásait szokták a felnőttek legkevesebb figyel­mükre méltatni és csak elenyésző töredék az, amit belőle fel is jegyeznek. Azt ugyebár természetesnek tartja mindenki, hogy a gyerek szereti a cukrot meg a csokoládét. Az enyén is. Annyira szereti, hogy esténkint legszívesebben a párnáját mázolja össze vele. Ha az anyja cukrot vagy csokoládét igér neki, nagyon pontosan beköveteli rajta. Ilyenkor furcsa párbeszédek keletkeznek. — Anyukám, máma jó voltam, kérek csokoládét. — Jól van, Bocikám, majd kapsz holnap. — Anyukám, add ide máma, mert te nagyon felejtés vagy. — Mikor felejtettem el, amit igértem? — A múltkor is, mikor kiszöktem a Stefániára, azt mondtad, hogy kikapok és nem kaptam ki . . . Lá­tod .. . elfelejtetted. — Hát gyere csak idei Boci hirtelen az asztal ellenkező oldalán terem. — Anyukám, tudd meg, hogy ez nem ir, mert én mondtam meg neked. Boci nagyon szereti a könyvet meg a mesét. Az apjának van vagy háromezer könyve, — a két gyerek­nek az lesz a millióknál többet érő öröksége — mód­jában van hát, hogy nézelődjék bennük. Természetesen csak az olyan könyvek érdeklik, amelyekben kép is van. Becsületére válik, hogy sok nagy embernél kímé­letesebben és gondosabban bánik velük. Jó néhány tucatot egyénileg is ismer és meg tudja jelölni őket. A megjelölés persze gyermeki fogalmak szerint való. A sok piros az Osztrák-magyar monarchia Írásban és képben. Az elefántos könyv Mark Twain utazása a föld körül. A címlapján van egy nagy szürke elefánt, Ame* lyikben a legnagyobb állat van, a Walther-féle gtologia. A reklámos könyv Matajának a moáern kommercializ­musról írott munkája, tele nagysikerű reklámok színes reprodukcióival. Ez különösen kedves könyve neki Kivüle még egy kis francia lexikon iránt viseltetik naev előszeretettel, melyet zászlós könyv néven ismer a különböző neszetek hadi és kereskedelmi lobogóiról Mégis talán legkedvesebb könyve a Busch album' Abban van a Max és Móric és le van rajzolva az is hogy tojja a nyuszi a húsvéti piros tojást. Amit a könyvekben lát és a mesékben hafl, azt kombinálni szokta a saját gondolataival. Ha bizonyos fogalmak hiányoznak, azokat a saját ötleteivel pótolja. A tengerről például tudja, hogy nagy viz és hajók járnak rajta. Ha a kapitány nem vigyáz, akkor lyu­kasztóra megy a hajó. Aki nem hiszi, tudja meg, hogy Robinzon hajója is ráment a lyukasztóra. Boci a könyvekből ismeri az angyalokat és felhőket. Az angyalokról határozottan antropomoif képzetei van­nak. A múltkoriban a leghatározottabb meggyőződés hangján magyarázta egy vele egykorú barátjának: — A felhők arra valók, hogy ráülhessenek az an­gyalok. Ezért a magyarázatért alkalmasint Rafael valamelyik képének a reprodukciója felelős. Viszont hihetőley I Bedő doktor bácsi felelős a bacillusok természetrajzi ; magyarázatáért, amivel Boci a tavaszi járványok idején lepett meg bennünket, mikor a polgármesteri havi jelentés konzekvensen arról számolt be, hogy nincs ragályos betegség a városban. Ebéd előtt Boci ön­állóan, kivonult a fürdőszobába: — Én most megmosom a kezemet, mert nem aka­rom, hogy kis állatok legyenek a hasamban Kircher Athanasius mellszobrot kapott valamelvit egyetem orvosi fakultásán, mert a tizenhetedik század­ban megírta, htgy a pestist apró állatok okózzák Egy öt esztendős gyerektől elég,' haa tStoSfaSak évtizedében? ' * 8zázad Valódi francia SELYEMHARISNYÁ T* _ _ FISCHER ZOtTjlH, Szeged, Kölcsey-u. 4. miy a m Slern lózsef cí^Sj: ^ Alapíttatott 1860. évben O. Női és férfi Ruhaszövetek O O Női-, férfi- és gyermek-fehérnemüek^O O Vászon- és mosóárúk O ­Kizárólag elsőrendű minőségben a leg­előnyösebb árakon.

Next

/
Thumbnails
Contents