Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

140 SZBOBD 1924 április 20. Ha Sliakó törvényhatósági várossá lesz. Érdekes nyilatkozatok az átalakulásról. Makó, április 19. (Saját tudósitónktóL) Régebbi óhaja Makó város képviselőtestületének, hogy a belügyminiszter, tekintetbevéve arravalóságát, törvényhatósági joggal felruházott várossá léptesse elő Makót. Az óhaj, mint egyhangúlag hozott képviselőtestületi határozat, már a miniszter elé került, akinek boldogító igenjére sokan türelmetlenül várnak. Az aztán igazán más kérdés, hogy Makó város megérdemli-e ezt az emelkedést s hogy a képviselőtestület óhajának vannak-e reális pillérei. Aki csak az utóbbi hetek eseményeit megfigyelte, éppen a képviselőtestület viselkedéséből meríthette azt a meggyőződését, hogy az átalakulás legalább is korai volna % hogy a városok versenyében — miután öt helyre tizenhárom város aspirál — Makónak természetszerűleg alul kell maradnia. Fontosnak tartottuk, hogy e kérdésben megismertessük a nyilvánossággal Makó város vezető egyéneinek véleményét, akik készséggel nyilatkoztak munkatársunknak arról, hogy van-e reménye a városnak az előléptetésre s ha igen, milyen előnyei és hátrányai lesznek az átalakulásnak. íme a vélemények: Tarnay Ivor Csanádvármegye alispánja: — Az olyan nagy alföldi városnak, mint Makó, ar,ennyiben a haladás útjára lép, idővel meglehet a reménye arra, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába lép. Azonban a jelenlegi pénzügyi viszonyok sokkal súlyosabbak, semhogy gondolni lehetne erre. A törvényhatósági jog nemcsak abból áll, hogy a vármegye nem birálja fölül s külön főispánja van, hanem rendkívül súlyos anyagi áldozatokat követel a várostól, különösen ha minden tekintetben városi niróra óhajt emelkedni. Sajnos, az utóbbi idők számos törekvése ellene mond a szándéknak, azonban az ellentéteket jóakarattal ki lehet küszöbölni. Sokkal megfontolandóbb azonban azon anyagi terhek vállalása, melyek szükségképeni következményei az átalakulásnak. E tekintetben a törvényhatósági bizottság, mint a •áros jelenlegi vagyonteltígyeieti hatósága, gondos mérlegelés tárgyává tögja tenni a teherviselő lakosság szempontjából, hegy tényleg elérkezett-e az ideje a — tényező felfogása dönti el. rníhő elbírálásban fog részesülni a Vépviseiőtesttíiet részéről előterjesztett óhaj. Az a beüitás teljesen téves, mintha a városnak csak azért volna szüksége az átalakulásra, hogy a törvényhatóság gyámkodásától szabadulion, mert hiszen ami súrlódás a város és a törvényhatóság között felmerüli, annak oka igen sok esetben az volt, hogy a képviselőtestület nem honorálta a törvényhatóság haladására irányuló serkentését — Az átalakulással természetesen jelentékeny tisztviselői létszámszaporitás jár és már ez a szempont is igen kérdésessé teszi, hogy a legfelsőbb felügyeleti Koncz vagy Csényi bácsival együtt sirvavigadó magyar humorral áldomásoztak a napi gond és bu torán s Tömörkény István cs. és kir. köztársasági elnök ur szakszerű előadást tartott a homoki és hegyi borok külömbségeiről, a török feketekávé készítése módjáról, a novibazári és bécsi három kis eszteridő katonadolgairól és egyéb földi jókról, az bizonyosan gondolhatott volna sok szépet és kedveset erről a férfiúról, de arra aligha gondolt volna, hogy most Magyarország egyik legnagyobb írója ül mellette. Tömörkény nem volt irodalmár a szó pesti kávéházi értelmében, nem is igen szeretett beszélni irodalomról, mert ő ugy tartotta, hogy a csókot gyakorolni keli és nem magyarázni, válamint a hazát szeretni és nem emlegetni. Egyszer sodródott bele valami nagy irodalmi disputába a kegyelmes asszony vendéglőjében, fiatal titánok szapulták az öregeket és viszont, egy valaki megjegyezte, hogy mégis csak nem szép dolog, már Tömörkényt is kikezdi ' egyikmásik kritikus a modernség szent nevében, mire Pista elővett néhány csekket Singer és Wolfnerék«l és az egész históriát elintézte ezekkel a szavakkal : Ez a legjobb kritika, embörök I Amig ilyenöhatóság figyelembe fogja-e venni az átalakulás óhajtását éppen a jelenlegi viszonyok között, s mikorja tendencia mindenütt inkább'a tisztviselői létszám csökkentésére irányul. Dr. Nikelszky Jenő Makó város polgármestere: — Túlságosan vérmes reményekkel nem tekinthetünk az átalakulás elé, mert tizenhárom város kérte az előléptetést. Ezzel szemben a kormány álláspontja az, hogy csak öt város kapja meg a törvényhatósági jogot. Ez esetben Makó nem számithat eredményre, mert az öt legfejlettebb és nem csak történelmi múlttal biró, de kulturális, kereskedelmi és ipari szempontból vezető szerepet játszó városok jönnek elsősorban tekintetbe. Tagadhatatlanul vannak fejlettebb városok, mint Szombathely, Nyíregyháza, Kaposvár, Eger, Szolnok, melyeknek több reménye lehet, de erős konkurensek Veszprém, Eger, Pápa, Esztergom és Nagykanizsa is. — Ha mégis sikerülne a dolog, előnye az volna, hogy a város közveltenül a minisztériumnak lenne alárendelve, ami látszólag gyorsítaná az igazgatást, ami , tényleg nem áll, mert a minisztériumokban lassú az ügykezelés s igy az alispán kikapcsolása igazán nem jelenthet sok előnyt. Előny volna az is, hogy a vármegyei útadó megszűnne s amit a város e cimen áldozna, kizárólag saját céljaira fordítaná. Azonban e ponton sem lehet panaszunk, mert a vármegye mindig szivén viselte a város útjait s amit fizettünk, azt a mi útjainkra fordították. . — Kétségtelen, hogy több hivatalra, de különösen sokkal több hivatalos helyiségre lesz szükségünk s a személyzetszaporitás is elkerülhetetlen. — Egyébént az adatgyűjtés most folyik s csak ha ezzel elkészülnek, akkor lehet a kérdésben tisztán látni s állást foglalni pro vagy kontra. Gorcsa Péter főjegyző, h. polgármester: — Makónak törvényhatósági várossá leendő átalakítása iránt az eljárás folyamatban van. Már 15—20 évvel ezelőtt is indítottak eziránt mozgalmat, de ennek a mozgalomnak, az akkori adózási viszonyok miatt, eredménye nem lett. Az átalakítást különben a törvényhozástól nem is kérték. A mostani mozgalom egészen komoly akaratból folyik s a képviselőtestület egyhangú határozatán alapszik. — Az átalakulásnak nézetem szerint semmi akadálya nincs. Kulturális, gazdasági és népességi szempontokból elég erősek vagyunk ahhoz, hogy a tőrvényhatósági szervezetre áttérjünk. Sőt az átalakulás a mai földrajzi fekvésünk következtében nemzeti érdekből egyenesen kívánatos is. - Az átalakulástól sok előnyt várhatunk: az igazgatás előbbrevitelét, a város anyagi megerősödését, a közszellem, a közfelfogás másiráaybani kialakulására és sok más egyéb, a fejlődés ügyét szolgáló üdvös dolgot. — Az eddigi vármegyei törvényes felügyeletre jogos panasza senkinek nem lehet. Érdekeink a vármegyénél, különösen annak alispánjánál mindig meleg istápolásra találtak, még is ha törvényhatóság leszünk, a központi igazgatással nyert közvetlen kapcsolat folytán behatóbban fogják megismerni ügyeinket s talán könnyebben jutna megvalósulásra a város közönségének kívánságai. — Nagyon fontosnak tartom, hogy a7 átalakulás esetén a városnak lesz közigazgatási bizottiága is, aminek utján minden közérdekű ügyben törvényes alapon emelheti fel szavát é» nyilváníthatja véleményét, — Az átalakulással a polgárságra számbavehető teher nem hárul s a költségek tekintetében csupán a vármegyei kezelésbe adott utak építési költségei körül lehetnek viták. % KÖNYVEK SCofzó Büoxi, Szeged Telefon: lt-85. ket, kapok, addig möglöszök elégödve! fcs ugy szép a legény, ha ballag, hát egy levesre.ami m£g hátra volt, „kikötöttünk" . Pistánál. fekete Szarka Mikor utoljára találkoztam vele, hideg napon, födetlen fővel, révedező tekintettel got* a nsza partján és hosszan, szinte bucsuz télvégi ? balia- [' f ftodva elnézte a vizecskét. Ami Petőfinek a puszta, < az volt a Tiszapart Tömörkénynek, istenfélő jó I ember volt, de napimádó, földimádó és népimádó } ember. Mikor a pesti klinikán vettem a halála hírét, elszorult a szivem, könnybeborult a szemem és többször ismételgetíem magamban: — Ez a mi legnagyobb háborús veszteségünk! Szegedi urak és egyéb parasztok, tudjátok-e mivel tartoztok még neki ? Április hó 22-én és 23-án, kedden és szerdán HEDDA VERNON-nal a főszerepben : St. Moritz démona Dráma 6 felvonásban, páratlan természeti felvételek. Azonkívül: Tot. 5:6000! Egy kisleány, meg egy telivér, különös története 5 felvonásban. Főszerepben: Mac Matrch. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Régi paprika és terménykereskedő felvesz j , j napidíj és jutalék mellett. I I 7 O í Ajánlatot Szeged „Postafiók ulut-ul 104. szám" küldendő. sas Dosztojevszkij: A féltékeny férj. Dosztojevszkij a fáradt, meghasonlott, kiüldözött lelkek irója volt. Szegénységben született és nőtt fel s a bánat már gyermekkorában eljegyezte. És ő megszerette és vitte magával a bánatot egész életén át, mint valami szent fogadalmat, vagy sorsajándékot Nélküle talán soha sem értette volna meg és tárta volna fel ismert finomságával az emberi cselekedetek okait, a keserves küzködéseket és talán soha sem tudott volna balsorsokat a krisztusi megbocsátás simogató jóságával menteni. Művészi elképzelésénekés boncolgatásainak tárgya az a titokzatos szerkezet volt, amit ugy hivnak, hogy lélek. A tett nála — felszín, keret, a tett oka, a lelki motiváció — az igazi cselekmény. Alakjai számunkra szokatlanok, nemcsak azért, mert többnyire a bün, a betegség, az abnormitás érdes és fojtogató, sokszor börtönszagu és félelmetes légkörét lehelik széjjel, hanem azért is, mert Dosztojevszkij testestől-lelkestől orosz volt, távoli, ködös és mindig megfejthetetlen. A végtelen szibériai hómezők reménytelen elhagyatottsága, az Észak fagyos nyugalma is magához idomítja az embereket. Egészen egyszerűek lesznek és nagyon is csendesek. A félelem, a gond beleási! az agyukba, de a lelkük szines álmokat sző szabads altató" dott, a halálos itélet bárdja. Egy szocialista összeesküvés szerencsétlen epilógusába került. Halálbüntetését kegyelemből — Szibéria vette át. A halálra való készülődés és a cella sötétsége a rettenet minden rugóját felpattantották benne és ettől fogva nem tudott mást, mint megvetni a rendet és a társadalmat. Kificamodott útját csupa boldogtalan ember keresztezte és csak akkor szólalt meg lelkében a szomorú, szorongó, de muzsikáló rezonancia, ha róluk beszélt. „A féltékeny férj" cimü regényében nem érezünk ilyen zord hatásokat. Dosztojevszkij maga is könnyű akart lenni. Témája nem monstruozus dráma, alakjai azonban rejtélyesek, mint minden orosz. Karikirozó vonalvezetése bár humorra törekszik, mégis sötét, mély, fekete kontúrokba olvad. Egyik főhősét, Veljcsaninovot, az öregedő ficsurat, aki hipochondriás tépelődések hálójába kerUl, régi bűneinek szellem járása állandó riadalomban tartja. Nyomasztó almai vannak, amelyek szinte folytonossághiány nélkül kapcsolódnak a valóság éber nyugtalanságába. Dosztojevszkij ezekben az álmokban páratlan művészettel viszi át a káprázatot az érzékeléshez, a telepatikus álomseitést a közelben lejátszódó cselekedethez. Ilyen álomban tudja meg Veljcsaninov, hogy a barátja, a féltékeny férj, Pavlovics Pável borotvával akarja elvágni a nyakát. És miért ? Mert Pavlovics Pável halott felesége leveleiből megtudja, hogy Velcsaninov felszarvazta. A feleségéről nem szól, csak a barátján akar bosszút állni. De nincs akarata, csupán felbuzdulásai vannak, tervek, amelyek züllései miatt már születésükben elsenyvednek. Gyilkossági kísérlete is véletlen, talán részeg elhatározás volt, amelyet szégyelt, de nem bánt meg. Veljcsaninov is gyenge ember. Jóság volt-e az nála, hogy Pavlovics Pávelt szabadon bocsátotta a meghiusult halálos bosszú után, csak kikergette, mint ngy kutyát, vagy a bün tudata bénitotta-e meg, nem tudni. Talán mindkettő. Dosztojevszkij Pavlovics Pávelben az „örök férj "-el akarta inkarnákii, a férfinek azt a típusát, amelyik nem tudja az életét másképen, mint házasságban leélni. Röntgen-szemekkel nézi az embereit és képes minden lehetetlenségüket elhitetni velünk, mert mindegyikben találunk egy pontot, egy gondolatot, egy hangulatot, amellyel közösséget tudunk érezni. A regényt Trócsányi Zoltán fordította gördülékeny, jó stílusban. Az ízléses, szép kiállítású könyv a Géniusz kiadásában jelent meg. /. v. Tudományos problémák. (Lasz Samu dr. könyve ) Lasz Samunak, az öreg pesti professzornak * neve régtől fogva kedves és tisztelt a mi nemzedékünk szemében, mint tudósé is, mint iróé is. Sokan vagyunk szerte az országban, akik kis deák korunkban az ö tankönyveiből ismertük meg a fovek, fák, madarak életét, a bennünket környező szervei világ titkait. S a gyöngéd és jhalkszavu professzor az iskolán kivül se hagyta el tanitványait. Tudománynépszerűsítő cikkeivel évlizedek óta találkozunk a napilapok hasábjain. Lasz Samu a felnőtteknek is tanítómestere, a magyar közönségnek egy nsgy része az ő könnyed, szines. mindig eleven ttilusu és mindig nivós tárcacikkeiből tájékozódik a természettudományok legújabb problémáiról. Nagyon hasznos és nagyon értékes munkát végzett egy hosszú életen keresztül Lasi Samu s erre tette