Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-17 / 90. szám

ffry— tnsém é&a 1200 kororta. j t* ttaddíiv*:«Í1 IMA ferenc-utca 2. (Föí*tiSil«>iávalizemben.)Teleim l»-!lA.»ieged" megjeleHUö kivételével minden a«re» «ím ára 1200 ko. m, Klflfiaetéai árak! E«l IMII helyben 25000, Buds>»»•« is vidéken 30000 k«?, Hirdetés' 4rak i Péltmsábon l mm. 3C0, egy hasábon 600, máilél hasábon 900 ((.Szövegközi 25 százalékkal drágább. AprCiirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények toronként 45(10 korona. Családi értesítés 35(100 kor. Sxeged, S924 április 17, CSÜTÖRTÖK, 90-ik szám. A senki Tiszája. A senki Tiszáji nem a Jókai regényeinek ka- I nyargós, kiöntéBes vize, amely nádasaiban orthont adott állat- és madárvilágnak, rejtőzködő helyet nyújtott az üldözött betyárnak, hanem az üres, elhagyott folyó, amelynek dagtdásái és apadását nézhettük a szegedi Stefánia-Ii^et biztonságot nyújtó kö&áijai mögül. Napokon keresztül néztük az árnak rejtelmes növekedését, amint elnyelte az alsó rakodópartot, felfelé emelkedve nyaldosta a lejáró lépcsők fokait, elérte az Eiffel hídjának vasszerkezetét, de a regatták épüleiéí és rgy-két dereglyét kivéve életet nem hordott a hátán. Mikor nagyságát, erejét legjobban mutogatta a szőke viz, akkor árulta el a legkevesebb életet. Aztán epadni kezdett az ár. De ez sz apadás nem volt olyan, mint régente. Nem előzték meg a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának pontos, centiméterekről szóló jelentései, nem tudluk, hogy mi történik a folyónak felső és alsó szakaszán, h nem csak következtettünk, hogy valahol gátszakadásnak kellett történni, mikor a viz meglepő gyorsassal apadni kezdett. Uíólsg kaptuk a hirt: a Tisza két helyült, csehszlovák ét jugoszláv területen is átszakította a gátat és a kiömlő vízmennyiség okozta az apadást, amelyet Szegeden is észlelhettünk. Valahogyan a T sza haldoklásának tekintjük azt, ami néhány esztendő óta előttünk lejátszódik. A régi Tisza, az egységes magyar Tisza, mellékfolyóival együtt nagyszerű vizrjzi és vízszabályozási egység volt, imely a Vásárhelyi Páloknak a dicsőségét hirdette és hivatva volt ' arra, hogy ütőere legyen az Alföldnek, forgelmat hordozzon a hátán s rakodópartjain raktárak, áruhalmok emelkedjenek. A báberu előtt megvoltuk a kezde'.ei ennek a gazdasági életnek. Tervekben sem voltunk szerények. Rendes f hajózás Szolnokig, a Maros hajózhatóvá tétele f Aradig, kereskedelmi kikötő Szegeden, téli kikötő a Ferenc-csatorna torkolatában, ezek ad ák nagyjából a körvonalait annak, amire törekedtünk u amire kétségtelenül előbb vagy utóbb el is jutottunk volna. A trianoni béke óta a szép folyóból, a Jókai és Vásárhelyi folyó jából, a nagy magyar vízből a senki Tiszája lett. Részekre szakítva, nincsen igazi gazdája s az ostoba elzárkózás, a kapkodó hozzánemértés olyan vészedelmeknek a képét idézi fe), melyeket azelőtt gondos elővigyázattal, az egész Tisza-medencének összetartozó egész g

yanánt való kezelésével el lehetett hárítani, ilyan képtelenségekre azelőtt még csak gondolni sem lehetett, hogy legyen vizszabályozó ét ármentesitó társulat, melynek területe három ország között fog megosztani s akárcsak a c«engelei és baláslyai kisgazdák, országok kerülnek abba a helyzetbe, hogy áteregessék a vadvizeket egymás földjeire. Az évszázados múltra visszatekintő vizszabályozásnak és árvizveozedelemnek ez ai csődje csak egyik jelensége a Tisza haldoklásának. A másik a forgalom meghökkenése és a forgalmi lehetőségek megszűnése. Aki a külföldön, Németvagy Franciaországban látta feleakkora vízik eleven, lüktető életét, gőzhajó és uszá yok isereiét, annak a lelkét nyomasztó súllyal üli meg a Tisza halotti némasága. Kél k«én megszámolhatja a Tiszának egész forgalmi ármányát és a szegedi kikötőnek egész hajóp rkját. Ha mindent összeszámolunk, nincsen Itt Jiao, még a folyamőr séf benzines nmádecskáját sem felejtve ki belőle. Nyári időben a szegedi két part közötti mozgalom talán megcstl|a az embert. Ez a mozgalom azonb n lokális jellegű. Szeged fölött és Szeged alatt már nincsen élet. Az egy csongrádi gőzös és az umztatási szezon idején egy-két tutaj Különben csak parimenti füzesek, agyagos oldalakban fészkelő parti fecskék, távolban elvesző tornyok és messze elhaló kolomp- és harangszó. Szint? szimbolikus jelentőséget tuIa;doniíhí> tunk a Tisza, a senki Tiszája haldoklásának. Ez is c?ak egy a csapásoknak z sorozatában, amelyet a trianoni béke reánk diktált. A nagy nemzeti összeomlás mellett talán kevésbé méltatták figyelemre, smint kellett volna, pedig a Tiszavidék népének van módja és alktlma, hogy napról-napra érezre és lapasztalj». Egyelőre nem is lehet várni a gyors javulőst és változást. Dí majd ha a szanálás munkája megindult és ha a főbiztos már belséiíe magái a magyar viszonyokba, nem lesz felesleges, ha lehozzuk ide a Tisza partjára és megmutatjuk neki, hogy szép folytakból, szőke folyónkból halottat csinállak ... MMMMMMMI^^ Alap a német jóvátételi problémák gyors megoldására. Berlin, április 16. A párisi német hadi'eherbizottság képviselője ma a köte kező jegyzéket nyújtotta át a jóvátételi bizot'ságnak: A német kormány tisztelettel igazolja, hogy átvette a jóváiételi bizot ságnak a szakértei véleményektől április 11-én kelt jegyzékét. A német kormány is gyakorlati alapot lát ebben a szakvéleményben, a jóvátételi problémák gyors megoldására. Kész ennélfogva közreműködését a szakértői bizottság szerveiben megígérni. Befejezték a szanálási javaslatok általános vitáját. A miniszterelnök csütörtökön mondja el záróbeszédét. Budapest, április 16. A nemzetgyűlés szerdai ülését ponttan 7 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Felszólítja Propper Sándor és Nagy Errö képviselőket, hogy a mentelmi bizottság határozatának megfelelően kövessék meg a Házat. Propper Sándor: Megkövelem a Házat. (Zaj a kormánypárton.) Nagy Ernő: Tisztelettel megkövetem a Házat (Helyeslés. A szanálási törvényjavaslathoz elsőnek Szeder Ferenc szólal fe'. Reflektál Erdélyi Aladár fejtegetéseire. Vannak, akik tisztességesen fizetik a mezőgazdasági munkásokat, de vannak, akik kihasználják a kedvező konjunktúrát és a sző szoros értelmében kizsákmányolják a mezőgazdasági munkásokat. Határozati javaslatoké terjeszt be, amelyek szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjesszen elő a mezőgazdasági munkások betegség és baleset esetére való kötelező biztosításáról törvényjavaslatot a nemzetgyűlésnek, a mezőgazdasági munkabérek megállapítására hivatott bizottságokról és a munkaügyi bíráskodásról, továbbá utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a munkanélküliség meggátlása céljából sürgősen kezdje meg az utak, a vasút és a csatornahálózat kiépítését. A hadirokkantak ügyének végleges rendezése céljából sürgősen terjesszen be a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. Végül utasítsa a nemzetgyűlés a bülügyminiszicrt, hogy az egyesülési és gyülekezési jog biztosítására vonatkozólag nyújtson be törvényjavaslatot. A szanálási javaslatot nem fogadja el. A következő szónok Szilágyi Lajos. Szilágyi beszéde elején visszautasítja a személyét ért támadásokat. A szanálási javaslat bírálatánál megemlíti, hogy az 1. számú jegyzőkönyv az általános béke érdekében állóknak mondja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kölcsönnel kapcsolatban kilátásba helyeztek. Inkább azt tartaná az általános béke érdekében állónak, ha visszaadnák határainkat és betartanák a Millerand-féle kísérőlevelet. A miniszterelnöknek különben a külföldi kölcsön ügyével kapcsolatosan először belső ellenfeleivel kellett volna megegyeznie. Pártközi konferencia elé kellelt volna terjeszteni a kölcsönkérdés komplexumát és ha engedményeket tett volna a kormány, az ellenzék egészen más álláspontra helyezkedett volna. Kifogásolja, hogy a kormány nem ad választ az interpellációkra. Eddig Tsszesen 296 interpelláció maradt válasz nélkül. Állítja, hogy a kormány korábbi kardcsörtető politikája hozta létre a kisántántot és idézte elő külpolitikánk kudarcát. Magyarország világpolitikai tekintélyét egyedül a helyes belpolitika adhatja meg. Az ellenzéknek csak az volt a célja a javaslat bírálatával, hogy felvilágosifsa a közvéleményt. Az ellenzéknek egyöntetűen az az álláspontja, hogy nem a külföldi segítségre, hanem nemzzli akarat meginditdsdra van szükség. A külföldi segítség a nemzeti elhatározás, szilárd akarat nélkül semmit sem ér. A nemzet nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt a Ház feloszlására és. uj választások kiírására a ma is érvényes Friedrich-féle rendelet alapján. Nincs más ut, mint uj választások kiír sa vagy u] kormány jövetele. A kormánynak minden egyes társadalmi réteget meg Kell mozgatni, mert különben olyanok fogják azt megtenni, akiknek uralomra jutását a minisztereinek nem akarja. A javaslatot nem fogadja el. Ulain Ferenc felszólalása. Ulain Ferenc: Elsősorban a Jóvátétel kérdésével foglalkozik. Idézi a miniszterelnök mult évi beszédét, amelyben azt mondta, hogy jóvátételt nem fogunk fizetni. A javaslat nem zárja ki azt, hogy 20 esztendőn belül megállapítsák a jóvátétel összegét. Törekedni is kell arra, hogy ez a megállapítás megtörténjék, mert különben mindig fejünk felett lebeg a jóvátétel Damokleskardja. Áttér a Jegybank kérdésére. Indítványozza, hogy a Jegybank alapszabályaiban mondják ki azt, hogy a Jegybank állal kihelyezett hiteleknek mindenkori összegéből legalább 30 százalékot a mezőgazdaságnak kell adni. Határozati javaslatot nyújt be; azonosítsa magát a nemzetgyűlés Bethlen István gróf miniszterelnök 1922 november 22-én Hódmezővásárhelyen tett ama kijelentéseivel, hogy Magyarország jóvátételt nem tud fizetni. A második határozati javaslat arra vonatkozik, , hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt arra, hogy a kölcsönt ne vegye fel, hanem dolgozzon ki egy ujabb tervezetet az ország talpraállítására, a német járadékmárka mintája a lapján. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Kiss Menyhért ünnepélyesen megköveti a Házat. 8 Czettler Jenő felszólalásában kijelenti, hogy elfogadja ugyan a javaslatot, de mégis bizonyos aggodalmai vannak Apponyi fejtegelései meggyőzték, hogy a javasla ok meg nem szavazása katasztrófád helyzet elé állítaná az országot. Kijelenti, hogy a szanálási javaslatok végrehajtása pénzügypolitikai rendszerváltozás nélkül nem vezethet célhoz. Elnök az ülést délután 3 óráig felfüggeszti. A délutáni ülés. A délátáni ülést 3 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Czettler Jtnő folylatja: Határozati javaslataiban többek közt azt kéri, hogy a tisztviselők