Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

iMrimsHMg és kttdóbiT*t»ii Dcftk Perenc-ulca 2. VbTiiliskcUwal nemben.) TeleVsa lI-83.A.Sxeged* meglde,;W kétM Irfvételtrel mindeu IgTt.rimára 1«» ko«UM. EM.xctésI Ew fe )«Wi bslyben ***», Buda.ntms t! ridow SCwm ** EffiV s«ái»* árai 1200 korona. SZEGI D ^JwMmm mSm jM illa® Éfc" M ifOE® rfirdetésiarak: Félbasibon I mm. 800, egy hasikat (M, misül usábon 900 K.Szive* kBit 25 szaza tikkal drigíbk. Apróhirdetés 10 széig 40M kor. SzövegközU kfizlemV nyek soronként 4500 ktrona. Családi értesítés 35C0* k»r. V. Molyam Szeged, 1924 április !, KEDD. 76-ik szám. Egymilliós bankó. Üdvözöljük az uj bankót, eddig a legnagyobbat, amit megjósolni nékünk soha semmiféle javasnak, táltosnak, béljósnak még csak eszébe se juíott. De a csoda, mihelyt valósággá válik, egyszeriben megszűnik csodának lenni. Mark Twain ismert nagy bankója volt a csoda, mert azt csupán az ö meséjében nem tudták fölváltani. A magyar egymilliós brikói sok-sok olyan ember fölválthatja most elsején, aki inkább szegény, mint gazdag ember. Ez a látszólagos képtelenség csak az utókor előtt lesz az; most ugy-e senkise tartja érthetetlennek? Ma az lenne a csodák CBodája, ba az egymilliós bankót, amely — leírás után — a magyar nyomdát nem fogja éppen dicsérni, hamarosan senkise tudná apróra váltani. Ebben bizony nem igen hiszünk, sem én, sem te, sem ö. TaIán egyedül báró Korányi hisz benne, ö is inkébb hivatali kötelességből. A pénzügyminiszter hivatalból optimista. S ez egészen rendén való. Vilmos császár att jósolta katonáinak a háború első nyv rán, hogy mire a fák lombja lehűl), otthon íesanek »yösctesen Németországban. Tisza István Ceigér e a legbizóbb bizakodás hangján, hogy egyetlea msgvar akácfa se marad oláh kézér;. Kötelességből tették, mert a vezéreknek hitet kell támvsztaniok és éleszteniük. A pénzügyek vezetőjének kiváltképen szüksége van arra, hogy bizalmat keltsen. Csak az a baj, hogy ezt Hegedűs Lóránt óta nálunk már m'ndenki tudja. Az a baj, hogy sokat csalódott hivők nem hktnek a hiitámasztók hivészben. Pedig lehet, hogy báró Korányi a legőszintébben hisz maga is a külfö'di feö csön s a vele kapcsolatos törvényjavaslatok mindent talpraállitó erejében s nera csupán hivatali lelkiismeretlenség bői optimista. Ml, az érdekelt soksság, elsősorban a terheit látjuk biztosak- | nak. Azok szinte már itt nehezkedő valóságok; a rettentő adók, amiket dehogy is Usz mosolygósabbakká, hogy a törvényjavaslat szerint meg nem haladhatják a jövedelmünk 75 százalékát. S Kállay is, Kotányi is egyéni hittel lehetnek optimisták abban, hogy a* elmúlhatatlan áldozatokat hazafias készséggel hozza majd meg mindenki — eltekintve az adóvégrehajtó kérlelhetetlen tekintélyétől. Optimisták lehetnek abban is, hogy jól működő adósróf, kényszerű állami árdrágítások végre is szanálják majd a nagyon beieg államkincstárt és az állam egész beteg gazdasági szervezetét. De mégis megérthető a polgárság pesszimizmusa, mert ha áldozatrakészen összeroskad is egy jó része, akkor mit ér már neki az óhajtott siker, ami Korányi minden őszinte optimizmusa mellett sem egészen bizonyos. A kormányé a nagy felelősség az óriási kockázatért, egészen a kormány* akkor is, ha a parlament ellenzéke nem gáncsolja el az egész menlőtervet. Ma már, mint Andrássy mondotta, a végsőkig menő parlamenti küzdelemre, a kormányterv kivitelének megakadályozására nincs idő. Mód sincsen rá, mert csupán akkor lehetne, ha szemmelláthatóan, szinte megfoghatóan jobb terv volna helyette készen, jól kifőzv, az ellenzék tűzhelyén. De ilyen nincsen. Közadakozásból azt a kétszázötvenmillió aranykoronát az aranyszivek minden sokasága sem adja össze; ha meg elkommuni- J zálnak a gazdagoktól, azon lehet, hogy rövid hizókurát tarthatna a szanalásra váró államkincstár, de még betegebbé válna tőle a szintén szanálásra váró ország, mert megszűnnék itt minden vállalkozás. Az ellenzék nem adhat most más, különb szanáUgj tervet a legutolsó órában, csak módosíthat taién a kormány tervén, enyhíthet talán az orvosság keserűségén, ánalmasságan, ameiyet a kormány irt recipére s a kormány fog beadagolni. A kormányé a teljes felelősség. Ámbár — ugy egészen őszintén szólva — mit érne ez'a felelősség, ha Isten ne adja, a szanálás netán nem sikerülne?.. Legyünk inkább mi is optimisták, ha nem is hivatali kötelességből, de polgári muszájból. Hátha eljön az a várva-várt csoda, hogy egymilliós bankót néhány rövid év múlva nem lehet már majd felváltani Magyarországon. Az ellenzék állásfoglalása a szanálási javaslatokkal szemben. Budcpest, március 31. (M Szeged tudósítójának teleíorijelenlése.) A politikai pártok érdeklődének középpontjában természetszerűleg a köfcrönjavaslatok sorsa áll. Csaknem az ös«ze« politikai pártokban a legizgalmasabb ülések volttk különösebb eredmény nélkül, mert a pártok úgyszólván egymástól várják a végleges elhatározíst. Különböző tervek merülnek fel a kölcfCntárgyalások idejére, többek kCzött az is, hogy az ellenzék egy része mondjon le a mandátumáról és vonuljon ki « nemzetgyü!é*b(Jl. A legutóbbi napokban egész a tegnapi napig is ezeknek a tereléseknek tekintetében a legteljesebb bizonytalanság voit tapasztalható, senki sem ismerte ki magát ebben a túlfeszített atmoszférában. A mai napon azonban már valamennyire tisztázódott a helyzet és egy kis nyugodtságot in tehetett észlelni én *rra lehet következtetni, hogy most már á közeli napokban egységes megállapodásra is sor kerül. A kormánypárt is Qiést tartott, A kölctönjavasiattal azonban nem foglalkozott, banem szerdán, vagy csütörtökön fog vele részleten foglalkozni. A kormányt támogató, valamint az ellenzéki pártok nirdegyike tertott értekezletet. A fajvédőké volt a legizgalmasabb. A párt egyrésze kidéitiíiM ti&cU, a má«i» '.ászé c -k t.eicén>* kritikát akar. Véglegesen holnap döntenek. Á szociáldemokraták frakctójfl sem döntött még. Egy rész a parlamentbe való kivonulást sürgeti, a másik éles kritikát. E|y hir szerint Bethlen bizonyos engedményeket tesz az ellenzéknek és feláldozza — Rakovszky belügyminisztert. Az igazságügymlnitztar Gyfinkön. Budopest, máicius 31. Dr. Pesthy Pál igazségügyminiszter es több képviselő Gyönkre érkeztek, hogy résztvegyenek a Falu-Szövetség gyűlésén. Pesthy Pált az állomáson ünnepélyesen fogadták. i Pesthy Pál az üdvözlésért köszönetet mondott, majd a következőkép folytatta beszédét: — A lét és nemlét kérdése előtt állunk. Az elmerülés veszélye fenyegeti a hajót és a kormányos mindenkit a födélzetre rendel, hogy kötelességét minden erejéből, sőt azonfelül is teljesítse. A kötelesség parancsszava tart itt, még ha egyénileg bele is pusztulok ebbe a vállalkozásba. Nem áltatok senkit, a feltételek, amelyeket a külföldi kölcsönhöz kötöttek, rendkívül súlyosak és mindnyájunkra óriási teiheket rónak. Azonban azzül a becsületes szóval mondom Önöknek, amelyet maguk is nagyon jól ismernek, ha ezeket a feltételeket nem fogadjuk el, holnap vagy holnapután ott állunk, ahol a németek. Az igazságügyminiszter ezután üdvözölte a Falu-Szövetség megjelent vezetőségét. Ezután Perlaky György német nyelven mondott beszédet, amelyben a Falu-Szövetség céljait ismertette. A szociáldemokraták pártértokezlete. A magyarországi szocialista szakszervezetek országos értekezletet tartottak a régi képviselőházban. Az értekezleten, amelyre 366 szervezet kí'ldöite ki képviselőjét, rendkívül szenvedélyes vita keretében foglalkoztak a drágasággal és a munkások gazdasági helyzetével. Kerrény támadások hangzottak el a kormány gazdasági politikája ellen, voltak olyanok, akik a szocialista párt mai vezetőségét vádolták gyengeséggel és a parlameti frakció lemondását követelték. Végre mégis a mérsékeltebb álláspont győzött és elfogadták a hivatalos határozati javaslatot, amely megállapítja, hogy a munkásság nyomorát a kormány gazdasági politikája és a bérdiktatura okozta. A nyomor leküzdésére a mindenkori létminimum törvényes megállapítását és biztosítását követelik. A fölhatalmazási javaslat a nemzetgyűlés együttes bizottsága előtt. Budapest, március 31. A nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottsága gróf Ráday Gedeon elnöklésével hétfőn délután ülést tartott, amelyen megkezdte a felhatalmazást törvényjavaslat általános vitáját. Heinrich Ferenc az első felszólaló. Nem kiván kiterjeszkedni azokra a pontokra, amelyek a Népszövetséggel való megállapodás eredményei, hanem egy pár olyan dologra, amelyekben a módosításnak helye lenne. Megítélése szerint a merkantil osztdlyiknak igen súlyos megterheléseket kell viselniük. Sándor Pál kifogásolja, hogy a kormány a mai hivatalos lapban törvényes felhatalmazás nélkül intézkedett a jövedelemadóbevellásoknak benyújtására nézve. Azt az eredményt, amelyet a kormány elért, nem tartja nagynak. Mindazáltal e javaslatot megszavazza. Farkas István kifogásolja a földadónak és általában a nagyobb vagyonoknak csekély adótermékét és ezzel szemben rámutatott a fogyasztási adó magasságára. Bitó Pál a házhaszonrészesedések és a forgalmi adónak nagyságát kifogásolja. Ugrón Gábor a javaslatot elfogadja és csak azt a kétdést veti fel, hegy vájjon hamarább és más utón nem lehetett volna-e elérni ezekhez az eredményekhez, amelyeket a kormány ettől a javaslattól; vár. Bethlen Iztván gróf miniszterelnök a felszólalások politikai részére reflektál. Ismerteti szokat az indokokat, amelyek szükségessé tették a románokkal kötött megegyezést a jóvátételi bizottság előtt lévő kárpótlás térdésében. A kisántánt államai súlyt helyeznek arra, hogy a magyar szanálási programm végleges megállapításával egyidejűleg tisztázzák a köztünk függőben levő legfontosabb kérdéseket, amelyek különösen a repardció ügyével kapksolatosak. így létesült a szerbekkel való megegyezés. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezésének kérdését illeti, ebben a tekintetben bizalommal van aziránt, hogy a Népszövetség segítségével a kölcsönt siketül elhelyezni. Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülhet, ex nemcsak hogy nem akadályozná a mi kölcsönűnk kibocsátását a pénzpiacon való konkuráciával, hanem ellenkezőleg csak előnyünkre szolgál abban a tekintetben, bogy a kölcsönhöz mielőbb hozzájuthassunk, mert ez végleges tisztázódását jelentené a középeurópai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát abban, taopy Európa politikai viszonyai immár konszolidálódnak s ezért rázkódtatásokiól nem kell többé tartani. Az ülés folytatását este nyolc órakor holnap délutánra tűzték ki, amikor folytatják a felhatalmazási javaslat általános vitáját. Apponyi a szanálási javallatokról. Budopest, március 31. A mult heti pártközi értekezlettel kapcsolatban Apponyi Albert a