Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-15 / 63. szám

SZEGED előtt, hogy a nemzetgyűlési pártok vezető politikusaival személyesen is fel óhajtják venni az érintkezést és azokk il szeretnének megismer­kedni. Bethlen István gróf ezért pénteken délelőtt hosszabb beszélgetést folytatott Scitovszky Bé­lával és megállapodtak, hogy szombaton a Hungária szálló helyiségeiben a nemzetgyűlési politikai pártoknak a kijelölt tagjait a Nép­szövetség bizottságának be fogják mutatni. A képviselők négy csoportban vonulnak fel a bemutatkozásra. Délután a bizottság tagjai Csáky Károly gróf, Rakovszky Iván, Vass József és Klebelsberg Kuno gróf miniszterekkel folytattak külön-külön beható tárgyalásokat és egyes miniszteri táicák körét érintő pénzügyi kérdésekről. A korona zürichi jegyzése. A korona zürichi jegyzésével és a devizafor­forgalom felszabadulásáról összefüggő kérdések­ről illetékes helyen a következőket mondották munkatársunknak: — A korona zürichi árfolyamjegyzése mind­inkább veszitett jelentőségéből. Az illetékes pínzügyi tényezők főtörekvése jelenleg arra irá­nyul, hogy olyan normális helyzetet teremtse­nek, amelyben a korona külföldi jegyzése és a belső vásárlóérték közötti különbség megszűnik. A Devizaközpontban most foglalkoznak a hátra­lékos devizatartozások összeírásával, ez azt a célt szolgálja, hogy az illetékes tényezők előtt tiszta kép alakulhasson ki a külföldi deviza­szükséglet arányairól, hogy ahhoz képest legye­nek foganatosithatók a devizaforgalom felszaba­dítása során történő intézkedések. A zsoldoshadsereg megszüntetése. Pénteken a parlament folyosóján egyes kép­viselők közölt az a vélemény alakult ki, hogy tanácsolni kellene a delegációnak azt a lénye­ges kiadáscsökkentést, amelyet a zsoldoshad­sereg megszűnése előidézhet. A trianoni béke­szerződés szerint ugyanis Magyarország 36000 főnyi z8oidoshadsereget tarthat. Ha a delegáció oda hatna, hogy a zsoldoshadsereg helyett 35.000 főnyi néphadsereget állitsunk, termé­szetesen a trianoni béke határain belül, lénye­gesen kevesebb kiadása lenne az államnak. Ezt a tervet a delegációnak propozició alakjában át fogják adni. A valorizációs Javaslat. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nem­zetgyűlés pénteki ülését negyed 12 kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után Rubinek István és társainak a 8 órás ülésekre vonatkozó in­dítványa feletti döntésre kerül a sor. Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Ellenzi az indítványt, mert nézete szerint a 8 órás ülések nem rövidítik meg a vitát. Kezdjék az ülése­ket délelőtt 10 órakor. Bzután"PűAofr József szólal fel. Csatlakozik Farkas Tibor indítványához. Javasolja, hogy a szombati és a hétfői napokon is tartsanak ülé­seket és akkor nincs szükség 8 órás ülésekre. A Ház többsége Rubinek és társai inditvá nyát fogadja el és igy a legközelebbi ülés 8 órás lesz. Ezután a valorizációs törvényjavaslat tárgyalá­sára térnek át. kényszerkölcsön cimén igénybevenni. Ez nem volna helyes intézkedés. Majd a kényszerkölcsön­nel foglalkozik ét kijelenti, hogy nagy hiba az is, bogy a felebbezéseket a pénzügyminisztérium birálja el. Kívánatosnak tartaná az állami üzemek megszűntetését. Szükségesnek tartja azt is, hogy ha már valorizálunk, akkor ugyanezen alapra helyezzük a fixfizetésüek jövedelmét, különösen az állami alkalmazottakét. Ezen a téren sürgős intézkedésekre lesz szükség. Most Rákóczi Ferenc szólal fel ét alkotmány­jogi szempontból birálja a kormány intézkedé­seit. Nem fogadhatja el a javaslatot, mert a demokraták elvei nem jutnak kifejezésre. Hatá­rozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány a törvényjavaslat megfelelő átdolgozása céljából kQld]e vissza a bizottságokhoz. Szünet után Pikler Emil szólal fel. A korona­; csempészéssel foglalkozva megállapítja, hogy Első felszólaló Görgey István: A koronarom- I Európa egyetlen államában sem fordult elő . „1.,.: I.st.jil Li.iimirliii n-F allan- íliion uiaavoAlAm Hu « mart nnm értrfíní tinin« lás okai közül egyeseket kiragadva az ellen­zéki képviselők olyan következtetéseket vonlak le, hogyha az eddigi pénzügyi politikánkat már régen megváltoztattuk volna, meg lehetett volna akadályozni a korona további esését. Elismeri, hogy a pénzügyi kormányzatnak voltak hibái és lehetett volna olyan intézkedéseket tenni, amelyek a zuhanást lassították volna. De kizá­rólag a kormány pénzügyi politikájának tulaj­donítani ezt a katasztrófális helyzetet, nem le­het. A korona zuhanásának egyik főoka, hogy, a termelésben a háború és a forradalmak kö­vetkeztében valóságos anarchia következett be. A kormány nagy erőfeszítéseket tett a korona zuhanásának megakadályozására és ez több íz­ben sikerült is neki. Nem a multak bűnét kell kuiatni. Ami a legutolsó koronazuhanást illeti, elismeri, hogy Kállaynak az a kijelentése, hogy a koronát le kell szállítani 0.03 ról 0.018-ra, olyan alkalom volt a spekulációra, amelyet ter­mészetszerűleg használt ki. Ezután jött a ko­ronarontás ügye. Ezt az ügyet túlságosan fel­fújták, mert hiszen nemcsak az örizetbevett ke­reskedők, hanem úgyszólván az egész gazda­sági élet leromló koronára helyezkedett be. Ugy tudja, hogy a kormány a részvénypapirokat is meg akarja adóztatni, még mindig az 1923 december 31-1 árfolyamok négy százalékát akarja ilyen visszaélés. Ha ez meg nem történt volna, nem következett volna be sem a dohány, sem a lakbérek megdrágulása. Nemcsak a szak­minisztert, hanem az egész kormányt felelőssé teszi a gazdasági válságért. Majd hosszasabban birálja a behozatali és kiviteli korlátozások visszásságait. Kifogásolja, hogy a közfogyasztásra szükséges cikkek behozatalát nem engedik meg. A nagynehezen kiadott behozatali engedélyeket is csak hónapokkal később kapják meg a kereskedők; ez a kereskedői osztályra nagy megterhelést jelent. A javaslatot nem fogadja el. Elnök ezután a vitát megszakitja és megteszi az előterjesztését, bemutatva Pesthy Pál levelét, amelyben igazságügyi miniszterré történt kine­vezése folytán lemond a nemzetgyűlés alelnöki tisztségéről. A lemondást a Ház tudomásul veszi. Vasadi Balogh Qyörgy, a közoktatásügyi bizottság előadója belerjeszti a bizottság jelentését a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatról. Elnök ezután jelenti, hogy Rakovszky I/án belügyminiszter kedden a napirend megálllapitása után fog válaszolni Hegymegi Kiss Pál inter­pellációjára, majd napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést kedden dél­előtt 11 órakor tartják, napirenden a valorizáció­ról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lásával. A városrendezés 1924. évi programja. (A Szeged tudósítójától.) A tanács által ös­szehívott kövezési bizottság pénteken délután tárgyalta le az 1924. évi városrendezés program­tervezetét Az értekezleten, amelyen a polgár­mester elnökölt ét Bokor Pál polgármeater­helyettes volt a programtervezet előadója, meg­jelent Rack Lipót pénzügyi tanácsnok, Berzen­czey Domokos műszaki főtanácsos, Bitó Bmö műszaki tanácsos, Breinovits főmérnök és a tör­vényhatósági bizottság számos meghívott tagja. Bokor Pál polgármeslerhelyettes b;vezetés­képen elmondotta, hogy a város hatósági az 1924. évi városrendezés programtervezetébe elsősorban azokat a munkálatokat vette fel, amelyeknek felvételét legjobban sürgette a la­Szeged, 1924 márdss 15 kosság, azután felvette a közgyűlési határoza­tokkal elrendelt munkálatokat, valamint azokat is, amelyeknek felvételét közérdekből tartotta szükségesnek. A program három részre oszlik. Az első részbe az állandó jellegű munkálatok, a kövezetlen utcák javítása, árok- és ctalornc­tisztitások és aufaltjavitások tartoznak, a má­sodik részben az uj burkolatok és feltöltések szerepelnek, a harmadik csoportba pedig az uj csatornák épitéset vették fel. Ezután a polgármesterhelyettes ismertette a program részleteit. A kövezetlen utcák egyenge­tésére, az árkok tisztítására, a makadam-utak fenntartására és a sárlehuzásoknál alkalmazott ; napszámosok bérére tizezer koronás nipizám- » bér alapján 32 és félmillió koronát irányzott elő a mérnöki hivatal. A programtervezet tizen­két napszámos alkalmazását tervezi á 270 munkanappal. Az értekezlet hosszabb vita után elhatározta, hogy 18 állandó napszámos alkalmazását javasolja és mivel az átlagos napszámbér ma már jóval több tizezer koronánál, kimondotta az értekezlet, hogy az előirt összeget megduplázza, mert ab­ban az esetben, ha a város csak a legkisebb napszámbért fizeti, éppen a nyári munkasze­zonban nem kap majd napszámost, pedig az az idő a legalkalmasabb a kövezetlen utcák rendbebozására. A nyilt és fedett főgyűjtőcsatornák tisztítására 20 millió koronát állit be a tervezet, a falazott csatornák rongálódásainak javítására és hiányai­nak pótlására 25 milliót, a megkezdett aszfalt­javitás folytatására a mult évben vett 31 vagon anyag felhasználásával pedig 50 millió koronát. A program első részében beállított kiadások összege 151,160000 korona volt, de ezt az ér­tekezlet Korom Mihály indítványára duplájára emelte fel. A kövezési bizottság legtovább a második programrész tárgyalásánál időzött, ami érthető is, mert ebben a részben megnevezett utcák szerepelnek. Az értekezlet kimondta, hogy nem kívánja a Zrinyi-utca gyalázatos állapotban levő aszfaltburkolatának kis bazalt-kockával való kicserélését, hanem az erre a célra vásárolt kő­anyaggal a Tisza Lajos körút közepét burkol­tatná ki a Kálvária-utcáig. A Kossuth Lajos­sugárut harmadik szakaszát — a gázgyártól a rókusi állomásig — szinlén rendbehozzák, még pedig ugy, hogy egy tizenegy méter széles uj burkolatot fektetnének le. A burkolatból nyolc méter uj kőből készül, a többihez a régi köve­ket használják fel. A felszabaduló kő megmaradt részéből pedig a Vasasszentpéter-utcának a Kertész- éa a Zsigmond-utca közötti szakaszát, a Sándor-utcának a Kecskeméti- és a Rózsa­utca közötti szakv8zát, a Nyár-utcának pedig a Vám-tér és a Mátyás-tér közötti szakaszát hoz­zák rendbe. Hozzájárult a bizottság a Lugas­utca feltöltéséhez, a Világos-utca, a Szabadság­tér és a Ballagi-sor közötti szakaszának a Szabadsajtó utca, Hattyas-sor és Földműm­utca közötti szakaszának és végül a Berlini­körűt, Kálvária-utca és Petőfi Sándor-sugárut közötti szakaszának terméskövei való kikövezé­séhez is. A programtervezet a második részben felvett munkálatok költségeit 526 és félmillió koronában állapította meg. A tervezet összeállí­tása óta azonban az anyagárak megháromszo­rozódtak. A harmadik részben az uj csatornák épitése szerepel 57 375 000 korona költségelőirányzattal. A polgármesterhelyettes a tervezet letárgya­lása után bejelentette, hogy a város ez évi költ­ségvetésében ötszázmillió koronát irt elő a köz­gyűlés városrendezési célokra. Ebből az összeg­ből már csak 232 millió korona maiadt, a többit elköltötték kövásárlások alkalmával. Mi­vel az értekezleten megjelent szikértők véle­ménye szerint a programban szereplő 735 millió koronának a mai árak mellett legalább másfél­milliárd korona felel meg, a még hiányzó ej és negyedmilliárdra póthitel felvételét javaso az értekezlet a város tanácsának. * Ezután Magyar József kért és kapott szólásra engedélyt. Csodálkozik azon, hogy a város ható­sága a Móravárosrésszel következetesen nem törődik, pedig ennek a városrésznek csak egyet­len kikövezett utcája van, a Vörösács-utca. Az utolsó tiz esztendőben egy darab követ sem helyez­tek el itt. Az állapotok tarthatatlanok, pedig ebben a negyedben lakik a legszegényebb népréteg. Javasolja, hogy a Katona-utca kikövezését ve&ye föl a tanács pótlólag a városrendezési pro­gramba. Ezen az utcán járnak ugyanis a katonák a gyakorlótérre és a kátyús kocsiúton nem mehetnek, felmennek lovastól, kocsistól a gyalog­járókra, aminek már többször komoly össze­szólalkozás volt s következménye a civil lakos­ság és a katonaság között. — Csináljuk meg ezt ai utcát — mondotta Magyar József —. hadd lássa ez a móraváros­részi cucilista banda, bogy a város hatósága vele is törődik. Berzenczey Domokos Magyar József felszóla­lására kifejtette, hogy véleménye szerint a Katona-utca helyett fontosabb lenne a bzéll­utca kikövezése, az is a Móra-vároirészben van, a várost költ össze a mezöséggel és a kálváriái

Next

/
Thumbnails
Contents