Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-15 / 63. szám

SZEGED előtt, hogy a nemzetgyűlési pártok vezető politikusaival személyesen is fel óhajtják venni az érintkezést és azokk il szeretnének megismerkedni. Bethlen István gróf ezért pénteken délelőtt hosszabb beszélgetést folytatott Scitovszky Bélával és megállapodtak, hogy szombaton a Hungária szálló helyiségeiben a nemzetgyűlési politikai pártoknak a kijelölt tagjait a Népszövetség bizottságának be fogják mutatni. A képviselők négy csoportban vonulnak fel a bemutatkozásra. Délután a bizottság tagjai Csáky Károly gróf, Rakovszky Iván, Vass József és Klebelsberg Kuno gróf miniszterekkel folytattak külön-külön beható tárgyalásokat és egyes miniszteri táicák körét érintő pénzügyi kérdésekről. A korona zürichi jegyzése. A korona zürichi jegyzésével és a devizaforforgalom felszabadulásáról összefüggő kérdésekről illetékes helyen a következőket mondották munkatársunknak: — A korona zürichi árfolyamjegyzése mindinkább veszitett jelentőségéből. Az illetékes pínzügyi tényezők főtörekvése jelenleg arra irányul, hogy olyan normális helyzetet teremtsenek, amelyben a korona külföldi jegyzése és a belső vásárlóérték közötti különbség megszűnik. A Devizaközpontban most foglalkoznak a hátralékos devizatartozások összeírásával, ez azt a célt szolgálja, hogy az illetékes tényezők előtt tiszta kép alakulhasson ki a külföldi devizaszükséglet arányairól, hogy ahhoz képest legyenek foganatosithatók a devizaforgalom felszabadítása során történő intézkedések. A zsoldoshadsereg megszüntetése. Pénteken a parlament folyosóján egyes képviselők közölt az a vélemény alakult ki, hogy tanácsolni kellene a delegációnak azt a lényeges kiadáscsökkentést, amelyet a zsoldoshadsereg megszűnése előidézhet. A trianoni békeszerződés szerint ugyanis Magyarország 36000 főnyi z8oidoshadsereget tarthat. Ha a delegáció oda hatna, hogy a zsoldoshadsereg helyett 35.000 főnyi néphadsereget állitsunk, természetesen a trianoni béke határain belül, lényegesen kevesebb kiadása lenne az államnak. Ezt a tervet a delegációnak propozició alakjában át fogják adni. A valorizációs Javaslat. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés pénteki ülését negyed 12 kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után Rubinek István és társainak a 8 órás ülésekre vonatkozó indítványa feletti döntésre kerül a sor. Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Ellenzi az indítványt, mert nézete szerint a 8 órás ülések nem rövidítik meg a vitát. Kezdjék az üléseket délelőtt 10 órakor. Bzután"PűAofr József szólal fel. Csatlakozik Farkas Tibor indítványához. Javasolja, hogy a szombati és a hétfői napokon is tartsanak üléseket és akkor nincs szükség 8 órás ülésekre. A Ház többsége Rubinek és társai inditvá nyát fogadja el és igy a legközelebbi ülés 8 órás lesz. Ezután a valorizációs törvényjavaslat tárgyalására térnek át. kényszerkölcsön cimén igénybevenni. Ez nem volna helyes intézkedés. Majd a kényszerkölcsönnel foglalkozik ét kijelenti, hogy nagy hiba az is, bogy a felebbezéseket a pénzügyminisztérium birálja el. Kívánatosnak tartaná az állami üzemek megszűntetését. Szükségesnek tartja azt is, hogy ha már valorizálunk, akkor ugyanezen alapra helyezzük a fixfizetésüek jövedelmét, különösen az állami alkalmazottakét. Ezen a téren sürgős intézkedésekre lesz szükség. Most Rákóczi Ferenc szólal fel ét alkotmányjogi szempontból birálja a kormány intézkedéseit. Nem fogadhatja el a javaslatot, mert a demokraták elvei nem jutnak kifejezésre. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány a törvényjavaslat megfelelő átdolgozása céljából kQld]e vissza a bizottságokhoz. Szünet után Pikler Emil szólal fel. A korona; csempészéssel foglalkozva megállapítja, hogy Első felszólaló Görgey István: A koronarom- I Európa egyetlen államában sem fordult elő . „1.,.: I.st.jil Li.iimirliii n-F allan- íliion uiaavoAlAm Hu « mart nnm értrfíní tinin« lás okai közül egyeseket kiragadva az ellenzéki képviselők olyan következtetéseket vonlak le, hogyha az eddigi pénzügyi politikánkat már régen megváltoztattuk volna, meg lehetett volna akadályozni a korona további esését. Elismeri, hogy a pénzügyi kormányzatnak voltak hibái és lehetett volna olyan intézkedéseket tenni, amelyek a zuhanást lassították volna. De kizárólag a kormány pénzügyi politikájának tulajdonítani ezt a katasztrófális helyzetet, nem lehet. A korona zuhanásának egyik főoka, hogy, a termelésben a háború és a forradalmak következtében valóságos anarchia következett be. A kormány nagy erőfeszítéseket tett a korona zuhanásának megakadályozására és ez több ízben sikerült is neki. Nem a multak bűnét kell kuiatni. Ami a legutolsó koronazuhanást illeti, elismeri, hogy Kállaynak az a kijelentése, hogy a koronát le kell szállítani 0.03 ról 0.018-ra, olyan alkalom volt a spekulációra, amelyet természetszerűleg használt ki. Ezután jött a koronarontás ügye. Ezt az ügyet túlságosan felfújták, mert hiszen nemcsak az örizetbevett kereskedők, hanem úgyszólván az egész gazdasági élet leromló koronára helyezkedett be. Ugy tudja, hogy a kormány a részvénypapirokat is meg akarja adóztatni, még mindig az 1923 december 31-1 árfolyamok négy százalékát akarja ilyen visszaélés. Ha ez meg nem történt volna, nem következett volna be sem a dohány, sem a lakbérek megdrágulása. Nemcsak a szakminisztert, hanem az egész kormányt felelőssé teszi a gazdasági válságért. Majd hosszasabban birálja a behozatali és kiviteli korlátozások visszásságait. Kifogásolja, hogy a közfogyasztásra szükséges cikkek behozatalát nem engedik meg. A nagynehezen kiadott behozatali engedélyeket is csak hónapokkal később kapják meg a kereskedők; ez a kereskedői osztályra nagy megterhelést jelent. A javaslatot nem fogadja el. Elnök ezután a vitát megszakitja és megteszi az előterjesztését, bemutatva Pesthy Pál levelét, amelyben igazságügyi miniszterré történt kinevezése folytán lemond a nemzetgyűlés alelnöki tisztségéről. A lemondást a Ház tudomásul veszi. Vasadi Balogh Qyörgy, a közoktatásügyi bizottság előadója belerjeszti a bizottság jelentését a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatról. Elnök ezután jelenti, hogy Rakovszky I/án belügyminiszter kedden a napirend megálllapitása után fog válaszolni Hegymegi Kiss Pál interpellációjára, majd napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést kedden délelőtt 11 órakor tartják, napirenden a valorizációról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásával. A városrendezés 1924. évi programja. (A Szeged tudósítójától.) A tanács által összehívott kövezési bizottság pénteken délután tárgyalta le az 1924. évi városrendezés programtervezetét Az értekezleten, amelyen a polgármester elnökölt ét Bokor Pál polgármeaterhelyettes volt a programtervezet előadója, megjelent Rack Lipót pénzügyi tanácsnok, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Bitó Bmö műszaki tanácsos, Breinovits főmérnök és a törvényhatósági bizottság számos meghívott tagja. Bokor Pál polgármeslerhelyettes b;vezetésképen elmondotta, hogy a város hatósági az 1924. évi városrendezés programtervezetébe elsősorban azokat a munkálatokat vette fel, amelyeknek felvételét legjobban sürgette a laSzeged, 1924 márdss 15 kosság, azután felvette a közgyűlési határozatokkal elrendelt munkálatokat, valamint azokat is, amelyeknek felvételét közérdekből tartotta szükségesnek. A program három részre oszlik. Az első részbe az állandó jellegű munkálatok, a kövezetlen utcák javítása, árok- és ctalornctisztitások és aufaltjavitások tartoznak, a második részben az uj burkolatok és feltöltések szerepelnek, a harmadik csoportba pedig az uj csatornák épitéset vették fel. Ezután a polgármesterhelyettes ismertette a program részleteit. A kövezetlen utcák egyengetésére, az árkok tisztítására, a makadam-utak fenntartására és a sárlehuzásoknál alkalmazott ; napszámosok bérére tizezer koronás nipizám- » bér alapján 32 és félmillió koronát irányzott elő a mérnöki hivatal. A programtervezet tizenkét napszámos alkalmazását tervezi á 270 munkanappal. Az értekezlet hosszabb vita után elhatározta, hogy 18 állandó napszámos alkalmazását javasolja és mivel az átlagos napszámbér ma már jóval több tizezer koronánál, kimondotta az értekezlet, hogy az előirt összeget megduplázza, mert abban az esetben, ha a város csak a legkisebb napszámbért fizeti, éppen a nyári munkaszezonban nem kap majd napszámost, pedig az az idő a legalkalmasabb a kövezetlen utcák rendbebozására. A nyilt és fedett főgyűjtőcsatornák tisztítására 20 millió koronát állit be a tervezet, a falazott csatornák rongálódásainak javítására és hiányainak pótlására 25 milliót, a megkezdett aszfaltjavitás folytatására a mult évben vett 31 vagon anyag felhasználásával pedig 50 millió koronát. A program első részében beállított kiadások összege 151,160000 korona volt, de ezt az értekezlet Korom Mihály indítványára duplájára emelte fel. A kövezési bizottság legtovább a második programrész tárgyalásánál időzött, ami érthető is, mert ebben a részben megnevezett utcák szerepelnek. Az értekezlet kimondta, hogy nem kívánja a Zrinyi-utca gyalázatos állapotban levő aszfaltburkolatának kis bazalt-kockával való kicserélését, hanem az erre a célra vásárolt kőanyaggal a Tisza Lajos körút közepét burkoltatná ki a Kálvária-utcáig. A Kossuth Lajossugárut harmadik szakaszát — a gázgyártól a rókusi állomásig — szinlén rendbehozzák, még pedig ugy, hogy egy tizenegy méter széles uj burkolatot fektetnének le. A burkolatból nyolc méter uj kőből készül, a többihez a régi köveket használják fel. A felszabaduló kő megmaradt részéből pedig a Vasasszentpéter-utcának a Kertész- éa a Zsigmond-utca közötti szakaszát, a Sándor-utcának a Kecskeméti- és a Rózsautca közötti szakv8zát, a Nyár-utcának pedig a Vám-tér és a Mátyás-tér közötti szakaszát hozzák rendbe. Hozzájárult a bizottság a Lugasutca feltöltéséhez, a Világos-utca, a Szabadságtér és a Ballagi-sor közötti szakaszának a Szabadsajtó utca, Hattyas-sor és Földműmutca közötti szakaszának és végül a Berlinikörűt, Kálvária-utca és Petőfi Sándor-sugárut közötti szakaszának terméskövei való kikövezéséhez is. A programtervezet a második részben felvett munkálatok költségeit 526 és félmillió koronában állapította meg. A tervezet összeállítása óta azonban az anyagárak megháromszorozódtak. A harmadik részben az uj csatornák épitése szerepel 57 375 000 korona költségelőirányzattal. A polgármesterhelyettes a tervezet letárgyalása után bejelentette, hogy a város ez évi költségvetésében ötszázmillió koronát irt elő a közgyűlés városrendezési célokra. Ebből az összegből már csak 232 millió korona maiadt, a többit elköltötték kövásárlások alkalmával. Mivel az értekezleten megjelent szikértők véleménye szerint a programban szereplő 735 millió koronának a mai árak mellett legalább másfélmilliárd korona felel meg, a még hiányzó ej és negyedmilliárdra póthitel felvételét javaso az értekezlet a város tanácsának. * Ezután Magyar József kért és kapott szólásra engedélyt. Csodálkozik azon, hogy a város hatósága a Móravárosrésszel következetesen nem törődik, pedig ennek a városrésznek csak egyetlen kikövezett utcája van, a Vörösács-utca. Az utolsó tiz esztendőben egy darab követ sem helyeztek el itt. Az állapotok tarthatatlanok, pedig ebben a negyedben lakik a legszegényebb népréteg. Javasolja, hogy a Katona-utca kikövezését ve&ye föl a tanács pótlólag a városrendezési programba. Ezen az utcán járnak ugyanis a katonák a gyakorlótérre és a kátyús kocsiúton nem mehetnek, felmennek lovastól, kocsistól a gyalogjárókra, aminek már többször komoly összeszólalkozás volt s következménye a civil lakosság és a katonaság között. — Csináljuk meg ezt ai utcát — mondotta Magyar József —. hadd lássa ez a móravárosrészi cucilista banda, bogy a város hatósága vele is törődik. Berzenczey Domokos Magyar József felszólalására kifejtette, hogy véleménye szerint a Katona-utca helyett fontosabb lenne a bzéllutca kikövezése, az is a Móra-vároirészben van, a várost költ össze a mezöséggel és a kálváriái