Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-14 / 62. szám

SZEGED Szeged, 1924 március 13. Nyolcórás üléseken tárgyalják a valorizációs javaslatot. (A Szeged budapesti tudóütőjdtöl.) A nemzetgyü'és csütörtöki ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések és előterjesztések után Jelenti, hogy Széchenyi Viktor gróf sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt a szénkéneg beszerzése tárgyában. Propper Sándor mentelmi jogának megsértését jelenti be. A tegnapi napon Kőbányán népgyűlésen vett részt. Beszéde közben az oda kiküldött rendőrtisztviselő az ülést feloszlatta és lehetetlenné tel e számára, hogy választóival érintkezzék. A mentelmi bejelentést vita nélkül a mentelmi bizottsághoz teszik át. Nikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését Nagy Ernő kétrendbeli és Ulain Ferenc egyrendbeli mentelmi ügyében. Ezután a Ház Rubinek István és társai sürgősségi indítványa felett dönt. A nemzetgyűlés többsége az indítványt elfogadja és a javaslat tárgyalásának tartamára a sürgősségi szakasz rendelkezései lépnek életbe. Áttérnek a valorizációs törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. örffy Imre az első szónok. Általánosságban elfogadja a javaslatot részletes tárgyalás alapjául. Fejtegeti a valorizáció elméletét. Nézete szerint abban a pillanatban, amikor a stabilizáció beáll, megszűnik a valorizáció is. Polemizál Beck Lajos beszédével. — A pénzügyi és gazdasági életben bebizonyosodott, hogy a valorizáció igen jó hatással volt, a célt elérte, sikerült megakadályoznia a korona további kalasztrófális esését. Akik a valorizáció ellen foglaltak állást, azok csak a korona további romlását akarták elősegíteni. Ami az aranyvalutát illeti, arra nem lehet áttérni addig, arcig az egész államháztartás normális " viszonyok közé nem kerül. A hiteléletben a valorizáció miatt valószínűleg átmeneti krízis következik be. Ez azonban csak rövid ideig tarthat. Mindenesetre arra kell törekedni, hogy termelésünk ne szoruljon háttérbe a szomszédá lamokéval szemben. A hitel terén ma a helyzet az, hogy a jegyintézet 11 %-os hitelt ad és a bankok 30-50 %-ért továbbítják a termelőknek (Felkiáltások balról: 75%-érl.)A valóságban tehát ugy áll a he'yzet, hogy a jegyinézeii hitelek között és a bankhitelek között 200*/. a d fferencia. A bankok azt állítják, hogy a rezsiköltségek miatt kénytelenek a kamatlábat sokkal magasabbra emelni a békebelinél. Kéri a kormányt, járjon el a koron?.csempészekkel szemben kérlelhetetlenül. (Zsirkay János: Megegyezlek velük, kiengedték őket. Bethlen litván: Az ilyen közbeszólások is rontják a koronát.) A tisztviselőkkel és felbujtóikkal szemben vasszigorral járjon el a kormáuy. Ssflkjégesnek tartja, hogy a Jegyintézet ezentúl is megfelelő hiteleket nyújtson a termelésnek. Foglalkozik még a Devizaközponttal, majd kijelenti, hogy a javaslatot eifogadla. Ezután gróf Bethlen litván miniszterelnök beterjeszti a nemzetközi munkaügyi szervezet első három értekezletén hozott egyezmény tervezetéről szóló javaslatot. Zsirkay János személyes kérdésben szólal fel. Majd az elnök bejelenti, hogy ötvennél több képviselő indítványt terjesztett be az üléseknek nyolc órára való meghosszabbítása lárgyában. Az indítvány felett pinteken döntenek. Ezután Eckhardt Tibor szólal fel és beszédében kitér a koronaromlás okaira. Szerinte a koronaromlásnak két oka van: külkereskedelmünk passzivitása és az államháztartás deficitje, mindkettőt nsgyrészben a trianoni bélreszerződés okozta. Majd a bank-oligarchiákról beszél; a szindikátusok mérhetetlen milliárdokkal károsították meg a magyar közönséget. {Ulain közbekiált: Hol volt a kereskedelmi miniszter?) Ezután a Devizaközpont tevékenységét bírálja, majd határozati javaslatot terjeszt be, hogy az államháztartás rendjének helyreállítása és a további koronaértékcsökkenéi meggitlása érdekében határozza el a nemzetgyűlés az állami bevételek valorizálását. Határozza el a nenzetgyölés a külkereskedelmünk fokozását, valamint a kereskedelmi mérlegünk egyensúlyának a megóvása érdekében a kivitel és behozatal teljes felszabadítását. Beszéde végén a szociáldemokraták magatartását bírálja. Most az elnök Rubinek István tegnapi indítványa felett elrendeli a szavazást, amsly az üléseknek egy órával való meghosszabbítását javasolja. A nemzetgyűlés többsége sz indítványt eifogadla; igy a pénteki ülés már egy órával hosszabb ideig tart. Atiérnek a sürgős interpellációkra. G;őf Széchenyi Viktor a szőlőbirtokosoknak szénkénegge! való ellátása tárgyában interpellál. Nigyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszol. A belföldi hiányok miatt intézkedett 20 vagon szénkéneg behozatalára és kijelenti, hogy eljárt az erre szükséges kölcsön megszerzése tárgyában is. A miniszter válaszát tudomásul vették. Az ülés ezzel félhárom órakor véget ért. A rendőrségi alkalmazottak sikkasztója a biróság előtt. (4 Szeged tudósítójától.) Az elmúlt év nyarán az egész városban kínos feltűnést keltett sz a nagyarányú sikkasztási és csalási bünügy, amelynek főszereplője, Molnár Qéza az államrendőrség szegedi tisztviselőinek és alkalmazottainak legnagyobb részét a legkülönbözőbb ravaszságokkal kifosztotta. Molnár eleinte teljes biztonságban végezte munkáját, dc később érezni kezdte, hogy már nemsokára kipannak a sikkasztások ekkor felvétette magát a közkórházba, ahol később őrültséget szimulált. Eleinte kisebb visszaéléseknek látszottak Molnár dolgai, de a végén kitűnt, hogy vagy száz rendőrségi embert károsított meg. Nemsokára Molnár fölhagyott a szimulálással, lefolytatták ellene a rendőri eljárást, majd az ügyészségre került. Vlld Károly tanácselnök tanácsa csütörtökön délelőtt kezdte tárgyalni ezt a nagyarányú sikkasztási ügyet a szegedi törvényszék esküdlszéki termében. Molnárt szuronyos börtönörök kisérik be a terembe, a vádlott elnyűtt, elhanyagolt ruhában áll a biróság előtt. Arca sápadt. A börtönőrök a teremben veszik le kezéről a bilincset. Határozott htngon teizi meg vallomását, nyiltan beismer mindent A személyi adatokból kitűnik, hogy Molnár Qéza 28 éves, számvevőségi alkalmazott. A vádirat szerint az ügyészség 42 rendbeli hivatalt sikkasztás, ötrendbeli sikkasztás, 43 rendbeli csalás büntette, 27 rendbeli csalás vétsége, kétrendbeli közokirathamisltás és 10 rendbeli magánoklrathamtsitás miatt emelt vádat. Vlld Károly elnök ezután dr. Balázs Sándor flgyész részletes vádiratából pontról-pontra ismerteti Molnár viselt dolgait. Itt tűnik ki, bogy a kerületi rendőrkapitányságon talán egyetlen egy ember sem volt, aki kikerülhette volna Molnár hálóját. Molnár a kerüleli főkapitányság számvevőségéhez volt beoszt*.*, mint írnok és itt a kezelésére bizott szigorú számadási nyomtatványok közül többet elsikkasztott. 1922 végén a rendőrségi alkalmazottak kedvezményes női szövetre kaptak utalványt, ezekből többet elsikkasztott. 1923 februártól augusztusig szövet-, fa-, szénjárandóságokat tulajdonított el. Az utalványokra az illetékesek neveit ráhamisitotta, valamint számos nyugtára is. Az utalványokat arra használta fel, hogy kiváltotta saját magának a tisztviselőket illető dolgokat. Különböző, természetben való járandóságokat is eltulajdonított. Majd másoktól cipőket vett át, hogy azokat eladja, azonban sem a cipőt, sem a pénzt nem adta vissza az illetékeseknek. Később Molnár már nem elégedett meg ezekkel, hanem a rendőrségi alkalmazottaknak olcsó áron fát, cukrot kínált, ezekre előlegeket vett fel, azonban semmit se szállított. Ezután fizetési könyveket hamisított, kiállította a könyveket szabályszerűen, ellátta aláírásokkal, sőt hivatalos pecsétet is tett rájuk. A rendőrségi nyomozás beszerezte iz összes bűnjeleket, nyomtatványokat, jegyzékeket és nyugtákat. Az ügyészség vádat emelt Szabó litván ellen is ebben az ügyben, mivel Szabó segített Molnárnak egyik-másik esetben, olykor utalványokat vett át Molnártól. Szabót nem lehetett előállítani a főtárgyaiéira, mert tavaly nyár óta ismeretlen helyen tartózkodik. Az elnök kérdéseire Molnár a legpontosabban felel, részletesen emlékszik, hogy kitől, mikor és mennyit vett fel. Néhi kijavítja az elnököt, hogy X Y tói nem tiz mázsa szénre vett fel pénzt, hanem csak ő/-re. Még jegyzeteket is csinált magának és abból kontrolál mindent. Dél felé kitűnik, hogy Molnár kocsit és lovat tartott. Büszkén mondja: nEzek az enyéim!' A délelőtti tárgyalás különben az egyes esetek rész'etezésévei telt el, majd Vitd Károly egy jegyző-füzetet mutit fel, mire Molnár Qéza igy felel: — Mikor a kórházban voltam és az orvosok megmutatták a lapokat, hogy miket írnak rólam, hogy mennyi pénzt sikkasztottam el, egy fűzetet kértem és ebbe beleírtam mindent —• ahogy emlékeztem —, hogy kitől és mikor vettem fel pénzt. Gondolkoznom kellett, hogy hol van az a sok pénz, amikor én magamnak nem vettem semmit, sem ruhit — tessék rám nézni —, sem bútort nem vettem. A saját lelkiismeretem megnyugtatására irtam ide be mindent. Talán 13 milliót vehittem fel. Az elnök ezután ezt kérdi: Mintegy harminc milliót vett fel, hol van ez a pénz? Molnár: Hozzám jöttek, kérem, nem én mentem hozzájuk, hogy fát szerezzek nekik. (Molnár, aki eddig egészen nyersen beszél, elérzékenyül a birói emelvény előtt, könnyezni és csukló hangon ezeket mondja): En most már megbélyegzett ember vagyok, akár el tetsúk hinni, akár nem, én becsületből csináltam mindent. Most ismét nyersen és hangosan mondja: Ráfizettem kérem az üzletekre, mert közben a fa ára emelkede.t, azért nem tudtam szállítani. £n szívességeket akartam tenni... Ezután Korger Béla számvevőségi főtanácsos mondja el, hogy milyen beosztása volt Molnárnak. Egyszer kikérte tőle s pecsétet hivatalos ügyben és akkor tehette azt rá a nyomtatványokra. Dr. Balázs ügyész ujabb tanuk kihallgatását kéri, uiijd a tárgyalást délután három órára halasztják el. A délutáni tárgyaláson a 96 megJaSelnÉtot, illetve sértett közül mintegy negyvenet hallgattak ki, akik részletesen elmondják összeköttetéseiket Molnárral. A főtárgyalás! pénteken délelőtt tovább folytatják, amelyen a hátralévő tanukat hallgatják ki.. Visszahívják a budapesti angol követet (?) Bécs, A Dayl Telegraph levelezője jelenti, hogy Hohler budapesti angol követ visszahívását elhatározták és a visszahívás a legközelebbi betekben már meg is fog történni. Egyes hirek szerint ennek sz az oka, hogy amikor legutóbb angol politikusok jártak Budapesten, több politikai kérdésben éles nézeteltérésük volt Hohlerrel, azonkívül Londonban nem nézik jó szemmel Hohler budapesti szereplését. A Hotrter visszahívásáról szóló hir, tudvalevően, nem először jelenik meg. Lehet, hogy most van alapja. Uj magyar-jugoszláv egyezmény-terv. Belgrád, március 13. Popovics Tihamér, az SHS királyság budapesti követe néhány napig Belgrádban tartózkodott. Előterjesztései alapján a kormány elhatározta, hogy megkezdi Magyarországgal a normális szomszédi viszony helyreállítására és a függő kérdések szabályozásira vonatkozó tárgyalásokat. A külügyminisztériumban szerdán megjelentek a minisztériumok képviselői és elhatározták, hogy munkába veszik az uj egyezmény-tervezetet, amely felöl a közeljövőben ugy Budapesten, mint Belgrádbin megindulnak a tárgyalások. A Hitler-pör. München, március 13. A Hitler-pör csütörtöki tárgyalásán Kriebel vádlott azt a kérdést intézte Kahrhoz, vájjon volt-e tudomása arról, hogy Erhard Berlinbe akart vonulni? Kahr azt válaszolta, hogy Erhardnak ilyirányu előkészületeiről tudott, tervét azonban megakadályozták. Az elnök kérdésére Kahr kijelenti, hogy • direktórium alakításával nem gondolt államcsínyre.