Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-11 / 59. szám

Szeged, 19*4 máriás 11. SZEGED MŰVÉSZEK SZEGEDEN Németh Mária. Grünauer József és neje, kereskedő — igy van oeje entve egy kis cédulán a szállodában. Föld­szint 70, a sarokban. És valaki oda irta a cédu­lára plajbásszal: Németh Mária. Németh Mária: nem kell e mellé a név mellé semmit sem irni. Lsak ugy álljon magában ez a név, mint Talma 1 vagy Paganini, Caruso, vagy Moliére. . Tegnap mondták ki róla, hogy kezdő, hogy az évjárat legkimagaslóbb egyénisége: neki Ítélték oda a Rákosi Jenö-dijat. Tehát kimagasló, tehát a legtehetségesebb tehetség, de fiatal és kezdő. Mégis a neve már csak ugy egymagában áll, nem kell és nem szabad utána tenni semmit: Németh Mária. * A szállodai szobában vagyok vele szemtől­szembe. Hideg van itt e hideg időben. Próba után van, délelőtt. Németh Mária a pamlagon arany jumperbe takarja a vállát. Talán fáradt kicsit, csöndesen beszél, csöndes-muzsikás hanggal. Szelíden néz a kékes-szürke szemével. Aranyhaja van és nagyon piros szája. Teát hoz a pincér. Beletölti a csészébe a rumot. Az egész kis pohár­ral. Hamar megissza. Fázik. Azután beszélni kezd, szépen, közvetlenül, csöndesen. Mintha régi is­merősök lennénk és ő nem Németh Mária, csak Németh Mária, énekesnő. — Hol kezdjem — kezdi —, hiszen alig van a hátam mögött valami, hiszen csak most kezdtem, nyáron... — Mikor kezdtem énekelni? Még Pozsonyban, mikor a kereskedelmibe jártam. Énekeltem otthon, a zongora előtt és az iskolában. Mint annyi ke­reskedelmista... És társaságban... Azt mondták, szép kis hangom van ... Milyen jól estek ezek a kis mosolyok I.. Aztán a Dómban énekeltem... szólót... Tanulni szerettem volna, nem csak ugy magamtóf, mert éreztem valamit... A szüleim hallani sem akartak erről. Énekesnő, színésznő, egy uri család lánya ? Hallani sem akartak róla. Nem tudták összeegyeztetni, hogy lehet valaki tisztességes, ha énekesnő is ... ha színésznő... — Aztán leérettségiztem Pozsonyban, a keres- 1 kedelmiben és férjhez mentem... az iskolapad­ból. És a férjem volt a fölfedezőm! Meglátta, hogy micsoda kincs a hang! Az én hangom. És most sem lehetett megkezdeni a tanulást, férjem katona yolt a világháború alatt és amint meges­küdtünk, Albániába mentem az urammal. Itt Vár­tuk meg a háború végét és aztán 1918-ban fér­jemmel együtt csináltam végig a visszavonulást. .. Hat hétig tartott... végig Albánián és Monte­negrón ... — Aztán jött a kommün, megint nem lehetett tanulni. Végre 1919-ben tanulni kezdtem Anthes­nél. Ánthes halála után Bécsbe mentem, mert biztam még mindig... az urammal együtt bíz­tunk .. Geiringer-nél tanultam Bécsben pár hó­napig. Aztán vissza Pestre: László-hoz! Es László tanított meg énekelni. Addig mindig Wagner­énekesnőt akartak faragni belőlem és ő látta meg tisztán a hangomat: Verdit és Puccinit tanultam... — És aztán ő vitt el az elmúlt évben, május­ban, a Városi Színházhoz próbát énekelni. A Sábából énekeltem, Szulamithot és Erzsébetet a Tanhüuser-bői... Dalnoki Viktor, Ábrányi Emil és Márkus Dezső mindjárt fölkaroltak. Négyen voltunk, akiknek szerepet adtak, egy föllépésre, egy uj próbaéneklésre... Az Álarcosbált kap­tam. Három hét terminust adtak és három hét alatt megtanultam... Es aztán junius 19... Az első föllépés... Álarcosbál... a Városi Színház­ban ... Sikerem volt! Wlassics báró ott mindjárt szerződtetett... Ösztöndíjas tagja lettem az Ope­rának !.. . — Aztán szeptember 1 Troubadour az Ope­rában 1 Rendes tag lettem ... És tovább Aida, Szulamith, Erzsébet... siker... Most Vince Zsig­mond operájára készülök, Az erősebbre. — Két hete voltam Bécsben. Leszerződtettek a bécsi Operához. De csak ugy engedett el Wlassics, hogy a jövő szezonban még tizenhatszor föllépek Pesten Ezt el is fogadták Bécsben, két hónapot jövőre még Pesten tölthetek. Csak egy évre szer­ződtem a császárvárosba, fő célom, hogy tanul­jak ... Hogy megismerjenek, nevem legyen ... Pár év múlva - ugy gondolom -, ha eleget tudok, ha megismernek, visszajövök én Pestre, mert ott érzem a legjobban magam ., Ott szeret­nek a legjobban... Nem is tudom, hogy fogok elválni Pesttől... Azt nem lehet e felejteni... Ilyen szeretet, ilyen tapsok talán sehol sem lesz­nek.. Nagyon szeretnek Pesten... Nagyon sze­retem Pestet... Nem tudom, hogy fogunk el­válni ... f — Van egy drága kis fiam és nem lehet ve­lünk ... Olyan lakásunk van... a Royal-orfeum házában ... Pesten nem kaptam lakást... semmi áron... Bécsben egy nap alatt ötszobás lakást kerítettek... Talán a minisztériumbari Pesten, nem törődnek velem ... Kis fiamat a szüleimhez kel­lett küldenem... még sem lakhat ott a régi szeparéban... — Másodszor vagyok vidéken. Pécsett és most itt Szegeden. Tanulni akarok még és mindenhová menni, mindenhol énekelni, mert nem elég, ameny­nyit tudok... Tizennégyszer énekeltem ebben az évben a Troubadourt az Operában. Azt mondják, ilyenre nem emlékezik senki sem ... Végig szeret­ném járni a világot, de mindig visszatérnék Pestre... Pesten nagyon szeretnek, talán sehol sem fognak igy szeretni... én nagyon szeretem Pestet... vér György. Genfben összetilt a nemzetek szövetségének tanácsa. Genf, március 10. A nemzetek szövete égének tanácsa hétfőn Guani elnökletével Genfben, 28 ik ülésére ült össze. Szóbakerült Lengyelország és Csehország között a javorinai határ meg­állapításának kérdése. A tanács továbbá tudo­mást vesz azokról a munkálatokról, ame'yeket a Magyarország újjáépítése ügyében kiküldölt bizottság végzett és megvitatják a Saar vidékre, a danzigi területre és a lengyelországi német telepesekre vonatkozó kérdést. A tanács elé különböző jelentéseket is terjesztenek, igy a többek között azt a jogi jelentést, amely a nem zetek szövetségének egyezményével kapcsolat­ban, ennek a tavalyi olasz-görög konfliktus alkalmával felmerült magyarázatára vonatkozik. Dr Beties cseh külügyminiszter, mint rendes tanácstag, a tanácskozáson először vesz részt. A lefegyverzés kérdéséről tesz jelentést. Ugyan­csak először jelenik, meg a tanácskozáson lord Róbert Cecil helyett lord Parmoor. A tanács­kozások előreláthatólag egész héten át tar­tanak. A frank zuhanása megbuktatja a francia kormányt. Páris, március 10. Az Echo de Paris diplo­máciai levelezőjének jelentése szerint Poincaré ezután is leghatározottabban követeli, hogy a szenátus változatlanul fogadja el a kormány pénzügyi javaslatait. Amennyiben ez alkalom­mal Poincarét leszavaznák, Millerand elnök elha­tározta, hogy Poincaré esetleges lemondását nem fogadja el s az ilyen eshetőséggel szem­ben határozta el a kamara feloszlatását, vagy a nemzetgyűlés összehívását Versaillesbe A Ennek ellenére aligha kerülhető el a krízis kitörése. Amennyiben a szenátus plénuma legkésőbben csülörtökön nem kezdi meg a felhatalmazási törvény tárgyalását, Poincaré lemondásával kell számolni A francia frank zuhanása mialt egész Francia­országban tovább tart a pánik. A kamara pénz­ügyi bizottsága tegnapelőtt is ülést tartott, amelyen a kormány javaslatait változatlanul ! elfogadták. Ez a bizottság ma egész nap to­I „,Lt i-. L I. > • • " Liberté leghatározottabban állítja, hogy j Vább tanácskozik és e tanácskozás során dől el Poincaré és társai a szenátus pénzügyi bízott- \ a javaslatok, illetőleg á Poincaré kormány sorsa. ságában történt szavazást hidegvérrel fogadták. I 7 A nemzetközi szocialista kongresszus Bukarestben. Bukarest, március 10. A balkáni államok szocialista pártjai március 13 án Bukarestben nemzetközi konferenciát tartanak, amelyen Kelet­európa szociálpolitikai mozgalmait és szervezeti kérdéseit fogják tárgyalni. A bukaresti kon­ferencián Adler Frigyes, az ismert szocialista vezér, jelenleg a londoni internacionálé titkára is résztvesz. A francia szocialisták részéről Brahe, az angol Labour Parly megbízásából pedig Buxton, a jelenlegi angol földművelés­ügyi miniszter öccse is bejelentették részvéte­lüket. Bukaresti politikai körökben az a hir van elterjedve, hogy a kongresszuson a magyar­országi szociáldemokrata párt is képviseltetni fogja magát, mig pedig valószínűleg Propper Sándor és Hebelt Ede képviselők utján. A buka­resti konferencia a nagyarányú előkészületek nyomán ítélve, a keleteurópai szocialista moz­galom megélénkülésének kezdetét jelenti. ­Megmarad a buzavalutás földbérrendszer. (4 Szeged tudósítójától.) Erősen közeledik a " tavaszi földbérfizelések határideje és i városi földek bérlői körében már megkezdődlek azok a mozgalmak, amelyek minden földbérfizetési határidő közeledésének jellemző tünetei. A hét­fői tanácsülésen hosszú vita keletkezett tizenkét bérlő kérelme fölött. A bérlők — legnagyobb­részük csengelei, Csengelén van ugyanis a bér­leimozgalmak tűzfészke — a földbérek leszállí­tását kérték a tanácstól és kérelmüket azzal indokolják, hogy az árverésen nagyon föllicilál­ták a haszonbárt. A tanács sokáig tartó szen­vedélyes vita után ugy határozott, hogy a ké­relmeket elutasítja és értesíti a bérlőket, hogy abban az esetben, ha sokallják az általuk ön­ként megajánlott földbéreket, a gazdasági év végén visszaadhatják a földet a városnak, a város nem zárkózik el a velük kötölt szerződés felbontásától. A hétfői tanácsülésen szerepelt egy másik, sokkal fontosabb föld-ügy is, a rozsvalulára való áttérés kérdése. A tanács — mint ismere­tes — a mult év őszén a homokföldek bérlői­nek erőteljes mozgalmára elhatározta, hogy az idevonatkozó kormányrendelet értelmében a homokföldek bérrendszerét megváltoztatja és a buzavaluláról áttér a rozsvalutára. A kérdéses rendelet ugyanis azt mondja, hogy a bérföldek bére lehelőleg terményben, még pedig a föld főlerményében állapítandó meg. A homokföld nem igen termi meg a búzát, a szegedkörüli homokföldek főterménye a rozs és igy a tanács hozzájárult a rozsvalutás földbérrend­szerhez. Meg is állapította azt a kulcsot, amely szerint az értékek átszámításának meg kellett volna történnie. Kimondotta, hogy a homokföldek békebeli bére az alap; a béke­beli árverés alkalmával elért bér átszámítandó rozsra, még pedig a rozs akkori hivatalos ára szerint. Mivel ez az átszámilás hosszadalmas munkát kívánt, a tanács ugy döntött, hogy a rozsvalutás rendszert már az elmúlt év őszén életbelépteti ugyan, de az őizi bért még buza­valutás alapon szedi be, a bérlők azonban az átszámítás után megkapják az esetleges külön­bözetet. A könyvvivői hivatal most megkezdte az át­számítást és kiderült, hogy ezen az alapon a bérlöknek sokkal többet kellene f.zetniök, mint amennyit buzavalutában fizettek. A rozs és a buza ára között ugyanis nincsen aránylag olyan nagy differencia már, mint a háború előtt volt. Egy felsőlanyai tizholdas bérlet bére buza­valutás alapon 2,456000, rozsvalutás alapon pedig 3,157.000 korona lenne, tehát hétszázezer koronával több. Kiderült egyébként, hogy a bérlök nem igy gondolták a rozsvalutát, hanem ugy, hogy ugyanannyi kiló rozs lesz a bér, mint amennyi buza volt. A tanács — szintén hosszú vita után — el­határozta, hogy hatályon kivül helyezi a rozs­valutára vonatkozó határozatát ét a bérlők érdekében továbbra is a buzavalutát tarlja fenn. SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI RANK R.-T., ^KÁRÁSZ-UTCA FOLDHITELRANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI RANK Budapest, alapítása

Next

/
Thumbnails
Contents