Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-09 / 58. szám

Szeged. 1924 március 9. SZEGED kötelesek fizetni. 2. Kapunyitásért, tekintet nélkül a ki, vagy bebocsátott személyek számára, a beÍÖVŐK, vagy eltávozók este 10—12 óra között 200 koronát, éjfél után 400 koronát kötelesek fizetni. 5. § E rendelet az 1924. évi március hó 10. napján lép életbe. alkalmazást a házfelügyelöt a bértöbblet után megillető házmesterpénzekre és egyéb dijakra is. 4. § A 7777-1923. M. E. sz. rendelet 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 1. A liften szállításért az idegenek mindenkor, a ház lakói pedig kapuzárás után személyenkint 200 koronát Izgalmas vita az útadóról. A rendkívüli közgyűlés nem szavazta meg az indítványt. Iában bizonyos Macchiavellizmus nyilvánul meg; ez a mondat nem fedi teljesen a polgármester világfelfogását, hiszen eddig még a kurzus legviharzóbb napjaiban sem árulta el, hogy lelke mélyén már régen fészket vert az a felfogás, amiről ez a furcsa mondat tanúskodik. A mi megítélésünk szerint ennek a monda'nak taktikai célja voll csak, még pedig az, hogy a felekezeti vagy faji kérdés fölvetésével ritkítsa meg a tulerősnek látszó ellenzék sorait. Mert a cél szentesíti az eszközöket. Ha nem (éves ez a megítélésünk, ha csakugyan ez volt a kimondott szavak célja, akkor legfeljebb kissé demagógnak lehetne minősíteni a polgármester ujabban megnyilatkozott harcmodorát. Ha pedig meggondolatlanság szülje ezt a mondatot a világra, ha önkéntelenül pattant le a polgármester szájáról, de visszatartva, elfojtva mégis csak ott rejtőzködött már régen lelke legmélyén, akkor — a jó színésznek kijáró elismerést adhatjuk át Szeged város első polgárának. Mert hát csudálatos tehetség szükséges ahh07, hogy valaki hosszú évekig leplezni tudja meggyőződését, különösen olyan időben, amikor az a meggyőződés előnyöket biztosíthatott volna számára... A közgyűlés kevés többséggel egyébként napirendre tért az útadó mérséklését célzó indítvány fölölt. Vita az útadóról. Négy óra uián néhány perccel nyitotta meg dr. Aigner Károly főispán a rendkívüli köz(A Szeged tudósítójától.) A szombatra összehívott rendkívüli közgyűlés sokkal, de sokkal viharosabb voit, mint amilyennek az előjelek alapján gondoltuk. A városatyák olyan nagyszámban jelentek meg, hegy csaknem zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési terem padsorait, azokat a padsorokat, amelyek legfeljebb tisztviselőválaszíások idején tapasztalhatnak a szombatihoz hasonló arányú érdeklődést. A karzatok színién roskadoztak az érdeklődók tömege alatt és mindenkinek feltűnt, hogy a középső karzatot az államrendőrség delektivtestületének tagjai foglalták el, szinte teljes számban, Horváth János delektivfelügyelő vezetésével. Lenn, a tetemben a karhatalmat Pspp József rendőrfelügyelő képviselte és kinn, a teremelőtii fo'yoíó részen, valamint a karzatok emeleli előcsarnokaiban egyenruhás rendőrök álltak őrt... A karhatalom kivezénylését a város tanácsa kérte a rendőrségtől, állítólag azért, hogy fel: újítsa a volt városi rendőrség régi, háboruelötti szokását, amikor kivétel nélkül minden közgyűlésen megjelentek a diszegyenruhás rendőrök a közgyűlés méltóságának emelése céljából ; de számuk akkor kettőnél több nem igen volt. A szombati rendkívüli közgyűlésen azonban a rendőrti8ztvi8előn kívül legalább öt rendőr és legalább husz detektív vett részt. Ezek a számok pedig tufnagyok ahhoz, hogy kizárólag a közgyűlés méltóságát emeljék és nagyon valószínű az a föltevés, hogy a tanácsnak más célja is voit a karhatalom kirendelésével. Tslán komoly veszedelmektől félt, vagy pedig fegyvercsillogással óhajtotta letompítani a netán felajzódó szenvedélyeket. A közgyűlésnek egyébként két tárgya volt: a száztíz százalékos útadó és a kéményseprési dijak emelése. Elöször az útadó ügyét tárgyalták. Egyik szenvedélyes felszólalás követte a másikat. Számok és érvek röpködtek a levegőben és gyakran zúgott végig sz izzó hangulatú teremben az elementáris erővel fölharsanó vihar. Az útadó vita témája maga lulajdonképen nagyon száraz téma volna, ha nem vágna annyira a városi polgárság eleven húséba. De akármilyen száraz volna ez a téma, dr. So• moqyl Szilveszter, Szeged szebad királyi város polgármestere különös médon gondoskodoít arról, hogy mégis érdekfeszítő legyen. Ugy történt, hogy Wimmer FüCp felszólalásában megkérdezte a polgármestert, vájjon miért nincs njoma a febiuéri közgyűlés jegyzőkönyvében annak az indítványnak, amelyet előterjeszteti ? '— Ha a polgármester szivén viselné a város polgárságának az érdekeit — mondotta lovátb Wimmer —, akkor a februári közgyűlésen telt ígéretéhez képest kötelessége lett volna már fölírni a kereskedelmi miniszterhez az útadó ügyében. A polgármester meglehetős ingerültséggel válaszolt Wimmernek. Válaszában "többek között a következőket mondo'.ta: — Mi magyarok vagyunk és törvénytisztelők, joggal megkívánhatjuk, hogy Wimmer Fülöp is betartsa a mi törvényeinket. A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 117 papirkoronával. lékra emeli fel az útadó kulcsát, téves adatok alapján adta ki a kormány. A polgármester akkor kijelentetle, hogy majd feiir a miniszterhez. — Érdeklődtem a főjegyzői hivatalban — mondotta Wimmer Fülöp. — vájjon elment-e ez a megígért felirat. Megtudtam, hogy nem ment el és megludtam, hogy formális indítványom' nak nyoma sincs a februári közgyűlés jegyzőkönyvében. A főjegyző ur kijelentése szerint a polgármester kívánságára maradt ki onnan. (Közbeszólás: Szokás szerin. ) Nem először történik, de kérdem, mi ennek az oka? Ha én vagyok a po'gármester helyén, araikor megérkezett a 110 százalékos útadóról szóló rendelet, akkor nem rendelem el suttyomban annak végrehajtását, hanem ide hozom a közgyűlés elé, hogy módot adjak a város polgárságának a védekezésre. Kérdi a polgármeslerf, vájjon ezt a mostani esztendőt tartjá-e a legalkalmasabb időnek ai utak rendbehozására, hiszen ennél katasztrofálisabb esztendeje nem volt még Magyarországnak. A korona majdnem a semmi nívójára sülyedt, most hajtják be a kényszerkölcsönt, a polgárságtól maximális terheket kiván az állam. Éppen ezért inoitványozza: Utasítsa a közgyűlés a '.áros tanácsát, hogy a kérdéses feliratot azonnal küldje el a kereskedelmi miniszternek. — Ha a polgármester szivén viselné a város polgárságának érdekeit — fejezte be. Wimmer Fű öp beszédét —, akkor a februári közgyűlésen tett Ígéretéhez képest kötelessége lett volna felírni a kereskedelmi miniszterhez az útadó ügyében. „Mi magyarok vagyunk." A polgármester azonnal válaszolt Wimmer Fülöp felszólalására és annak utolsó mondatával kezdi beszédét. gyűlést, amelynek látogatottságát még jobban j fokozta a városatya-tisztviselők teljes számban j "'-'Azt mondotta Wimmer, hogy ha szivemen való felvonulása. Ennek a felvonulásnak Is viselem a noleársáp érdéit ikniwc/wrr, iJÍ van némi pikáns előzménye. A polgármester ugyanis szombaton délelőtt bizalma? jellegű megbeszélésre hivta Össze a városatys-tisztvíse/őket és a megbeszélésen tájékoztatta őket az utüdóűgyben elfoglalt álláspontjáról. .. A köigyűlés megnyitása után dr. Pávó Ferenc ismeríeite a kérdést. Felolvasta az indítványokat és felolvasta a polgármester előterjesztését. Végül azt javasolt?, hogy a közgyűlés lérjen napirendre az indítványok fölött. Az indítványozók nevében először dr. Kovács József szólalt fel. Beszédében kifejtette, hogy az adó egymagában nem lenne súlyos, de elviselhetetlenül súlyosak azok a pótadószerű sallangok, nmelyeknek az adó »z alapja. Igaz, bogy a tCrvényhalóEági utak nagyon rossz karban vínnsk, de annak semmi más oka nincs, mint a rossz gazdálkodás. Kéri az indítvány elfogadását. Dr Széli Oyula a háztulajdonosok egyesületének indítványához szólalt fel. A polgármester előterjesztésére reflektál. A polgármester azt akaría bizonyítani, hogy a rossz utak helyreállítása szükséges, amiről pedig senkit sem kel meggyőzni, mert elismeri mindenki. De joggal tiltakozik sz ellen a város polgársága hogy a tanvai utak rendbehozásanak terheit a belterület E ágára hárítsák. Módot kell találni a terhek arányos elcsalására, ha pedig a meglevő törvények erre nem < dnak módot akkor írjon fel a közgyűlés a kormányhatósághoz és kérje a törvények íregválíoztstásál Az ^ak különben N*gy vihar tört ki erre a ki elentésre. A kis- , alatt menfel* tönkre Tiz gazdák lapsollak, mások a padot verték, sokan I az elmuit tv esztendő alatt men ek ^re. íiz * .... polgármesterre, j Jjv mulasztásait egy esziendő alatt nem lehet Wimmer beszéde. olyan szemmel meredtek a mintha biheteílennek tartanák, hogy ezt a mon- korrigálni, daiot a polgármester mondta. A polgármester azonban „félreértett" szavait nem igazította helvre. Ennek a különös és szokatlan polgármesteri ki8zó!ásn*k — véleményünk szerint — nem szabtd és nem lehet nagy fontosságot tulajdonítani, mert hiszen minden1 i tudja, hogy a po'Párme er jó taktikusnak tartja m*gáí, Ugy vélj k, a polgármester érdekes mondaSzéli Gyulamyhcíyesé Bel fogatí^beszéde után Wimmer Fü öp szólalt fel. Elmondotta, hogy a február, közgyűlésen szórói-szóra meg* lette azt az indítványt strelyn^k etárgyalásárf rroít összehívták a rendkívül közgyűlés*. InditV*nvn7fq hosv a város hatótiága írjon fel a íSedelmini^zierhez meri nltointlrek látszik, hogy az a retd eieit rmely 110 szaiaviselem a polgárság érdekeit, |kö:elességem lett vtlna feiirni a miniszterhez, ami azt jelenti, hogy kötelességem lett volna bolondot tenni. (Nagy zaj.) Senki sem hiszi el még itt a közgyűlési teremben sem, hogy a miniszter akkorát téved, amekkorának Wimmer gondolja Kifogásolta Wimmer Fülöp, hogy nem terjesztettem a közgyűlés elé a kérdéses rendeletet Engem a törvények csak arra köteleznek, hogy azokat a rendeleteket terjesszem a kö; gyűlés elé, amelyekről megállapítom, hogy törvényt sértenek. Az uladóra vonatkozó rendelet pedig nem ellenkezik a fennálló törvényekkel. — Mi magyarok vagyunk és törvénytiszielők. foggal megkívánhatjuk, hogy Wimmer Fülöp is betartsa a mi törvényeinket. Óriási vihar tört ki erre a kijelentésre. Sokan felugrottak a helyükről, a padot verték és felháborodva tiltakoztak a polgármester kijelentése ellen. A balközép hátsó padjaiban ülő kisgazdák pedig lelkesen megtapsolták a polgármestert. Az elnöklő főispán sokáig rázta a csendért rimánkodó csengőt, végre nagynehezen elült a vihar, amelyet a polgármester sápadt arccal, merev testtartással, r.émán szemlélt végig. Aztán halk hangon folyatta beszédét. Kijelentette, hogy Wítnmer Fülöp indítványa nem szerepelt a februári közgyűlés tárgysorozatán, 8zért nem került be a jegyzőkönyvbe. A maga részéről elrendelte a meg'gért felirat megszerkesztését, de mivel időközben összehivatták a rendkívüli közgyűlést, rendeletét visszavonta, mert a közgyűlés úgyis teljes egészében letárgyalja a kérdést. A polgármester ezzel be is fejezte kurtára fogott beszédét és átadta a szőt a következő felszólalónak: Balogh Lajosnak. A közgyűlés izgalma azonban nem mult el. Balogh Lajos f-jfegefémt senkisem figyelte. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve tárgyalták a polgármester kiszólását. A zal nsgy volt, sokszor provokálta az e'nöki csengőt. Ottovay Károly azt az aránytalanságot teszi sróvá, amely B. tanyai és a városi lakosság teher vi élésé között van. SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BANK R.-T., JCÁRÁSZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK Budapest alapítása