Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-07 / 56. szám

Ijjyei szám ára 800 korona 3nite*«KMg d kladóhtva­Deák Ferenc-utca 2. (Fö­MIMnUvai szemben.) Tete­ti" IB-8B.A .Szeged* megjele­am HMM kivételtvei mindéi) 8a». Bcyes szám ára 800 ko­miL Előfizetési árak: Egy "••"fi helyben 15000, Buda­9Miea és vidéken 20000 kor, V. évfolyam. Hirdetési árak j Félhasábon I mm. 250, egy hasábos SOI, más !il hasábon 750 K.9tfve» kOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 széif kor. SzOvegkSzM közlemé­nyek soronként 4000 komaa. Családi értesítés 30001 Ur. Szeged, 1924 március 7, PENTEK. 56-ik szám. A cairkepör. Barabás Samu nagytisztelefü ur nevezfe cs'rkepörnek az Eskütt- ügyet, igen apprehendál­ták érte, hogy a destruktívek már az ilyen piszlicsári dolgokat is a nemzetgyűlés elé hur­colják. Nem vitázunk a nagytisiteletü úrral, se mint a hon atyjával, se mint pappal. Inkább örülünk neki, hogy ilyen keresztényi lélekkel itéli meg a dolgokat és inkább elnézi az egy­séges pártnak a panamát is, mint az ellenzék­nek a leleplezést. Latiatuc feleim, ilyen a Krisztus szive szerint való igaz pap, hogy Iflzön-vizen keresztül köveii azt, aki neki man* dátumot juttatott. Öröm látni, hogy van ilyen irgalmas szivü ember is ebben a mai cudar világban, — de azért az Eskütt-ügynek csirke­pörré VE lő minősítését mégis keveseljük. Leg­alább libapört mondhatott volna a nagyon nsgytisztelelü, egyrészt azért, mert ennyire mégis csak illik taksálni a kurzus legértelme­sebb panamáját, másrészt mert ennek a pörnek a liba a beszélő-címere, hiszen az mondja, hogy sdp-sdp-sdp ... Bármilyen magas véleménnyel vagyunk is az Eskütt-ügyről, a nemzeti megújhodás ko­rának reprezentatív panamájáról, nem mondunk róla véleményt, mert Eskütt ur és társai, akik szintén elég nevezetes urak lehetnek, esetleg rajtunk keresnék a becsületüket és az ördög nem alszik: esetleg minket csuknának be, nem az illusztris panamistákat. Azt ellénben habo­zás nélkül kimondjuk, hogy ezt a csirkepört nem tartjuK páratlan és hallatlan panamának és nem mondjuk n?gy asztalverdesés:el, amit az ellenzék mordott a parjamenlben: hogy ez örüiet és példátlan detektív-film. Állítjuk, íiogy voltak már ilyen panamák rráskor is Magyar­országon. Voltak neveze'esen a tatárjárás elölt és a mohácsi vész előtt is voltak, amikor or­szágnagyokat vakítottak meg és püspököket zártak börtönbe, mint panamistákat. Közelebbit ugyan nem lehet tudni, meri az egykorú mi­nisztertanácsi jegyzőkönyvek elvevztek, de elég ennyi is. Ebből is el khet gondolni, hogy mi­lyen nagy lehetett az a botrány, ahol ilyen nagy urak kerültek kalodába, nem olyan kis makkhetesek, mint ez az Esküit Lajos, akiről ime kiderült, hogy nem is volt még csak köz­tisztviselő se, sőt még magántisztviselő se, csak olyan ... izé, nem is lehet azt tudni, hogy mi volt, mikor semmi se volt, senkilői fizetés nem kapott, csak ugy passzióból bejárt a Nagyatádi minisztériumába, hajtotta a legyet a miniszter úrról és közben kiviteli engedélyeket osztogatott és referátumokat kiszitett minisztertanácsi ülé­sek számára, csak ugy privát diligenciából. Min­den esetre szokatlan dolog egy kicsit, hogy egy suhanc, akit senki ki nem nevezett senkinek, S™l-rákat -t8ri80n e«y minisztériumban, fé^Lunn Jtmttil keresnivalója nem volt, 01! "PviseiCkkel, minden­« * és méltóságos üzletemberekkel, szaladgáljon a miniszteri autóján és mikor a rendőrség kezet vet rá. íkkor kijelentse hnrS fi csak akkor hajlandó vallomásMenS k°)rü'ái,y ,8KK le!en Je8z a kihal,g*ásán. Még sajátságosabb az, hogy a kormányelnök mi­nisztertársaival együtt megjelenik a renddé, gen, meghallgatni egy suhancnak sz előterjesz­téseit, Í kihez pedig az urak egyikének rács sernnu köze. Ez egészen szokatlan doloi?, fe ugy látóik, mikor e?y nemzet megújhodik akkor csupa szokatlanságok történnek! Mi anélkül hegy a dolog érdemével foglal­koznánk mert arra mi természetesen nemVa­gyunk illetékesek, ceak néhány szokaEáfict kívánunk még szővátenni. Az egvik !az hní. az E Hüít-ügyben bizonyos iratoknak ceak aí ikiató-könyybcn van meg a számuk, de SJ az iratok elvesztek. Mivel azt nem lehet föl­tételezni, hegy vrlEki ehikksszlctta Cket meri kinek lehetett volna az érdeke ? — azt kell feltételezni, hogy a markoláb vitte el őket. A Rab Ríby idejében rendesen leégett a község­háza, vagy a megyeháza, ha valami írásnak el kel'ett tűnni, most a markoláb nem dolgozik ilyen bra'álisan, most csak ugy szőrén-szálán elvesz a kellemetlen irás. Jó lenne a marfcoláb­nak a kömére nézni, meit mostanában nagyon sürün olvasni az ujságb?, hogy fontos akták elkallódnak. Ez természetesen csak az alárendelt kezelő közegek lomposságát és rendetlenségét mutatja, de jó lenne már ezekre a kezelő kö­zegekre rárezzenleni egy kicsit, mert ez a gya­nakvó viíág nagyon könnyen félremagyarázza ezeket a sürün, tőt rendesen megismétlődő rendetlenségeket. Az is szokatlan egy kicsit, hogy egy lopással és zsarolással vádolt ember ügyében az ügyészi vádiratra az igazságCgyminiszter maga szöve­gezze meg a kifogásokat. Való igaz, hogy panamák a világ minden államában történnek, de nem hisz­szük, hogy valahol a világon lett volna arra esef, hogy az igazság legfőbb őre adta volna a szájába a védelmet a vádlottnak. Ez éppen olyan szokatlan, mint az a másik vád, hogy a csirke­pörnek egyik szereplőjét a kormány egyik tagja szöktette volna Ametikába és az a harmadik vád, hogy magának a fővádlottnak, Eskütt Lajosnak a szabadlábra helyezéseért a kormány­nak egyik fidélis bankja tette volna le a nagy összegű kauciót, magának a kormányelnöknek a közbenjárására. Hogy igazak e ezek a vádak, vagy nem, azt mi nem keressük. (Az elsőt különben is be­ismerte maga a földmivelésűgyi miniszter.) Minket e sok furcsaság közt az döbbent meg legjobban, hogy erre az ügyre az egységes párt egyik nagytiszteletü pásztora azt mondja, hogy C8irkepör, hogy nem szégyenük az ilyennel előhozakodni ? Mi a parlamenti többségnek ezt az erkölcsi szinvakságát nagyobb veszedelemnek tartjuk, mint magukat a panamákat. •tMMMMMMWMMMM^^ A népszövetségi megbizottak Budapesten. tek szövetségének osztrák megbízottja Londonon átutaztábsn beszélgetést folytatott a Financial News munkatái sával. Rámutatott arra, hogy az osztrák kölcsön milyen sikerekkel járt és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magyar kölcsönakció még sokkal eredményesebb lesz. Ausztria és Magyarország között az a kü­lönbség, hogy Magyarországnak nagyobb poli­tikai akadályokkal kellett megküzdeni, ellenben * a gazdasági helyzete sokkal jobb volt, mint I Ausztriáé. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A Nemze­tek Szövetségének tani csa állal kiküldött bi­zottság kit tagja, Axenol és Pospisil csütörtö­kön Budapestre érkezeit. A magyar kormány és a bizottság eddigi tárgytlásainak anyagát nyom­ban átvették és belekapcsolódtak a bizottság további munkájába. Zimmermann sikeresnek mondja a magyar kölcsönt. London, március 6. Zimmermann, a nemze a februári lakbérek kell még fizetni. A tervezet szerint a lakbérek 1926 novem­beréig a békebeli bérösszegnek 50 szdzaiikdra fognak emelkedni aranyparitáson számítva. Ez természetesen nem egyszerre fog történni, ha­nem negyedről negyedre. A februári pótlékkal az egész bérösszeg az 1917. évben fizetett bér­összeg plus 90 százalékot tesz ki. Lakbérpótlék cimén ötven százalékát (A Szeged budapesti tudósítójától.) Vass József népjóléti miniszter ma bejelentette, hogy a lak­bérpótlék rendeletét elkészítette és azt a holnapi nap folyairán beroutslja a Háznak. A lakbér­pótlék a februári negyedre visszamenőleg a már kifizetett lakbérek 50 százaléka lesz és azt ! Jaki ér pótlék" cimen kell fizetni. Baráti vacsora az egységes pártban — a kormánytámogatók részvételével. „Komoly demokratikus politikát kell csinálni" — mondja Bethlen. (A Szeged budapesti tudósilójától.) Az egy­séges párt csülörtökön este baráti jellegű vacsorát farfott, amelyen gróf BethlenIstván, Vass Jőztef, gróf Csáky Károly, gróf Klebelsberg Kunó minisz'erek, valamint a párt számos tagja vett részi. Mint vendégek jelen voltak a keresz­tény nemzeti gazdasági párt és a nemzeti pol­80Afűver lánospárlelnök üdvözöllea vendégeket. — Azok a pátlok — mondotta —, amelyek a kormányt támogatják, ma idejöttek közénk. Ezeket a vendégeket most arra kérem, hogy most, amikor az áldoza hozatalnak egy ujabb etappejához érkeztünk, támogassák a kormányt. Azt kivárt m hogy legyenek vendégeink minél többszőr. Mindenkor szívesen látott vendégek lesznek >z éljenzéssel fog^o" üdvözlés után eléször Errszt Sándor válaszolt. A kormányra és a pártra emelem poharamat. Amikor szükségesnek látjuk azt, hogy bizonyos s^mpontból kü^n állát pontot foglaljunk e» éppenséggel nem va­evunk azok az emt-ek, akik nem tudjak tökéletesen méltányolni azt, hogy milyen rend­kívül nagy érzékenységre és rugékonységra van szükségük szokrak, akik az ország élén állanak. Vallom hop.y mindenki, aki becsüle es, önér­zete s és egyenes lelkiismerettel szereti nemzetét, azon az uton kell, hogy járjon, hogy megbe­csülje azokat, akiket értékesnek tartott és ne ismerje azt az önzést és irigységet, amely csak azért gyűlölködik, mert valaki egy fejjel kima­gaslik. (Taps.). — Kettőt ismetünk: Azokat, akik egyenesen haladnak a történelem utján és azokat, akik a forradalmi uton haladnak. Mi azokat követjük, akikben van tehetség és erő és bebizonyítot­ták Európa előtt is, hogy tehetségesek és semmiféle ember vagy áramlat nem fog ben­nünket megrendíteni és tőlük eltántorítani. Utána még Gaál Qaszton emelkedett szó­lásra. Beszédében kijelentette, hogyha azt látja, hogy az ország veszedelemben van is bogy a törvényes rend ellenségei össze tudnak fogni, valamint, ahányszor konstruktív munkáról lesz szó, a kormányzópárt mindannyiszor oldala mellett fogja találni öt. Uíána Heinrich Ferenc beszélt és aki be­jelentette, hogy pártjával teljes erejével támo­gatni kivánja a kormányt, mert a nemzetgyűlés előtt o!y*n fontos törvényjavaslat van, amilyen nég eddig nem is volt. J „ ... Ezután Bethlen István gróf emelkedett szólásra. — Nem a mullról akarok beszélni, hanem a jelenről — kezdte —. Mi az, ami bennünket politikai téren összefűz ? Azt hiszem, hogy mindentke őtt az, hogy Qaál Qaszton és mi is

Next

/
Thumbnails
Contents