Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-05 / 54. szám

SZEGED Szeged, 1924 márclm 5 Hiányzóhoz, a kormányzó a javaslatot visszaküldve a nemzetgyűléshez, csak azután lesz letárgyalható és elfogadható a Rubinek-féle modósitó indítvány. A javaslat még nem érkezett vissza a kormányzótól, de legkésőbb holnap reggel visszaérkezik. A borsodmegyei fői ipán installációja. Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék és Miskolc j város törvényhatósági bizottságai kedden dél- ! előtt iktatták be dr. Zsoldos Béla főispánt. A beiktatáson Rakovszky Iván belügyminiszter ii megjelent. Az ünnepélyes beiktatás után díszebéd volt, amelyen Rakovszky Iván belügyminiszter hosszabb beszédben üdvözölte a főispánt. Beszédében rámutatott arra, hogy a mai ellenállás a belpolitikában|kicsinyes célok, egyéni érdekek szolgálatában áll. Valamikor a nemzeti ellenállás a nemzeii jogokat védelmezte a kormánnyal szemben, most a jogokra való hivatkozással osztályérdekeket védenek. Olaszország Magyarországnak is utat nyit a tengerre. Mussolini beszámolója az olasz-jugoszláv egyezségről. Róma, március 4. Mussolini miniszterelnök kedden beszámolt a római minisztertanácson a fiumei probléma megoldásáról. Itália és Jugoszlávia végleg megállapodtak abbsn, hogy eltéröleg a rap silói szerződéstől, Fiu ne nem lesz külön állam, hanem voltakép égési Fiumét végleg bekebelezi Olaszország, egy pár környékbeli falu kivételével. Belgrádban is sürgős munkával készitenek egy olasz-jugoszláv kereskedelmi szerződést, amely a dummenti országoknak és Magyarországnak is utat nyit újra a tenger felé. Mussolini kijelentette, hogy az olasz politika uj iránya kelet filé mulat éi messzemenő rendelkezésekre van most szükség. Gondoskodni fognak a Budapesttel való rendes vasúti Összeköttetés helyreállításáról, amely mirclKS vége felé várható. Magyarország részére külön kikötő helyet biztosit Olaszország. A megállapjdás szerint a kikötő egé*z területe szibad terület lesz. ahol az áruk vám nélkül lesznek tárolhatók és vasútra rakhitók. Külön olaszjugoszláv vegyes bizottság fog működni a kikötő és az egész vasúti pályaudvar területén. MMWIMMMMMMN^^ Szombaton rendkívüli közgyűlés tárgyalja le az útadó kérdését. ványt. Átiratban értesítette a polgármestert, hogy március nyolcadikára, szombat délután négy (A Szeged tudósítójától.) Beszámolt a Szeged arról az akcióról, amely a szegedi kereskedők és iparotok körében indult meg a febraári közgyűlésen is sérelmezett száztizszázalékos útadó kérdésének tisztázására. Vasárnap délelőtt a kereskedelmi és iparkamarában értekezlet volt ebben az ügyben és az értekezleten dr. Tonellt Sándor kamarai főtitkár javaslatára elhatározták, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását kérik a főispántól. A rendkívüli közgyűlés összehívását kérő beadványt, amelyen több, mint hatvan törvényhatósági bizottsági tag neve szerepelt az aláírók között — már hétfőn átnyújtották a főispánnak. A főispán kedden délelőtt intézte el a beadórára tűzte ki a rendkívüli körgyülést és kérte; hogy a város tanácsa intézkedjék a bizottsági tagok meghívására vonatkozólag és a száztizszázalékos útadó ügyét szabályszerűen előkészítve terjessze majd a közgyűlés elé. A rendkivüli közgyűlés elé nagy várakozással és érdeklődéssel tekintenek kereskedői és iparos körökben és városszerte azt remélik, | hogy a közgyűlés talál majd alkalmat és módot arra, hogy megszüntesse az aránytalanságot, amely a városi polgárság és a gazdaközönség útadója között mutatkozik a városi polgárság rovására. i>»jftU>^¥nfVViii^Ynrin'ii'nY>vi mnnnnn-innTn—rrnrn-rirnnri-rTrrrinr^^ Másodszor is fölmentették a Peidl-kormány izgatással vádolt földmivelésügyi államtitkárát. (A Szeged tudósítójától) Emlékezetes még az a törvényszéki főtárgyalás, amelyet még az elmúlt év december 7-én tartott meg a törvényszék Vild-tanácsa és amely alkalommal — Buza Barna, a Károlyi-kormány országszerte ismert földmivelésügyi minisztere nagyhatású védőbeszéde után — a törvényszék felmentette Czikora János volt államtitkárt, aki ellen az ügyészség egyrészt osztályellenes izgatással, másrészt pedig a magyar állam megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt emelt vádat. A Í

létszeres vádemelésre — mint ismeretei — gy cikk adott okot, amelyet Czikora János még az 1922-i nemzetgyűlési választás alkalmával irt. A cikknek Boldog-e a paraszt ? volt a címe és az orosházai Alföldi Parasztujságban jelent meg. Czikora a cikkben megdöbbentő szinekkel irta le a nincsetlen földműves munkásság nagy nyomorát, föltárta azokat az okokat, amelyek miatt a földművesek szinte leírhatatlan nagy nyomorban vannak. Azt állította, hogy az orosházai parasztság nyomorának egyedüli okozója a Zelenszkyek rideg önzése. Az ügyészség több részt inkriminált a cikkből, mig a törvényszék a vádak alól felmentette, azzal az indokolással, hogy Czikora a jogos kritikát nem lépte tul, a Zelenszkyek nem képviselik az egész magyar urlosztályt és igy nem merülhet ki az izgatás tényálladéka. Dr. Balázs Sándor ügyész felebbezése miatt az ügy «2 Ítélőtáblához került, ahol kedden délelőtt tartotta meg Orosz Pál tanácselnök tanácsa a felebbviteli fötárgyalást. A tárgyaláson Czikora Jánoson kivül megjelent Buza Barna is, aki erre az alkalomra lejött Szegedre. Először az űgy iratait ismertették, majd felolvasták Czikora cikkét. Ezután a főügyész tartotta meg vádbeszédét, amelyben csak osztályellenes izgatás miatt tartja fent a vádat, mig a magyar állam megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt a vádat elejti. Kijelentette, hogy ez a cikk a Parasztujság publikuma előtt nagyon is alkalmas az izgatásra. A törvényszék álláspontja téves, Czikora nem a típus, hanem a nagybirtokos osztály ellen izgatott, kéri a bűnös* ség megállapítását. Ezután a védői emelvényen Buza Barna emelkedett szólásra, aki alaposan megindokolt beszédében fejtette ki álláspontját. — Köszönettel veszem tudomásul — mondotta —, hogy a főügyész ur elejtette a vádat a magyar állam ellen elkövetett vétség miatt, de annál jobban meg vagyok még mindig lepődve azon, hogy ezt a cikket osztályellenes izgatásnak lehet minősíteni. Ennek a cikknek nem izgatás volt a célja, hanem a parasztjólétről, boldogságról terjesztett híreket akarta Ctikora megcáfolni. Csupán a nyomort festi éles szinekkel. Nemcsak az ipari munkásosztály nyomorog, hanem a földnélküli falusi lakosság is. — A csizmás képviselőket is támadta paraszt* ellenes működésükért Czikora — folytatta Buza Barna —, de a kisgazdaképviselőket talán még sem lehet a nagybirtokos osztályhoz számítani. Ha ennyire mennénk az izgatás definiálásában, akkor az országban meg kellene szűnnie a választási agitációnak, ahol mindegyik párt a másikat támadja. Czikora nem az egész nagybirtokos osztályt vádolta a nyomorért, hanem csupán a Zelenszky-féléket. — Semmi körülmények között sem fogadhatom el azt — mondotta —, hogy a magyar uri társadalmat a Zelenszky név reprezentáljál Sokan voltak olyanok a magyar főúri osztályban, akik nem értettek egyet a Zelenszkyek politikájával. Ez csak egy töredék, amelynek még ma sincs semmi érzéke a demokrácia iránt. Ezek az önzések okozzák a nyomort. Ezután arról az emlékezetes OMQE választásról beszélt, amikor 1907-ben gróf Zelenszky Róbert elnöknek lépett fel és kisebbségben maradt az Andrdssyak, Hadikok, Zichyek és Károlyiakkal szemben. Ez is mulatja, hogy a ! Zelenszkyek mennyire nem képviselik még — a nagybirtokos osztályt sem. Ha Czikora ezeket támadta, akkor igaza volt, mert a Zelenszkyek bűnösek... Amikor Buza Barna idáig ért védőbeszédében, Orosz Pál elnök félbeszakította és ezeket mondotta: — 7 essék kérem, védő ur, beszédéi rövidebbre fogni, mert még sok dolgunk vant Buza Barna ezután befejezi beszidél. Nem sötét ez a kép, amit Czikora feltett, a valóság ennél még sokkal feketébb. Felolvas a Parlamenti Naplóból egy részletet, amelyben az egyik szónok még sokkal feketébben beszél a földművesek nyomoráról. — Ezt a beszédet Magyarország földmirelésügyi minisztere mondotta: nagyatádi Szató István és nem egy radikális képviselőt £s egyetlen ügyész sem emelt vádat Nagyatádi ellen ... Czikora nem is az igazságot, hanem ennél még sokkal kevesebbet mondott és keveseblet mondott, mint Magyarország földmivelésügyi minisztere I A főügyész válasza után a tábla tanácikozásra vonult vissza, majd Orosz Pál elnök i kővetkező ítéletet hirdette ki: — A Tábla helybenhagyta a törxényszék felmentő ítéletét. Czikora csak nagyon kevés helyen lépi át az objektiv kritika halárát, ő nem a nagybirtokos osztályt támadta, nert a Zelenszkyek sem nem osztály, sem nett hitfelekezet és igy ellene nem lehet osztályellenes izgatást elkövetni. A főügyész semmiségi panaszt jelenldt be az itélet ellén és igy a Peidl-kormány Államtitkárának ügye most a Kúria elé kerül. A közös Jegybank likvidálása. Bécs, március 4. A tárgyalások az egykori közös jegybank likvidálása és felosztása körűi legközelebb ismét megindulnak az osztrák és a magyar kormány között. A magyar delegáció vezetője Szterinyi József báró legközelebb Bícsbe érkezik, mivel a tárgyalások Bécsben lesznek. A szénbizottság feloszlatása. Budapest, március 4. Walkó Lajos defeinügyi miniszter a széabizoltságnak nárdus 15 ével való feloszlatását rendelte el. A Máv. most megkezdte a tárgyalásokat a szerződés szerinti szén szállítóival, de a legnagyobb szállítójával, a Magyar Általános Köszénbányával nehézségek merültek fel, amelyeket eddi? még nem sikerült kiküszöbölni. A Magyar Általános Kőszénbánya mázsánkint 28.000 koronát követelt, míg a Máv. csak 22.000 koronát akar megadni. Merénylet az albán miniszterelnök ellen Róma, március 4. Skutari jelentések serint Zuga miniszterelnök ellen ujabb merénfletet követtek el. A merénylő ismét egy diák, aki a parlamenti épület bejárója előtt megleste i miniszterelnököt és közvetlen közelről hatszer rálőtt. A miniszterelnök csupán karján és libán sebesült meg. A merénylőt letartóztatták. Küallgatásakor elmondta, hogy Zugát megvásárolták a jugoszlávok és az albán állama nézve s lyos veszedelmeket jelent. További kihallgatása egy messze szétágazó összeesküvés felderítésén vezetett. Az összeesküvésbe katonai vezetős*»nélyek is bele vannak keverve. A bécsi banktisztviselők szír ajka. Bécs, március 4. Dr. Seypel kancelár a banktisztviselők sztrájkja ügyében közvetlőként lép közbe, napok óta azon fáradozik, b>«y a banktisztviselőket és a bankdirektorokat béketárgyalásra ösztönözze. Ezek a tárgyalásosadménnyel jártak, amennyiben a banküsrJ&elők és a bankigazgatók képviselői szerdán Mielőtt fél 11-kor a kancellár hivatalában megktfdik a béketárgyalásokat. Bombamerénylet a vonaton Varsóból jelentik: Szombaton a leniig— varsói gyorsvonatban egy bomba felrobt®"1- A robbanás nem okozott nagyobb kárt vélik, hogy merénylettel állanak szemben, ame~ lyet az ukrán kommunisták terveztek a Ry.or®~ vonaton tartózkodó magasabbrangu rendőrtisztviselők ellen.