Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-29 / 74. szám

2 SZEGED Szeged, 1924 március 29 bogy a törvényjavaslatok a törvényhozás szu/erénitásának mellőzését célozzák és tartalmazzák, mert hiszen csak a törvényhozás akaratából való intézkedésekről van szó, amelyek ugy terjedelemre, mint tartalomra nézve korlátozva ruháztatnak át a kormányra, a törvényhozás ellenőrző és felelősségrevonó hatáskörének teljes fenntartásával. Az ilyen felhatalmazás megadása pedig ilyen nagyfontosságú kérdésben mellőzhetetlen. Az önálló magyar jegybank elsősorban azzal a céllal létesül, hogy lehetővé tegye a korona értékének stabilizálását a jövőre nézve. Átadnak a jegybank részére minden aranyban és valutában lévő készletet, amely az államnál, illetve a Devizaközpontnál van és amely nem szükséges ahhoz, hogy az olt fennálló adósságok kiegyenlítessenek. Ami a jegyforgalmat és a belső cirkuláció biztosítását illeti, e tekintetben nagy előnyt Jelent a jegybank biztosítása az által, hogy angol szokás szerint az állam a maga pénzkezelésit rábízza az uj jegybankra és igy olyan erőforrást nyújt a bank részére, amelyekkel az Osztrák-Magyar Bank nem rendelkezett. Hogy az uj gazdasági viszonyok közt kifejlődő élet mennyi fejenkénti jegyforgalmat igényel, azt pontosan előre megállapítani nem lehet. Általában véve nem helyes és nem célszerű a jegyforgalmat számszerűleg korlátozni. A javaslat lényegét tulajdonkép az öt féléves költségvetés megállapítása képezi, az a program, amelyre az államCbevételeket és kiadásokat a következő öt félesztendőben alapítani kell. Az első félesztendő, a folyó (élesztendő junius SO ig tart és azután még négy félesztendö van bátra. A költségvetési keretek összeállításánál a kormányzat kiindulási pontja az, hogy mindazt az anyagi erőt, amely rendelkezésűnkre áll, mindazoknak a pénzügyi bevételeknek eredményét, amelyekre a jövőben számithatunk, elsősorban m tisztviselőt kérdés rendezésére kell fordítani a szociális rend és megnyugvás érdekében. Emellett gondoskodni kell egy igen kiadós tételről; az állami adósságok kamatszolgálatának fedezéséről. Nem a most felveendő külföldi kölcsön törlesztéséről van szó, hanem a háború és háboruelötti adósságainkról, amelyek kamatszolgálata amúgy is meg lenne szanálási program nélkül is, a külföld erősebb pressziója folytán. , Ami a bevételek alakulását illeti, az egyenesadókon van a suly. Ezeknek a végösszege a szanálási periódus elteltével több lesz, mint 1913-ban volt az erre a területre eső egyenesadó összege, viszont alatta marad a fogyasztási és forgalmiadó összege annak az öeszegnek, amely 1913-ban ezen a területen befolyt. Ez olyan bivételi politika, amelynek az egész Ház osztatlan helyeslésével kell találkoznia. Korányi miniszter beszéd*. Ezután Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beszélt. — A magyar nép igazi képviselőinek meg kell szavazniok ezeket a javaslatokat. Amikor 1919/20 ban pénzügyminiszter voltam, többen szememre vetették, hogy nem volt programom. Volt programom, de nem mondhattam el mindent, mert ha azt mondtam volna, hogy évekig fogtok kínlódni, szenvedni, ez meggyengítette volna azt az ellenálló képességet is, amely megvolt az országban. Meggyőződésem, hogy most az élet utján vagyunk. — Ha ez a munka korábban sikerült volna, sokkal könnyebb lett volna helyzetünk javulása. Ez azonban nem rajtunk múlott. Ezek nagy európai világkérdések voltak. A mi kis ügyünk körül óriási harcok folytak és a magyar ügy győzelme — győzelme volt a jobb belátásnak is. Végeredményben eljutottunk oda, ahol most vagyunk. — Éti érzem az egész felelősségét annak, hogy ilyen pillanatban elvállaltam a pénzügyi tárcát Elvállaltam pedig azért, mert meggyőződésem, ha mi ezen az uton tovább megyünk, Magyarország meg van mentve — Azt mondják, bogy a 250 millió aranykorona aránylag csekély összeg. A mai viszonyok közt, amikor egész ciekkforgalmunk csak 50 millió aranykorona értékű, ez nem olyan csekély összeg. Ds nem ez a lényeges. Ha most nern a Népszövetség jóiidula'u szárnya alá kerülünk, akkor soha az eddigi helyzetet nem tudtuk volna elérni. En azt kérem, hogy támogassanak ebben a munkában, amelynek magamat teljes erőmmel szentelem és amelyre ráteszem reputációmat. (Élénk helyeslés és taps.) Korányi Frigyes báró beszéde után a bslsö kölcsönről szóló törvényjavaslatot Temesváry Imre ismertette, a Franciaországgal, Olaszországgal és Csehszlovákiával kötött pénzügyi egyezményekről szóló törvényjavaslatokat pedig Örffy Imre. A tárgyalást szombaton folytatják. Harciing tárgyalásai. Pénteken délelőtt fél 11 órakor Harding kihallgatáson jelent meg Bethlen István gróf miniszterelnöknél. A beszélgetés több mint egy óra hosszat tartott és azon jelen volt Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter is. Délután meglátogatta az amerikai követet és ismét beszélt Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel. A beszélgetés után visszatért a szállodába. Majd este résztvett azon a dineren, amelyet Bethlen miniszterelnök és felesége adtak tiszteletére. Harding, továbbá Phlllipe és Bertron amerikai bankárok látogatása minden valószínűség szerint szoros összefüggésben van a kölcsönnek Amerikában való elhelyezésével. isméi ucazcn rvurauyi 1 ugyca pbiiaugj uhuim- kv»v«vuh«» ——v— uLiLiiiumMAjmiin.mif>viY A középiskolai reformSzombaton már nyolcórás ülésen tárgyalják a földreformot. (A Szeged budapesti tudósttójától.) A nemzetgyűlés pénieki ülését fél 11-kor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után rátérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Ostör József. A javaslatot elfogadja. A tanárképzés kiépítését és a tanárok anyagi helyzetének rendezését teszi szóvá. Nem képzelhetünk el jó iskolát, jó tanár nélkül. A tanárokat és a tanítókat megfelelő javadalmazásban kell részesíteni. Ma az a helyzet, hogy egy bírósági titkár, aki öt évi szolgálattal bir, több fizetést kap, mint egy|husz évi szolgálattal biró középiskolai tanár. Az iskolán kívüli mellékfoglalkozásokat tiltsák el Rothensteln Mór: A középiskolák reformja helyett a népoktatást kellett volna szabályozni. A népoktatást törvényes uton szabályozták ugyan, de csak papíron. El kell tiltani a mestereket attól, hogy 10-12 éves gyermekeket foglalkoztassanak. Kívánja az ingyenoktatás kiterjesztését. Felfogása szerint ez a nemzetgyűlés nem hivatott az ilyen törvényjavaslatot megalkotni. Előbb a választójogi törvényi kell megalkotni. azután fel kell oszlatni a nemzetgyűlést. Az iskolákat az alsó tagozatban egységesítsék s csupán a felső tagozatban kivánja a differenciálódást. Kivánja a fegyelmi ügyek revízióját. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy a középiskolai tanárok részére szolgálati ét fegyelmi szabályzatot adjon ki és a hozott ítéleteket vizsgálják felül. A javaslatot nem fogadja el. . , ... . Petrovácz Qyula: A szociáldemokratáknak a javaslatban két dolog fáj és pedig a numerus clausus és a kommunista tanárok ügye; pedig ezek teljesen távol állanak a dolgozó munkásság érdekeitől. Innen látja, hogy a szociáldemokraták nem dolgoznak a munkásságért, hanem a zsidók^érdekeit képviselik. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután jelenti, hogy a miniszterelnöktől álirat érkezett, amelyben értesíti a nemzetgyűlési, hogy a Kormányzó ur őfőméltósága március 25-én kelt magas elhatározásával Walkó Lijos kereskedelemügyi minisztert a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésétől felmentette és báró Korányi Frigyest a pénzügyi tárca vezetésével megbízta. Hegymegl Kiss Pál kifejti, hogy nézete szerint előbb az elemi iskolák reformját kellett volna megcsinálni és rendezni kellett volna a tanárok fizetését is.J(Beszéde közben lép a terembe báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, akit a kormánypárt megtapsol és hosszasan éljenez.) Lendvai István: Jobb később, mint Korányi. Nagy Ernő: Nyugtával dicsérjük a napot. Zsirkay Jínos: Előbb javítsa meg a koronát, akkor azután megtapsoljuk. . Báró Korányi Frigyes mosolyogva köszöni meg az üdvözléseket, majd leül a miniszteri bársonyszékbe. Hegymegl Kiss Pál kifogásolja, bogy az egészségtan, az alkotmánytan és a gyorsírás rendszeres tanítását nem vezették be az iskolákba. A javaslatba hiányok vannak és ezért nem fogadja el. Farkas Tibor: Szükségesnek tartja, hogy a középiskolákban valamilyen szláv nyelvet ís tanilsanak. Reméli, hogy a miniszter nem zárkóíik el ez elől. A jsvaslatot elfogadji. Zsirkay János kijelenti, hogy a jivaslat szerinte csak növeli a káoszt az által, hogy ujabb iskolatípusokat állit fel. A javaslatot nem fogadja el. Elnök erután napirendi javaslatot lesz, amely szerint a legközelebbi ülést szombaton délelőtt tíz órakor tartják. A napirend első pontjaként a földbirtokreformnovella tárgyalása, majd azután a középiskolai reform tárgyalása szerepel. A töldreformnovelldt már nyolcórás üléseken tárgyalják. Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Drdzrfyszmtén a házszabályokhoz szólva, házszabályellenesnek találja az elnök eljárását. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter: Csodálkozik, hogy most provokálnak házszabályvitát, holott az ellenzék egy része kérte a földreformnovella gyers letárgyalását. A Ház kimondta a sürgősséget. A törvényjavaslat nincsen befejezve és kéri a Házat, hogy ne húzzák el a vitát. Hegymegl Kiss Pál: Megállapítja, hogy a földreformnovella tárgyalása tulajdonképen be van fejezve, most csak a kormányzó által kívánt módosítást tárgyalják. Nem lehet tehát kimondani újból a sürgősséget és a nyolcórás ülések életbeléptetését. Esltvay házelnök a következő enunciációt teizi: Minden egyes szakasz letárgyalása után az elnOk a tanácskozást oeicjeiettnek nyilvánítja ; de ebből nem következik, hogy a törvényjavaslat tárgyalására kimondott határozatokat megszüntessük. Farkas Tibor szintén kázazabályellenesnek minősíti az elnök enunciócióját, valamint Szakács Atld0r , ._ * un Elnök ezután jelenti, hogy még hátra van az üiés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Nagy zaj és felkiáltások: A napirendet nem fogadjuk el l Rothensteln: Nem kérdezték meg a Házat I) Zsitvay megállapítja, hagy a napirend felolvasásakor szabályszerűen feltette a kérdést, hogy elfogadják-e a napirendet? A válasz igen volt. Az ülés háromnegyed háromkor ért véget. Flotta-demonstráció Byron halálának évfordulóján. Berlin, március 28. Byron halálának századik évfordulója alkalmával a görög vizeken április 18 án a görög és angol flotta görögangol tisztelgő ünnepséget fog rendezni. A brittke rmány nemzetközi leszerelési konferenciát akar. London, március 28. Az alsóház költségvetési vitájában Asqaith kérdéseire Macdonald hoszszabb beszédben válaszolt. Franciaország területi biztonságának dolgában egyelőre részletekről nem volt hajlandó nyilatkozni. De kijelentette, hogy a britt kormány együttesen Amerikával, Franciaországgal és Olaszországgal a világ minden népeihez felszólítást intéz, hogy tartsanak egy nagy leszerelési konferenciát. Vasek Ernőt óvadék ellenében szabadlábra helyezték. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ismeretes, hogy dr. Vasek Ernőt, Sleged volt kormánybiztosát, előzetes letartóztatásba helyezték. Dr. Vaieket, mint a budapesti Tanító Bmk Mozgatóját felelősségre vonja a bíróság azok mían a szabálytalanságok miatt, amelyek a ban« bugását, a felek megkárosodását vontá* m»^ után. Vasek 50 millió korona óvadékot aiin'o'i, ha a vizsgálati fogságból szabadlábra hdyen^ Pénteken a vádtanács a IflijJJ*"1 kaució ellenében dr. Vasek Ernőt szabadlábra h:lyezte.