Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-27 / 72. szám

Stéged, 1924 március 27 SZEQBD A Poincaré-kormánjr megbukott. ... „NMN A kttTtársasáe-i e nök meg Pdi is, március 26. A gazdasági bajok meg buktatták a Poincaré-kormányt. Pomcaré be adta a maga és kormánya ^mondását s azt Millerand elnök kérésére nem volt hallandó visszavonni. Millerand a lemondást erre elto gadta. A köztársasági elnök megkezdte az uj kormány alakítására vonatkozó megbeszéléseket. Millerand egyébként a kabinet újjáalakítását ismét fölajánlotta Poincarénak, aki holnap mond végleges választ. iMMMVMMMMMMMMMWII aranykuivííuuuí jyr rh 4000 aranykoronánál kiseoo hsrévnegyeare ^ — adómentes. ^ . ic . p ,HAkönnvi. ! Srévneg3e 34 százalékát, 1925, évi ftbruán A nagyobb családu adózó részére adókönnyi- Dmragp e száz3lékái> májusi b ^évnetés engedélyezendő. A gS 50 százalékát. tétele 4090 panykorona ér ékü vagyonná^ 01 gye ái,amjegyekben, vagy.s papírpénzA szanálási lavaslatok c2éaed budapesti tudósítójától.) te mm- ' háztartfs egyeneu^nak helyreállításáról szóló törvényjavaslat három főrészre oszlik. Az első rész i»iho»«itri»zza a kormányt a nemzetek szövetKöTbéiöttével megállapított jegyzőkönyvek Sására éfaz azokban foglaltak végre* fára Felhatalmazza a kormánytI arra hogy a 1926 junius 30 óig mutatkozó deficiteket •i fcveendő 250 millió sranykoronás kölcsönből, ? kölcsönre felveendő és s körönből visszatérítendő előlegekből fedezze, hogy abbén áz esetben, ha n államháztartás egyensu yának heiyre^lHíáPfl 1926 júniusáig nem ^erülne ! cél érdekében a törvényhozás előzetes hoztótfrulása nélkül rendeletileg tdn« meg a Sükséees intézkedéseket. A törvény kihirdetése nanlán lépne életbe és hatálya addig tart, amíg a nerazetek 8zövetsége megállapítja, hogy Magyarorsiíg pénzügyi egyensúlya biztosítva van. A mésodlk réaz a mellékletek Ismertetése: A törvényjavaslat első részéaek másod* S-ához csatolt A-melléklet azokat az íntézktóéfeket részletezi, amelyeket m áUm^giJ egyensúlyának helyreállítása céljából a kormány feíSffiS-A-;rész . kisdások acasztásái, valamint a Se es létszámának apaszlása ctl/M szfkS%Sa MM* mm tátik kérdésit szabdlyozza. (A kiadások apasztása.) A, NI rész fzerint Ű közélelmezési miniszter MhUa 1924 ivtjunius hó 30-án megszűnik dZ A n/n,flívminiszter a pénzügyi közigazgatás szervezetét é^aT egyes síervek hatáskörét renHPiéttél újonnan szabályoziatja. d í űszteUMs ^később 1924 ivt ianiuThó 30-dval megszüntetendő, március végivel azonban tényleg már be vanszünMve. a kpftvpzménves áru természetbeni el aias ^íSínék*SSvélelívtl megfelelően t e alkalommal a csalldi pó.iíkot vasal viteldijkedvezminydcet ff^g'™ f«« m«r is STÍmSE a kormány arra, hogy a Kzszuig«'"» zottak létszámát M junius hó f-'Sj0' kozatosan 15.000 fővel apaszthassa. Az apasz fásnak lehetőleg a megüresedő állások be nem öltése utján kell történnie. itelobirákat és ügyészeket csak saját kérelmükre lehet a szolJdlatból elbocsátani. g Az elbocsátandó tisztviselőkel\ hat hónaponilletményeinek fe'fmdése afkalmávai a nyugdija?ok i!let^ényeit a költségvetési egyensúly helyreállításáig 20 lES&a kisebb 'összegben kell mezáUapitani mint amennyire ezeknek a nyugdíjasoknak a ma érvényes szabályok szerint igényük volna. A hSalos munkaidől a főiskolai végzettsichez kötött állásokban heti 42 órára, a öbb Sokra nézve pedig heti 48 órára emeli fel. (A bevitelek fokozása) M A kormány az állami üzemeket és külö«a2«' az államvasutakat önálló, vagy riszben magánosok bevonásával, nevezetesen az állani réstvétele melleit az e cilra alakított társaságok utján is hasznosítja. A városokat és községeket kötelezi arci, hogy az adminisztráció egyszerűsítése szerr,pontjából mindazokat sz intézkedéseket megtegyek, amelyek as államra nézve irányadók. Az állami, a városi és községt alkalmazottak illetményeinek és nyugdijainak edezéiére 1925 ianuár l-is' legfeljebb 75 százalék, január l-to S 30 ig legfeljebb 50 százalék julius 1-tő 925 december végéig legfeljebb 25 százalékot előlegez. 1926 január l től pedig semmifele eSt vagy hozzájárulást az állam nem adhat. E szabály Sói kivételek a községi jegyzők és A pénzügyminiszter az 1924. évtől kezdve fy. 1„ J./j/ű molloit Maoiihatia meg. térrel egyetértve az egész háztartási rendet u ból szabályozhassa. A városok pedig felhatalmazást nyernek arra, hogy amennyiben a különböző törvényekkel már rekik átengedett közszolgáltatások bevételei kiadásaik fedezésére nem elegendők, a területükről származó jövedelmek után városi adót is vethessenek ki. A belügyminiszter ilyen külön adó behozatalára a városokat kötetezheti is. Kimondja a tőrvény azt Is, hogy az összes egyenesadó a pótlékokkal együtt a jövedelem 75 százalékát nem haladhatják meg. (A lakástölszabaditás.) c) Az 1917. évi november hő 1-én érvényesen megállapított, illetve kikötött évi lakbér aranykorona érfékben fizetettnek kell tekinteni és ehhez képest az 1924. évi rnájus hó l-WI kezdve az 1917. évi öérnek a következőkben részletezett százalékait kell fizetni aranykorona éí a)bf lakások és nem üzleti célokra hasznflf hei/íséaek után az 1917. évi bérnek az 1924 évi májusi^bérévnegvedre 7 százalékát, az augusztusi bérévnegyedre 10 százalékát, a novemberi bérévnegyedre 15 százalékát, 1925. évi februári , r 1 OA tlK^Vvkl gegédjegyzök. I bérévnegyedre 7S«' ' ^ értéknek alapulvétele mellett d lapíthatja meg. százalékát, augusztusi bérévnegyedre A földadókulcsot fel kell emelni 25 "zázalikra , negyedre ^ szaz bérávnegygd e 36 A jövedelem- és vagyonadót illetőleg fel | febmári bérévnegyedre 43 hatalmazol a törvény a pénzügymin szter arra , "ga eRa j bárévnegyedre 50 százaiékár hogy a jö?edelem- ^ vagyonadó tételeit, az szff™)' j Jvagy kere8ledelmi foglalkozást idóíkálát rendelettel állapítsa meg. Af a«L \ „ÍH«I flsieíi cíira ímühsly, iroda, skálának aranykoronára kell szólam, AZ . I,innhh iXueriplpnt. V sM --«SffKS*-xy 1924! keletkezeit nagyobb vagyonokat átmenetileg kümmm^jéi^&FM év végén nTuffitkozott vagyon átlagát meg^íláMulati adóról szóló törvényt a javaslat annyiban módosít,-, hogy a ^kereseh és beléd társaságok terhére kivetendő adótételeket TSfntfffk Szövetkezetek köielesek ^rra hogy részvényeik, illetve üzletrészeik TfzáMátaz államkincstárnak termeszeiben Tt'fmfgyékre vonatkozólag felhatalmazást „yer . belügyminiszter, hogy » pénzügymtniszA Macyar Nemzeti BanR. - vábbi maradék egynegyed része a részvényeseké háromnegyed rész az államé. A bank 25 millió aranykoronát tartozik mind.g követelémi.!lu- "í.. hoWfkint F.iirínaés Amerikatöbl A harmadik rész felhatalmazza a kormányt, hogy a külföldi kölcsönön kival ujabb belföldi kölcsönt vegyen vSen el, de ezt a belföldi kölcsöntcíak a löved elem- és vagyonadó fizetésére kötegellek Kiég pedig az i923itt iövedeemadő kétszeresét és a vagyonadó háromszorosát. Azok, akiknek a jövedelem- és vagyonadójuk együttvéve sem haladja meg az 50.000 koronát, a munkások és magántisztviselők nem fizetne* kölcsönt. Kimondja a javaslat, hogy azokra akik a háborús konjunktúrák kihasználásává meggazdagodtak, a belföldi kölcsön hétszeresét 3 i ki a pénzügyminiszter. Felhatalmazza a kormányt a javaslat, hogy a kénywerköIcsönön kivül egy külön, önkéntes; kölcsönt is kivethessen — jegyzéssel. kö!ele88^e, hogy n»ndenc külfö,di énzek. 5°,gy ! j ^ríéke változást ne szenvedjen. kel mért értéke azt a kizárólagos A banknak bankjegyeket jogot sdná a ^Xa' észéről, az államot bccsáthasson ki a zon idö alatt pedig köte ezhetné WJ^ ki. ál AmLPnf rpri vénytár8asági alapon létesül. AlapS J^TSSrTSke jegyzéséHabár nincs ki^va, n°gy kJivB/natos, ben a külföld iriggjjlIeg^ek megóvása hogy az intézmény^^^ vetett bizalom és a szanálási prog" ág mmden maH 4Z^° fénvez^e az alaptőke jegyzésébői a gazdasági nagyobb mértékben ktvegye. maga részét minei bj mert a bank/s fí^szSfés üzletköre általában megfelel annak! ami a jegybankoknál általánosan SZAkáhank tisz'a jövedelméből a nyugdijalapnak , A Síkalapnak jutó rész után a részvént^ekn k nyo c ^zalék jár. A jövedelem fennrnara^ó részéből mindig, amíg az c-Mft wkbenfv^y betétként Európa és Amerika több piacain tartani. UJ jelölt a magyarorezAgi főbiztosságra. Newyork, március 26. Washingtoni jelentés szerint Magyarország pénzügyeinek ellenőrzéS[Harding helyeit Boydent, az Egyesült Államoknak a jóvátételi bizottságba kirendelt Boyden ezen minőségben kSünően működött; és nemcsak a jóvátétel egész terjedelmét ismédé meg, hanem Magyarország egész helyS ?s tanulmányozta. A Walstreeten az mondják, hogv amikor az uj pénzügyi el enőrt kinevezik, rögtön aláírásra bocsátják a magyar kölcsönt. Tiltakozás az obstrukclé vádja eüen. Az ellenzék körében tiltakoznak az obstiruketó vádja ellen, de kijelentik, hogy ven ellenzéki szónok szólal f ? ;0vidi. ellenzék egy feltételhez ^ « ^iMt^S&timbahozása. A kormínypírt érteke^'®. A WMiri m*n nyeseknek, kétharmad az államnak iut. A to 1 nauuy