Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-18 / 65. szám

gSMÁm ára 1000 korona M kMWn* IMfe Ferenc-utoa 2. (F6l tftliafcottval nwmban.) Teletr» U-S&A.Szeged" megjelent MtH kivételére) mindea Egyes náin ára 1000 kom*. EiMIzetésl árak: Egy Maapra helyben 15000, Buda• és vidéken 20000 kw. V. évfolyam. Hirdetési árak i FénaiAan I mm. 250, egy hasábon SOI, mástél hasábon 750 K.Sifve* kőit 25 százalékkal drágáMk, Apróhirdetés 10 saóig 4000 kor. SzOvegkOztl kOzlem*. nyek toronként 4000 koron. Csalid! értesítés 30001 kor. Szeged, 1924 március 18, KEDD. 65-ik szám. pörökef zúdítottak a magyar cégek nyakába és kikapcsolták az országot a természetes nemzetközi áruforgalomból. Az eredmény az, hogy ma Magyarországon drágább az élet, mint a kurzu! sajtó által pellengére állitolt, lesajnált vörös Háborús silbakok. Szent Oroszországban, a carskoje-szeloi császári nyárilak kertjében, Katalin cárnő idejében zöldre festettek egy kerti padot. A pad kedvenc . , ...» — tartózkodási helye volt a Lengyelország felosz- Ausztriában és hogy Bécsből csempésznek be fisáról és nsgyszámu udvarlóiról ismeretes feje- élelmiszereket a termelő Magyarországba, delemasszonynak; hogy a friss festést valaki el A legfőbb érdekessége ped'g m'ndannaMm. np kenie be ne oiszkilsa. elrendelte, bogy a e háborús silbakok körül történik, az, hogy a pad eíé silbakot Ssinak. A cárnő parancsolt, legsúlyosabb dolgokat a Wa/ftofita^ a silbakol kirendelték, de a rendelkezés vissza- mánypárli és kormányt támogató szónokok monvonására senki sem gondolt. A friss festés régen megszáradt, a cárnő más belyre (ette át idilijeinek színhelyét, meg is balt, uj uralkodók következtek, a pad is elkorhadt, de az őrszemet napról-napra odaállították a palota kertjébe, -senki sem tudta, hogy minek. A silbak állt rendületlenül. Állítólag száz esztendővel később, a krimi háború idejében, mikor Oroszországnak szüksége volt minden emberére, külön hadügyminiszteri rendeletei kellelt kibocsátani, hogy az őrszem bevonuljon az ezredéhez. Az orosz história elevenedik meg nálunk, mi kor kezdik eltörölni nálunk a kivételes hatalom alapján kibocsátott különböző háborús rendeleteket és kezdik megszüntetni a céljukat vesztett, feleslegessé vált háborús intézményeket. Ezek a háborúnak voltak a silbakjai, de tevékenységűk áthúzódott a béke idejébe is. Akkor talán hivatást töltöllek be, de a hivatásuk régóta megszűnt, mégis itt maradtak, mint Katalin cárnő gránátosa, aki vigyázott a friss festésű padra, mikor már a cárnő is, a pad is régóta elporladt. A különbség csak ai volt, hogy az orou ""kinek sem ártott, senki sem vette észre, nálunk ellenben a háborús intézmények már ax egészséges gazdasági fejlődésnek állották ax útját, mindenki tiltakozol! ellenük, a kormány 1 " «i 1 1- -i—I- Jll.l.. X lorizálatlanul, nekünk igazán nirci okunk kételkedni benne. Arra sincs okunk, hogy kétségbevonjuk, hogy meg kell szűntetni a különböző központ-jellegű intézményeket, mert maga az a körülmény, hogy ezeknél megvan az egyesek favorizálásának a lehetősége, nem előnyös az állam-erkölcsi érintetlensége szempontjából. Mi legfeljebb azt fűzhetjük hozzá ezekhez a megállapításokhoz, hogy le kellene vonni a konzekvenciákat is. Elvégre még a magyar állam szuverenitása szempontjából is más a jelentősége, ha a kormány sua sponte szünteti meg ezeket a háborús csökevényeket, mintha a kölcsönjegyzőkönyvben biztosított jog értelmében a népa megszüntetésüket ui|ai, Hiiuutu.. - 7 . vanJa megauaptrant. A fizetési feltételek szerint tagjai is elítélték őket és mégis csodálatos mó- pedig Magyarország 1923-tól 1926 ig évi 50 don éltek, virágzottak, mintha semmi se történt I millió aranykoronát fizet, amelyet 250 millió dották el, hegy ezen az alapon bizalmukat fejezzék ki a kormánynak közgszdasági működése iránt. Ha ők mondanak el például olyan dolgokat, hogy a takarékkorona-rendelet előtt a ! szövetségi bizottság fogja jegyintézet ölvén milliárd váltót számolt le va- | követelni. MMMMMkMMMMMMMt^^ A szerb külügyminiszter a magyar jóvátételről. meg a kamat és az amortizáció fizetését, amelyek fizetési céljára Magyarország hosszú lejáratú külföldi kölcsönt kapjon. E két pontra vonatkozólag a jóvátételi bizottság határozatot nem hozott. Ami az állat jóvátételt illeti, Magyarország kötelezte magát, hogy 1922-ben a jóvátételi számlára 3000 lovat, 6400 szarvasmarhát, 5000 juhot és kecskét szállítson, amely kontingenst Magyarország csak Í923-ban szállított le. Á Magyarországnak ezirányu ujabb kötelezettségéi a jóvátételi bizottság nem állapította meg. A szénszállítás a következőkép történt: Magyarország 1923 március bó közepéig a jóvátételi bizottság döntéie alapján munkanaponként 100 vagon szenet szállított. EzidötOl kezdve a SHS királyság beleegyezésével a jóvátételi bizottság ezt a kötelezettséget 88 vagonra szállította le. ,4 Ezenkívül Msgysrorsság köteles mindazokat a tárgyakat átadni, amelyeket a háború alatt Szerbia és Montenegró területéről elvitt: Elmondta ezután Nincsics, hogy Magyarország kölcsönt kért s hogy azt milyen föltételekkel kapja meg. Belgrád, március 17. Nincsics külügyminiszter a szkuptünában terjedelmes ezpozét mondott s beszélt a mogyar jóvátételről is, valamint a kölcsönről s bejelentette, hogy a kisántánt állcmai résztvesnek a kölcsönellenőrzés és a kiküldőtit bizottságban. Magyarország jóvátételi kötelezettségeiről a következőkép nyilatkozott : Az SHS államnak minden anyagi veszteségért, amelyet a háború alatt Magyarország miatt elszenvedett, kártérilésre van joga. A jóvátételi bizottság egy speciális bizottságot küldött Magyarországra, amely megvizsgálta az ország fizetőképességét; A bizottság határozata alapján kétféle jóvátételi terv alakult ki. Az egyik javaslat Magyarország Jóvátételi kötelezettségét ötmilliárd aranykoronában kívánja megállapítani. A fizetési feltételek szerint aranykoronás külföldi kölcsön garantál, továbbá a két aranykoronás agráradó. A másik terv Magyarország pénzügyi konszolidációjának időpontját az 1926. évre becsüli és javasolja, hogy csak ettől az időtől kezdjék | volna. Most rövid egymásutánban három ilyen bá borús emléktől kellett megválnunk, — őszintén mondva, nem sok könnycseppet hullajtunk ulánuk. Az egyik az úgynevezett irányár, a má sik a kötött ízénforgslom, a harmadik a köz-, szükségleti cikkek forgalombahozafaláról szóló j ^m 1917. esztendei rendelet. Az első rendelkezés I A I j. -r az árvizsgáló bizottságokat érinti. Többé irány- I M "BpSZOVeiSegi ÜelegáClO tanáCSknrátai ha. » árakat sem nyíltan, sem burkoltan nem állapit- | Budapest március 17 A n,™ ,T WMüMUBaMl D0fejeZésheZ kÖZBednok hatnak meg. Eljutott végre a kormány is aníak gének &a ^ ^ beismeréséig, hogy az árakat nem a rendeletek, I délelőtt foeadta Popovlcs Sándor™ug* ét,ön Janem csakis az előállilás költségei, a kereslet intaiszM és kínálat szabályozhatják. A szén forgalomban gesen leíárgyalta az uj jegybank alapszabf v" március 15-től kezdve megszűnt a jegyrendszer I tervezetét. apszaoaiy és a bányák felesleges szervek közbeiktatása I A bizottság délután 5 órától kezdve nip„i,;» nélkül bárkinek közvetlenül adhatnak el szenet. | ülésben Bethlen István gróf miniszterelnftir u/^ 1 n^Wtovníínic,;!, ".' ZaS!Í SS!lüTS a humornaktabSSm^O Lajos ideiglenes pénzügyníiniszter és Kállay i i!*hhlíífná iák a szenet mint Tibor részvételével folytatta az újjáépítési idő8 ífny ír«n « árak eSzésér. hivatótt bi- szakra megállapított költségvetési tervezet meg^ffkttlla Ami Sí a közszükségleti vitatását. Vasárnap nemzetgyűlési képviselőket zottság kiutalja. Ami p^g a MZBDM^ g bizot(sá legközelebb közcikkek jl^jtt Mo'gaíS^ gazdasági és'"pénzszakértőket hallgat meg. igazolványok vizsgálni, hogy hány vegyeskereskedőre, vagy • . . foltozó vargára van szükség Karakószörcsögön, I * népszövetségi delegáoió közleménye. hanem kötelesek egyszerűen ludomásul venni I A Népszövetség tanácsa által kiküldőit bizottaz ipar megkezdését. I ság a következő félhivatalos közleményt adta ki : Amilyen kevés könnyhullajlással váltunk meg I A Népszövetség tanácsa által kiküldött delegáczektől a háborús silbakoktól, ugyanolyan kitömő I ció tagjai vasárnap a Hungária-szállóban a maörömmel üdvözölnénk, ha nyomon köveiné el- I gyar politikai pártok vezelőivel folytatlak megbetűnésűket a többi báborus közgazdasági rendel- j szélést. A megbeszélés alkalmat adott a bizottságkezések és intézmények megszüntetése is. Mi I nak arra, hogy a Magyarország gazdasági és pénztűrés-tagadás, van ugyanis belőlük még mindig j ügyi helyzetére vonatkozó véleményét precizirozza, egynehány. Hogy egyebet ne mondjunk, a kfl- J másrészt a tanácskozó alkalmat nyújtott a delönböző kiviteli és behozatali bizottságok és a , legációnak arra, bogy a tervezetnek különféle deviza nélküli Devizaközpont. Valamikor a ma- J részleteit megmagyarázza, különösen abban az gyar koro/.a árfolyamát megjavitó intézmények- i irányban, hogy nézete szerint a 250.000,000 nek Képzelték őket, de feladatukat nem ludták J aranykorona külföldi kölcsön elegendő egyrészt te jesiteni. Megkötötték ellenben a magvar gaz- j az államháztartás költségeinek szilárd mrgaladasáRi életet, lebeletlenné lelték az iparosra, f pozására, másrészt a pénzérték stabilizálására bogy nyenanyagof, a kereskedőre pedig, hogy j és végül arra, hogy az ország gazdasáci ujjáke»z árut szerezzen be A megadott behozatali' i'éréhez szükséees nélkülözhetetlen feltélefeengedély mellé nem adtak devizái, végnélküli k t megteremthesse. A népszövetségi delegáció tagjai nemsokAra elutaznak. A delegáció néhány nap alatt teljesen befejezi a munkáját: csütörtökön minden valószínűség szerint befejeződnek a közös megbeszélések, ugy hogy pénteken már meg i<s kezdhetik a kölcsönűgyi felhatalmazási javaslat megszövegezését. A törvényjavaslatot ezek szerint már hétfőn, legkésőbb azonban a jövő hét közepén a nemzetgyűlés elé terjesztik. A hét közepén a népszövetségi delegáció tagjai már el is távoznak Budapestről. A jóvátételi bizottság halogatása. A londoni Economic a magyar kölcsönről a következőket irja: A jóvátételi bizottság most is követte szokott taktikáját, hogy tudniillik a legvégsőkig halogatta a döntést. A magyar zálogjogokat is csak a 12-ik órában oldotta fel, akkor, amikor már Magyarországon kitört a pénzügyi pánik. A döntésnek mindenesetre megvolt az a hatása, hogy a pánikot megszüntette és bizalmat teremtett. Az Iparosok Szövetségének kiküldöttel tiltakoztak a kényszerkölcsön ellen. Az Iparosok Országos Szövetségének mint egy 100 tagból álló küldöttsége megjelent a pénzügyminisztériumban, hogy tiltakozzon a magas kényszeikölcsön miatt, amelyet rájuk kiVargha államtitkár a szónokoknak válaszában rámutatott arra, hogy a kényszerkölcsön egyformán sújtja az összes társadalmi osztályokat és az iparosok sincsenek jobban megter-