Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-27 / 48. szám
SZEGED Tizenkétezerszeresre emelte a tanács a vámokat és illetékeket. A tápéi rév-vámdijakat ig buzaparitásra emelte a tanács, úgyszintén a közúti hid vámtarifáját is azzal az enyhítéssel, hogy a személyhidvámot csak kétszáz koronára emelte fel, nem pedig 960 koronára, amennyi a buzaparitásnak megfelelne, sőt kimondotta azt is, hogy a magánhivatalnokok és a munkások csak ötven koronát fizetnek. Nagyon jellemző tévedés töriént a kövezetván felemelésének tárgyalása alkalmával. Balogh Károly szép sorjában elmondta, hojy egy jószág után békében tiz fillér kö/ezetvimot kellett fizetni, jelenleg száz koronát fizetnek érle, az uj tarifa szerint tizenkétezer korona lesz a vám. — Tizenkélezer korona kövezetvám egyetlen jószág után — szörnyülködött a polgármester — ez borzasztóan sokl — Már hogy lenne sok — érvelt Balogh Károly, hiszen húszezer korona egy ki!ó hus A tanács tagjai is kapacitálták a polgármestert, hogy nem sok az a tizenkétezer koroia. Elbírják a gazdák, amikor miiiiókat kapnak egy disznóért. A polgármester végre is meghajolt az érvek előtt és belenyugodott a tizenkétezer koronába. Amikor már mi iden természetesnek látszott, Balogh Károly hirtelen felkiált: — Elnéztem a numerust 1 Nem tizenkétezer, csak ezerkétszáz. Tiz fiitérnek ezerkétszáz korona a tizenkétezerszerese. Nagy derültség támadt erre a felfedezésre. — Pedig már belenyugodtam — sajnálkozott a polgármester és most ugy látom, hogy az ezerkétszáz koronás vám nagyon kevés. — Sajnos, magasabbra nem emelhetjük — mentegetőzött Balogh Kíroly — nem engedi a paritás. — Elvesztettük már a számok iránti érzékünket — állapította meg a tanács egyik tagja. Ezután a pisci helypénzeket emelte még fei hasonló arányokban a tanács. (A Szeged tudósítójától.) A hétfői tanácsülésen — mint ismeretes — a polgármester előterjesztésével kapcsolatban szóbakerült a városi vámok és illetékek emelésének kérdése. Egy régebbi kormányrendelet ugyanis csak arra hatalmazza fel a polgármester' bogy a városi vámokat és illetékeket negyedévenkint emelheti a buza ái változásának arányában. A rendelet szc* rint tehát március végéig nem emelheti a polgármester a tarifákat, mivel azonban a városnak, a korona időközi leromlása és a belőle származó hatalmss drágulás következtében, szüksége van a kivételek gyarapítására, a tanács megállapitot'a, hogyha a polgármester ezidőszeiint nem is emelhet a kérdéses rendelet nem érinti a tanács emelC.i jogát, tehát a tanács évnegyed előtt is felemelheti a vámok és illetékek tarifáit — még pedig a kérdéses rendelet alapján — buzaparitásra. Furcsa ugyan, hogy a tanács a rendelet tiltó rendelkezésűt nem vonatkoztatja magára akkor, amikor a rendeletben foglalt kulcíot felhasználja az emeléshez, de hát kétségtelen, hogy a városnak szüksége van azokra a többletjövedelmekre és a szükség néha bizonyos furcsaságc kat is megmagyaráz. A keddi előkészítő tanácsülés után Balogh Károly tanácsnok már be is terjesztette a vámok és az illetékek emelésére vonatkozó javaslatát. Bevezetésképen megállapította, hogy a buza mai ára a békebeli búzaár tizenkétezerszeresének felel meg, tehát azt javasolja, hogy a tanács emelje fel az összes városi vámok és illetékeket a béke* beli tarifa tizenkétezerszeresére. Ezután eoira vette a tarifákat. Először a föld- és a vályogilletékeket, majd a városi fogyasztási adó tarifáját emelte fel a tanács. Az uj tarifa szerint minden behozott vaddisznó és szarvas után 72 000 korona vámot szednek ezu'áti a vámosok, a nyul behozatali adója padig 2400 korona. A Pikler—Györffy-ügy a nemzetgyűlésen. (A Szeged budapesti tudósitójdtól.) A nemzetgyűlés keddi ülését 12 óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a két miniszter távozásáról szóló kormányzói leiratot. Majd Rubinek István jelenti, hogy Esztergályos Jánost két ízben utasította az elnök javaslatára a Ház a mentelmi bizot'ság elé. Először, meú a pénteki ülésen első rendreutasitásra nem hallgatott el, azután pedig, meit a második rendreutasitás után is megismételte séitő közbeszólását. Az előbbi esetben ,a Ház megkövetésére, az utóbbi esetben a Ház üléseiről való három napi kizárásra itéli Esztergályost a mentelmi bizottság, illetőleg ilyen értelmű Javaslatot tesz a nemzetgyűlésnek. Javasolja a bizottság, hogy ugyancsak közbeszólásai miatt Reisinger Ferenc kövesse meg a Házat. Pikler mentelmi joga. Pikler Emil tesz ezután mentelmi bejelentést: — A nemzetgyűlés egyik utolsó ülésén közbeszólás formájában megjegyzést tettem Györffy László őrnagy-hadbíró ur búcsúszavaira, amelylyel Francia Kiss Mihályt megtisztelte. Az őrnagy ur jónak látta ezt ugy beáliitsni, hogy én a mentelmi jog védelme mögött köpködök. Erre, hogy elégtételt vehessen az illetékes biróság előtt, kijelentéseimet nyilvános népgyűlésen megismételtem. Ezzei szemben tegnap egy alezredes és egy őrnagy kerese t fel azzal, hogy Győrffy László őrnagy- hadbíró nevében elégtételt kérjenek tőlem, illetve fe'szólitsanak, hogy segédeimet nevezzem meg. Eltekintve a'tól, hogy a magyar bün'etőtörvénykönyv tiltja a párbajozást, elvi okokbói is ellensége vagyok a párbaj intézményének. ezt meg is mondtam az illető uraknak és közöltem velük, hogy megbízójuk kerressen elégtételt a polgári biróság előtt, ahol helyt állok szavaimért. A katonatisztek mikor kijelentésemet meghallották, kijelentették, hogy megbizójuk majd megtalálja a módot arra, hogy hogyan vegyen magának elégtételt rajtam. Én a törvény alapján állok. Az őrnagy ur nemcsak a mentelmi jogot sértette meg magával a provokálás tényével is, hanem a törvény ellen is vétett. — Nekem nem szokásom, hogy bárkit is megbántsak becsületében, de miután hivatalos megállapítást nyert a csendőrségi főparancsnokság többször idézett okiratában, hogy Francia Szeged, 1924 február 27. Kiss Mihály sajátkezüleg több embert gyilkolt meg, Győrffy László őrnagy ur egy gyilkost üdvözölt megszólításával, Én tehát nem hazudtam. Nem hiszem, hogy nézs'eltérés volna itt a nemzetgyűlésen közöttünk ebben a kérdésben. Kérem mentelmi jogom megsértésének ilyen értelemben való megállapítását. Scitovszky Béla elnök: Miután a menteili bejelentés fölött vita nincs, a bejelentést áttesrem a mentelmi bizottsághoz. Krakker Kálmán jelentkezik szólásra személyes kérdésben, de a szocialistáknál nagy zaj tör ki, ugy hogy nem jut szóhoz. Rothenstein Mór: Halljuk a miniszterelnököt, hogy bejelentse Győrffy elcsapatását. Patacsi Dénes: Móiic, vigyérz a hazára! Klárik Ferenc: Majd Francia Kiss Mihály fog vigyázni I (Nsgy zaj.) Krakker Kálmán elmondja, hogy Propper Sándor a legutóbbi ülésen azt állította róla, hogy a pestvármegyei direktórium elnöke melleit mint az elnök jobbkeze működött. Mikor a kommunisták bevonultak a vármegyeházára, nagyon sok tisztviselőt elbocsátottak és engem bíztak meg a vármegye közigazgatási ügyeinek vitelével. Ezt elhárítanom nem volt módomben. Pikler Emil: Isten vele Kálmánl (Dárültség.) Propper Sándor: £n azt mondottam, hogyha a direktóriumot szolgáló Krakker Kálmín azonos Krakker Kálmán képviselővel, akkor nincs joga felháborodni azon, hogy mi, szociáldemokraták, az ellenforradalmi gyilkosságokat rossz néven vesszük. Más mentelmi ügyek. Ezután a mentelmi ügyek tárgyalására térnek át és folytatják Vanczák János mentelmi ügyének tárgyalását. Elsőnek Szeder Ferenc szólal fel, aki kijelenti, hogy a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el. Rupert Rezső nem kiván foglalkozni az ügy érdemi részével. Szisztematikus üldözést lát a dologban, ezért a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadia el. Pikler Emil kijelenti, hogy a bizottság jelentésében durva valótlanságok vannak, ezért a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el. Drózdy Győző személyes kérdésben szólal fel. Ezután Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjeszti a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatot. Horváth Zoltán és Propper Sándor a mentelmi bizottság jelentésének elvetését ajánlják. Nikovényi Jenő előadó reflektál a felszólalásokra és javasolja a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. A Ház többsége hozzájárul a mentelmi bizottság javaslatához. Vanczák mentelmi ioeát tehát felfüggesztik. * 6 Ezután Patacsi Dénes személyes kérdésben szólal fel. Visszautasítja Drózdy azon vádjait, hogy ő az októberi forradalom idején Károlyit dicsőitette volna. Kijelenti, hogy nem akar csatornák patkányainak a bálványa lenni. Arcátlanul hazudik az, aki őt forradalmisággal vádolja.! Az elnök Patacsit rendreutasítja. Drózdy Győző személyes kérdésben szólalva fel, válaszol Patacsi sravaira és Patacsira vonatkoztatva kijelenti, hogy elmúlt az ideje annak, hogy varjucsőszökből és díszruhás kocsisokból államférfiak legyenek. Az elnök Drózdyt rendreutasítja. Áttérnek Lingauer Albin mentelmi ügyének tárgyalására. Lingauernek sajtó utján elkövetett rágalmazási ügyében a Ház a mentelmi jog fe lüggesztése mellett dönt, úgyszintén Batítz Gyula ügyében is. Napirend szerint következik a közhivatalokban való kisebbségi nyelv használatáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rácz János előadó ismerted a javaslatot. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. Elnök ekkor jdenti, hogy félhárom óra lévén, át kell térni Reischl Rihárd Összeférhetetlenségi ügyében a bizottság tagjainak a kisorsolására. Szünet után kisorsolják az összeférhetetlenségi bizottság tagjait. A bizotiság leteszi az esküt és megkezdi a tárgyalást. Az elRök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órakor lesz a kisebbségi nyelv használatáról szóló törvényjavaslat, a testnevelési tanácsról és a korona értékcsökkenésének meg* gátlásáról szóló töt vényjavaslat tárgyalásával. Egyszersmind bejelenti az elnök, hogy szerdán az interpellációkra való áttérés előtt a honvédelmi miniszter válaszolni fog Kiss Menyhértnek a Prónay-ügyben elmondott interpellál ciójára. Ezzel az ülés háromnegyed 3 órakor véget ért. immmmwmmmmwmmmmwmmmmii Harding útban van Magyarország felé. Páris, február 26. A jóvátételi bizottság döntése után megtöriént William Harding kiszemelése a Népszövetség magyarországi főbiztosává. Harding u ban van Amerikából és március első napjaiban érkezik Párisba. Hirding tárgyalni fog a jóvátételi bizottsággal, majd Genfbe megy a népszövetségi irodával tárgyalni, ott átveszi kinevezését és azonnal elindul Magyarországba, ahová magával hozza titkárát és semleges államok polgáraiból alakított szervezetét hivatala számára. Fiume tartományi székhely. Róma, február 26 Az olasz-jugoszláv egyezmény létrejötte óta Fiume tudvalevőleg az olaszoké. Az olasz kormány most rendeled uton Istria egyes részeiből uj tailományt létesített Fiume székhellyel. Büntetés a magyar Himnuszért. Prága, február 26. A Szlovenszkő Politika jelentése szerint az ungvári törvényszék most tárgyalta azoknak a magyaroknak a bünpörét, akik 1922 Szent István napján, az ungvári templomban a magyar Himnuszt énekelték. A törvényszék nyolc vádlottat 4-8 napig terjedő büntetésre itélt, négy vádlottat felmentett. Szerbia közvetít Franciaország és Szovjetoroszország között. Belgrád, február 26. A Belgrádi Novisti párisi táviratot közöl, amely szerint a szerbek, hoivátok és sziavonok királysága fogja közvetíteni a kapcsolatok helyreállítását Franciaország és Szovje'oroszország között. Erre a szerepre Belgrád alkalmasabb, mint Prága, mert amióta a reakciós orosz emigránsok társaságát feloszlatták, többet nyújthat Szovjetoroszországnak, mint a cseh köztársaság.