Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-14 / 37. szám

Szeged. 1324 február 14 SZEOED Megjelentek Klotz háborús francia pénzügyminiszter emlékiratai. Hogyan akarta a francia kormány 1914-ben, a német invázió alkalmával a bankJejjyeket megsemmisiteni? „De la Guarre á la Paix." Mivel igy ezt az ajánlatot sem lehetett el(K Szeged párisi tudósítójának jelentése.) Nagy szenzációja van a nemzetközi politikai világnak: megjelentek Klotz háborús francia pénzügyminiszter emlékiratai, Klotz Clemenceau kormányában volt éveken át pénzügyminiszter, a „vén tiiris" legbizalmasabb hívei közé tartozik, a háború éi a békekötések ideje alatt valósággal diktátora volt Franciaország pénzügyeinek. Könyvében sok érdekes leleplezésre akadunk. „A háborútól a békéig" De la Guerre a la Paix a címe Klotz volt pénzügyminiszter memoárjainak. Tényleg mindent elmond bennö r, ami a háború kitörésétől a békekötésig történt. A legérdekesebb fejezet falán az, amelyben <e leplezi, hogyan akarla a francia kormány 1914 ben, a német invázió alkalmával a bankjegyeket megsemmisíteni? Erről a következőket meséli el: — Az ellenségeskedés megkezdésekor a Banuqe de Francé ügyfeleinek azon letétjeit, amelyek a határmenti fiókokban voltak, azonnal biztonságba helyezte Amikor Chalerei után a német hadsereg mindinkább előre nyomult, az északi és keleti vármegyékből is eí kellett szállítani az értékpapírokat és pénzeke1. Nemsokára azonban már maga Páris is fenyegetve volt. A közönség még nem i merte a főváros fenyegefe t helyzetét, a kormány azonban a bank előtt nem litko hatta el, mivel a közpan'ba rengeteg értékpapirosok és olyan kincsek voltak, amelyek Franciaország háborújának anyagi hátvédjét képelték. Tizenöt napon belül nagy megerőltetés árán sikerült az összes depókat elszállítani. Augusztus 18 tói szeptember 3-'g vonatok szállították szüntelenül a 36 értékű ezüs'öt és közel 4 milliónyi egész millió llllll'vr aranyat. Több mint 14 millió darab értékpapír 8000 zsákba csomagolva, 49 vagont igényed. Ezeket két különvonat szállította el a tisztviselők ő'izete alatt a dél eleti fióktelepekrre. Mikor a kormányzó és az alkormányzó a kormány parancsára Bordeauxba mentek, hogy ott berendezzék a központot, Párisban c^ak egy egyszer a kirendeltség marad. A párisi kirendeltség számára 25 millió aranyat harytak biztos helyen, amelynek leleplezése sokadat csodálatba ejtene és ahol biztos volt a németek elől. Mintegy 250 millió frank értékű bankjegyet is elrejtetlek ugyanott. Mi legyen azonban ezekkel a nagymennyiségű bankjegyekkel, ha a németek bejönnek? Ez a probléma sok gondot okozott a párisi katonai parancsnoksígnak. Vé?re a katonai parancsnokság megegyezett a bank vezetőségével, hogyha Parist veszély fenyegeti, ugy a bankjegyeket azonnal elszállítják és megsemmisítik A hadvezetőség négy katonás rövidségü szóban fogja telefon u'ján utasításait a bank vezetőségének megadni: Vigyázat 1 Tölts I Ké*z I Elégetni! „Vigyázat P-nál a banknak mozgósítania kell személyzetét. „Tölts !"-nél a bankjegyeket tartalmazó zsákokat teherau'ókra kell helyezni, amelyek a bank palotájának udvarán állandóan készenlétben állanak. „Készl'-nél az automobilok a Rue de Bailliére kapuján át elindulnak. „Elégetni !K-nél... Megvallom, hogy sokkal nehezebb volt ezt a parancsot végrehaj tani, mint kiadni. Csak meg keli kísérelni egyszer egy 1000 papír darabból ál ó csomagot, amely szorosan öss e van kötve ugy elégetni hogy egyetlen rész se n maradjon. Hát még 2134 ilyen csomagot! A bank leleményessége Í^EKíhh'f A ,e^lönbözőbb g legkülönösebb tervek merültek fel. Eleinte a bank rendes megsemmisítő eszközeit akarták igénybe venni, de ezek elégteleneknek bizonyultak. A*után a különböző kremaforiumok kerültek vizsgálat alá. Azonban epy terv sem volt megfelelő és a bank már kételkedett abban hogy egyáltalán el lehet-e égetni rövid idő alatt ezt a mennyiségei, mikor jelentkezett egy mérnök és felajánlotta, hogy uj készi'ményével egy pillanat alatt e haravasztja a bankjegyeket. Egy uj „poru ról volt szó. — Van-e Önnek megfele'ö helye erre? — kérdezte a mérnök a bank képviselőjét. — Természetesen, a Bealevard Pereire egy szabad térsége! — Ördögöt! — kiáltott f.l a vegyész. — Ez leheteten, mivel a por lega'ább három kilométer körzetben elhamvasztaná a házakat. sem fogadni, a Say-féle cukorfinomitók ajánlatát fogadták el, hogy szükség esetén ott égetik el a nagyobb bankjegyeket. A kisebb, 5—20 frankos bankjegyeket az igazgatóság kicsiny részekre akarta szabdalni. Már minden készen volt, ugy hogy ha a németek bejöítek volna Párisba, egyetlen bankjegyet sem talállak volna és a matricák elszállítása folytán nem is készíthettek volna. Ezeket meséli el Klo'z pénzügyminiszter az 1914 őszi pánik heteiről, amikor a németek a francia fővárost fenyegett k. A németeknek nem sikerült behitoloiok Párisba, a franciák azonban öt év multán megcsinálták a Rajna mentén, amitől 1914 ben ők féttek, német bank-, jegyeket hamisítottak, elértéktelenitették a márkát, közben azonban az 1914-ben sikeresen megmentett frankot is alaposan lerontották. Minderről," Klotz azonban már nem beszél... Alapítványok mint anakronizmusok. (A Szeged tudósítójától.) Vahmikor kegyes dolog volt alapítványt tenni. Az ember mrgtakaritott néhány ezer forintot s nemes célra szánta, lehetőleg szegény diákok számára, akik megélhetéssel, tandíjjal, írószerekkel és tankönyvekkel küzködnek. Ezeknek Péter Pálkor jól esett az a 20—30—50 korona, ami a kamatokból részükre Jutott. Azonban az évek múlásával megromlott a pénz és valóságos anakronizmussá váltak az alapítványok, amelyek közül impozánsan emelkedik ki néhány, igy például a kenderfonógyár 25.000 koronása a háborúban elesettek családtagjainak segélyezésére, a 30 000 koronás tanu'mányi segélydija, vagy Zombory Lajos festőművész 25.000 koronás alapítványa szegedi származású festőmü /észnövendék javára. Mikor ezek az alapítványok megszülettek, 25—30.000 korona fejed Imi vagyon volt. Azonban épp ugy eltörpültek, mint a kisebbek. Mert azzal tisztában lehet akárki, hogy 1200 korona kamataiból nem lendül fel az árvaház. A 3000 korona is kevés arra, hogy elszegényedett kereskedők kamataibi akasszák reménységük horgonyát. A legelszegényedettebb kereskedő H megkeresi pikkoló kávé és uzsonna közt az alapiiványi töke tízszeresét. Érdekesek ezek a szegedi alap'tványok igy, a múltnak madártávlatából. Van egy 15.000 t koronás, szegény gyermekek filruházására. 5000 j korona kamatai szolgálnák a csizmadia szaki oktatási célokat, öreg hajósok érdekeit két tételben 7000 korona védi. Az elszegényedett szabóiparesokra többen gondollak. Igy van egy 6000, egy 2000 és egy 700 koronás alapítványok. Az árvalányok 10.000 korena kamataiból volnának hivaíva arra, hogy sorsukat feljavítsák, 2000 korona a zsidó nőegylet árvaházi növendékeit istápolja, 5000 koronás alapítvány a tanítóképző diákjait, 4000 koroní zsidó tsnulókat. Tankönyveket és írószereket 10.000 korona kamataiból kellene ju'tatni szegény életüeknek, ugyanennyi emlékezik meg a gyosirókról, míg a vakoknak csak 3000 korona jut. Bármiiyen tiszteletreméltó, mégis mosolygásra késdő az az 1000 korenís alapítvány, amely arra van hivatva, hogy kamatai "ól nyo morgó kishivatalnokokat segélyezzenek. S eged város tanácsa tavaly még kndta ezeket a kamatoka', de a meghirdetésükig már nem jutott el. A hirdetés összege ugyanis nemcsak fölemésztette volna az egész ílapitványt, de maga az alapítvány sem lett v ilna elegendő a köl ségekre. A tanács egyelőre beszüntette most a folyósításokat s megvárja a pénz értékének vaUmerre való fordulását. Lehete'lenség' ugyanis pályázni ezekért az alapítványi kama'okért, amikor a kérvínypapir meg a toll háromszor annyiba kerül, mint a várt segélyösszeg. A könyvvivői hivatal azt javasolta, irjon fel a város az alapítványok dolgában érdekelt három minisztériumhoz (belügyi, kultusz és kereskedelemügyi), engedjék meg az egv természetű alapítványok összevonását. Azt hisszük azonban hoey ezzel is ott volnánk, ahoi ma vagyunk. A 30-40—50 koronás kamatok legföljebb 3—4—500 koronára emelkednének s ez a pénz se ér ma semmit Több volna az anyagfogyasztás a teljesített munkával együtt, ha értékben kifejezhető lenne 6 jobban járnának a diákok, ha ö >szegyüjtenék azt a sok árkus*, tollat, tintát, ami felhasználódik ezeknek az elavult ügyeknek intézésében. Az alapito oklevel.ket például három példányban állították ki meriteít papiron, — mi a három iv ára vetekszik az alapítványi tőké* vei. A számvevőség az alapítványi összegeket a Szeged-Csong ádiban helyizte el be étkönyvön, — egy betétkönyv ára ma 2000 korona. A városházán naplót é* számadást nyitó tak mindm alapítványnak s esztendők végén számadási kivonatot kell készíteni a miniszter számára, aki kikötötte annak idején, hogy a bármely okból li nem adott kamatokból u'abb alapítványt kell csinálni. Hát még éppen csak ez hiányzott. Tőnkre menne a város, mint ahogy igy is ráfizet anyagban, bélyegben a hajdani jó szive* e!érzé<enyülésére. Tessék elképzelni, mibe kerül a 700 koronás alapítvány adminisztrálása. Legokosabb hát várni. Pihenjenek az ügyek, ne bolygassa az alapítványokat senki Ha másként nem lesz, megmaradnak a mult szép emlékeinek. De a kamataiért sem versenyezzünk, mert csak a mellékletül szükséges keresztlevél is tizezer koronába kerül. MSstkSPÍ fi A NEM KÉRI HATÁROZOTTAN H CSIKÓK FEKETE Telefon 16—33 Igazgató: Dr. Varsányi Elemér. Csütörtöktől vasárnapig, február 14-től 17-ig Minden eddigit túlszárnyaló filmremek ! U A Korvin és Kamara két hétig állandó tapsok között bemutatott világfilmje: ^ Kastiliai véreb X szivek hóhéra Az idény legszebb szerelmi regénye 8 felvonásban. A főszerepben: Raguéi Melfer, a híres spanyol tragika és WiHiam ElÜSt, az amerikai filmstar szépségversenyen első íilmszinészl Uj kisérő műsor I Előadások kezdete: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 ésjMrakor. jön! MIGNON opera eredeti énekkísérettel. Jön!