Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-14 / 37. szám

Szeged, 1924 február 14. SZEQBD A Fekete-bünpör második napja. Délelőtt zárt, délután nyílt tárgyalás. (A Szeged tudósítójától.) Fekete Géza vásárhelyi gyógyszerész szándékos emberölési bünpörében szerdán délelőtt a szegedi törvényszék Juhász- tanácsa folytatta a főtárgyalást. Az érdeklődés a második papon sem csappant meg. Reggel már 9 óra előtt hatalmas tömegben jöt en érdeklődők, akik azonban szerdán délelőtt sem tudtak bejutni a terembe, mivel a biróság rcég nem fejezte be kedden délután azoknsk a tanuknak kihallgatását, akiknek vallomásaira zárt tárgyalást rendelt el. A hallgatóság azonban egész délelőtt nem mozdult el a tövényszék épületéből, hanem minden negyéd órában várta a nyílt tárgyalás megkezdését. Ezen a déelőttön szokatlanul megtellek a többi tanácsok íermeinek padsorai, mivel az érdeklődők azo' ban akarták megvárni a zárt tárgyalás végét. A zárt tárgyalás azonban egész dé'efőtt tartott. A tanuk folyosója szokatlanul népes, szerdára több mint húszan kaptak idézést. A bíróság először Fekete Béláné naplójának felolvasását folytatta, amelyet tegnap nem tudóit befejezni. A napló felolvasása másfél óráig tartott. Rendkívül érdekes és perdön ő dolgok állottak ebben a könyvben és talán azt lehet mondani, hogy ebben a pörben, bármilyen furcsán hangzik is, ez a napló — a koronatanú. Feketéné napról-nap a pontosan beirt mintíeat ebbe a könyvbe, ugy hogy az asszony egész élee jóformán teljesen tiszlán áll a biróság előtt. Engelthaller Kálmán, amikor az elnök megkérdezte a napló tartalmára vonatkozólag, csak ennyi' moidoit: — Fantázia. Tizenegy óra után szüne'et rendelt el a biróság. Fekete Béla sápadtan kijön a folyosóra. Egy rokonával beszél. Meggörnyedten áll a magas, meglett ember, Szemei vörösek. Sir. Délelőtt kihallgatták azuián Szabó Ju ianna és Szabó Margit szobalányokat, akik alkalmazásban voltak Feketééknél. Ugyancsak zárt tárgyaláson hallgatták ki Szőke Istvánt és Szőke istvánnét, valamint Tóth Ferenc kántort és Gál Mária szakácsnőt. Háromnegyedegykor Juhász elnök behivatta az összes tanukat es kihirdette, hogy délután nyilt tárgyaláson fogják megtenni vallomásukat. ^ Délután már három órakor ismét meglelt a törvényszék folyosója, egy perc alatt szét ment a hir a városban, hogy most már a nyilt tárgyalás következik. Negyed négykor végre kinyitják a terem ajtaját. Egy perc: a padsorok teljesen megtelnek. Mindenki igénybe vette legnagyobb protekcióját, hogy jegyet kapjon. Suttogás a nők soraiban. Magyarázzák az esetet és nézik a két embert: Fekete Bélát és Engelthaller Kálmánt. Ez a férj — mondják —, ott viszontlátásra l Most a gyilkosság napjának a másik padon a csábító. « eseményeit mondja el. Az üzletben hallotta az A biróság még nincs bent. Engelthaller egyedül ül a jobboldalon. Nem érdekli semmi. Nyitott könyv a térdein. Olvas a teremben. A Therápiát. Háromnegyed négykor nyitja meg az első nyilt tárgyalást Juhász István tanácselnök. A tanúkihallgatásokat folytatják. A vád tanúi kerültek most sorra, msjd holnap a védelemé. Ezek a tanuk talán mind ferhelően vallanak. A legnagyobb részük Kissék családjához tartozik. Kitür.ően vallanak. Mindnyájan egyformán. Azt mondják, Feketével egy sincs iób?. Mind kéri a fekséggyilkos megbüntetését. És rcind mondja — kérdés pélkül — Fekete Gézáné szegény angyali teremtés volt, hozzá hasonló nincs a földön ... Az elnök ezekre csak annyit mond: Igen. A rokonok a folyosón sokáig beszéltek pgymássjl és ide tartoznak Engeithallerék is. ŐK is Kissékkel beszélnek és ők is azt mondják : Milike hófehér asszony volt. Elsőnek Engelthaller Bélát, Engelthaller Kálmán apját szólítja be az elnök. Órás, azt mordja. Másfél éve baráti viszonyban állottak Feketéékkel. Jártak egymáshoz a fiu révén, aki sürün megfordult a patikában. A fiu irár előbb ismerte Feketééket. Kálmán egyébént — mondja — iskolái elvégzéEe után az üzletembe került. A tornászok révén ismerte meg Feketét. — Haragudtam sokszor, vallja, hogy olyan sürün járt át a pitikába és emiatt a munkáját is elhanyagolta. Nem vettem észre rajta valami mélyebb lelki benyomást a barátság alatt. Nekem sohasem szólt a fiu, hogy tetszik neki Feketéné. Nem tudok róla, hogy leveleztek volna... Aztán azt mondja, hogy Fekete a feleségével elég gorombán bánt. Hangos és durva szavakat használt. És azt mondja: — Én csak a gyerek miatt voltam jóban velük, nem szerettem Feketét a durvaságáért. Én csöndes ember vagyok. Fekete sohasem célzott a viszonyra. Páholybérletük volt Feketéékntk a színházban és volt velük a színházban egyszer-kétszer. 1922 Szil veszterén együtt voltak a Tisza-éttermében. Fekete pezsgőt hozatott. Az első poharat ledobta felesége Iába elé. „Pertut" ittak aztán és összecsókolództak. — Megcsókolták-e egymást a fiu és Feketéné? kéidi az einök. — Kálmán az asztal másik végén voltl Ezután a végzetes estére, január 9-ére tér át. Ott volt az üzletben, amikor Fekete átjött és azt mondta, hogy Csabára utazik. Nem emlékszik, hogy a fia is ott lett volna. — De bizony ott volt I mondja az elnök. Engelthaller ugy tudja, hogy Feketéné nem mondta akkor este a boltban fiának, hogy getőznek a zsidónegyedben is. A színpadon keresztülvonuló csatornán gondoláznak. Közben gitárok, mandolinok. Ebbe a dévaj bolondozásba nisnek van 2 tája, mikor Bessanio megkéri Port^S'Vmt sík az utolsó jelenés Portia keríiéhpn -Lh£0n! u,CL.rel^eSAEár a törvényszéki na^jSnel ntán találkozik. Ahogy visszaemlékezem,1% Kg kép különösen a színpad szempontjából volt ov*. nyörüen megalkotva. Csalódásig hü olasz nvári este. Madárcsattogás mindenfelől és a halk zene amely az egész jelenés alatt állandóan szól csodálatosan hozzáilleszkedik a darabhoz. Ez á rész teljesen a közönség illúziójára van alapitva. A közönség tudja, hogy a zene itt nem tartozhatik a cselekményhez, de a gyönyörű nyári estén, mikor a szerelmesek találkoznak, akarva nem akarva természetesség gyanánt fogadja el. A többi helyeken az.nban a zene nemcsak hangulati eszköz hanem valóságnak is elfogadható. Hogjs álarcosok muzsikálnak, hogy egy előkelő hölgyn^jzene szól, mikor a vendégek érkeznek, hogy a zsinagógában ?zól az ének, megszokott történni. Annyi belső gazsága mindenesetre van, minthogv a darab-szereplői ugy cselekszenek, ahogy az iró megírta és nem másként. Az 'gy kiváltott illúziót még fokozta a darab I

diszletezése. A londoni színházaknak általában erősségük a diszletezés, de a Tree Velencei kalmárja egyedülálló volt a maga nemében. Sehol, semmi anakronizmus. A Rulto hídja, Portia palotája a törvényszéki terem a tizek tanácsával, tökéletes. A színpad fölfelé nem vész el az ürességben, az eget és a terem boltozatát nem lelógó függönyroncsok alkotják, hanem megvan festve és ugy illeszkedik a falakhoz, hogy igazi mélységet és távlatot kölcsönöz a színpadnak. E távlati hatás mellett a világítási effektusok is jobban érvényesülnek. Mikor a ghetto jelenetében alkonyodik és a színpad fokról-fokra sötétedik, szinte érezni a távolságot, mely az előteret a messze fénylő mécsvilágtól elválasztja. Technika szempontjából a Velencei kalmár legtökéletesebb színpadi emlékeim közé tartozik. Ebben a keretben Beerbroom Tree Shylockja és női partnerének, Aunol Leenekjessicája igazán teljesen érvényesült Tree mindenesetre elérte Shakespeare megreformálásával, hogy kasszadarabot csinált a Velencei kalmárból! A sikereken felbuzdulva, bejelentette, hogy ezt a reformot Shakespeare többi darabjaival is megcselekszi. Hogy beváltotta-e, amit ígért és kísérlete •é fejlődött, nem tudom, mert a közbejött háború még a Shakespeare-kapcsolatokat is megszakította Angliával. Ugy tudom, Tree a háború vége felé meg is halt. Az angolok legnagyobb modern Shakespeare-interpretátorukat vesztették el benne. Kísérletének az emlékét azonban nálunk is fel lehet említeni, már csak Shakespeare kedvéért is, aki van annyira általánosan emberi, hogy a nyelvi különbségek melleti is bárki a magáénak vallhatja őt. egészet. Aztán bejött Fekete és azt sroidfa, hogy agyonlőttem a feleségemet... Sápadt volt és izgatott. Dr. Wilheim Lajos védő intéz ezután kérdést a tanúhoz. A kérdésekre azt válaszolja Engelthaller, hogy nem engedte sürün kimaradni a fiát. Nem tud arról, hogy a fiu ajándékokat kapott Feketénélő!, csak meguzsonáztatták, tortat kapott a fiu. Kilencedikérő! tizedikére virradó éjszakára nem emlékszik vissza, hogy mikor ment haza a fiu. Nem tudj?, hol vol». A felesége engedte be az ajtón. Dr. Szabó József orvosszakértő kérdései után Fekete Géza áil föl. — Egyetlen kérdésem van elnök ur — mondja. Tud e a tanú ur arról, hogy a fiu versenyek alkalmával pénzbeli segítséget kapott tőlem ? — Nem tudok erről, hangzik a felelet. A biróság vallomására megesketi Engelthalltr' Engelthaller Béláné — Kálmán anyja — a következő tanú. Az ismeretségről ugyanazt adja elő, mint férje. g*— Aranyos kis fiacskájuk volt Feketééknek, nagyon szerettük — mondja —, azért tartottunk velük barátságot. Aztán elmondja, hogy a fiu nagyon sürün járt át a patikába. „Nem vett a fiáról észre semmiféle érdeklődést Feketénével szemben. Udvariasságot tapasztalt mindig. Egyszer írtak egy levelet Kálmán névnapjára és akkor Feketéné is irt ebbe a levélbe. Kálmán válaszolt Feketénének, azt irta rá a borítékra: „Műikének,Ő adta át az asszonynak a levelet. Egyszer kapott Feketénétől egy levelet, amelybea nagyon panaszkodott az urára. Amikor a durvaságokat Feketéné anyja meghallotta, csak ennyit mondott: „gazember*. — Feketéné semmit sem ajándékozott fiamnak, mondja tovább. Aztán a színházi jelenetről beszél és ezeket mondja: — Hófehér volt Milike... nagyon megsirattam ... nagyon szerettem a pici asszonyt... A szilveszteri jelenei következik. Kálmán nem csókolódzott a perlu-nál. Aztán elmondja a január 9-iki jelenetet a boltban. Ugy emlékszik, Kálmán akkor éjjel már 11-kor otthon volt. És egy kérdésre kijelenti, hogy kapukulcsot nem talált soha Kálmán zsebében. .A kérdések következnek. Wilheim védő megkérd/, Feketéné küldött- e csomag»t fiának Budapestre? — Az én fiamnak?^- válaszolja — soha Fekete Géza kijelenti, hogy valótlan, amü elmondott. A biróság annak ellenére, hoay a védelem el enzi, megeskdi Engelthaller Kálmán anyját. A védő semmisígi panaszt jelent be. Engelthaller Rózsit hallgatják ki ezután. Nem vetít észre viszonyt. Csak szerették egymást, mint testvér a testvért. Levelezésről nem tud, Fekete durvaságáról beszél. A színházi jelenet. Fekete eltűnt a felvonásközökben. A női öltözőkbe ment. Látta. Fekete Géza azt kérdi, hogy hogyan láthatta őt a női öltözőkben, Engelthaller Kálmán huga nem tud erre felelni. Megesketik. Császár Péterné — Feke;éné nagynénje — kihallgatása következik. Fekete gyűlölte a feleségét. Leányokról beszélt állandóan, akikkel együtt mulatott Pesten. A gyilkosság után Fekete bocsánatot kért Kiss Lajosnétól, az anyósától, de Kissni azt mondta, hogy soha sem bocsájt meg. Horánszky ügyész kérdéseire Császárné kijelenti, hogy az ö fia nem tudott Feketéné viszonyáról. Tagadja, hogy Szabó Margit, a szobalány a viszonyt elmondta volna neki. Fekete Gáza Császárné vallomásával szemben kije enti, hogy letartóztatásakor háromszor is fent járt nála Császárné a városházán. A többi mind valótlan. EzutáB a biróság szembesíti a szobalányokat Császárnéval. Az asszony ellentmondásokba keveredik és azt mondja, hogy mondhattak a szobalányok a viszonyról valamit, fis hozzá teszi: — Talán mert Kálmán sportember... (Derültség az egész teremben.) Megesketik vallomására, dacára annak, hogy a védelem ellenzi. Most néhány percnyi szünetet rendel el a biróság. A folyosón összegyűlnek a Kiss-család és Engeithallerék. Beszé getnek. Tárgyalnak. Mayer Gyulát hallgatják ki ezután. Vallomásában Fekete modorával és a házastársak viszonyával foglalkozik.