Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-14 / 37. szám

E$gye« 9mám ára 500 korona. M) DeáS taMMftl 2. (M­ISÜ IS-33Jk.9aeg«d* me««l»­lll hítft ktvétettrel minden SH, Egy« HÉm ára 500 ko­MU. EIOHKIM árak: Egy tlUfti ktlyt>«n 10000, Bada­i ét vkMkm íaOOO kor. Hirdetési árak: PCbaaMon 1 DB. 125, egy ha»áboa 23S, más ül hasábon 375 Kivet­kőz t 25 százalikkal drágákb. Apróhirdetés 10 ssóig MOS kor. SzOvegkBzö közlemé­nyek soronkínt 1800 korona. Családi írtesitta 15GC0 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 február 14, CSÜTÖRTÖK. 37-ik szám. A valorizáció. Fázva és félve végre rászánta magát a kor­mány, hogy hozzányúljon leromló valutánk leg­nagyobb jelentőségű problémájához, a valori­záció kérdéséhez. A lepok már megírták, hogy az igsz?ái(ílgyminisztérium három törvényjavas­latot készített el, egyes időszaki pénzbeli szol­gáltatások éríékösszegének megállapításáról, az adásvételi jogügyletek készpénzbeli vételárának meghatározásáról és a balesetek vagy bünte­tendő cselekmények után fizetendő járedék ősz­szegének felemeléséről. Mindhárom törvény­javaslatnak alapgondolata az, hogy a pénz érté­kében bekövetkezett csökkenés hátrányait nem lehet a jogosított félre hárítani, hanem javára az értékeitőldásnak megfelelően magasabb ösz­szeget kell megállapítani. Ez a három törvény­javaslat már a nyilvánosság elé került; a többi hasonló természetű javaslatok most vannak elő­készítés alatt az igazságügyminisztériumban. Valószínűleg a közeljövőben lesz már szeren­csénk hozzájuk. Legfőbb ideje volt, hogy a kormány hozzá­nyúljon ehhez a kérdéshez, mert már tűrhetet­len állapotok következtek be a gazdasági élet és a jogszolgáltatás területén. A korona romlása embereket, exisztenciákat tett tönkre és azok, akiket a pénzügyi összeomlásnak a katasztró­fája sújtott, tehetetlenül állottak a rájuk zuduló csapások alatt. Valamikor, a béke éveiben igen tisztességes nyugdijak és járadékok öt esztendő alatt egy kifli árára zsugorodtak össze. Akit balesetért kártalanításra köteleztek, hacsak a lelkében élő méltányossági érzés meg nem szó­lalt, a mellényzsebéből játszva fizetheti meg tar­tozását. Aki földet vett kölcsönpénzen, olyan földet, melynek jövedelme fölötte van a béke­paritásnak, néhány tojás árán szabadulhat a tartozásától, a hitelező pedig nekikeseredve gyűr­heti össze a marbába nyomott, számszerűleg azonos, de ériékben semmivé zsugorodott papír­koronákat. A bíróságok körében pedig legalulról fölfelé egészen a Kúriáig nem alakult ki egyséyes gya­korlat az ilyen természetű perek intézésében. Egyik esetben a biróság a számszerű összeget veszi alapul és megítéli a tartozást névértékben. Másik esetben azt mondja, hogy nem az összeg, hanem az érték az irányadó és valorizálva itéii • tartozást. Harmadik ecetben a viszonyok változására való utalással semmitnek minősíti WLet- A idézés, mint a mostani K ?adS°í°iá8a mondj». «ak a törvény­SSvminf«teríeJeEe! és «ér< "el e" az igazság­űgyminiszternek belevágni ennek a nehéz fel­adatnak a megoldásába lelratTés'ha C8ak " első lépést anaág és egyenlőtlen MK*' j10^ az igazeágta­ki? sürgősen köve.n?keíáaníö8hhfrZt8ét vá"8ák nak ugyanis, más, nagy és.thasnn^. £ ügyletek is, melyeknél Vz egv?k ÓM CrTÍ8zetü azonos jogon követelheti a részér,, w* ie,je8en nek a valorizálását. Itt van oéidáu í ^"fő­szolgáltatások esete. Az iDa?o« t L* munka" «ális számvetés alapján vEí*MfiBPS» tásra valamely munkát. Időközben az árak £ munkabérek ugy emelkednek, hogv a JUÍIIÍIÍ! öt anyagi romlásba sodorná. Nem elég Eí méltányosságból kapjon a vállalati összesnél többet, hanem biztosítani kell a jogát hogv kö vetelését valorizálja. Más oldalról figyelemmel kell azonban lenni arra ig, hogy a rendelő iö védelmi viszonyai lehetővé teszik-e az ő részé tői a kötelezettség teljesítését. A záloglevelekbe vetett egész bizalom megrendül, ha a kötvény­kibocsájtó intézetek az aranyért eladott papirt ma papirkoronaáron sorsolják ki. Viszont lehe­tetlen állapot, hogy a jelzálogtartozásokat, me­lyek arsnyértékre voltak alapítva, ma az adó­sok kacagva fizessék v ssza egy liba érából. Vagy ott van a biztosító társaságok esete Mennyi keserves könny és mennyi véres csaló­dás fűződik az élet- és hozománybiztositások­hoz, melyekre családjukért aggódó szülök éve­ken át, szájuktól megvonva kuporgatták a ga­rasokat, fizettek aranykoronában 300—400 dol­lár értéket azért, hogy ma egy negyed, vagy nyorcad dollár értékével törö.jék ki a szemüket. Az ilyen természetű ügyeket nem lehet könnyed vállvonogatással elintézni: emelte volna fel a fél a biztosítási öss:egel. Elvégre a biztosító jó koronát kapott, tartozik legalább is megközelítő értéket megtéríteni. Tudjuk, nagyon nehéz és sokféle szempont mérlegelésével megoldható kérdések ezek. De éppen az az államhatalomnak legszebb feladata, higy irányításával, útmutatásával és törvényi intézkedésével a belső igazságot vigye bele az olyan problémákbí, amelyeket a közvetlenül érdekeltek a saját viszonylataikban nem tudnak megnyugtató módon megoldani. MMMMMMMMMMM^^ Az angol miniszterelnök beszédének hatása. Bécs, február 13. Az angol miniszterelnök beszéde általában kedvező benyomást keltett. Az angol lapok legnagyobb része helyesli Mac­donald nyilatkozatát. Megelégedéssel emelik ki a miniszterelnök részéről a francia-angol viszony rendezését. A francia lapok megállapítják, hogy Macdonald jó szándékról tett tanúságot. London, február 13. Ma délután kezdődőit az alsóházban a vita Macdonald tegnapi politikai kijelentései felett. Baldwin, a konzervatív párt vezére hossza­r rmvLiiwuuaiu A pápa megbetegedett. san kritizálta Macdonald fejtegetéseit. A Francia­országról való viszonyról szóló jelentéséről azt mondta, hogy egy ellenzéki párt sem fog akadni, amely előre megfontoltan olyan kérdést vetne fel, amely a kormány kötelességeit meg­nehezítené. Az angol lordokházában ma a kormány poli­tikáját tárgyalták. Parmoore melegen sikraszállt amellett, hogy Nagybritannia külpolitikáját a Népszövetségre kell felépíteni. Orvosai tanácsának ellenére a pápa még tegnap is folytatta rendes napi munkáját és fogadta a kihallgatásra érkezőket. Mi azonban kénytelen volt ágyban maradni. Róma, február 13. Az Epoca szerint a pápa koronázási évforduló szertartása alatt a Szentatya rosszul lett, azonban iparkodott rosszullétét titkolni. A vatikáni körök megerősítik, hogy a pápa az utóbbi időben rendkívül elgyengült. imi~ in Peidl memoranduma az angol kormányhoz. Londonból jelentik a Neue Freie Presse-ntk: Peidl Oyula és Qarami Ernő írásbeli memo­randumot adtak át a munkáspártnak a magyar állapotokról. A memorandum a legnagyobb mértékben felkeltette a munkáspárt figyelmét. A memorandum objektív tartalmú. Lehetséges, hogy az angol kormány felveszi a tárgyalásokat a magyar kormánnyal. A külföldi kölcsön. A kü földi kölcsön ügyében érkezett legutóbbi párisi jelentétek szerint e hó 17-re várható a jóvátételi bizottság végleges döntése. A leg­utóbbi napokban olyan hírek is érkeztek Páris­ból amely szerint a jóvátételi bizottság a ma­gyar kölcsön ügyében nem fog végleges dön­tést hozni, hanem a minmterelnökök tanácsa elé fogja utalni az ügyet. Báró Korányi párisi magyar követnek legutóbbi jelentései alapján illetékes helyeken azt remélik hogy ezen hirek még sem fognak igazaknak bizonyulni, mert a döntést rövidesen meg fogják hozni, még pedig ránk nézve kedvezően. Nem tesz választás. Az egyes lapokban megjelent különböző hí­resztelések miatt a Budapesten összegyűlt fő­ispánok kérdést intéztek a belügyminiszterhez, hogy várhatók-e uj választások? A belügy­miniszter mosolyogva cáfolta meg a választás­ról elterjedt bireket. A debreceni választás. Az uj választásokat pénteken és szombaton tartják meg. Az eredmény kihirdetésére vasár­nap kerül sor. A szociáldemokrata képviselők részéről egy állandóan Debrecenben tartózkodik. A polgári ellenzék részéről Nagy Ernő volt lent Debrecenben és szerdán érkezett vissza a fő­városba. Véres harc a szeparatisták ellen. - - JJ~ ban gyűlöltté tette magát. A lakosság körében az a hir járja, hogy a körükből csak hárman haltak meg. Páris, február 13. Eddigi megállapítások sze­rint a kormányzósági épület ostrománál össze­sen 17 embert öltek meg, köztük 14szeparatistát. Koblenz, február 13. A főbizottság ma egy­hangúlag elhatározta, hogy Pirmasensben prok­lamálja az ostromállapotot és feloszlatja az ottani tornaegyesületeket. Két század gyalogsá­got haladéktalanul Pirmasensbe küldtek. A főbizottság kiküldötte különböző forgalmi intéz­kedéseket bocsátott ki a lako«ság szükségletei­nek és gazdasági érdekeinek, főleg a munkáson érdekeinek figyelembevételével. . ^ ... . Pirmasensfebruár 13. Az ujabb megalapí­tások szerint a halottak száma a szeparatisták oldalán 28, a lakosság oldalán nyolc. A kerü­leti kormányzóság épülete teljesen leégett, csak mának. A városban kihirdették Berlin, február 13. Kedden délelőtt 11 órakor érakor Pirmasensben a kormányzósági épület etótt rendkívül nagy tömeg gyűlt össze, amely ismételten felszólította a szeparatlstákat, hogy hagyják el az épületet. A szeparatisták ezt a követelést elutasították é« az épületet elbarriká­dolták. Estefelé a nép rohamot intézett az épület ellen. A szeparatisták a barrikádokból lövöldözték a tömeget. A tömeg folytatta az ostromot. A barrikádok miatt az épülethez nem lehetett közelférkőzni, erre a tűzoltók is közbeléptek, de miután nem boldogultak, az épületet benzinnel felgyújtották. Mikor az épület egyrésze lángbaborult, a sze­paratisták beszüntették a tüzet és kegyelmet kértek. Ezalatt létrák segítségével néhányan behatoltak az épületbe, ahol ember ember ellen vette fel a küzdelmet. Az épületből menekülő szeparatlstákat a mérhetetlenül Jelindult tömeg J- t, anvnnuprtplr .... P„ «. * ou^uiuiuiunui » /-"iiuuii gvmeg icn Kormányzóság agyonverte. Az agyonvertek közt van Schwab az alapfalak állán is, aki brutális bánásmódja miatt általánosság- az ostromállapotot.

Next

/
Thumbnails
Contents