Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-10 / 34. szám

gfgM. 1924 tebmár 10. SZBOBD 6 Ellentétek a magyar-jugoszláv jóvátételi tárgyalásokon. A jóvátételi bizotUáj dönt a pécsi széns7á!Hitások és a vasúti anyag szolgáltatása ügyében. (A Szeged tudósitójától). A „Vreme" párisi tu­dósítója érdekes részleteket közöl a jugoszláv­magyar jóvátételi tárgyalásokról, amelyeket most a külföldi kölcsönnel kapcsolatban folytatnak. A ma­gyar kölcsön sorsa, mondja a „Vreme'1, Bethlen miniszterelnök londoni tárgyalásainak eredményes befejezése után a jóvátételi bizottság kezében van, mivel ennek kell döntenie a zálogjogok felüggesz­tése ügyében. Miután azonban több kérdésben még nem jött létre megegyezés Magyarország és Jugoszlávia között, ezért ezekben a függő kérdé­sekben is a jóvátételi bizottság határoz. A jugo­szláv kormány ebben a kérdésben eddig lényege­sen kedvezőbb helyzetben volt, tekintettel arra, hogy a kölcsön megtagadásával tarthatta sakkban a magyar kormányt és Franciaország is támogatta az S. H. S. királyság követeléseit. Most azonban Magyarországgal szemben ez az ütőkártya is ki­esett a belgrádi kormány kezéből, mivel a magyar kölcsön immár biztosítva van. A jóvátételi tárgyalások ügyében elsősorban a pécsi szénszállítások tekintetében vannak ellentétek a két kormány között. A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis Magyarországnak a békeszer­ződés ratifikálásától számított őt esztendeig kell a szénszállításokat teljesíteni. A békeszerződést 1921. junis 26-án ratifikálták, de Magyarország csak junius 26-ig kell szenet szállítania, mig az S. H. S. királyság kormányának követelése szerint a szállí­tások kezdőnapjául számított öt évig kell a szén­szállításokat folytatni. Ebben a vitás kérdésben is a jóvátételi bizottság fog dönteni, mely egyébként már megállapította a szállítandó szén mennyiségét az 1924—5—6. évekre napi 88 vagonban, össze­függésben van ezzel az a vitás kérdés is, hogy az S. H. S. királyság 1921-ben 9,200.000 dinárt fize­tett készpénzben a pécsi szénért, amit most vissza­követel Magyarországtól, tekintve, hogy ezek a szállítások már a jóvátételi számla javára történtek. A magyar kormány most végre beleegyezett ennek az összegnek a visszafizetésébe, még pedig valo­rizálva. Tisztázni kell még Magyarország vasúti, telefon­és táviróanyagszállitásának kérdését is. A fegyver­szüneti szerződés értelmében ugyanis Magyarország 1000 vagont, és 100 lokomotivot tartozik jóvátételül szállítani az SHS. királyságnak rendes nyomtávú vasutakra és 80 vagont, valamint 50 lokomotivot a keskeny nyomtávuakra. Ebben a kérdésben egy izben már meghiusult a megegyezés, most azon­ban kilátás van rá, hogy a kérdést sikerül rendezni. Magyarország ugyanis beleegyezett abba, hogy 1926 után 13,000.000 aranykorona értékben vasúti anyagot szállít az SHS. királyságnak, a jugoszláv 1921. szeptember 13-án kezdte meg a szénszálli- j kormány azonban 17,000.000 aranykorona értékű tásokat. Magyarország álláspontja, hogy csak 1926. | anyag szállításához ragaszkodik. A születéstől a halálig. Egész különös rögeszméből föltettem magam­ban, hogy ujjászületek. Azaz kezdem előlrtll az életet, minlha csak most látnék hozzá a gyö­nyörűségeihez, derüljön ki, mennyibe kerülnék főbb megállóhelyeimen ? Először is a gólyanénit szólítottam meg. — Mit kér maga értem ? Kijelentette, hogy egy ócska teknő is sok volna, csak nehezen értettank szót. Mit kérne, ha csecsemő volnék? — Kéf.százezer koronát. — Nem gondolja, hogy egy kicsit sok ? ~ ygyan, ne sajnálja a szegény embertől Nem ér meg maga annyit, amennyit szaladgálni kell. A legkisebb görcsre is fölverik az embert az álmából, aztán sehol semmi, mert elszámí­tották uraságodat Végre meggyün és két hétig kell fürösztenem. Másnál nem is vállalkoznám ennyiért, de tudom, hogy maga szegény. Kapok én jobb házakban félmilliót is. íme hát a világon vigyok, legelőször is el­mentem keresztelődni. A stóla lényegtelenül kevés volt, de ez is megtérült, mert a keresztségben fölvettem az Ignác, Péter, Antal, Samu, Jeremiás, Immacu­lata Mária neveket s ugyanennyi keresztapát választottam. Az egyik egymillió német márkát, a másik Kroó-féle be étkönyvet helyezeit el diszkréten a párnám alatt. Puczinger nevü ke­resztapám utalványt nyújtott át, melynek értel­mében mindég ellát majd jogi tanácscsal, ha az életben bankot akarok alapítani, Aigner Józsi biztosított, hogy ha költő lesz belőlem, sajtó alá rendezi a verseimet, akárcsak Samu bácsiét, Finkelstein elhatározta, hogy naponkint iszik az egészségemre, Rohamosan nőttem; apróbb kiadásaimat, ci­pőt, ruhát, iskolát, nem említem most fel, mert a zárszámadások még nincsenek készen. Egy harminctagu bizottság éjjel-nappal a rovatokat adja össze. A számosdopok vasbetonból ké­szülnek. Azonban ifiur korba jutottam és ideá­lomat virággal akartam meglepni. tepedt Épp jókor jön, mondta Virágos ur, szép j szegfűket kaptam. Olyan bájosak, mintha 1 emlékkönyvből szedték volna ki lepréselés után. Darabja csak 15 000 korona. — Bocsásson meg, de tulságossn frissek s az ideálom nem fogja elhinni az emlékalbum­jelleget. Megvárom hát, amig egy kicsit össze­száradnak. — Akkor nettó, fára, skoníró és alibi cimén méf husz százalék luxus-illeték járul hozzá. — Hogy ezt a többletet megspóroljam, elha­tároztam, feleségül veszem ideálomat. Nagyon türelmetlen volt, sürgette a dispenzációt, (pedig bizony Isten nem igaz, ne gondoljanak olyas­mit,) s én Pávó doktornál, a miniatűr polgár­mesteri jegyzőnél, előadtam kérelmemet. v — ÖtvenegyI — mondta Pává. — Szó sincs róla, feleltem, csak most mul­tam negyvenkilenc. — ötvenegyezer korona, hangzott bővítet- | lebben a mondat. Ennyi bélyeget hozzon. Arám ujabb sürgetésekkel állt elé. Hát mit csináljak ? Hoztam s csakhamar Klekner Lajos előtt álltunk, aki 10.000 koronát kért az anya­könyvi kivonatért. — Bocsánat, én összeadást kivánok, nem kivonást. — Az ingyenes, nem kerül semmibe. — Magának per.<ze, hogy nem kerül, kis kárörvendő. Jól tudom, hogy ezzel a ravasz trükkel csalják lépre az embert. Nyomban ügyvédhez rohantam, ifjú nőm azalatt az utcán vári, papirfátyolával (80 000 korona) üdén játszadozott a februári szellő, pártáját hanyagul a vállára vetve viselte. Az előzékeny Bloch ur kiküldött számára egy szé­ket, azon ülve fogadta a gratulációkat. Az ügyvédhez igy szóltam: — Jó ha az ember mindennel tisztában van, mibe kerül ma egy középfinom válópör? Az ügyvéd számolni kezdett. — Szekszmal szex iszt szekszunddrájszig... ítéleti bélyeg 90000 korona, összesen mintegy 150 000 De csak a bélyeg, szonkivül botrány­nyal', vagy anélkül parancsolja? — Minél egyszerűbben. — Akkor a honoráriumom tiz mázsa buza. Botránnyal husz. ______ — Köszönöm, feleltem, csak azt akartam tudni, hogy mennyit takarítok meg. Ugy nézem, ezek után csuk a kisgazdák folytathatnak váló­pört. — Mi lesz a nászuttal ? — sürgetett nőm, aki a hosszú várakozásban két korpótlékot gyüjíött, Felültettem a villamosra, ki Szeged állomásra, onnan vissza Rőku:ig, tavak, dómok, gyártele­pek, szobor-csarnokok szivetnemesitő tanulmány­útja alig került többe 4800 koronánál. Ezt egész olcsón megúsztam. Hogy mibe került az élef, a megélhetés, azzal, szokásomhoz híven, adós maradok, mert a számadások még nem készültek el. Ujabb har­minc számfejtőt léptettem aktivitásba, rengeteg a munkájuk s csak a főbb tételeket veszem. A jó fiuk éjjel-nappal fejtik a számokat. — Mennyiért visz ki a temetőbe? — kér­deztem a fiakkerest. — Vissza is tetszik jönni, vagy kint marad ? — Kint maradok. — Akkor negyvenezer. Persze hogy persze, előbb a temetésemet kell elintéznem. — Kisingben 75.000 korona, szólt a fel­világosítás. — Hát a kántor? — Az ugyanannyi, de búcsúztató nélkül és csak a középső verssel. Ha azt is parancsolja, hogy „Istenem, Istenem, mért hagytál el en­gem", — akkor a felével több. — Szép, szabályos búcsúztatót- kívánok a rendőrségül, a vizsgálóbírótól, a vádtanácstól, a szinügyi bizotíságtól, a lakáshivataltól, Scher­man Kálmántól. Tefszik tudni, amikor szólítom őket mint halott. Mibe kerül? — A megegyezés szerint, de elfire is mond­hatom, hogy drága lesz. Különösen a lakás­hivatalra nehéz rimet találni, sőt kijelenthetem, hogy ebben a tekintetben minden kitételt ke­resve kell keresni. Juhász Gyula is csak súlyos fejtörésekkel rímelhetné meg ezt a szót: Simkó. — Oyerünk, csak gyerünk azzal a finom kis svájfolt koporsóval, mit kérnek érte? — Egy uraságodnak való, testhez álló 400.000 korona. Mit részletezzem ? Szemfödéllel, forgácspár­nával, keresztfel, két virísli-jefölttöl vont kocsi­val, négy ezüst sujtásos ruháju főrendiházi tag­gal kihozott másfél milliót. — Egész egyszerű, semmi luxus. — Tudja mit, felelíem neki, én már csak hozzá vagyok szokva a pompához, hirtelen pedig nem tudom abbahagyni, Meggondoltam a dolgot és életben maradok. — Vigyázzon, fenyegetett meg a vállalkozó, uraságod meg fogja bánni. Ilyen olcsón sose temetik el, márciusban a duplája lesz. — Nem most kezdem a megbánást, régen benne vagyok, hát megszoktam. Azérl ne ha­ragudjon. Eltávoztam, a köszöntésemet hűvösen fogadta. Nem tudta megbocsátani, hogy életben mara­radok, pedig egész bizonyos, hogy ráfizetett volna a temetésemre. (Sz.) Pém!ársB2. Belvárosi Mozi __ . Jaí'm Hétfőn, kedden, szerdán, febr. 11, 12,13-án HARROLD LLOYD-dal a főszerepben az idény legsikerültebb vígjáték attrakciója: A m. — -u vie kalandok a maharadzsák t€£rigreri meclv^. országában 5 felv. Azonkívül: A ffólya tévedése. Burleszk 2 felvonásban. Qyermek és állat főszereplőkkel. Egyidejűleg A modern Diogcnes. Vígjáték 5 felvonásban. ZORO és HURU urakkal a főszerepben. Előadások kezdete: Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. ..IlfA Korzó Mozi PSíw -val Vasárnap, február hó 10-én ZORO és HURU a főszerepben : Szökjünk meg íanár úr! Burleszk 6 felvonásban. Azonkívül: Forgószél kisasszony Tragikomédia 7 felvonásban." Főszerepben: n n E MrVRCrf. Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Hétfőtől kezdve UJ GAZDAGOK (A TALMI HERCEG) Szatirikus vigjáték 5 felvonásban.

Next

/
Thumbnails
Contents